Szia!

Nagyon jók a meglátásaid, ehhe már nem is tudok nagyon mit hozzátenni. Még a lineáris optókat is megtaláltad! Én is szemezgettem mostanában ezekkel más okból kifolyólag, pl ezzel: Bővebben: Link

Én a HQvideóból a H11F1M típusból vettem kettő darabot (még jóval az itt leírt problémákba futás előtt). Azért gondoltam Opto FET-re, mert feszültséget kell változtatni és elsőre is bonyolultnak tűnt, hogy a 2,5V-os referenciát 0-tól csúcsig tudjam szabályozni (a multi szerint most a megépített kapcsolásban 0,01V-tól megy 2,48V-ig, ami nem rossz, tekintve hogy az éppen a fiókban lévő TSC431 a multi szerint 2,49V-ot ad). Egysser kétszer át kellett építenem az alap áramkört, mire sikerült teljesen zárni és nyitni a fetet. A vicc az, hogy tartaléknak vettem PC817-es optót is (ennek tranyó kimenete van) és azzal is működött. Eleinte csak sorba kötöttem a fénydiódával egy 300ohmos ellenállást és egy pár kilós potit, a másik oldalon közvetlenül a 431-esre raktam a fetet/tranyót a másik végével a földre kötve. ekkor kb. 0,4-2,1 V-ig működött. ezután beiktattam egy soros ellenállást is (22K), majd az opto kimenetét egy BC182-esre cseréltem és az optóval ezt a BC182-est vezérletem a +5V-ról 1K-n keresztül. Ez utóbbi mutatkozott úgy sikeresnek, hogy az opto bemeneti oldalán a 300ohmot a föld felé átkötöttem és a potival a +5V és 0V között szabályoztam. Rajzot majd készítek. A cikkben közölt kapcsolással elvileg a PC817-nek is mennie kellene, de még csak a H11F1M-el próbáltuk ki tegnap este.

A tracking tápról mi a véleményed? A lényege, hogy a két táp teljes (- és + pont közötti) kimeneti feszültségét osztja vissza a negatívabban ülő táp számára. Azt nem látom még, hogy ha a segédtápom is +/- 5V-ról jár (TLC2272-ők vannak benne), akkor ez a negatív 5V-al hogyan reagál (az elhagyható 75K-ok nincsenek beültetve, tehát elvileg nem kellene számítani a dolognak). ez a megoldás nekem a visszacsatolás miatt tetszik inkább.

Sosem értettem miért kell két db táp sorba kötözgetésével küzdeni ott, ahol szimmetrikus táplálásra van szükség. Mellesleg az nem is lesz szimmetrikus, legalábbis a földhöz képest biztosan nem. Lehet több trafóról vagy szekunderről használni őket, de az számomra még mindig nem egyenértékű egy szimmetrikus táppal, aminek van egy közepe, és a +/-.

Én nem is azt várom el a dologtól (főként a potis vagy optós megoldástól), hogy precíziósan fussanak együtt 0-50V-ig. Csak a lehető legjobb együtt-futás viszonylag kis befektetéssel.

Akkor kell egy jobb minőségű kettős poti, és csókolom.
Ha ennél jobbat akarsz, akkor vagy más konstrukcióban kell gondolkozni (pl. a +/- közötti feszültséget állítja elő egy táp, és egy másik pedig a nullát lövi be a kettő közé, egy 1:1 ellenállásosztóval állítva be a műveleti erősítőn a referenciát, lásd "virtuális föld" áramkörök), vagy kell építeni egy rendes, precíziós digitális vezérlést (önkalibrálással), és együttesen vezérelni a két oldalt digitálisan. Ez utóbbi szerintem elég nagy falat...

Szia! Ez az utolsó változat? Lassan nagyon kéne egy jó táp itthonra.
Ha szabad érdeklődni a 3D ábra mivel készült?

