Igen, az alapproblémának okát kell vizsgálni. Mint korábban írtam, kettőt sikerült beazonosítani. Folyt. köv.

Az a lényeg, hogy léptél a további nyomozás irányába, ez szuper. Reméljük jövőhéten megnyugtató megoldást találtok a problémára.

Én is remélem, mert ez így most nagyon nem jó.

Talán még tudnánk ötletelni ha többet mondanál vagy mutatnál a meglévő rendszeredről, mert a radiátorok mennyiségéből nem sok mindenre lehet következtetni, hogy hová tűnik el a víz. Teljesen új feltöltésnél fordul még elő, hogy amíg a víz gáztartalma ki nem ég addig rendszerint utána kell tölteni egy-egy kis mennyiséget de utána meg kell szűnnie a pótlásoknak. Esetleg eltérő affinitású kötésből (cső, radiátor) eredő gázképződés miatt is ez a helyzet alakul ki, vagy hibásan működő légtelenítő is okozhat ilyet. Tűztérben repedés ahol a szivárgó vizet elfűti a kazán.

Eredetileg a fűtés 36 évvel ezelőtt készült. Először csak padlófűtés volt. De a ház szigetelése csak részben készült el. Mivel csak a padlófűtés nem tudta felfűteni rendesen a házat, ezért később radiátoros fűtéssel lett kiegészítve. Többször át lett tervezve és szerelve. Jelenlegi felállás. Westen Pulsar kombi kéményes. Radiátor és PF kör van. Kazántól 22-es cső megy az osztókig, ill. a hőcserélőig oda-vissza. -36 évvel ezelőtt még nem volt 5 rétegű cső, ezért a hőcserélő. Kazánban haszn.melegvíz funkciót nem használom. Kazán sziv. keringeti a radiátorokban ill. a hőcserélőben a vizet. Hőcser.-PF. külön sziv. merülőhüv. termosztát vezérléssel. Radiátor 3 körös 9 rad. ebből kettő nem megy. Víz térf. kb. 30liter PF 4 kör. 60-100 m szakaszokkal, külön tág.tart. Kb 350 m. kb.70 l víz.PF kör éveken át jól műk. Aut. légtelenítő van Rad. és PF, kézi a radiátoroknál. Jól működnek. 2 évvel ezelőtt a levegő-víz hőcserélő savazva lett. Szerelő szerint a végét járja. Szét kell szedni, hogy meg láthassam. Lehet, hogy tényleg itt párolog el a meleg víz, mert alulról lámpával bevilágítva a kazánba, lehet vízkövesedést látni.

Ez a mi volna?

Bocsi, elírtam. Víz-füst akart lenni. Nem a használati, hanem a felső.

Valami ehhez hasonló elváltozás van a primer hőcserélő visszatérő oldalánál? Ha igen akkor túl alacsony hőmérsékletű a radiátoros és padlófűtési hőcserélőről visszatérő víz amit a padlófűtési kör idő előtti ráterhelődése is okozhat. Mivel a kazán nem kondenzációs így erre különös gondot odafigyelést kell fordítani a szabályzás kialakításánál. A víz eltűnése még mindig nem tiszta számomra, hogy a rendszeredben, annak összaállításában hol is kellene keresni a problémát. Talán le kellene szakaszolni (ha lehetséges) egyes részeket. A kazán HMV része az hogyan van használaton kívül helyezve? Annak a hálózati víz oldala nyomás alatt van? A kazánok két hőcserélővel rendelkezői közül általában a szekunder oldalit (HMV) "szokták" savazni, mert az lemezes kialakítású amiben (annak is a primer oldalában) vasiszap lerakódások okoznak teljesítmény vesztést (ha vegyes tüzelés és/vagy vascsöves a csőhálózat).

Egyáltalán nem ilyen zöldes árnyalatú a hőcserélő felülete. Inkább szürkés árnyalatú, mint a vízkő. A padlófűtés biztosan nem zavar be, mert egyenlőre nincs használatban. Sőt, a kazán előremenő és visszatérő között van egy átkötő szakasz visszacsapóval, a visszatérő víz hőmérsékletének szabályozására. Valószínű, hogy megvan a hibaforrás. Mint írtam a víz-füst hőcserélő savazva volt és a savazós nem sok jóval biztatott. Igaza lehet, mert vszínű repedés lehet rajta és a víz részben folyt ill. elpárolgott. A kazán visszatérő ágon "kivirágzás"- mint a vízkő -látható. A kazán HMV nincs használatban, nincs nyomás alatt. Szét kell kapni, mert csak úgy tudok biztosat.

