Jól látod. De ebből talán már levonhatod azt a következtetést, ami szerint a PEN szétválasztás nem a Te dolgod.

A baj az lehet, ha ebből baleset lesz, téged vesznek elő.
A mérőnél hány Amperes a kismegszakító ?

Az OK, hogy nem az én dolgom, de ha a szolgáltató NEM választotta szét a mérő előtt, akkor a villanyszerelőnek kell ezt megtenni, a mérő után. Vagy nem?

Szerintem 32A-es. A kismegszakítók 10 és 16 amperesek.

Egy fázis esetén két vezeték jön be a tetőtartóról. Védőföldelés kiépítése pedig 1980 óta kötelező.

A mennyiben 32 A-es, akkor ezt az utolsó szerelőnek, aki bővítette meg kellett csinálnia.

Átlag lakossági fogyasztónál a mérőhely kialakításakor, vagy szabványosításakor kell megtenni, amennyiben alkalmas rá (TN) a hálózat. Minden más esetben a "létesítéskor érvényben lévő szabványok" élnek.

A kérdés az, hogy a mérő után kell a szerelőnek szétválasztani. Ugye?

Nem, előtte. Itt a hivatalos rajz, e szerint kell kiépíteni. Bővebben: Link

Tehát a lakás főelosztóba már PEN nem megy be.

De a szerelő sem fér hozzá a méretlen vezetékhez, ezért a mérő előtt nem tudja szétválasztani. Lehet abból baj, ha a mérő után történik a PEN szétválasztás? Szerintem nem.

Ezt akkor tudod meg, ha lesz nálad egy zárlat, villámcsapás és áram nélkül maradsz, kijön a szolgáltató szerelője.

Milyen baj lehet zárlat, vagy villámcsapás esetén, ha a mérő után van a PEN szétválasztás? Ha előtte lenne, akkor ilyen baj nem lehet?
Ez egy régi ház, ahol a teljes belső (mérő utáni) hálózat fel lett újítva, illetve felújítás alatt áll. Védőföldelés is csak most lett kiépítve, és a mérő előtt semmilyen szétválasztás nincs és nem is volt.

A PEN szétválasztás történhet mért oldalon a mérő után is. Ha a feltételei adottak. De az áramszolgáltatóval nem árt egyeztetni. MSZ 447 2.4.2

Szerintem nem értettél meg, a lényeg, hogy a szolgáltatót nem hagyhatod ki.

Mi van akkor, ha a PEN egyáltalán nincs szétválasztva (nullaként funkcionál), és a földelősín csak a védőföldre van kötve. Szerintem, ha a védőföld jó minőségű, akkor ez is megfelelő megoldás. Sőt, ha PEN szakadás van, akkor még biztonságosabb is mint a TN-C-S gyenge minőségű védőfölddel. TN-C-S -sel ugyanis PEN szakadás esetén (ha nem elég jó a védőföld), a földelésre (készülékházra) kerülhet a fázis, míg nem szétválasztott PEN-nel ilyen nem fordul elő. Ugyanakkor ha nem jó a védőföld, akkor nincs a PEN ami rossz védőföld esetén is véd. Szerintetek?

A szolgáltató már ki van hagyva, mert amint írtam, ez csak belső felújítás. Szerintem nem kötelezhetnek, hogy ezért teljesen új "szabványos" mérőhelyet létesítsek annak minden anyagi és bürokratikus vonzatával. A régi hálózatban egyáltalán nem volt se PEN szétválasztás, se védőföld, se FI relé, mégis hagyták működni.

Akkor leold a FI-relé. Szerintem ne találj ki újat.
Hidd el, van elfogadott rendszer, amit illik elfogadni és betartani.

Mikor old le a FI relé? Csak úgy magától? Üzemszerű működés esetén a FI relé fázis és nulla ágán ugyanúgy azonos áram folyik át, mintha szét lenne választva a PEN. Nem értem az összefüggést.
Nem akarok újat kitalálni, meg el is fogadom a szabványosat, csak a miérteken gondolkozok. Szeretném megérteni, hogy miért így van kitalálva. Azt gondolom, hogy:
1. A PEN-re csak azért van szükség, mert nem várható el (és nem is várják el), hogy minden mérőhelyen tökéletes védőföldelés legyen kiépítve. Ezért biztos ami biztos, PEN formájában a szolgáltató ezt biztosítja. De takarékossági okokból nem vezetnek külön PE-t és N-et, hanem csak közösítve.
2. Ha a lokális védőföldelés tökéletes lenne, akkor nem lenne szükség PEN-re (sőt talán nullára sem), elég lenne a védőföld. A PEN szétválasztás, és a védőföld együttes alkalmazása egy dupla biztosíték. Ha az egyik hibás, még mindig ott a másik. Ha garantálni lehetne, hogy a PEN nem szakad meg, akkor elég lenne a PEN szétválasztás védőföld nélkül. Ha garantálni lehetne, hogy a védőföld tökéletes, akkor nem kellene PEN és annak a szétválasztása. Sőt ekkor jobb is lenne, hogy ha a PEN nincs szétválasztva, mert akkor PEN szakadás esetén nem kerülhetne fázis a földelősínre (amit egyénként a fédőfoldelés hivatott kivédeni).

