Van jónéhány igen kiváló RFT EL84-em annak is keskeny szögletes ablakai vannak.

A trafó teljesítménykorlátaival tisztában vagyok, én nem is terveztem ehhez a trafóhoz még egy csatornát megépíteni. Majd ha lesz még egy ilyen bontásra érett rádió, akkor annak a trafóival építek ebből még egy monoblokkot szerintem. Van egy elvileg nagyon jó hangú RIAA-korrektoros lemezjátszó erősítő kapcsolásom (ai 500), egy ilyet gondoltam még beépíteni a dobozba (ECC83-mal működik, szerintem 85-tel is sikerülni fog). ECL86-ot lehet, hogy kibírna kettőt egyébként, de láttam már ezzel a trafóval épített ECL86-os erősítőt, az is monoblokk volt. Pedig annak elvileg csak 2,5-3 W a teljesítménye, az EL84-esnek meg inkább 4-4,5.

Sikerült egy több mint 6 éves hozzászólásra reagálnod.
Nem azért, de 6L6 már akkor is volt, mikor lokátor még nem is létezett, nemhogy tűzvezető lokátor. Az RCA 1937 -es katalógusában már szerepelt, mint rádió vevők végcsöve. Persze az idők folyamán több változata is készült, (6L6G, 6L6GB, 6L6GC) és az 50' -es években majd minden csőgyártó gyártotta.
Ettől még az általad ismert lokátorban lehetett.

Haladok tovább az ECC85-EL84 SE erősítőm beüzemelésével. Most bekötöttem az előfok paneljét is, egész jó lett az erősítő érzékenysége, és szépen, tisztán szól. Anódfeszültség jelenleg 236V, lehet, hogy az egyenirányító utáni 1k-s ellenállást (ami még a rádióból származik), csökkentem majd kissé.
Így elsőre mintha kissé kevesebb lenne a basszus, mint a rádió régi végfokát kipróbálva, cserébe hangosabb és tisztább a hangja. Persze, valószínűleg azért, mert a visszacsatolás még nincs bekötve az erősítőbe... Az, hogy a hangszóró melyik pólusát testelem, és melyiket kötöm rá a visszacsatoló részre, az mindegy? Vagy hogyan kell eldönteni, hogy melyiket hova?

Elég oda a 270-680 ohm is, csak a szűrés tűnik kevésnek.
Nem mindegy, hova kötöd. Anódtápfeszültség a primer tekercs kezdete, anód a vége. GND a szekunder tekercs kezdete, NVCS pedig a vége.

Nem mindegy hogy hogyan kötöd az NVCS-t, úgy kell ahogy a rajzon is szerepel. Ha felcseréled akkor sípol, gerjed. A visszacsatolással jobb lesz a "hangkép"..kiegyenlítettebb. A harsánysága is eltűnik.. cserébe jóval kisebb lesz az erősítés is. Azért olyan mélyeket mint amit hangszínszabályzóval, hangszínkiemeléssel lehet elérni pl egy Pacsirta rádiónál ne várj. Illetve az sem mindegy hogy "milyen dobozon" hallgatod. A szűrés valóban kicsit kevésnek tűnik.. nincs benne maci?

Rendben, akkor jól gondoltam, hogy nem mindegy, hogyan kötöm be. Igazából a trafó bekötését nem ismerem, csak a primer-szekundert jelöltem meg a bontáskor... de megpróbálom a rádióban levő megmaradt kábelek alapján visszakötni. Akkor ha jól értem, kárt fordítva bekötve sem tudok tenni az erősítőben
Amúgy, nem brummos az erősítő, a hangszóróhoz közel hajolva hallható egy picit, de a rádióhoz képest már sokkal kisebb a zaja.

Fordítva nem okozhatsz kárt, csak kellemetlen.
A rádióhangszórók 50Hz -es átvitele nem a legjobb, ezért van az, hogy nem, vagy csak egy kicsit búgtak. Meg kell azt szűrni rendesen, hogy eltűnjön a mackó.

Ahogyan mofesa írta: "Anódtápfeszültség a primer tekercs kezdete, anód a vége. GND a szekunder tekercs kezdete, NVCS pedig a vége. " Ha a GND-t és a NVCS-t fordítva sikerül ráakasztani akkor bekapcsolás után úgy elkezd nyüszíteni hogy hidd el azonnal kikapcsolod.. Ekkor felcseréled és kész.

Kétutas vagy graetz egyenirányításnál a brumm alapfrekije 100Hz. Sokan eltévesztik
Bár a pici hangszórók még 100Hz-en se nagyon szólalnak meg.

Nvcs nélkül a pentódás végfoknak magas a belső ellenállása (pontosabban impedanciája), tehát erősen függ a hangszórótól, hogy mit produkál. A hangszóró elektromos alaprezonanciáján elvileg kiemelést, ám ezt helyrehozhatja a pici kimenőtrafó gyenge basszusátvitele... csakhát az ilyen végfok semmiképpen se mondható korrektnek. Első közelítésben vedd le a 100µF-ot az EL84 katódjáról (ezzel hogyan változik a hang?) illetve a 150nF-os bemeneti csatolókondinak sincs sok értelme.