A "tracking tápról" nincs véleményem mert fogalma sincs mi az. Legalábbis ezzel a névvel még nem találkoztam de majd utána nézek.

Kettős potmétert még nem használtam soha semmihez, nem tudom milyen együtt-futásuk van ezeknek. De ha az SMPS II tápom együtt-futását szeretném megoldani akkor vagy ezt használnám vagy két D/A-t amit egy mikrovezérlőről hajtanék. A mikrovezérlő akár egy analóg poti jelét is kaphatja. Az egyik D/A-t optóval le kellene választani és kész is. Persze ez közel sem olyan egyszerű mint a kettős potméter. Vagy akkor marad a lineáris optó, szerintem ez a legoptimálisabb megoldás.

Erősítőknél ilyen nagy feszültségű (30-50V) táp esetén , nekem inkább hangfrekis végfokok jutnak eszembe.Azoknak nem szoktak sohasem precíziós tápot építeni.
1 1 puffer az egyenírányítók után azt annyi. 2 - 3 volt biztos van köztük , szekunderek szórása + egyenirányító diódák szórása ... stb.
Pl.: 50V táp esetán 1/50 - 2/50 közel 2% - 4 % eltérés .
No ekkor ha 3-5 % kettőspotit használsz akkor bőven benne vagy a tűrésben.
Precíziós kisjelű műveleti erősítőknél pedig külön trükkös műkapcsolásokkal érdemes a tápfeszek pontosságát javítani , áramköri működést függetleníteni az asszimetrikus táp hatásai alól.

Precíziós valóban nem kell de áramkorlátos az igen, tehát a graetz+puffer önmagában nem elég. Eltérés pedig nem lehet a 2 ág között, mert mitől lenne. Egyébként sokkal jobb ha nem fut együtt a kettő, hanem külön lehet őket állítani 2db potival, én kizárólag ilyeneket használok. Azt is be lehet tekerni teljesen egyformára, és nem kell vakarózni ha olyan kütyüt kell éleszteni aminek mondjuk +12V-ra és -5V-ra van egyszerre szüksége, vagy éppen +24-re és -9-re.

Ne tessék figyelmen kívül hagyni azt, amit leírtam. Ez amiről itt szó van inkább egy kényelmi funkció némi technikai kihívással. Meg tehet azt is, hogy külön állítom a két oldalt (ennek a lehetőségnek az általad említett okból meg is kell maradnia). Az erősítők igen is nem szeretik, ha több volt különbség van a két tápfeszültség között. Nem is annyira az erősítők, hanem inkább a végükre kötött hangszórók, még ha próba hangszóró van rákötve tesztelés idejére is (persze meg lehet kondizni).

Attila86 most éppen passzivitásba van kényszerítve (nyilvános indoka ismeretlen), de ez nem gátolja a labortápjának mérési publikációját (itt olvasható).
Azt nem tudom hivatalosan milyen mérési metodikák vannak előírva, de amiket Ő mért, azok nekem tetszenek, jól le vannak írva, és szemléletes ábrázolásokkal is megtámogatta az eredményeket.
Javaslom beleolvasni, példaértékűen dokumentált mérés.

Ez mind szép, csak pont a lényeg hiányzik. Egy (labor)táp paramétereit leginkább a dinamikus viselkedése mutatja meg (meg kell nézni az egyik régi elektor újságban lévő szimmetrikus táp méréseit amit régebben csatoltam).
Tehát be kell állítani x tápfeszt a kimeneten, majd egy 555+FET (vagy akármi) segítségével rá kell kapcsolgatni különféle frekvenciákkal kisebb nagyobb terhelést, és nézni a szkópon hogy mi történik a kimeneten.

Ez egy izgalmas mérés lenne, de sajnos ez már nem megoldható az izzós műterhelésemmel. Ehhez legalább egy 100W-os igazi teljesítmény-ellenállás kellene. Lehet veszek majd egy ilyet.

