Szia!
Ott van a rajz PDF-ben.
A képen levő adó és vevő (a rajzon szaggatott keret) paneleket meg kell venni (kemény 400 Ft. a pár).
Kell rendelni egy PT2262 / PT2272-* IC párt hozzá.(vatera, alliexpress, ebay)
Vigyázz !!! - a PT2272 utolsó betűje dönti el a működés jellegét (le van írva a rajzon).
A rajz szerint meg kell építeni, de csak annyi csatornát kell kiépíteni (nyomógomb) amennyit használsz.
Nagyon sokaknak és magamnak is csináltam már, még játék autóba is tettem ilyet.
Arról is van rajz.

Ötletes! Indulhat a sorozatgyártás.

Nagyon tetszik az elgondolás és a kivitelezés is, gratulálok hozzá! Egy kérdés: a 3-as képen a Dániel Jecko felirattól balra lévő, valószínűleg reléhez tartozó vezetéksávon lévő szakadásnak mi a szerepe? Valamilyen opció, vagy védelmi jellegű dolog?

Szia!
Ezeket a gombokat csak rá kell húzni szorosan a tengelyre, vagy oldalt van csavar ?
Az aliexpress képeken nem látni semmit.
Tengelyméret 4 vagy 6 ?
Vagy van mindkettő ?
Köszi, ha válaszolsz.

Szia,
ráhúzós, van nagy kép, ahol minden szögből látszik. 6mm, benne van a nevében és a leírásában is.

Köszi szépen

Relé kapcsoló kontaktja, ami nyugalmi állapotban össze van kötve. Van, hogy valamelyik szobába annak a kontaktnak egyszer össze kell hogy legyen kapcsolva, és egyszer szét.
De valamelyik szobába annak a kontaktnak állandóan össze kell lennie kötve. A képen láthatóan egyértelműen hol így, hol úgy kell lennie. Ezt a relé kapcsolja, és ezért nincs a nyákon összeforraaztva.
Természetesen ahol állandóan össze kell hogy legyen kötve, oda nem forrasztottam relét, hanem csak azt a megszakítást összekötöm.

Szia!
Alapvetően min alapul az áramköröd vezérlése, PIC-en?

Igen.

Üdv!
Mintha még nem lenne elég óra a lakásban, készítettem Én is egy VFD órát.A programot egy ATMEGA 328p-pu tárolja a meghajtást 6db MIc 5891 léptetőregiszter végzi.Az RTC egy 1307 modul a tápellátás pedig STEPup és STEDown modulokkal van megoldva.A megvilágítás ws2812 5mm LED-kel készült.12-24 órás kijelzés,dátum, pára és hőmérséklet funkció a LED-ek színe és fényereje változtatható.
Néhány kép és a video Bővebben: VFD clock

Te írtad a programját is ?

Üdv. Tip142 Tip147 darlington végfok.

Bővebben: tip142 147 vegfok

Építettem egy 160W-os forrasztóállomást. Két darab T210, illetve T245-ös JBC pákát lehet hozzá csatlakoztatni. A pákák egyszerre is használhatóak. Nagyon gyorsan eléri az üzemi hőmérsékletet a pákahegy (3mp). Aki használt már JBC állomást az tudja mekkora a különbség egy hagyományos állomáshoz képest. Az állomás számítógéphez csatlakoztatható USB-n keresztül (galvanikusan leválasztott a csatlakozás az állomás többi részétől). A vezérlést és képernyőkezelést egy STM32F405RGT6 mikrokontroller végzi (ARM Cortex-M4). A szoftver még nem teljesen kész (vannak még további ötleteim). Az előlap is csak ideiglenes, várok egy szerszámra, amivel pontosabban körbe tudom vágni a védőfóliát a plexin festés előtt. Teszek majd fel képet a végleges állapotról később.
Készítettem egy kis videót is, amin bemutatom a kezelőpultját, ha valakit érdekel, feltölthetem ide a windows alatt futó szimulátort is, amit a menürendszer fejlesztéséhez használtam.

Nyáklapok...

Kívülről, illetve egy képernyőmentés a telemetriáról.

U.i.: Nincs akkora por, csak egyszerűen minden meglátszik ha oldalról világítom meg.

Üdv. Csatti2 ez nagyon jó , a videó is. Profi munka, cikket írsz róla? publikus lesz?
Nagyon ügyes vagy

Szép munka.A leírás publikus az órához?
István

Cikket nem ígérek. Főleg, mert azt se tudnám hol kezdjem. Ami a többit illeti, úgy terveztem, hogy felteszem az egészet github-ra, csak előtte még ráncba kell szednem helyenként a kódot (lusta vagyok túl sok kommentet írni...).

Igen.A mellékletben mindent megtalálsz.A program arduino uno alatt lett fejlesztve a NYÁK eagle tervezővel készült.A táp ellátás külső dugasztápról történik.