Igen, ebben igazad van.

Továbbá: Ha PEN szakadás van, és a védőföldelés sem tökéletes, akkor rosszabb a PEN szétválasztása (és földelősínre kötése), mintha ezt nem tennénk. Ekkor ugyanis biztosan fázis kerül a földelt készülékházakra, míg nem szétválasztott PEN-nél ez nem történik meg.

Az EPH-t kihagytad, mint érintésvédelmi módot.

Szerintem erre volt egy néhány szabály. Ha a rajz szerint van összerakva, és a PEN sín hozzáférhető, mert miért ne lenne az, akkor az óra felé menő nullát kikötve a fogyasztókat a PEN sínre átkötve minden megy tovább (bocsánat csak az óra nem) Úgy tudom az órán megy át fázis és a XXX és utána van szétválasztva. (legalábbis felénk) Ismerősnél konkrétan a földelést a lakáselosztóhoz kellett telepíteni, az órától csak két ér jött be az épületbe. (Fekete és egy kék) telepítve regisztrált szerelő által néhány éve.Társasházban sem láttam kiépítve védővezetőt, ott is csak fekete kék párosítás volt. Akkor ott mi a hivatalos teendő?

Igen, itt a lényeg, pont nem hozzáférhető, mert plombált területen van a PEN szétválasztás, mivel méretlen részen van.

Társasházra is volt példa korábban :
Bővebben: Link
Itt is a mérő előtt van szétválasztva, plombált területen.

Kár hogy a társasház építője / ill magánháznál az oszlop telepítője ezt nem olvasta.Pedig alig 5 éves mindkét telepítés. A szomszédban három fázisra a mérőtől a lakásba 4x10 kábellel szerelve regisztrált szerelő által.

Erről a rajzról nem lehet eldönteni, hogy a mérő óra előtt vagy után van-e a szétválasztás, mert a nulla be sem megy az órába. Egyszerűen gondolkozva, ennek talán nincs is jelentősége, mert fizikailag nincs különbség a két megoldás között. A mérőhöz vezető nulla egyszerűen egy lecsatlakozás a PEN-ről, akárhogy kötjük, amennyiben a mérőben a PEN csak áthalad (a méretlen és mért nulla vezeték a mérőben át van kötve). Igaz ez?

Mi van akkor, ha...
Hát ez a TT rendszer. A szolgáltató viszont tiltja, hogy TT és TN fogyasztói hálózatok legyenek egy körzetben. A FI-relé előtti időszak a mérvadó, mert olyanból még mindig több van, az érintésvédelmet a túláramvédelem működése adja, és a TT rendszernél ehhez passzoló földelést kéne telepíteni, ami bizonyos talajviszonyoknál elég kínos feladat. Ezért jött a TN rendszer, ami a szegény ember(tömeg) olcsó és megfelelő (kivéve PEN szakadás) érintésvédelmi módja - és nem elfelejteni, ez tette lehetővé az automata mosógép-szocializmust.
A PEN szakadás valóban létező veszélyforrás, mint a repülőgép leesése is, aztán mégis igen sokan tolonganak Ferihegyen. És persze mindent meg is tesz mindneki, hogy ne essen le a gép - meg ne szakadjon el a PEN. Hogy laikusok és felelőtlen bizonyítványosok turkálnak a rendszerben, hát, az itt Kelet-Európában nem okoz megütközést, mindenki ott áramvonalasít, ahol tud. Ez egy össznépi játék. De ez már nem lesz ebben a topikban megoldva.

Bővebben: Link
Ez volt az első kérdésem.

Üdv!
Ezt a képletet a neten találtam.

Aréz=0,0025*Ih*l
[A]=mm2, [Ih]=A, [l]=m

Ezzel ki lehet számolni, hogy milyen keresztmetszetű vezetékre van szükségem adott áram és hossz függvényében?
Pl: 30A terhelésre 100m-en 7,5-ös 10m-en 0,75-ös átmérőt kaptam... Nekem borzasztó kevésnek tűnik a 0,75mm2

És két mondattal később oda van írva, ahol ezt láttad, hogy:
A vezetékek feszültségesésre való méretezésénél kiszámított, illetve kiválasztott szabványos vezető keresztmetszetet melegedésre mindig ellenőrizni kell.

(érdekes, az én behelyettesítésem a keresztmetszetre adta a 0,75-öt, nem az átmérőre)