Ha bele gondolok talán már megvoltak a gyűrűk, és megvoltak a fetek. Gyakran rendelt nagy tételben alkatrészeket. Én régebben vettem is Pafitól néhány marék fetet. Volt neki egy rakat, és talán jobbnak látta elhasználni vagy eladni mielőtt kimegy a "divatból". Nekem is akad sok alkatrész ami zsír új volt régen, mint az üvegtigrisben az NDK nóném televízió. Persze azóta elavultak mint a német márka.

A soklábú ha igaz hex inverter, mert úgy rémlik Pafi ezzel oldotta meg a holtidőt.

Ezekben is az lehet.

Nem gondolnám hogy a holtidőt, mert azt megoldja az IR maga. Inkább az IR problémáját, a rövid impulzusok miatti kiakadást. De ahhoz az IR bemenete elé kellene lennie kötve, a képről ez nem látszik. Régebben láttam egy félig-meddig visszarajzolt Pafi féle végfokot, abban egy 4069 volt az IR elé téve.
A porvasat meg a gyártók is gondolom az ára miatt favorizálják, mert egyébként meg szerintem mindenben jobb a légréses ferrit, réz sem kell rá annyi a nagyobb AL érték miatt.

Így már érthető, hiszen akkor meg tudta oldani hogy egy minimális impulzushossz mindenképp meglegyen, vagy meg se jelenjen az impulzus.

A gyári PWM végekben valóban szinte kizárólagosan gyűrűmagot alkalmaznak. Bár viszonylag alacsony teljesítményen (100W), de jól működik a zavarszűrő klipsz. A tokjából kipattintva, nyáklemezből légrést ragasztva bele jól megy ilyen alacsony teljesítményen. Nagyobb erősítőm most nincs. De talán készítek egy deszkamodelt, mert annak ellenére hogy figyelmeztettek ennek a vasnak a veszteségére, egy fokot sem melegedett 100W-os végfokban. Van vagy kétmaréknyi belőle, sajnálnám kidobni. Bár lassan itt a karácsony, az üvegdíszek meg törnek.

A dil8 az szerintem optó régi rajzán láttam ilyen megoldást.

Szia! Most kerültem fórum elé hogy írjak neked. Nos a találat az úgy volt, hogy a Petitől vettem meg valamikor a 2000 években, csak feledésbe került a családalapítás miatt. Ami persze nem baj csak most kezdtem újra "emlékezni". Bekötése már megvan, a leírást már kaptam, készítem hozzá a tápot.

üdv.

Misi

Szia! IGBT-t hajt a ir2113 meghajtó. Nagyon köszönöm a hozzászólást, de már megvan a bekötés.
Max 2x150V a táp amit az IGBT tud mivel 600V a maximális feszültsége. Akkor jön a visszarajzolás művelete..

üdv.

Misi

Szia Skori!

A TPA3116 e-bay-es fojtói kissé alá vannak méretezve. Ki szeretném váltani.
Tanácsodra próbálkoztam pici kompakt fénycsöves trafók EE magjaival. 13x13x6mm külső méretű vasmagok. A mag középső oszlopa 2,5x6mm, azaz 0,15cm2. Gyárilag 1mm körüli a légréssel rendelkezik.
A csévére próbából feltekertem 20menetet 0,5-ös huzalból. Ez 16uH induktivitást eredményezett. Nekem elég a 10uH. 16 menettel kijön a 10uH. Így marad az 1mm-es légrés. Vagy másik megoldás, hogy teletekerem, és a légrés növelésével állítom be az induktivitást.

Szeretném ha 6-7A-nél még nem telítene a vas. Melyik út jobb? A hosszabb huzal sem melegszik túl, meg nem is visz csődbe az a pár gramm réz, így csupán az érdekel, melyiknek nagyobb a telítési árama.

Vasmagos induktivitásban nem jeleskedem, ezért kérem a segítségedet.

Előre is köszi!

Üdv.!
Lenne egy olyan kérdésem, hogy irs2092-nél power gnd és az analog gnd 100ohm 100nF al van összekötve. Amióta szétrobbant a táp és megjavítottam, szinus jelet adva és odacsavarva az egyik oldalon a 100ohm-os ellenállás elkezdett füstölni, a másik oldalon meg hideg. Ezt mi okozhatja? Ja és a 90% fölötti led visszajelzők közül az egyik jelez(ha nincs rajta hangszóró akkor nem). A tápfeszültség +-56V és kb 25V-ig van kivezérelve és már villog a led. De ha leveszem a hangszórót akkor kb 45V-ig kitudom vezérni úgy hogy nem villágít a led.
Mielőtt elpukkant a táp gond nélkül ment.
Aki tud válaszolni vagy tud valami ötletet adni annak köszönöm!

