Találtam egy hozzászólást egy másik fórumban, ami ha jól néztem a Te rajzodról szól! A schottky dióda beépítését talán érdemes lenne megfontolni. Erről a hsz.-ról van szó Ha bárki is azt gondolná, hogy én írtam az téved, de ismerem az illetőt, és elektronikai kérdésekben szerintem elég gyakran van igaza...

Az illető Spafi, ezen a fórumon is volt egy időben. Még ebben a topicban is, olvass vissza, érdemes. ( Lehet, hogy kitiltották az " egyéni " stílusa miatt? )
Kár, hogy csak a hatásfok szemszögéből tudja nézni egy pwm erősítő mivoltát. Van ott más is. Egyébként, nem látom, hogy Karesz rajzának bármi köze lenne a Spafi által belinkelt eredeti UcD rajz részletéhez. Hacsak nem a visszacsatoló hálózatra gondol. De azt már nagyon régen használják, ezer más célra is. És az, hogy végül is analóg a vége, nem véletlen. Persze, ha valaki csak a hatásfokot nézi, akkor legfeljebb ez a nagyképű véleménye lehet. De ez nem kilowattos erősítőnek készült... de nem is 200...300 ns a késleltetése, mint a nagyoknak.

Igen, sokszor igaza van. Meg van, amikor nem. A véleményem többi részét inkább nem írom le... Eszembe sem jutott, hogy te lennél a Spafi. Az ő stílusa ezer közül felismerhető.

Egyébként, gondolod, hogy aki egy ilyet meg tud tervezni, az nem tudja, hogy mire jó mondjuk az adott helyre két darab schottky? Építsd meg, hallgasd meg és biztosan rá fogsz jönni...

Tecccik nekem ez a Spafi, bár még soha nem beszéltem vele. Talán majd egyszer rám ír és akkor majd megbeszélhetjük melyik áram merre folyik. Üzenem neki, hogy volt Schottky a kimenet és a táp között, de gyakorlatilag nem folyik rajta áram, tehát nem tettem bele. Azt Hipex kapcsolást sajnos nem ismerem és nem is kattanok rá, (mert újabban minden @-ral beszedek valami vírust) így örök rejtély marad előttem.

A többit leírta, katt... köszönöm!

Elírtam, itt Pafi néven kokettált.

Ez még lemaradt...
Írtam egy még néhány sort valamelyik nap, azt is el kellett volna olvasni. Terveztem hozzá tápegységet, ami olyan üzembiztossá teszi a működését, hogy csak kalapáccsal lehet agyonverni. Megkérdeztem érdekel-e valakit, nem jelentkezett senki. Most mégis kiteszem, hátha ez nincs a Hipex oldalán...

Mindegy[off][/off]

Miért nem folyt a schottky-n áram? Visszafelé is vezetnek a tranyók, vagy annyira nagy a kapacitásuk, hogy azon megy a tekrcs árama? Ha kimenti áram tegyük fel éppen pozitív irányú, azaz kifelé folyik, és a félhíd éppen a felső oldalról az alsóra billen át, akkor merre folyik tovább a tekercs árama?

Nem hiszem el hogy ne ismernéd. Csatolom a Bruno féle doksit, meg egy konkrét megvalósítást hozzá. Nyugodtan rákattinthatsz, nem kapsz vírust. Léteznek víruskereső programok, némelyik még használható is.

Én ezt megcsináltam,remekül működik.

Ez csak egy részletkérdés. Felületesen megnézve elég nagy zöldségnek tűnik az egész. Inkább az egészen gondolkodj el, hogy miért úgy van megcsinálva. Nagyon komoly okai vannak. És ez nem kilowattokra készült, tehát a disszipáció annyira nem lényeges. Ebben segít a szimulátor, különben elég nehézkes kitalálni a miérteket. ( Egyébként abban készült, Multisimben és Circuit Makerben ) A neve is sejtet valamit: DD. Disszipatív D osztály.

Ha jó a nyák, akkor persze, hogy remekül működik. Kevés analóg szól így. De azért ezen is lehet fejlesztgetni, persze egészen más kapcsolástechnikával. Azt kell eldönteni, milyen célra kell.

