Ötletes! Indulhat a sorozatgyártás.

Nagyon tetszik az elgondolás és a kivitelezés is, gratulálok hozzá! Egy kérdés: a 3-as képen a Dániel Jecko felirattól balra lévő, valószínűleg reléhez tartozó vezetéksávon lévő szakadásnak mi a szerepe? Valamilyen opció, vagy védelmi jellegű dolog?

Szia!
Ezeket a gombokat csak rá kell húzni szorosan a tengelyre, vagy oldalt van csavar ?
Az aliexpress képeken nem látni semmit.
Tengelyméret 4 vagy 6 ?
Vagy van mindkettő ?
Köszi, ha válaszolsz.

Szia,
ráhúzós, van nagy kép, ahol minden szögből látszik. 6mm, benne van a nevében és a leírásában is.

Köszi szépen

Relé kapcsoló kontaktja, ami nyugalmi állapotban össze van kötve. Van, hogy valamelyik szobába annak a kontaktnak egyszer össze kell hogy legyen kapcsolva, és egyszer szét.
De valamelyik szobába annak a kontaktnak állandóan össze kell lennie kötve. A képen láthatóan egyértelműen hol így, hol úgy kell lennie. Ezt a relé kapcsolja, és ezért nincs a nyákon összeforraaztva.
Természetesen ahol állandóan össze kell hogy legyen kötve, oda nem forrasztottam relét, hanem csak azt a megszakítást összekötöm.

Szia!
Alapvetően min alapul az áramköröd vezérlése, PIC-en?

Igen.

Üdv!
Mintha még nem lenne elég óra a lakásban, készítettem Én is egy VFD órát.A programot egy ATMEGA 328p-pu tárolja a meghajtást 6db MIc 5891 léptetőregiszter végzi.Az RTC egy 1307 modul a tápellátás pedig STEPup és STEDown modulokkal van megoldva.A megvilágítás ws2812 5mm LED-kel készült.12-24 órás kijelzés,dátum, pára és hőmérséklet funkció a LED-ek színe és fényereje változtatható.
Néhány kép és a video Bővebben: VFD clock

Te írtad a programját is ?

Üdv. Tip142 Tip147 darlington végfok.

Bővebben: tip142 147 vegfok

Építettem egy 160W-os forrasztóállomást. Két darab T210, illetve T245-ös JBC pákát lehet hozzá csatlakoztatni. A pákák egyszerre is használhatóak. Nagyon gyorsan eléri az üzemi hőmérsékletet a pákahegy (3mp). Aki használt már JBC állomást az tudja mekkora a különbség egy hagyományos állomáshoz képest. Az állomás számítógéphez csatlakoztatható USB-n keresztül (galvanikusan leválasztott a csatlakozás az állomás többi részétől). A vezérlést és képernyőkezelést egy STM32F405RGT6 mikrokontroller végzi (ARM Cortex-M4). A szoftver még nem teljesen kész (vannak még további ötleteim). Az előlap is csak ideiglenes, várok egy szerszámra, amivel pontosabban körbe tudom vágni a védőfóliát a plexin festés előtt. Teszek majd fel képet a végleges állapotról később.
Készítettem egy kis videót is, amin bemutatom a kezelőpultját, ha valakit érdekel, feltölthetem ide a windows alatt futó szimulátort is, amit a menürendszer fejlesztéséhez használtam.

Nyáklapok...

Kívülről, illetve egy képernyőmentés a telemetriáról.

U.i.: Nincs akkora por, csak egyszerűen minden meglátszik ha oldalról világítom meg.

Üdv. Csatti2 ez nagyon jó , a videó is. Profi munka, cikket írsz róla? publikus lesz?
Nagyon ügyes vagy

Szép munka.A leírás publikus az órához?
István

Cikket nem ígérek. Főleg, mert azt se tudnám hol kezdjem. Ami a többit illeti, úgy terveztem, hogy felteszem az egészet github-ra, csak előtte még ráncba kell szednem helyenként a kódot (lusta vagyok túl sok kommentet írni...).

Igen.A mellékletben mindent megtalálsz.A program arduino uno alatt lett fejlesztve a NYÁK eagle tervezővel készült.A táp ellátás külső dugasztápról történik.

Köszönöm az infókat!

Szia!
Az előlap felírat hogyan készült?

Plexilapon kivágtam CNC-vel a fólián a kijelző helyét. Eltávolítottam a többi helyen a fóliát. Befújtam fekete festékkel kétszer, hogy alaposan befedje. Vékony és hegyes gravír tűvel kimartam a feliratokat, majd átfújtam fehér festékkel szintén kétszer. Ezután kivágtam a furatokat majd körbevágtam az egészet egyélű maróval. A végén lehúztam a maradék fóliát (így a kijelző helye nem lett befestve).