Üdv újra kedves fórumozók. Ide jutottam végre megint.
Kigondoltam egy "szegény ember holtidejét" megvalósító megoldást és a véleményeteket szeretném kérni a létjogosultságát illetően.
Ugye a szinteltoló szükségszerű része a félhidainknak. Arra gondoltam, egy jól elhelyezett kondi elég lehet a holt idő beállítására. Alapvetően azért gondoltam erre a megoldásra, mert egy félhíd modult próbálok meghajtani (szóval össze van integrálva a FET meghajtás a FETekkel), aminek a jelbemenete 200kOHM körüli, szóval butaság lenne még egy FET meghajtó. A lejjebb hivatkozott HEX inverteres DT megvalósítást nem ismerem, de lássátok a csatolt képet a megoldásom tekintetében.
Működik ez így, van értelme, kéretik minden szempontból jól megköpködni!

De viccet félre téve: Kérek szépen és szívesen fogadok minden nemű meglátást, véleményt, (ki)javítást!

Szkóppal nem mértél rá az ellenállásra? Vagy valami masszív DC kell rajta legyen (kétlem), vagy valami nagyobb frekis jószágra számítanék rajta. Egy jelalak sokat segítene.

Ugyan nem engem kérdeztél, de ide biggyesztek egy kis szösszenetet.
Ha jól gondolkodom, akkor 8A mellett 0,3T-hoz olyan 0,6mm körüli légrés dukálna, ehhez pedig kb. 18-20 menet kell a fenti légrés mellett.
Ha adott az 1mm-es légrés, és 20 menettel 16 uH adódik, akkor azt 8A-rel gerjesztve cca. 0,28T a gerjesztés.
Én személy szerint, amennyiben 10 uH kell, nem tennék nagyobb légrést a magba sem mint ami adott. 16 menettel (10 uH / 1mm légrés) szerintem vígan elmehetsz 12A-ig is anélkül hogy telítene.

De számoljatok utána, jobb a biztonság!

Köszönöm a választ. Vasban nagyon gyenge vagyok. Bár már készül egy telítési áram mérő műszerem. Inkább csak mérőösszeállítás. Két induktivitás sorosan, közös pontra meg egy induktivitásmérő. Pontosabban egy "LC100-A". Ahol csökken az induktivitás, ott kezdődik a limit. Már mértem így, csak most nem 200mA-ről van szó, hanem 10A-ről.

olyan elképzelésem is volt, hogy egy oszcillátort építek a tesztelendő induktivitással, mert akkor elég csak a veszteségeket visszapótolni. Az értékekből kiszámolható hogy mekkora áram kering a körben. Ha elmászik a rezonanciafreki, ott indul a telítés.

Természetesen átrágom magam ezen a vas izén, mert valahogy kimaradt az életemből ez a szakasz.

Ha a Pafi erősítőben alkalmazott megoldásra gondolsz, az a hex inverteres dolognak az a szerepe, hogy az IR felső oldali meghajtó nyitva maradását megakadályozza. Már talán volt szó róla, hogy ezek az IR félhíd driverek impulzus meghajtók, vagyis egyik impulzus bekapcsol, másik ki. Ha túl korán jön a kikapcsoló jel, azt nem tudja értelmezni, így bennragad.

A kérdésedre vonatkozóan a kikapcsolást gyorsítanám. Valamilyen megoldással csak a bekapcsolást kellene lassabbra csinálni.

Nekem a kezembe akadt egy IGBT modul saját belső meghajtóval. Ráadásul 3 fázis 600V sok amper. Persze ebből nem lesz végfok, mert nem üzemel csak 50kHz-ig. Talán táp. Én úgy gondolom, hogy valami logikai kapukkal fogom kialakítani a DT-t. Addig nem lehet az egyiket nyitni, amíg a másik nem zár le. Ez a gondolkodási idő éppen elég arra, hogy ne legyen összenyitás.

Sziasztok!
Szerintetek a kínából kapható kis 3 ezer Ft-os TDA7498-as erősítőkre rá lehet kötni 39V-ot? Minden hirdetésnél 32-őt írnak, de a trafóm meg 39-et ad le. Jelenleg egy hidalt TDA2030-ast működtet, de 8 ohm alatt betorzít kis hangerőn is.

Lehet buta kérdés de AC vagy DC 39v sejtem, hogy DC de rákérdezek.
Szerintem az már sok főleg, hogy a puffer kondik is 35v körüliek.

Igen, alap is csak félreolvastam. Azt beszéltük már hogy a reteszelés probléma.