Nem egyszerű. Az átkapcsolás pillanatában kinyit az alsó meghajtó (Q16) "egy pillanatra" és lehúzza a félhíd kimenetét negatív tápra, majd lezár. (Kinyit D6 Schottky.) A felső végtranzisztor az átbillenés alatt nem tud lezárni a kapacitásai miatt és mert a fojtóban indukálódott feszültség a negatív táp felé kényszeríti. A fojtó árama tovább folyik rajta. A fojtó feszültsége eléri a negatív tápfesz - (D8) Schottky nyitófeszültségét - felső végtranzisztor BE feszültségét és leépíti a fojtó fluxusát. A felső végtranzisztor az átkapcsolás ideje alatt földelt bázisú kapcsolásban működik. A negatív tápfesz elérésekor lesz maximális disszipáció a felső végtranzisztoron. De mivel elég magas a vivőfreki a fojtón kivezéreletlenül csak 150-200mA áram folyik és ennek egy része elnyelődik az átkapcsolás alatt a végtranzisztorok kapacitásain.
A fojtó áramának leépülése után újra kinyit (Q16) meghajtó és nyitja az alsó végtranzisztort. Ekkor keletkezik egy kb 2V-os "lépcső" a pwm jelben.
Ha a félhíd kimenete és a táp közé Schottky-t teszünk, az kivezéreletlen esetben kinyit és a fojtó áramának töredéke folyik rajta. Kivezérelve a "lépcső" eltűnik, az áramviszonyok kicsit másképp alakulnak, ezt már nem írom le... találd ki

Persze, ezt ismerem... de nem értem mi köze a DD-nek ehhez a kapcsoláshoz? Talán annyi, hogy diszkrét alkatrészekből épül fel mindkettő. Más hasonlóságot nem látok.

Semmi. Legfeljebb a visszacsatolás. De ezt nem is szabadalmaztatta Bruno. Ez egy elv, arra meg nem adnak oltalmat.

Igen... az előnyeiről és hátrányairól még nem beszéltünk, pedig fontos lenne.
A legszembetűnőbb, hogy nincs Dead Time, ami a torzítások egyik alapvető forrása. Az emitterkövetők nem tudnak összenyitni. A hátránya is előnye. Azzal, hogy nem táplálja vissza a fojtó áramát a tápegységbe - hanem hővé alakítja - az átkapcsolások lágyak lesznek, nincsenek káros belengések, túllövések a félhíd kimenetén. A vivőmaradékban sincsenek tüskék, a komparátor pontosabban kapcsol. Viszonylag egyszerű kapcsolástechnikával lehetett nagyon kis késleltetést elérni. Sajnos nincsenek igazán gyors tranzisztorok a piacon, így a teljesítményét ez behatárolja.

Még a visszacsatolásban sincs semmi különleges. Az analógok nagy része száz éve így van visszacsatolva.

Igen, tudom, az albán parasztok ezzel szántanak a középkor óta...

Köszönöm, így már értem.

Nagyon szívesen!

Sziasztok.

Van nálam egy Behringer PMH1000 típusú erősítővel egybe épitett keverőpult. Azzal a hibával hozták ide, hogy nem szól. Nos, szétszedtem és a jobb oldalában a végfetek zárlatosak. Állítólag nem ment a ventillátor benne és egyszer csak elhalgatott. Szerintem meg vagy túlterhelték, vagy rövidzár volt rajta. Én úgynézem ez egy D osztályú kapcsolás, de nem vagyok benne biztos.
Szóval a B csatornánál a T3 és T4 teljes zárlat. R4 56 Ω elégett. Mást nem láttam rajta. A csatornán minden alkatrész jó. Nos mit nézzek még meg a panelon? D osztállyal még nem volt dolgom. Alkatrészek megvannak hozzá. Kicseréltem a T3 és T4-et illetve az elégett 56 ohm-ot. Indítás után 6.8V van a kimeneten. Merre haladjak tovább? Szkópom nincsen sajnos. Reloop kolléga az ixdd404 IC-re gyanakszik, hogy az IC is tönkre ment. Előre is köszi a segítséget.