Köszönöm az infókat!

Szia!
Az előlap felírat hogyan készült?

Plexilapon kivágtam CNC-vel a fólián a kijelző helyét. Eltávolítottam a többi helyen a fóliát. Befújtam fekete festékkel kétszer, hogy alaposan befedje. Vékony és hegyes gravír tűvel kimartam a feliratokat, majd átfújtam fehér festékkel szintén kétszer. Ezután kivágtam a furatokat majd körbevágtam az egészet egyélű maróval. A végén lehúztam a maradék fóliát (így a kijelző helye nem lett befestve).

Nem semmi! Kicsit ágyúval verébre érzés, de le a kalappal. Nem mintha az én Weller állomásomban nem egy 64MHz-en ketyegő PIC lenne. Tök feleslegesen, de tudja... Talán ez már az utolsó verzió és lesz értelme közzé tennem. Szoftveres csiszolgatást kell még eszközölnöm rajta. A uC szoftverére én is kíváncsi lennék, ha számomra emészthető nyelven íródott. Hátha tudok ötletet meríteni belőle.

Feltöltöttem a forráskódot a GitHubra. LINK
C nyelven szoktam a mikrokontrollereket programozni.

A kijelzés miatt használtam ezt a mikrokontrollert. Eredetileg egy nagyobb kijelzőt szerettem volna beépíteni (16bites busszal), de sehogy se fértek el a kezelőeszközök, amikor tervezgettem, hogy nézzen majd ki a végleges formája. Mivel ismertem már ezt a kijelzőt, ezért úgy döntöttem újra ezt használom, viszont ez csak SPI buszos, ami korlátozza a képernyő frissítést. Azzal, hogy ezt a 168MHz-es mikrokontrollert használtam (kb. 1200Ft-ba került, szóval nem ezen spórol az ember) lehetővé vált, hogy olyan gyorsan frissítsem a képernyőt, ami már alig vagy egyáltalán nem látszik (42Mbit). Mivel sok SRAM-al rendelkezik ez a mikro (128 + 64 KByte, ebből a 128K rész használható DMA-val), ezért minden képernyőelemet dupla puffereléssel jelenítek meg (memóriában megrajzolom, majd DMA-val kilövöm a képernyőre). A végén még használtam pár DSP funkciót is (ha már van) az áram és feszültségjelek feldolgozásához.

Ez brutális!! És egy jó pákafajtát választottál. Nekem a legnagyobb gondom a háttérvilágítás nemléte. Úgy vagyok vele hogy a T245 egy korszerű pillanatpáka, azt is szerettem de azért a pár grammos páka sokkal jobb. Azt hiszem viszi a prímet a masinád!

Igen, épp ezért támogatja az állomás a T210-es pákát is. Apró SMD alkatrészek beforrasztásához vagy mikroszkóp alatt dolgozni az sokkal praktikusabb. Természetesen azokra a hegyekre nem lehet ráküldeni a 160W-ot, így ott fázishasítással csökkentettem a kimenő teljesítményt nagyjából 40-50W-ra (ez nem ugyanaz, mint a videóban említett teljesítmény korlát). A T245-el pedig beforrasztható minden egyéb. Létezik egyébként egy "kistestvére" ennek az állomásnak (ugyanekkora, de csak egy páka csatlakoztatható), amit egy barátomnak építettem (ezért kellett a firmware frissítés opció is). Ő 16mm2-es vezetékekre forrasztott sarut 260C-on. Mondta, hogy sose forrasztott még ilyesmit ilyen gyorsan és könnyen ráadásul anélkül, hogy menet közben ki ne égett volna a gyanta.

Gratulálok mestermunka!

Na ezt majd meglehet majd vásárolni az ebay-en.

Első pillantásra "némiképp" összetett a program. Majd átbogarászom. Köszi!

Külön értékelendő, hogy a videóban szóban is kommentálod a készülék működését, nem csak némán nyomkodva mutatod be a forrasztóállomás használatát.

Sziasztok!

Hosszas tépődés után mégiscsak arra jutottam, hogy megosztom veletek egy hosszabb projektem fejlődését.
A fejlődés egészen 2016-tól indult, amikor a főiskolán közelébe jutottam a szakdolgozat kérdésnek.
A végleges választás az ESP8266-ra és a kezdetekben azon belül is az ESP-01-re irányult.
Gyakorlatilag az ESP8266 nulla ismeretével és hasonló eszközök, valamint az Arduino terén nulla tudással indult az egész.
Jó pár problémával találkoztam a kezdetekben, mind hardveres, mind szoftveres téren.
Általában nem az információ mennyiségével volt gond, hanem a minőségével. Sok oldalon ugyanazon információk (egymástól másolva - a finom és durva hibákkal együtt), melyek jó része hasznavehetetlen vagy félrevezető volt. De ez más témában sincs másképpen.