Nem semmi! Kicsit ágyúval verébre érzés, de le a kalappal. Nem mintha az én Weller állomásomban nem egy 64MHz-en ketyegő PIC lenne. Tök feleslegesen, de tudja... Talán ez már az utolsó verzió és lesz értelme közzé tennem. Szoftveres csiszolgatást kell még eszközölnöm rajta. A uC szoftverére én is kíváncsi lennék, ha számomra emészthető nyelven íródott. Hátha tudok ötletet meríteni belőle.

Feltöltöttem a forráskódot a GitHubra. LINK
C nyelven szoktam a mikrokontrollereket programozni.

A kijelzés miatt használtam ezt a mikrokontrollert. Eredetileg egy nagyobb kijelzőt szerettem volna beépíteni (16bites busszal), de sehogy se fértek el a kezelőeszközök, amikor tervezgettem, hogy nézzen majd ki a végleges formája. Mivel ismertem már ezt a kijelzőt, ezért úgy döntöttem újra ezt használom, viszont ez csak SPI buszos, ami korlátozza a képernyő frissítést. Azzal, hogy ezt a 168MHz-es mikrokontrollert használtam (kb. 1200Ft-ba került, szóval nem ezen spórol az ember) lehetővé vált, hogy olyan gyorsan frissítsem a képernyőt, ami már alig vagy egyáltalán nem látszik (42Mbit). Mivel sok SRAM-al rendelkezik ez a mikro (128 + 64 KByte, ebből a 128K rész használható DMA-val), ezért minden képernyőelemet dupla puffereléssel jelenítek meg (memóriában megrajzolom, majd DMA-val kilövöm a képernyőre). A végén még használtam pár DSP funkciót is (ha már van) az áram és feszültségjelek feldolgozásához.

Ez brutális!! És egy jó pákafajtát választottál. Nekem a legnagyobb gondom a háttérvilágítás nemléte. Úgy vagyok vele hogy a T245 egy korszerű pillanatpáka, azt is szerettem de azért a pár grammos páka sokkal jobb. Azt hiszem viszi a prímet a masinád!

Igen, épp ezért támogatja az állomás a T210-es pákát is. Apró SMD alkatrészek beforrasztásához vagy mikroszkóp alatt dolgozni az sokkal praktikusabb. Természetesen azokra a hegyekre nem lehet ráküldeni a 160W-ot, így ott fázishasítással csökkentettem a kimenő teljesítményt nagyjából 40-50W-ra (ez nem ugyanaz, mint a videóban említett teljesítmény korlát). A T245-el pedig beforrasztható minden egyéb. Létezik egyébként egy "kistestvére" ennek az állomásnak (ugyanekkora, de csak egy páka csatlakoztatható), amit egy barátomnak építettem (ezért kellett a firmware frissítés opció is). Ő 16mm2-es vezetékekre forrasztott sarut 260C-on. Mondta, hogy sose forrasztott még ilyesmit ilyen gyorsan és könnyen ráadásul anélkül, hogy menet közben ki ne égett volna a gyanta.

Gratulálok mestermunka!

Na ezt majd meglehet majd vásárolni az ebay-en.

Első pillantásra "némiképp" összetett a program. Majd átbogarászom. Köszi!

Külön értékelendő, hogy a videóban szóban is kommentálod a készülék működését, nem csak némán nyomkodva mutatod be a forrasztóállomás használatát.

Sziasztok!

Hosszas tépődés után mégiscsak arra jutottam, hogy megosztom veletek egy hosszabb projektem fejlődését.
A fejlődés egészen 2016-tól indult, amikor a főiskolán közelébe jutottam a szakdolgozat kérdésnek.
A végleges választás az ESP8266-ra és a kezdetekben azon belül is az ESP-01-re irányult.
Gyakorlatilag az ESP8266 nulla ismeretével és hasonló eszközök, valamint az Arduino terén nulla tudással indult az egész.
Jó pár problémával találkoztam a kezdetekben, mind hardveres, mind szoftveres téren.
Általában nem az információ mennyiségével volt gond, hanem a minőségével. Sok oldalon ugyanazon információk (egymástól másolva - a finom és durva hibákkal együtt), melyek jó része hasznavehetetlen vagy félrevezető volt. De ez más témában sincs másképpen.

A ESP-01_v1 és az ESP-12_v3 verziókkal sikerült beadnom a szakdolgozatom, melyet sikeresen megvédtem - elismeréssel és dicsérettel még a külső bíráló részéről is (ezt az írást elraktam, de már tényleg nem mutatom, mert dicsekvésnek tűnhetne). Nehéz volt, de szép is. Eleinte alig akart működni az a verzió, de jó lett és stabil.