Először is célszerű lenne egy kapcsolást mellékelned, mert így a T3 és T4 nem sokat mond nekünk.
Van -e IC a FETek környékén? Az ixdd404 egy FET meghajtó, de alsó oldali, tehát utána kell gate trafó vagy valami. Az IC-t nagyon egyszerűen le tudod ellenőrizni. Adj neki egy segédtápot, majd multiméterrel nézz rá a kimeneteire. Ezek után fogj egy ellenállást (mondjuk 1kOhm) és kösd össze a bemenetét a negatív (közös), majd a pozitív tápjával. A multiméteren látnod kell az állapotváltozást.
Aztán persze meg kellene nézni, hogy a táp jó -e. Ha a FETek teljes zárlatba mentek, akkor a táp sem biztos, hogy százas.

Hoppsz igen a rajz elmaradt. Akkor csatolom most. Illetve itt taláható a teljes doksi róla.

Azért arra kiváncsi lennék, hogy csinálták meg a bekapcsolást? Ugyanis a bekapcsolás pillanatában a C2 és C10 töltetlen, tehát a két végfet gate-je rövidre van zárva. Egy darabig mindkét FET vezet...

Valahogy megoldották, mert ezt mintha árulták is volna kitt-ben, 100W-os D ampként.

Én csak egyetlen megoldást tudnék, a féhíd tápfeszt fokozatosan kell emelni., miközben az előfokok már megkapták a tápfeszt. Ehhez meg egy bonyolult táp kell.... ha ez nem így lenne, akkor ez lenne a leggyorsabb, legegyszerűbb, legjobb megoldás a szinteltolásra. Vagyis, egy áramköri probléma megoldását áthelyeztük a végfokról a tápegységbe, Ez hifinél elmegy, de kilowattoknál? Jó, ez csak 100 W-os, de attól még teljesen inkorrekt az áramkör... ezt magyaráztam pár éve "highand"-nek is...

Az, hogy mit árulnak... ha teljesen korrekt dolgokat árulnának, akkor az ára miatt senki nem venné meg. De ugye ez a világ nem erről szól...

Nagy szellemek, ha találkoznak... nekem teccik. Mindjárt le is szimulálom, vajon mennyire nyitnak egybe a fetek, mert szerintem nagyon, főleg ebben az utóbbi kapcsolásban amit Gee Lee tett ki.

Robi 85: ha az 56 Ohm-ok elszálltak, akkor D3,D11-et is megmérném és a Zener-eket is. És az 0.1 ohmos áramfigyelő is "megnyúlhatott" esetleg.

Egybenyitnak. Az eredeti UcD-ben is egybenyitnak. De legalább szép a nyákja...

Önmagában az is meglepő, hogy működik
150kHz-en jár, jó nagy aszimmetriával (túl nagy a 2k-os munkaellenállás a komparátor kimenetén), emiatt a kimeneten 4V DC-t mutat. (Nem ártana hidegítőkondi a visszacsatolókörbe.) Féltápfesznél nem lehet jobban kivezérelni, mert elfogy a meghajtóáram, kb +30, -20V vannak a szinusz csúcsai. Ezer százalékot torzít, még játékerősítőnek sem jó. Érdekes módon kis kimenőáramnál nem nyitnak össze a fetek, de nagynál már annál inkább (ebbe is belehalhatott). A bekapcsolást még akár túl is élheti valahogy, ha elég kicsi a tápegysége. Ilyet is láttunk...

Igazán korrekt áramkört nem találsz a neten. Az, hogy szól, meg beépítik, nem jelent semmit... De miután nincs a neten semmiféle kontroll, így mindenki felteszi az önmegvalósításnak manifesztált próbálkozását. És ez nem csak a D-classra vonatkozik. De azért néhányan odaírják, hogy mi a nem jó benne...

Nekem lenne más ötletem is, pl. két apró fettel kiegészíteném az áramkört ami lezárva tartja a kapcsolófeteket. Ezeket egyúttal túláramvédelemre is fel lehetne használni, egy kis kiegészítéssel. Szóval ebből az egyszerű alapból is lehetne szerintem egész jó erősítőt faragni.