A változó anódáram változó feszültségesést hoz, ezt hivatott meggátolni az ellenálláson a katódkondenzátor. Minél nagyobb, annál jobban képes a lassúbb (hosszabb) áramváltozások kiegyenlítésére. Akkor jó a kondenzátor, ha a legalacsonyabb frekvencián is meg tudja ezt oldani. Ha kicsi, a kisebb frekvenciákon csökken a nyílt hurkú erősítés, és ebből következik, hogy az erősítő kevésbé képes "bezárva" a hibajavításra, pedig itt lenne szükség igazán rá, mivel itt a legnagyobb a trafó gerjesztése, ebből következik, hogy a torzítása is.

Ezzel kapcsolatban hol van valami infó?

Elnéztem, az Anzai használ Lundahl kimenőt, nem a Yamamoto.

A 1664-es ára 160 jóféle amerikai pénz.
Az olcsóbbik. Az AM változat mindjárt 350. plusz szállítás...

Sziasztok!

Két csövet szeretnék szovjet csövekkel helyettesíteni, tud ebben segíteni valaki?
Az egyik: 6SL7; másik: 6BL7
Köszönöm a segítséget!

A 6SL7 az 12AX7(ECC83), ami 6N2P -vel helyettesíthető.

Egyébként nekem nem tűnnek valami hihetetlen mutatványnak ezek a Yamamoto féle dolgok. Itt van egy fejhallgató erősítő, tele Nichicon meg Sprague kondikkal, és egy rakás olcsó facsavarral. Fele légszerelve, fele nyákon. Ráadásul a cső tulajdonképpen hozzáér a fa borításhoz (ami egyébként nagyon szép). A képen a kimenők csupán milliméterekre vannak egymástól, a fojtó és a hálózati trafó nyakán. (Pedig mennyit küzdöttem anno, hogy minél távolabb legyenek egymástól, és erre tessék, akkor most mi a Hi-end? )

A kimenők távolsága a hálózatitól nem minden. Az egyik erősítőmben például 2cm -re vannak. Az elhelyezés is számít. Ez elektromosan vizsgálható. Nem kell kilométerekre elvinni egymástól őket.
Gondolom a belsejét senki nem látja, és így is gazdára talál.

A 6SL7 helyett, ha muszáj oktálnak lennie, akkor 6N9SZ (6H9C) ruszki csövet használhatsz, hozzá lehet jutni. A másikat nem ismerem.

A kinézet és szépség egy dolog, amit látsz. A mérnöki tervezés és felhasznált anyagok valamint azok elhelyezésének oka meg a másik, amit meg nem.

Nekem kicsit olyan ez, hogy kiből lesz filmsztár?
Vannak sokkal tehetségesebbek, és szebbek is, mégse futnak be sohasem. Ennél az erősítőnél is vannak biztos szebbek, meg jobb hangúak, mégsem figyel fel rájuk a kutya sem. Csak valamiért felkapja a szaksajtó ($), és máris megvan az új audio guru. A cucc meg tele 85 °C-os nichiconnal. És itt már több ezer dolláros árakról beszélünk!
Másik példa, direkt kikerestem a neten. New audio frontiers 300b, európai bevezető ára 6.000 euró volt. A belsejében meg ott feszülnek a wima mkp10-ek, meg a samwha-k.
Egyébként igazad van, a kinézet és szépség, az egy dolog. Aztán hogy mi van belül, az egy másik.
Szerintem itt a fórumról az igazi rutinos öreg rókák is tudnak hasonlót kreálni hangminőségben! Az egész csak pénz kérdés. Futja-e spéci vasmagra, meg huzalra, vagy nem. De ez csak az én véleményem.

Sziasztok,
Érdeklődnék hogy van-e valakinek tapasztalata stabilizátor (glimm) csövekkel kapcsolatban.
Van néhány háló anódos stabi 150/20 150V / 20mA-re. Gondoltam berakok belőlük oldalanként 1-1-et (14-14mA) a hamarosan készülő fejhallgató erősítőmbe. Az anódtáp az előzetes tervek szerint így épülne fel:
EZ80 - 47mikroF - 15Kohm/5W - 100mikroF+100nF - stabi cső+soros 68V-os zener - 4,7mikroF+100nF.
4,7mikroF kapacitást szerethet még ez a cső? Fólia vagy mindenképpen alu elkó legyen?
köszönöm.

A stabilizátor cső nem glim, csak olyan elven működik. A glim égő feszültségének nincs olyan hosszú, jellegzetes egyenes szakasza. A Zener csöves megfelelője, (vagyis inkább fordítva, mert ez volt előbb) ugyanúgy is kell méretezni. Ezután szinte felesleges mégegy zenert is betenni. Sem a stabcső, de a zener után pláne nem kell szűrőkondit betenni, mert mindkettő dinamikus ellenállása sokkal kisebb, mint bármely kondié. Ha kisebb feszültségre van szükséged, feszültség osztóval előállíthatod. A stab csőnek pedig van negatív ellenállású szakasza is, és zenereknél is elő tud fordulni. Ilyenkor relaxációs oszcillátort sikerül tudtodon kívül készítened.
Az anód feszültséget pedig még műszer erősítőknél is ritkán szokták stabilizálni, mert az anódfeszültség változása sokkal kevésbé befolyásolja a csőparamétereket, mint a munkaponti rács feszültség. Persze ettől még dísznek beteheted.