A ESP-01_v1 és az ESP-12_v3 verziókkal sikerült beadnom a szakdolgozatom, melyet sikeresen megvédtem - elismeréssel és dicsérettel még a külső bíráló részéről is (ezt az írást elraktam, de már tényleg nem mutatom, mert dicsekvésnek tűnhetne). Nehéz volt, de szép is. Eleinte alig akart működni az a verzió, de jó lett és stabil.

Néhány képet láthattok az alábbi linken megosztva:
Bővebben: Link

Almappákban vannak az egyes lépésekről képek, de nem az összes értelemszerűen.

Magyarázat a képekhez és verziókhoz:

ESP-01_v1:
Ez volt a kezdet. "dugdosós" fejlesztőpanelen indult, majd a forrpontos paneleken éle életét.
A legelső program csak kódmintákon élt. Majd volt olyan verziója, amely körülbelül egy évig hőmérsékletet mért és a kimenetét is kapcsolni lehetett (világítás) szüleim házának udvarán. Ez a verzió még úgy működött, hogy az eszköz IP címét kellett beírni és az ESP-01-en futó "minimalista webszerver" jelzett ki mindent a böngészőben.

ESP-01_v2:
Ez már Eagle programban tervezett panel, 5V tápellátással és relé kimenettel.
Ez volt az egyik verziója szakdolgozatban bemutatott eszköznek.
Ma napig üzemel egy helyen (lásd a képernyőképet a mappában).
Az adatok küldéséhez GET metódust használt, klasszikus módon.
Tehát ez már egy külső szervert (PHP és adatbázis) használ, mintha "felhőbe" dolgozna.

ESP-12_v3:
Ez volt a másik verziója a szakdolgozatban bemutatott eszköznek.
Működési elve hasonló, mint az ESP-01_v1 megoldásnak.
A különbség itt annyi, hogy megjelent egy LED a panelen, amely képes "kivillogni" a rendszer állapotait.
Ebből is van a mai napig használatban.
Közel sem használja ki az ESP-12 lehetőségeit.

ESP-12_v5:
Sprint Layout-al tervezett panel. Ez már többféle tápegység modult is képes volt kezelni, fogadni.
Több bemenet, direkt vagy opto leválasztva.
I2C busz és SSD1306 kijelző kezelése.
Három relé opcionálisan.
Állapotjelző LED, 6 különböző állapot / hiba kivillogásával + a kijelzőn állapot információ.
Némi túlfesz-védelem különböző pontokon.
JSON adatküldés valósult meg.
Ez is szerverre dolgozik, visszajelzést kap a szerverről a küldött adatok feldolgozásáról.
A mappában egy részlete látható a webes programnak.
A webes oldal is teljesen átalakult, összetetté vált, erről majd külön esetleg, másik írásban, mert hosszú lenne.
Jó pár példány készült már belőle,
A program teljesen átdolgozott az előzőekhez képest.
Hiba és állapot kezelés, szenzorok adatainak kezelése, figyelése.
Soros porton információk, alap és - gombnyomásra - bővített mennyiségben.

ESP-12_v7:
Az előző, ESP-12_v5 (igen, nem v6) alakult ki.
Felmerülő igények és rugalmasság okából teljesen újraterveztem, Sprint Layout-ban.
Átgondolt tápegység modul kezelés.
Különböző túlfesz-védelmek tápfeszültségre és egyéb jelekre is.
Három relé kimenet opcionálisan.
Direkt vagy opto leválasztott bemenetek lehetősége.
A/D átalakító és ehhez kialakított áramkörök 0-10V vagy 4-20mA távadó szenzorok kezelésére.
Még jobban átdolgozott program:
- bővített állapot és hibakezelés - LED és kijelző visszajelzéssel.
- Soros porton az előzőekhez hasonlóan adatok megjelenítése, ugyancsak kétféle módban.
- szenzorok adatinak kezelése, ellenőrzése, küldése.
- önteszt -többféle komponensre.
- állapot és hiba adatok küldése a szerverre.
Ugyanott van belőle pár példány, ahol a v5-ből is.

A webes alkalmazásról - ahogy írtam is - nem írtam részleteket, csak egy kép van róla.
Nem kívántam az amúgy is hosszúra sikerült leírást még tovább nyújtani.
Az ESP-12_v5 és ESP-12_v7 eszközökhöz tartozik még egy kiterjedt területen lévő kültéri AP hálózat is.

Elnézést, ha hosszúra sikerült a leírás és esetleg némely része csapongóan egyszerűnek tűnhet. De mint írtam, nem kívántam akadémiai székfoglalót csinálni a dologból.

Üdv.
Karcsi