Igen, az impulzusszerű terhelésekre, illetve a terhelések komplexitására való reagálás is nyújthat információt. Viszont ezeket is csak egy statikus stabilitáshoz képest lehet értelmezni, az attól való eltéréssel, illetve az ahhoz való visszatérés sebességével számszerűsíthetőek.
A dinamikus viselkedés fontosságát, esetleg ezek jelentőségének túlhangsúlyozását nem gondolom jónak. Az egészen biztos, hogy a szabályozásnak van valamilyen sebessége, és biztosan megtalálható (bármilyen tápegységnél) az a "rángatási" ütem és mérték, amit már nem tud egy labortápegység követni.
Az amatőrök (egy része) elég találékony, és jó eséllyel el tudják dönteni, milyen tápegység topológia szolgálja leginkább a náluk előforduló igények többségét. Ha időnként előkerül egy szélsőségesen rángató hatású fogyasztó, akkor felvállalva egy kis szabályozás-lassulást, megpufferelik a táp kimenetét, amivel jó eséllyel áthidalják a problémát. (Mikor próbáltam végerősítőt mérni labortápról, nálam bevált a puffer-módszer.)

Rossz (vagy még jó de más okból kidobott) fűtőszálakból szoktam ilyesmit csinálni (gofrisütő, bojler, hajszárító stb.) Van vele munka de ingyen van, és nincs olyan hátránya sem mint az izzónak, hogy nagy a hideg és meleg ellenállása közti különbség.

Mivel nekem is beéledt 2db Attila féle tápegység, és akad itthon 6-800 Wattnyi Ohmos műteher, majd lemérem én a tápegység dinamikus terhelésre adott válaszát.

Pedig egy labortáp esetében egyedül a dinamikus viselkedés a lényeges. Ha az nem lényeges, akkor nincs is szükség labortápra, mert tökéletesen megfelel egy áramkorláttal ellátott áteresztőtranyó, aminek a bázisa kap egy feszültséget egy potin keresztül. Miért? Mert ráteszem a mondjuk 15V-200mA-es terhelést, ami legyen egy digitális áramkör, vagy egy előerősítő vagy akármi, és feltekerem a feszt 15V-ra. Baj ha ingadozik a feszültség 1-2 tized V-ot fel vagy le? Nem baj.
A labortápnak pont az lenne a lényege, hogy a táplálandó áramkörnél ezt a hibát kiküszöbölje, vagy a lehető legkisebb mértékűre redukálja akkor is, ha az éppen egy autóstáp primer oldala, ahol 30-40A-es áramimpulzusok vannak.

Egyszer valakinek már előjött valamilyen tranziens jelenség egy LED mátrix bemérése során. A javasolt megoldás a kimeneti puffer alkalmazása volt. Pedig az áramkorlát és a feszültség tartás közötti átmenet okozza a legnagyobb tranzienst a labortápokban. Ha ekkor a kimenő feszültség lényegesen maghaladja a beállított értéket, a vizsgált áramkör tönkre is mehet tőle.

Sziasztok!
Ritkán írok a fórumra,mert kevés az időm.Most azért kérek segítséget mindenkitől ugyan is közel a
Karácsony és a fiamnak szeretnék egy egyszerű szabályozható tápot készíteni, van egy 24V-os
10A-res trafóm. Erősáramú berendezés szerelő vagyok ,a villamosságról van fogalmam.
A legjobb ajándék az saját kezűleg készül! Köszönöm a segítséget előre is!

Ennek a topicnak a mellékleteit böngészed, megtalálhatod Alkotó terveit, akár műszerrel együtt is.

Mindenképpen Alkotó tápját ajánlom. Nagyon jó a dokumentáltsága, sokan megépítették, kiforrott "alkotás".

Köszönöm a segítséget,majd keresgélek.Igaz nem sok lehetőség van, mert a srácot nehéz elmozdítani a gép elöl ugyan is tanul és bújja az elektronikát. Ugyan is elektronikai műszerésznek
tanul.Én megbizonyítani akarok .

