Holnap költözök. Akkor viszem a cuccaimat. Ígérem teszek fel képet.

Na most hagyjátok abba.
Vitatkozzúnk is akár, de ne egymásról -és nem érdekel, kinek van igaza.

Idézet a szabályzatból:

Egy kép készült. A lényeg látható. A padló 2 rétegben alapozva. Parketta megrendelve. A szegőt majd később.

Nem inkább a fal nedvesedésének a megakadályozásával kellett volna kezdeni az egész mókát? Van már több brigád akik méretre vágott rozsdamentes lemezek beütésével megcsinálják körben az egészet, nem is horror áron. Egyik, másik, harmadik...

Ebben neked szerintem sok igazságod van.
Ha jól emlékszem, akkor félig tégla, félig vályog épület.
Mondjuk az sem mindegy, hogy miféle megoszlásban.
Én jobban örültem volna néhány külső/belső totál képnek, mint egy nedves falsaroknak...

Huhhh ... Ezt te sem gondoltad komolyan !
Ha költözési "lépéskényszerben" vagy akkor meszelés 2x - 3x. Annak van némi fertőtlenítő hatása is, de a vizesedést nem oldja meg. Mindenképpen valami szigetelés kell. Az nem megoldás, hogy a "szekrényt elhúzzuk a faltól". Attól a fal még "felszívja" a vizet a talajból.

Szerintem de:

A padló az elsődleges. Minden más utána.

Megveszed a szép parkettát aztán, pedig azon dolgozol?

Ne!
Vizes a fal. Először a padló fog elrothadni.
A penésztől meg az egészséged.
A vizes fal a táptalaja a TBC-nek.

És nem csak a TBC-nek, hanem rengeteg tüdő-, illetve légzőszervi megbetegedésnek!
(Habár lehet az is, hogy nem alulról, a talaj felől szívta fel a vizet a fal, hanem pl. hőhíd alakult ki, vagy nem szellőzött át kellően a helyiség. Nálunk - mielőtt mi beköltöztünk - a nappali nem volt kellően kifűtve telente, ezért alakult ki a falakon penész. Mióta a fűtést rendbe tettem, és beállítottam - kiegészítő fűtésnek - egy lemezkályhát, a penészesedés is megszűnt.)
Egy szó mint száz, érdemes volna megnézetni szakemberrel, mi okozza. (Ez persze nem Neked szól, hanem Janinak...)

Ezért nem szegőzöm fel sokáig, hogy ne zárja le a sarkot.

Ez a lényeg, de inkább olyan butaságokat szajkóznak az emberek (Jani meg el is hitte), hogy közel volt a bútor, azért penészedik a fal. Rendesen megsértődnek, ha mondom, hogy fűteni kell minen helyiséget.

Most vagy alászigeteltetsz azonnal, hogy ne vizesedjen tovább, vagy (ha mégis anélkül parkettázol, hogy ezt megnézeted, és ha kell, alászigeteltetsz), -akkor be is szegőzheted. Semmi nem javul attól, hogy lehagyod a szegélyt. Csak ideiglenességet sugall -évekig.

Sok beszédnek, sok az alja ...
Hogy ki beszél butaságot, azon meg gondolkodj el egy kicsit. Nyáron is fűtesz ? A többit nem sorolom. Mert a hajszálcsövesség hatásaira nincsennek hatással az évszakok ... Nem vagyunk sértődősek csak segíteni akartunk.
Részemről befejezve ...

Ha nemis értesz valamihez, akkor legalább arra figyelj: két különböző hozzászólást (és két dolgot) keversz egybe.
-a penészedésről volt szó az egyikben. Az a részleges, rossz fűtés eredménye.
-a másikban a (valóban jól mondod erre) a hajszálcsövesség miatti "felvizesedés, salétrmosodás"-ról. Ezt alászigeteléssel lehet csak megjavítani. Mert az új vakolást, festést ugyanúgy ledobja hamar, ha az elmarad.

A fűtéshez éppen semmi köze nincs, a szellőzéshez inkább. Nálunk sincs a lakás egy része fűtve télen (mert minek) mégse penészesedik. A fürdőben meg csepeg a víz mindenről, meg folyik le a csempén, pedig fűtve van. A lakásban ugye előáll egy páramennyiség, leginkább a fürdés és a főzés révén, de még a kilégzett levegővel is. Ha ezt nem vezeted ki vagy el valahova, akkor az le fog csapódni, teljesen mindegy hogy fűtesz-e vagy sem, és hogy mennyire.
A dolognak az éppen a nem jó megközelítése amit írsz, hogy nem baj az ha lecsapódik a falon a pára, majd jól fűtök, és majd "átszellőzik" az a falon. A víz az víz, akkor is ha a levegőben van. És amit a fal leginkább nem szeret az a víz, teljesen mindegy hogy honnan kapja.