Köszönöm a választ.
A soros 69V-os zenert azért kellene betennem, mert a stabi cső 150V-os az anódtáp pedig 220V. Jól látod a dolgot, elsősorban dísznek tenném be ha nem ront a hagján, mert van belőle 6-7 darab és máshova nemigazán tudnám elsózni a pici áramtűrése miatt.

A stabcső nem az anódfeszültség előállítására való, ahogy a zéner sem. Ezek az eszközök referencia feszültség előállítására valók, bár a zénerek között vannak nagyobb teljesítményűek, de akkor is. Különben is a 68 V -os zéner már már alig nevezhető stabilizátornak, sajnos meredekebb a szükségesnél.
Ha mindenáron stabil anódfeszültséget szeretnél, akkor az áteresztő csöves stabilizátort kellene megépítened, (ennek analógja az áteresztő tranzisztoros szabályzó), de egy fejhallgató erősítő nem ér annyit. Egyébként, ha a zénert a stabcső után teszed, az áramterhelhetőséget úgyis a stabcső fogja meghatározni. Egyszerűen rakd be a stabcsövet funkció nélkül, hadd világítson, és passz. Akkor pedig az erősítő "hangjába" egyáltelán nem fog beleszólni. Máskülönben is csak akkor szólna bele, ha a változó terheléssel kikerülne a normális üzemi szakaszából.
Ha viszont valaha PP -t építesz, akkor jól fog jönni a fix rácselőfeszültség előállítására.

A stabcső 20mA-e elegendő lenne, mert max. 14mA folyik oldalanként. A zenert azért gondoltam sorosan a csővel, mert 220V-ra kellene emelnem a "stabil" feszültséget.
Totális dísznek nem teszem be, akkorinkább pihen még pár évet a fiókban. Folyamatban van egy PP E130L-ekkel (Pachtovics féle), de oda azért nem merem betenni mert 22mA a maximális Ig2 és ha elhasználok négyet (csövenként 1-1) nem törődve azzal a -2mA-el akkor csak kettő marad tartalékba. Bár nem tudom hogy mennyire halandók ezek a stabik.

Akkor számoljunk. Nem tudom milyen csöveid vannak, de mivel nagy választék úgy sincs, egy Tungsram 150 C2 /0A2 csövet vettem alapul.
Adatok:
Ustab =150 V (min 144, 150, max 165 V)
Ia = min 5, 17,5, max 30 mA
Uimax = 190 V
ΔU =4,5 V
Igymax = 75mA
Ez az utolsó adat, ez a megengedhető legnagyobb áram, amit gyújtáskor elvisel. ebből érdemes kiindulni, mert a soros ellenállás értékét abszolúte minimalizálja. Ennél kisebbet nem tehetsz, mert bekapcsoláskor pukk.
Ennek értéke: R =220 V / 70 mA = 3 kΩ (kicsit alacsonyabb árammal számolva)
Megnézzük, hogy hova esnek a szabályozás határai.
14 mA terhelő áramot figyelembe véve:
Ia = (UT - Ua /Rs) -14 mA = 9,3 mA folyik a csövön, ami több mint a minimális 5 mA, tehát az alsó könyök rendben levőnek látszik.
Ha nincs terhelés, akkor Ia = Ut - Ua/ Rs = 23.3 mA folyik a stabcsövön, ez pedig kevesebb, mint a megengedhető 30 mA.
Remélem jól számoltam, de a gondolatmenetet követve kiszámíthatod a stabilizálás szélső értékeire is. Jó számolgatást.

Nagyon köszönöm a segítséget, alapúl veszem és alkalmazom a saját esetemre.

Sziasztok!
Bekötöttem a visszacsatolást, sikerült visszafejteni a rádió alapján. Határozottan jobb hangja lett, most még egy kisebb hangdobozon hallgatom (17-es mély, max. 20W), de tetszik Az anódfesz. lement 232V-ra a bemelegedés után (most járattam először 5 percnél tovább), de még így is van elég hangereje a szobámba. Amúgy, ezzel a szűréssel, ami a rádióban volt (+ a kapcsoláson a +250 után levők) egyáltalán nem búg, épp hallani a zaját, ha a hangszóróhoz közel hajolok... de még akkor is csak halk sziszegést, nem búgást.

Sziasztok.

A napokban segítettem egy kedves ismerősömnek csöveket bemérni. ezzel kapcsolatosan szeretnék segítséget kérni. Az emissziómérés menete érdekelne. Milyen paramétereket kell mérni. Mivel ez valószínűleg viszonyítás lesz a 100%-os állapothoz képest, ezért érdekelne ennek a mivolta is.
Az interneten nem találtam erre konkrét mérési elvet...de lehet,h csak elkerülte a figyelmemet.

Köszönöm...

Üdv. Péter