Fórum témák
» Több friss téma |
Fórum » Csöves erősítő készítése
Ne feledd betartani a fórum viselkedési szabályait, és a topik megmaradásának feltételeit. [link]
A téma átmenetileg fagyasztva lett, hozzászólni nem tudsz!
A minél jobb hangzás elérése miatt - kompenzálja az elektroncsöves egyenírányítást...
Te melyiket favorizálod inkább? A csöves, vagy a félvezetős egyenirányítást?
Természetesen ahová csak lehet az elektroncsöves egyenirányítást teszem.
Hűha! Én eddig annyit tudtam erről, hogy egy soros dióda 0,6V -ot ejt de, hogy erre is képes lenne...
Idézet: „A minél jobb hangzás elérése miatt - kompenzálja az elektroncsöves egyenírányítást...” Ezt kifejtened picit bovebben?
Vicc volt!
Ennek az ellenkezője a véleményem - lásd az előbbi hozzászólásomat. Üdv: TJ.
Hat rendesen elgondolkodtam rajta, hogy ezt hogyan gondoltad
Sztereo erősítő esetén a két csatorna tápjának az elválasztásához, ezért kettő kell belőle és utánuk a nagykapacitású kondenzátorok már nem okoznak gondot a csöves egyenirányítóban.
Üdv!
Tehát akkor: EZ80 ->47 µF -> kettő dióda: mindegyik után ellenállás, ellenállások után a nagykapacitású kondik és ezekről megy a táp az egyik és a másik csatornára?
Üdv, Rukh
Amennyiben beleteszed a tápba a soros félvezető diódákat, akkor minek alkalmaztál elektroncsöves egyenirányítást? Még két diódát beleforrasztasz és megvan a "problémamentes" , mindenre alkalmas félvezetős graetz híd...
Üdv: TJ.
Azért halkan megjegyzem, a félvezetős egyenirányításnál is vannak kondenzátor kapacitás korlátok, csak persze sokkal magasabb, mint egy csőnél.
A félvezető egyenirányító után odapakolnak irtó nagy kapacitású pufferkondit, aztán az n -dik bekapcsolásnál tönkremegy az egyenirányító dióda, és jön, hogy hamis. Pedig csak nem figyeltek a max imp áram értékére.
Hi Tunerman!
Cinema írta három hozzászólással feljebb: "Sztereo erősítő esetén a két csatorna tápjának az elválasztásához, ezért kettő kell belőle és utánuk a nagykapacitású kondenzátorok már nem okoznak gondot a csöves egyenirányítóban." E szerint a csöves eir + kiskapacitású pufferkondi után kétfelé "ágazik" a táp, a diódák választják el egymástól a két csatornát - én legalábbis így értettem, erre kérdeztem rá. Üdv, Rukh
Lehet cifrázni, de minek. A dióda után sem tehetsz nagykapacitású kondit, mert a dióda differenciális ellenállása nagyon kicsi, így a bekapcsolási lökőáramot nem igazán korlátozza. A lökőáram korlátozásához legalább párszáz ohmos ellenállás kell. sokkal célravezetőbb, ha tisztességes, jól méretezett tápegységgel semmiféle elválasztásra nincs szükség.
Mindkét oldal végfokozata mehet a puffer kondiról, vagy az első szűrő fokozat kimenetéről, a megelőző fokozatok pedig különválasztott szűrőláncokról. A végfokozatban igen nagy, több tíz voltos jelek vannak, ott a brummfeszültség még nem okoz olyan nagy gondot. Ha mégis, az nem az elégtelen szűrés hibája, hanem leginkább keresztmoduláció. Ezen pedig a pufferkondi növelése nem segít.
Itt igazából nem ilyen problémákról van szó....inkább az elektroncsöves egyenirányításról, annak létjogosultságáról és a méretezéséről. Amikor már félvezetőket is pakolnak a tápba - mindegy milyen okkal -, akkor teljesen feleslegessé válik a csöves egyenirányítás kiépítése.
Azért, mert amit hangzásilag(!) jelent egy csöves táp, azon a pályán a hagyományos félvezetők már nem játszanak - szerintem. Üdv: TJ. A hozzászólás módosítva: Jún 30, 2017
Sziasztok! Valaki ki tudna segíteni egy 6p1p PP kimenőtrafó rajzzal?
Mire gondoltál? Sok változat nincs. Figyelmes olvasással a téma képei/leírásai közül kiválasztod a neked tetsző topológiát (rétegezést, egyebeket), és elkészíted. Az adatokat kiolvasod a cső adatlapjából, kiszámolod és tekersz. Kimenőszámítás kb. a 150-155. lap táján.
A hozzászólás módosítva: Jún 30, 2017
Csatlakozom az előttem szólóhoz. Meg aztán milyen vasra? Semmi adat nélkül ne várj konkrét segítséget.
Van egy, ez EL84 PP -hez is kiváló. 6P1P - nél 300V anódfesz mellett 250V G2 -vel működőképes. Ki van próbálva.
Teljesen egyetértek veled. El kell dönteni melyik, vagy egyik, vagy másik. De a kettő ilyetén összekutyulása felesleges, és nem is választ el semmit.
Köszi a rajzot! Általában én is a néhai MSZ vasaira építkezem, ahogy az összes fellelhető szakirodalom is ezekre közöl konkrét példákat.
EL84 PP végfok készül, egyszerű kivitelezésben. Távvezérelhető hangerő és bemenet választás. Gyári erősítő dobozát hasznosítom, szerintem megfelelő lesz. Előny, az alsó takarólemez nyitható, jól szerelhető. végfok mögött lesznek a trafók, jobb szélén függőlegesen a bemeneti RCA csatlakozók bemenetválasztó relékkel.
Frankók ezek a fehér nyák-ok. Hol lehet ilyen alapanyagot beszerezni?
Nagyon precíz! Tetszik nekem is a fehér nyáklemez.Jól mutat rajta a szitázás, kiemeli az alkatrészeket.
Apróhirdetés oldalon Attila86 időnként hirdeti.
Köszönöm, alkatrészoldal is vasalással készült. Beültetést is megkönnyíti, mérőpontok méréseket is segíti.
Meghajtófokozat méréseiről készítettem néhány felvételt, 18V eff. kimeneti szintnél.
A hozzászólás módosítva: Júl 2, 2017
Hali!
Egy ilyen cucc megépítése kb mekkora összeget emésztene fel szerintetek? És alkatrészeket miből tudnék kiszedni hozzá, mert nem szeretnék/tudok túl sokat rákölteni Bővebben: Kép
Találkozón szerintem lesz hozzá anyag az ingyen vihetőben...
A teljesítmény kimenetről, végcsövek+trafó után, ugyanilyen frekvencián készített képek esetleg közvetítenének valami információt az amp. tudásáról...Meghajtani sem könnyű, de utána van a lényeg.
Ha az eleje nem jó, a vége sem fogja megjavítani. Ezért lényeges szempont.
|
Bejelentkezés
Hirdetés |