Köszönöm megpróbálom, bár mint említettem nincsenek számozva a vezetékek.

Lemérted a tekercseket, tudod, melyiknek melyik a vége/eleje; beszámozod/jelölöd, és mindjárt tudod merre kell kötni.

Köszönöm a válaszokat holnap megnézem .

Szia! Szerintem ezt a motort áttekercselték, mert olyan gyári adattáblát még nem láttam, hogy közlik a 380 Y / 220 delta adatokat és kihoznak három szálat a kapocslécre. Nincs értelme a dolognak. A kisebb feszültség érték utal a tekercs feszültségre az adattáblán. Ha nincs kihozva hat szállal a tekercselés, hogyan lehet rákapcsolni 380V-ot? Szerintem sima állandó üzemi kondenzátoros 220V-os azonos teljesítményűre lett áttekercselve. Most már inkább az lesz a probléma, hogy ugyan melyik tekercsvégeket cserélgetted össze.

Szia!Az , hogy mi értelme van annak, hogy rajt az adattáblán a 380 y/230 delta és csak 3 vezetéket hoznak ki nem tudom,de ez a harmadik ilyen motorom egyet már megcsináltam az működik is az a motor egyébként gyári porelszívón működött, a jelenlegi egy futószalagot hajtott hajtóművön keresztül.A 380v-ot miért ne tudnád rákapcsolni a 3 vezetékre?R:S:T: PE:

A deltában való működtetésnek nem lesz értelme, mert nincs rá lehetőség. A kisebb volt érték jelenti a tekercsekre kapcsolható feszültséget. Tehát csillagba mindig kettő tekercs sorba van kötve két fázis között. Ha a belső csillagpontot felbontod és kihozod a másik három kivezetést is és sikerül elindítani a motort, az gyökharmadával kisebb teljesítményű lesz. Ha mégis ezt akarod, akkor figyeld meg a deltában összeköthető végeket, hogy melyiket melyikkel kell párosítani ahhoz, hogy a tekercsek ne dolgozzanak egymás ellen. A kapocslécen lévők legyenek a kezdők, a csillagpontiak a végek. Van ITT egy ábra és ha ez alapján a kapocslécen a kezdetek piros-kék-sárga, akkor vele szembe a sárga-piros-kék kerüljön. Ha így kötöd össze az áthidalásokkal a szemben lévő tekercsvégeket, működnie kell a motornak a klasszikus állandó üzemi kondenzátoros módban.

Köszönöm a választ kimerítő volt ilyen egyszerű megoldásra vártam , igazából megoldottam egyik tekercset fordítva kötöttem be figyelmetlenségből de ez amit küldtél ábrát ez nagyon jó és egyszerű.Igazából össze pároztam én is a tekercsvégeket de amikor a kapocslécre kötöttem felcseréltem kettőt.Sokat olvastam ezen a fórumon teljesítmény vesztésről 1 fázisú alkalmazás esetén de kényszer megoldás mivel nincs 3 fázisom.A bekötésnél a kondenzátor értékét úgy próbálom beállítani, hogy az adat táblán szereplő áramfelvétel legyen, és megközelítőleg mind három tekercsre azonos feszültség essen.Kell játszani a kondenzátorokkal de megéri mert nem melegszik a motor és aránylag elfogadható a teljesítménye.Próbáltam a fórumon ökölszabályként emlegetett 70 mikro farad/ 1kW nekem ez soknak bizonyult.Persze az a kérdés mihez számoljuk a teljesítményt?Az eredeti teljesítményt vesszük alapul vagy a gyök harmaddal kevesebb értéket?Mindegy nekem a körfűrészemen-nyilván nem 20-30 cm átmérőjű tűzifa vágásra használom,hanem asztalos barkácsmunkákra- 1,5 kW-os 3 fázisú motor van deltába kötve 1 fázisról használom 55 mikros üzemi és 160-180 mikrós indítóval tökéletesen működik kb egy éve.

Nem találtam hirtelen jobb magyarázó rajzot de gondoltam ezt így meg fogod érteni és működni fog a motor.
Az adattáblákról meg csak ennyit ....