Alapvetően a kikapcsolás nem szenved lassulást ha jól gondolom, mert a kondi nem az ellenálláson keresztül sül ki. Ha jól gondolom, akkor a PN átmenet diódája is erősen besegít.
"Valamilyen megoldással csak a bekapcsolást kellene lassabbra csinálni." Pont ezt szeretném elérni, de elég embert próbáló olyan megoldást kisajtolni, ami a lehető legkevesebb elemet hozza be a képbe.

Ha emlékszel, a múltkor mutattam egy félhidat ami jó magas frekvenciákig elgurul. Ehhez szeretnék valami megoldást. A logikai kapukkal való megoldás mindig is tetszett, de azzal is az a gondom, mire oda jutok, hogy olyan ami tetszene a prop. delay az egekben.
Csak 50 nsec DT kellene, az már bőven elég lenne az esetemben.
Szívesen hallgatom, ha van valami kézzel fogható ötleted.

Hali!
A TDA2030 adatlap szerint 36V-ig (+-18) használható. Ha tényleg 39V figyel rajta, akkor vagy a puffertápod szerencsére berogyik eléggé, vagy a gyári szórás kegyes volt hozzád. Terhelve mérted a 39V-ot vagy terheletlenül?

Kisninjának igaza van, a legtöbb kínai nyák 35V-os kondikkal lesz szerelve. Ez nem jelenti azt, hogy ne tehetnéd meg hogy rákötöd, de a kondik valószinűleg rövid úton megadnák magukat.
A 7498 elmegy egész 45V-ig ha jól emlékszem. Ha nem 8 ohm-mal terheled és nincs csúcson járatva, az IC el fogja bírni, max a hűtést kell kicsit nógatni egy ventivel, de a puffer kondikat mindenképp cserélni kell. Azt neked kell eldöntened, hogy mi mennyit ér. Azt még számításba kell venni, hogy ha van egyéb áramkör a nyákon (előfok, BT vevő, miegymás) akkor azok tápköre is 32V-ig lesz méretezve, ezeket is cserélni kell, de ez sem nagy kaland.
Másik kérdés, hogy melyik a célravezetőbb... Azt a 4-5V-ot elfűteni nem a világ egyébként...

Én 40V-ról kínzom. A kimeneteit 0,33 Ohmokkal közösítettem, mert 4 Ohmos szubot hajt. Széles sávban nem volt meggyőző a hangja, ezt mások is észrevették. A kimeneti fojtó viszont a legtöbb kínai modulnál kicsi. Azt cserélni kell, mert ha betelít a mag, akkor akár el is szállhat az IC. Jobb esetben csak torzít.

A TDA2030A jelzésű elvileg 44V-ig bír, de lehet hogy azért torzít, mert már degenerálódtak a végtranzisztorai. Amúgy 3,5A az áramlimit, de termikusan attól még fél hangerőn is túlterhelődhet. Híd kapcsolásban ha valamelyik védelem korlátoz, az nagyon csúnya hangot produkál. Nem beszélve arról, hogy ilyenkor mit kell elviselni a végtranzisztoroknak. Mert hát az IC-ben is tranzisztorok vannak.

Egy csöppet megkésve reagálok.
Egy jó megközelítés a telítés mérésére:
Power Inductor Checker

Köszönöm ez mind jó.

Átsiklottam valahogy ezen a hozzászóláson, de ha még aktuális akkor: Ha több menetet tekersz fel (tehát pl. telitekered a csévét) akkor nagyobb légréssdel tudod ugyanazt az induktivitást elérni. A tekercsben tárolható energia arányos (többek között) a légrés térfogatával is. Mivel a tárolt energia elektromos szempontból az áramerősségnek a négyzetes függvénye, ezért a több menet-nagyobb légrés ugyanazon a vasmagon, ugyanakkora induktivitást beállítva, nagyobb telítési áramot enged meg.
Tehát röviden: tekerd tele a csévét és a légréssel állítsd be az induktivitást.

Köszönöm a választ! Valahol olvastam itt a fórumon ugyanezt, de nem találtam meg. Még aktuális, mert egy aktív monitor hangdoboz pár mélyközép lesz hajtva TPA3118BPTL erősítővel. A magas LM1875 lineárissal. Csak ezek a keleti modulok fojtói nagyon kicsik. Adatlap szerint már 4A-nél telítésbe kerül. Pedig ez a Texas IC többet érdemel.