Pl. nagyon megbántuk már azt is, hogy a fürdőnk "korszerűsítve" lett, és a régi vascsövek műanyagra lettek cserélve. Ugyanis, amíg a vascsőben jött be a víz, addig annak volt ideje a csempe alatt a falban felvenni némileg a fal hőmérsékletét, és mire a tartályokhoz ért (wc, bojler) addigra már nem volt olyan hideg (télen). Most meg, ugyanolyan hőmérséklettel jelenik meg a szerelvényeken mint amilyenen a földben van, mert a műanyag cső még szigetelő köpenybe is be van húzva! Télen áll a víz az összes szerelvényen, még a műanyag wc tartályról is teljes felületén csöpög le a rajta kicsapódott víz! A bojler télen kb. háromszor annyit fűt mint nyáron! Télen nem tudok a csapból direktben vizet inni, mert olyan hideg, hogy azonnal megfájdul a torkom. Amíg vascsövek voltak a falban addig nem volt ilyen...

Hőszigetelt lakások átka is, bezárva marad sok pára. Csak néha rövid szellőztetés kevés. Állandó minimális szellőzés kellene. Én hasonló okok miatt nem hőszigeteltem, csak a födémet. Természetes szellőzés a falakon keresztül, fürdőszoba zuhany után kiszellőztetve, nincs penész.

A szigeteletlen lakásban/házban sok a hőhíd, azokon csapódik ki a pára, elsősorban attól, hogy nem vagy alig fűtenek. Mert ugye drága dolog főleg úgy, hogy rengeteg a veszteség. Ez az alap.

A másik vezető ok a párás időben a lakásban teregetés. Ilyenkor hiába a folyamatos légcsere ha az utcáról is párás levegő jön be.

Tesség nyugodtan szigetelni, akár úgy is, hogy tökéletesen záró nyílászárók kerülnek beépítésre. Egy trükk van. Teregetéskor be kell kapcsolni egy 100-130 W-os, szigorúan kompresszoros, páramentesítőt és működtetni kell pár óráig, amíg a ruhák meg nem száradnak. Peltier elemes semmit sem ér. Több olyan családról tudok, ahol ez oldotta meg a penészesedést. Ez hatványozottan igaz ott, ahol gyermekek vannak, akik után van mit mosni, akár naponta is.

A következő feladat a mosogató. Milyen szerelvényekre lesz szükség a készre szereléshez?

Vélhetően egy dolgot kihagytál a képletből: azt a részt amelyiket nem fűtitek, vélhetőleg nem is használjátok. Menj el egy olyan lakásba, ahol "elég a 18-19 °C" és használnak minden helységet...

Haho cső +ólomcső van a lakásban?
Na az is megérett a cserére. A mosogató tálcához kell egy hozzávaló szifon és egy mosogató csaptelep.

A penész a hideg felületen lecsapódó nedvességen tud megélni.
Ehhez a falnak el kell érnie a harmatponti hőmérsékletet, ami több dologtól is függ.
A fűtést azért ajánlja mindenki, mert a melegebb levegő több nedvességet (mennyiségileg több vizet! abszolút nedvességtartalom) tud felvenni, ami alacsonyabb relatív páratartalmat okoz, tehát a lecsapódás is kevesebb lesz a hideg felületeken. Aztán ahol fűtés van, ott van légmozgás, ez pedig elkeveri a hideg levegőt a hideg felületektől, ami szárító hatású.
A szellőztetésnek pedig kizárólag akkor van értelme, ha a levegő a lakás minden pontján meg van mozgatva, a szekrények mögött, a sarkokban is, mindenhol, hogy az ott levő esetleg hidegebb levegőt meg a már minimális, lecsapódott nedvességet is felszárítsa. Mindenki tudja, hogy a kiteregetett ruha is akkor szárad a leggyorsabban, ha fújja a szél (elviszi a párás levegőt a ruha környezetéből), ugyanez érvényes a hőhidakra, sarkokra, eldugott falakra is.

Valamikor a 80-as években volt egy varázscucc. A falszárító kosár.
Mi van ma azzal.
Egy ismerősöm vett (jó drágán) És rövid idő alatt kiszáradtak a vizes falak. Nála működött.

Bővebben: Link

Első a konyha megtervezése!
Skicceld le az elképzelésed. Mérd fel a konyha méreteit és küld el nekem. Megtervezzük együtt a konyhát. Azután lehet helyére építeni a mosogatót. A többi szekrényt ráérsz beépíteni ha fussa rá.

Hankó cső+ólom cső? Az előző hozzászólásomnál elírtam.

Úgy tűnik, egy-két kivételtől eltekintve nem működött.

Nem hinném hogy ólom van benne.

A harmadik képen látható a vége.