Néhány képet láthattok az alábbi linken megosztva:
Bővebben: Link

Almappákban vannak az egyes lépésekről képek, de nem az összes értelemszerűen.

Magyarázat a képekhez és verziókhoz:

ESP-01_v1:
Ez volt a kezdet. "dugdosós" fejlesztőpanelen indult, majd a forrpontos paneleken éle életét.
A legelső program csak kódmintákon élt. Majd volt olyan verziója, amely körülbelül egy évig hőmérsékletet mért és a kimenetét is kapcsolni lehetett (világítás) szüleim házának udvarán. Ez a verzió még úgy működött, hogy az eszköz IP címét kellett beírni és az ESP-01-en futó "minimalista webszerver" jelzett ki mindent a böngészőben.

ESP-01_v2:
Ez már Eagle programban tervezett panel, 5V tápellátással és relé kimenettel.
Ez volt az egyik verziója szakdolgozatban bemutatott eszköznek.
Ma napig üzemel egy helyen (lásd a képernyőképet a mappában).
Az adatok küldéséhez GET metódust használt, klasszikus módon.
Tehát ez már egy külső szervert (PHP és adatbázis) használ, mintha "felhőbe" dolgozna.

ESP-12_v3:
Ez volt a másik verziója a szakdolgozatban bemutatott eszköznek.
Működési elve hasonló, mint az ESP-01_v1 megoldásnak.
A különbség itt annyi, hogy megjelent egy LED a panelen, amely képes "kivillogni" a rendszer állapotait.
Ebből is van a mai napig használatban.
Közel sem használja ki az ESP-12 lehetőségeit.

ESP-12_v5:
Sprint Layout-al tervezett panel. Ez már többféle tápegység modult is képes volt kezelni, fogadni.
Több bemenet, direkt vagy opto leválasztva.
I2C busz és SSD1306 kijelző kezelése.
Három relé opcionálisan.
Állapotjelző LED, 6 különböző állapot / hiba kivillogásával + a kijelzőn állapot információ.
Némi túlfesz-védelem különböző pontokon.
JSON adatküldés valósult meg.
Ez is szerverre dolgozik, visszajelzést kap a szerverről a küldött adatok feldolgozásáról.
A mappában egy részlete látható a webes programnak.
A webes oldal is teljesen átalakult, összetetté vált, erről majd külön esetleg, másik írásban, mert hosszú lenne.
Jó pár példány készült már belőle,
A program teljesen átdolgozott az előzőekhez képest.
Hiba és állapot kezelés, szenzorok adatainak kezelése, figyelése.
Soros porton információk, alap és - gombnyomásra - bővített mennyiségben.

ESP-12_v7:
Az előző, ESP-12_v5 (igen, nem v6) alakult ki.
Felmerülő igények és rugalmasság okából teljesen újraterveztem, Sprint Layout-ban.
Átgondolt tápegység modul kezelés.
Különböző túlfesz-védelmek tápfeszültségre és egyéb jelekre is.
Három relé kimenet opcionálisan.
Direkt vagy opto leválasztott bemenetek lehetősége.
A/D átalakító és ehhez kialakított áramkörök 0-10V vagy 4-20mA távadó szenzorok kezelésére.
Még jobban átdolgozott program:
- bővített állapot és hibakezelés - LED és kijelző visszajelzéssel.
- Soros porton az előzőekhez hasonlóan adatok megjelenítése, ugyancsak kétféle módban.
- szenzorok adatinak kezelése, ellenőrzése, küldése.
- önteszt -többféle komponensre.
- állapot és hiba adatok küldése a szerverre.
Ugyanott van belőle pár példány, ahol a v5-ből is.

A webes alkalmazásról - ahogy írtam is - nem írtam részleteket, csak egy kép van róla.
Nem kívántam az amúgy is hosszúra sikerült leírást még tovább nyújtani.
Az ESP-12_v5 és ESP-12_v7 eszközökhöz tartozik még egy kiterjedt területen lévő kültéri AP hálózat is.

Elnézést, ha hosszúra sikerült a leírás és esetleg némely része csapongóan egyszerűnek tűnhet. De mint írtam, nem kívántam akadémiai székfoglalót csinálni a dologból.

Üdv.
Karcsi

Bónusz pont a Douglas Adams idézetért. Tetszik, hogy használsz DC/DC konvertert is. A legtöbben itt inkább csak hagyományos lineáris regulátorokat használnak (tipp: találsz sokkal kisebb helyen megépíthető típusokat is manapság).