Azért azt hozzá tenném - többek között a fent leírt véleményem védelmében - hogy a nagyobb légrésnek nem csak előnye van. Amennyiben az áram miatt nem szükségszerű feljebb menni a légréssel (esetedben ez áll fenn), szerintem nem célszerű. Elsősorban zavarvédelmi és hatásfok szempontjából nem az. Nagyobb a rés (többet szór szét), rosszabb a mágneses csatolás a két félmag között. Amellett több anyagot is használsz, az ohmos ellenállása is növekszik a fojtónak, ami elsősorban kis impedanciák esetén (2 ohm és alatta) erősen befolyásolja már a viszonyokat is.
Ezen felül azonban Skorinak természetesen igaza van! Ha kell, jobb a légrést utána húzni, de ha nem szükségszerű szerintem nem előnyös.

Neked is köszönöm, és elfogadom az álláspontod. Szerencsére a két véglet egymástól nem áll messze az én esetemben, mert két réteg teljesen betölti a teret, és ez 20 menet. 16 menet pedig kiegészítő légrés nélkül adja a 10uH-t.

Most egy ilyen 4 oszlopos légmagos szolenoid dolgozik. Karesz használt légmagost, én csak belekontárkodtam. Persze itt nincs 1000W. Ezt a négy oszlopost be tudom úgy burkolni réz lemezbe, hogy nem csökken az induktivitása. Normál szolenoid nem szereti az árnyékolást.

Jó hogy nem, mert onnantól kezdve nem annyira légmagos már. Csak a magja kívül lesz, nem belül.
Ha ezzel a megoldással sincs gondod, akkor a 2-3mm-es légrésből se lenne, nyilván.
És a célom semmiképp nem a viaskodás volt, pusztán (ha már fórumon vagyunk, nem baj ha látja a nagy Világ) jónak láttam megjegyezni, hogy vannak még dolgok amikről valószínűleg mindannyian tudunk, csak sokszor pont az nem tűnik fel ami majd kiböki a lesőnket.
Na, megyek vissza a bányába, mert a meló nem vár, jó volt megint belesni a fórumra! Legjobbakat!

Én örülök, ha valami sok féle megoldással kecsegtet. Ha nem változtatna rajta az ember, még ma is szakócával faragnánk a 14 nm-es csíkszélességű kóríhetest. Természetesen fel sem merült semmi negatívum.

Szia.
Nálad hogy üzemel a TPA3116 os dodul? Miről táplálod meg mekkora feszültségről? Észrevételek vele kapcsolatban?
Nálam elég vacak. 20 Volton próbáltam 20000µF pufferrel,50Hz trafóval. Rogyadozik a táp és ilyenkor megszaggassa a zenét. Alig jön ki belőle valami kakaó.

2 darab soros 12V/7Ah akkuról. Sem trafós, sem laptoptáp nem vált be. Bár a legújabb szerzeményem 2 darab 170000µF/40V nippon chemicon 300VA-s trafóval mintha elég lenne neki. Szerintem az a bizonyos négyzetes áramigény nagyon kényes. Szóval jelenleg 2x2 darab akku, amit cserélgetek ha kell. Szerencsére van belőle elég. 3 váltás.

Bár 5V-ról is elmegy, de valóban nem szereti a gyors tápesést. Akkor a belső féltáp megmarad, és a leeső táp hatására a kimenetek felugranak a tápfeszig. Talán a GVDD hidegítő kondi csökkentése jó lehet, de ez csak elmélet.

170000µF az szép! Tehát 24Volt 7Ah
Mit sikerült kihoznod belőle? Mérted műteherrel?
Néztem hogy rogyadozik,hullámosodik a táp húzná rendesen ha lenne mit.. Majd megpróbálom a kocsi aksiról.

Az igen! A nyár végén építettem egy stúdiómonitorokat kiszolgáló (2db) TPA3118 stereo-t, de oda én csak egy 60VA-es trafót tettem oldalanként, alapvetően csak alacsony impedanciájú, kis értékű elkokkal, és kerámiákkal, összesen cirka 16'000µF értékben. Az olyan sima volt mint a babapopsi teljes kivezérlésig (4 ohmon). Csak 8 ohm-ot fog hajtani, így nem aggaszt a dolog. Értem én, hogy kell az alacsony impedanciájú táp meg a 16-os messzebb is megy mint a 18-as, de 170'000µF már a hiragához is túl van az ingerküszöbömön. De ott a tápelnyomás is más mint ebben az esetben...
De nyilván egy jó LLC táp sokkal jobban szolgálna mint a normál 50Hz-es trafók. Ez is csak azért kapta a trafót, mert volt még itthon kettő és olyan szépen mutatott így egyben.
Azt nem csodálom, hogy a laptoptáp nem vált be, azok silányok mint a fene, minden szempontból.
Hallod is hogy máshogy szól aksiról? Leírod hogy nagyjából miben nyilvánul meg?