Tisztelt fórum társak!Segítsen valaki megérteni a dilemmámat a 380/220 v motor egy fázisú működtetése esetén a teljesítmény vesztés mikéntjéről.VIM kolléga, elnézést fórumtárs az alábbiakban fejti ki erről a véleményét https://www.hobbielektronika.hu/forum/topic_post_1426409.html#1426409, nem akarom kétségbe vonni ezt csak tanulni szeretnék.A dilemmám az egyfázisú frekvenciaváltós üzemeltetéssel van.Ha frekvenciaváltóról 3*230v- ról működtetjük a fent emlitett motort elméletileg azonos teljesítményt ad le mint 3*400 v-ról- úgy értem háromfázisú hálózatról.Akkor mitól van ez a jelentós teljesítmény vesztés két vezetékes azaz egyfázisú kondenzátoros üzemeltetés esetén?Amennyiben eltudom érni, hogy a kondenzátor értékét addig változtatom amig a három tekercsre eső feszültség közel azonos legyen, példaként A.B.C. tekercs A-B ide kötöm a 230 v-ot, B-C ide a kondenzátort, nálam ez 1,5 kW-os motor esetén 55 mikrofaradra jött ki 218 v feszültséget mértem.illetve A-C között 233 v-ot, tehát közel azonos jól terhelhető nem melegszik teljesítményét nem mértem mivel nem tudom csak az áramfelvételből számoltam kb 1,4 kw teljesítményt.Lehet nem jól számoltam, de közel azonos feszültség mint az egyfázisú frekvencia váltónál.Azt is értem, hogy 120 fokkal szemben a kondenzátor mintegy 90 foks eltolást eredményez.De ez nem csak az indulásnál számít?Nem okoskodni szeretnék csak érdekel a téma.

A 3 F~ vs 1 F~ dilemma.
Három fázis esetén a motorban létre jön a forgó mágneses mező, Az egy fázis esetén nem. Egy fázis esetén a segédfázissal teljesítmény szempontjából nem nagyon kell számolni, mert annak szerepe csak az aszimmetrikus forgó mező, és az indító nyomaték létrehozásában van, és csak kis részben ad hozzá nyomatékot az üzemi állapothoz. Három fázis esetén mind a három fázis áramából származik nyomaték. A háromfázisú motor egy fázisról történő üzemeltetésnél, az is gond, hogy a tekercselés fizikailag 120 fokra van, és a kondenzátorral elérhető fázistolás legjobb esetben is csak 90 fok. A motor üzemének vektorábrájából lehetne meghatározni a pontos teljesítményt. A három fázisú motor egy fázisról való üzemeltetésénél a leadott teljesítmény valahol az 1/3, és 1/2 névleges teljesítmény között van.
Frekvencia váltó használatánál a frekvencia váltó (többek között) előállítja motorban a három fázisú forgó mágneses mezőt, és ha a motort delta kapcsolásba kötöd (3×230 V), ugyanazt a teljesítményt fogja leadni, mint 3×400 V csillag kapcsolás esetén.

Köszönöm, ezt már olvastam többször, de azt nem értem, hogy ezek szerint az 1,5 kW-os motorom a körfűrészen kb 0,75 kW teljesítményt nyújt amin egy 350-es lap dolgozik gond nélkül és mégis nagyobb teljesítménnyel dolgozik mint ez-
Bővebben: Link- pedig ez állítólag 2500 wattos.Ezt a részét nem értem.

Talán megmérted a leadott teljesítményt? Mert úgy lenne korrekt. Érzésre, saccra negyon mellé lehet lőni.
A linkeden látható eszköz specifikációja elég szegényes, abból nem derül ki a motor típusa, gyaníthatóan (a fokozatmentes fordulatszám szabályzás miatt) valamiféle frekvencia váltó lehet benne.

Bővebben: LinkNem mértem a leadott teljesítményt de dolgoztam ilyennel is, pontosabban a régebbi változatával azon nem volt fordulatszabályzás de pl 5 cs-es fenyőfa padlót hosszirányban igencsak erölködve lehetett vele elvágni míg az enyémmel gond nélkül.Persze ez függ fűrészlaptól is.Visszatérve VIM fórumtárs számolásához nem lehetséges, hogy ez abban az esetben igaz ha egy fázisról csillag bekötéssel használjuk?Még egyszer hangsúlyoznám tanulni szeretnék és megérteni az ilyenfajta villanymotor lelkivilágát.Próbáltam már keresni egy fázisú villanymotort de ami megfelelne horror áron van a normális, amit meg mostanában lehet kapni kék és piros színekben Kínait, hát abban meg ne bízok.