Annyi észrevételem lenne a kollégák hozzászólásához hogy a trafó 24voltja kicsit kevés, a 10 a pedig sok, az Alkotós táphoz..
Ha több szálból áll a szekunder, jobb felállás lenne a 48V - 5A
Abból már lehetne egy 45V-os tápot csinálni, persze így is rengeteg áteresztőre lesz szükség meg egy ventire is...

A 30V-oshoz elég, a 10A meg jó kis tartalék, nem kell csontra kihasználni.

Ez az hogy nem! Sajnos.. kb 25V max kimenőfesz garantálható. Elfelejtettél a búgófeszültséggel számolni! Ha nem hiszel nekem, akkor keress rá itt, mert már egyszer ezt is kiveséztük.

Sziasztok!
Itt még nem fordultam elő, de van egy kérdésem, bizonytalanságom.
Egyszerű barkács tápot kell építenem. A mellékelt kapcsolást (munkaközi) akarom megvalósítani. A 1,5-50 V tartomány miatt áteresztő tranzisztoros szóba se jöhet - néhány V-s kimenetnél 150 W-nyi teljesítményt kellene disszipálni. Maga a konverter-rész gyári ajánlás kiegészítve lágy-indítással és a magam kreálta fogyasztói túláram védelemmel. (Az IC csak saját védelméről gondoskodik.)
Kérdésem, hogy az LM2576-ssal épített-e már valaki szabályozható tápot és mi a tapasztalata?
A lényegesebb kérdés, hogy a kiagyalt szabályozható túláram védelem így jó-e? Ha nem, akkor hogy lehetne másképp megoldani? (A kapcsoló telj. tranzisztorhoz nem lehet hozzáférni, integrált, de van letiltó láb az IC-n és nekem letiltás és ennek kézi oldása a terhelés eltávolítása után, illetve az áram limit durva szabályozhatósága kell - a lehető legegyszerűbben.)
Előre is kösz a segítséget! (Bocs, ha esetleg már volt róla szó, de több, mint 500 oldal hozzászólás-özön elolvasására én alkalmatlan vagyok.)

Nincs melléklet....

Én a testvérét használom, avval épített tép egység az e-bay-en 1$ körül van....
Bővebben: Link

Ez itt analóg labortápegységgel foglalkozó fórum. Van kapcsolóüzemű is. Az egy másik.
Van kereső az oldalon. Jól használható.
Szerintem kapcsolóüzemű tápot előszabályozásnak használj. A vége analóg átereszős legyen.
Pl Attila86 csinált ilyent.

A problémád független attól, hogy kapcsolóüzemű-e vagy sem a tápod: nevezetesen ilyen szabályzású (van minimum kimenő feszültsége) kapcsolással nem tudsz rendes, biztos áramkorlátot csinálni. Azért nem, mert a terhelés növekedésére az áramkörnek a kimenő feszültség csökkentésével kéne reagálnia, mégpedig akár 0V-ig is le kell tudnia menni. Azonban ez a kapcsolás nem tud lemenni 0V-ig, így kellően nagy terheléssel szinte bármekkora áramot ki lehet csikarni belőle - amitől persze tönkre fog menni. A "nagy terhelés esetén majd letiltunk" meg azért nem jó, mert az nem labortáp, ami túlterhelésre nem úgy reagál, hogy a beállított áramot engedi rá a terhelésre.
A helyes megoldást megnézheted Attila86 fórumtársunk tápjában: egy kapcsolóüzemű, szabályozható előfokozat, és egy klasszikus, áteresztő fokozat sorbakötve.

Feszültséggenerátoros módban ez is csak 7-800mV-ig megy le, de áramgenerátorosban lemegy akár nulláig is. Gyufásdoboz méretben, 9 dollárért.
Bővebben: Link