Egy fázison nincsen csillag bekötés. Ha csak egy fázis, 230 Van, azt közvetlenül a fázis tekercsre kell adni, a segédfázist pedig a kondenzátoron keresztül egy másik fázis tekercsre.
Teljesen értelmetlen dolog két fázis tekercset sorba kötni, és arra adni a 230 V-ot, az csak tovább ront a helyzeten.

Bővebben: LinkErre a számolásra gondoltam.Nyilván deltába van kötve a motorom nem is mondtam ,hogy csillagban a számolásra értettem , hogy csillag kötés esetén érvényes ez a képlet szerintem.Nagyon sok fórumot illetve szakirodalmat olvasok de nem minden világos ezért érdeklődök.Van néhány gépem ami így van bekötve deltába és évek óta jól működik ,de amint feljebb írtam a 70mikro/kW kicsit sok volt nekem mert erősen melegedett és a teljesítmény sem volt megfelelő.

A linkedből kiderül, hogy

Egyfázisú soros (kefés) univerzális motor van benne. Ennek a fordulatszáma könnyen szabályozható (mint a porszívó motorja), ráadásul a fordulatszám csökkenésével nő a nyomatéka. Azért tűnik "erősebbnek".
Ezt nem is lehet három fázisról üzemeltetni, semmi köze az aszinkron motorokhoz.

Az indítókondi mérete függ a motor felépítésétől. Ez a 70 µF/kW amolyan ökölszabály, általában jó. Minél nagyobb teljesítményű a gép, annál inkább nem jó.
Az üzemi kondinak akkorának kell lenni, hogy üzembiztosan elinduljon, de ne melegedjen. A nagyobb indító nyomatékra van szükség, akkor használunk arra az időre, amíg felpörög a motor nagyobb kapacitású indító kondenzátort.
Irodalom gyanánt leginkább a Magyari féle villamos gépek tankönyvét ajánlom, bár egyetemi szinten tárgyalja, de attól függetlenül jól érthető.

Ne haragudj de én sosem mondtam, hogy három fázisról üzemel , és azt sem mondtam ,hogy ez az erősebb légyszíves olvasd már el ami írok így sok a félreértés.Azt írtam, hogy bár az enyém 3 fázisú és egy fázisról használom és a véleményed alapján 1/2 teljesítményt nyújt, azaz 0,75 kW-ot
mégis erősebbnek érzem mint a gyári 2500w-os fűrészt.Most, hogy ez szénkefés vagy aszinkron mindegy a különbséget próbáltam leírni.Egy fázisú aszinkron motoron csak imi 130w mosógép motorom van ami ugye körfűrészre "kicsit" kevés így nincs tapasztalaton konkrét egyfázisú aszinkron motorral szerelt kürfűrészről, de sok helyen olvastam, hogy a háromfázisú kondenzátorral még mindig többet ér, az igaz, hogy az ellenkezőjéről is hasonló számban olvastam.

Ha elegendő a teljesítménye a motorodnak, felesleges egyfázisút venned. Azt kell megértened hogy a háromfázisú motorban 3 db. egyforma tekercs van, azonos feszültségre és azonos áramra tekercselve. Egy fázisra kötve ebből kettőt használunk, az egyik lesz a főfázis, a másik a segédfázis, ami üzemi kondenzátoron keresztül ugyanakkorra árammal terhelhető, mint a főfázis. Jól megválasztott konzdenzátorral el lehet érni a 3 fázisú motor teljesítményének a 80%-át. Az igazi megoldás a frekvencia váltó hajtás lenne, mert akkor a motor 3 fázisúként üzemelne, maximális teljesítménnyel. Azonkívül a motor fordulatszámát tág határok között lehetne változtatni, akár másfélszeres fordulatszámig is. Tudtommal nem túl drága egy ilyen hajtás és csak egyszer kell megvenni. Ha egy új egyfázisú motorhoz hasonlítod az árát (amit nem kell megvenni), kb. ugyan ott vagy. Azonkívül több motorhoz is lehet használni.
A belinkelt fűrészgép nekem nagyon gyanús, kizárt hogy az 2500W-os lenne, ráadásul alatta 500 LE-t írnak.

Mentem a könyv címet, köszönöm.

Van kettő frekvenciaváltóm is egy 1,1 kW, egy 3,7kW teljesítményű, de mindegyik 3 fázisú betápot igényel.Elkéne adnom de sajnálon főleg a 3,7-est mert csak 5 éves és alig volt használva mert kb 3 éve a jelenlegi műhelyben nincs 3 fázis.A 80 % az már hihetőb történet mint az 1/3 vagy 1/2 teljesítmény mert így kb 1,5 kW-ból 1,2 kW élég hihető az én fűrészem teljasítményére

Ezt honnan veszed? Láttál már aszinkron motor üzemi vektorábráját? Abból lehet megmondani, hogy melyiknek mekkora a teljesítménye. De legalább mérni kellene.

Lenne még egy észrevételem-(Három fázis esetén a motorban létre jön a forgó mágneses mező, Az egy fázis esetén nem.)-ezt írtad, akkor hogyan lehetséges az hogy néhányan CSAK indítókondenzátort használna a felpörgésig és így is működik?Nem mondom ,hogy használható de jár a motor.Akkor azt mi hajtja , ha nem mágneses mező?Bővebben: Link

Erre a magyarázatot a Magyari könyvben megtalálod.

Három fázis esetén a forgó mező úgy keletkezik (szemléletesen) hogy a három pólus időben eltolva egymás után gerjesztődnek. Valahogy ilyen séma szerint: 1 - 2 - 3 - 1 - 2 - ... stb.
Egy fázis esetén nincs forgó mágneses mező. De felfogható úgy is, hogy van kettő (bár ebből sem lesz forgó mező) két egyforma nagyságú, de ellentétesen forgó mező. Ezért az ilyen mezőnek nem lesz nyomatéka. Ha ezt a két mezőt eltorzítjuk, akkor az egyik irányú nagyobb lesz, a másik pedig kisebb. A különbségből adódó nyomaték már elindítja a motort. Ezt a különbséget elő lehet idézni külső energiával is, hogy pl. megforgatod a motort kézzel, akkor már fel fog pörögni a szinkron fordulatszám közelébe, természetesen csak üresjáratban.
Ha már a motor elérte a névleges fordulatszámát, a segédfázisra nincs is szükség. Hogy mégis rajta szokás hagyni, annak oka, hogy a motor fordulatszám/nyomaték görbéje "púpos". A púp tetejéhez tartozó nyomaték a billenő nyomaték. Ez a motor nyomaték görbéjét két részre osztja, ettől a szinkron fordulat felé eső résznél látszik, hogy csökkenő fordulathoz növekvő nyomaték tartozik, azaz a motor igyekszik megtartani a névleges fordulatszámát.
A billenő nyomaték, és a nulla közé eső szakaszon csökkenő fordulathoz csökkenő nyomaték tartozik. Ha ezen a púpon átesik a motor, előbb utóbb leáll, és indító kondi (indító nyomaték) hiányában el sem tud indulni, aminek leégés a következménye.
Leegyszerűsítve, nagyjából ennyi.

Egy régi motorra azt a teljesítmény adatot írták rá, amivel a motor folyamatosan, akár bekapcsolástól kidobásig, terhelhető.
Ma a gyártók, elsősorban gépeknél, részleges terhelési adatokat írnak, amiket magyarul Bi-vel (bekapcsolási idő), nemzetközi jelzéssel S1-S4-S6... jelölnek. Így lesz egy 500W-os motorból beszerelve 2500W-os. Amit ezzel a terheléssel egy-két percig, vagy 10 percig terhelhetsz.
Egy asztali fűrésznél vagy egyéb ilyen alkalmi és nem állandó nagyságú terhelésnek kitett gépnél ez elfogadható. Persze ilyen üzemmódban a motor hatásfoka a pincében, a melegedése meg a padláson. De amíg a következő lécdarabért nyúlsz, visszahűl.

Köszönöm valami ilyen válaszra vártam.

Elméletben működhetne az a megoldás, hogy kettő tekercset sorba kötnénk ez lenne a főfázis a maradék egy a segédfázis.?Néztem már teljesen más a felépítése az egyfázisú motornak , legalábbis az elvi rajzát néztem , ettól függetlenül műküdőképes lehet ez egy háromfázisú motor esetén?

Szia!
A valódi egyfázisú motorok tekercsei nem egyformák és azok megfelelően vannak a hornyokba illesztve, ráadásul a kisebb ellenállású a főfázis tekercs. A te esetedben a teljesítményvesztés a fő probléma a csillag-sorba kötött tekercsek esetén.

Tehát akkor nem működne?