Vannak még véletlenek. Felhívtam a savazós szakit- ő egyébként gázkészülék beüzemelő, szerelő és karbantartó. Westen-Baxi a specialitása. Elmondtam neki a problémámat. Éppen indulni készült egy szerelésre. Utána eljött hozzám is. Kiszerelte a víz-füst hőcserélőt. Szemmel nem igazán volt látható a szivárgás helye. Csak következtetni lehetett a vízkövesedés láttán. Beszerelt egy használt, de jó állapotút. Este 10 órára már működött is a fűtés. Remélem megoldódott a gondom.
Köszönöm, hogy segítettél tanácsaiddal.
Üdv:
joetata

Sziasztok,

Sokat olvastam a témában, de pontosan nekem való megoldást egyelőre nem találtam.

Bekoltoztunk egy 10 éves házba. Kombi turbós kazán, padlófűtés + jelelnleg 1 db torolkozoszarito radiátor, jövőre tervezem 2 radiatorral boviteni.

Eredetileg nem volt termoszelep beepitbe, igy vagy hideg viz ment a radiatorra (nem kondenzacios kazan), vagy tul meleg a padlora.
Talan latszik a csatolt képen, mit alakitottunk idén, bekerult a termoszelep (vta 372) és egy szivattyú, így van rendes utokeringetes is, jobban működik.

Pár hete a szivattyút (alpha 2) atallitottam auto-rol állandó nyomás 2es fokozatra. Sokkal egyenletesebb és tovabb tartó a meleg, az egész padlofelulet meleg. Kb 2 órát keringetek a leállás után.

Ami viszont negativum a nagyobb szivattyufordulattal, hogy néha, vizhiany hibaval nem indul a kazán. A nyomás 1 bar, de ha megemelem 1.3ra, ez akkor is igy van.

Altalaban akkor jelentkezik, ha nem sokkal korábban állt le a kazán (2-4 órája), hosszabb állás utan pl reggel nem szokott gond lenni, azaz gondolom a hofokkal/nyomassal fugg ossze.

Ami biztos, hogy segit, ha a szivattyut kesleltetve inditom, akkor beindul a kazán.

Ami még feltunt, az a nyomas ingadozas, a hidegen 1 bar nyomas 2-2.5ig felmegy.
Levegő már nincs a rendszerben. Én azt gondolom az esbe szelep kavar be.

Olvastam bypass szelepről, hidrováltóról, áramlásszbályzo szeleprol, colos átkotésrol, de nem akarok ész nelkul probalkozni.

Esetleg feltunik barmi egyértelmű hiba a képről?

Köszönöm!

Nincs vagy túl kicsi a tágulási tartály.

Vagy nem megfelelő nyomásra van felpumpálva!

Szia! Ezt a mostani felállást kissé elhamarkodottan csinálta aki csinálta. A szivattyú szívó oldába nem jó automata légtelenítőt építeni. Ott levegőt fog beszívni a szivattyú a rendszerbe azt zárd el. Az osztó-gyűjtő az lehetett volna már áramlásmérövel felszerelt. Most is érdekesen van bekötve. Minek van mindkét oldalon szabályzó szerv?

Szia!

Hozott anyag.. talan olcso volt ez az oszto anno.

Mi most a felso osztot csereltuk csak, hogy a háló külön termosztáttal elzárható legyen, a visszaterő ág maradt.
Valoban nem optimális a szivattyu helyzete, de talán ez volt a legkevesebb bontás. A fenti legtelenítő membránja elvileg nem engedhet be levegőt, de azert el van zárva. Gondolkodom, hogy valahogy megforditom a padlo aramlasi iranyat ennek kikuszobolesere. Mindenesetre levegő most nincs.

Tagulasi csak a kazanban van, szet kell bontsam, hogy megnezzem a nyomasat.
De tenyleg ez okozna inditasi gondot, ha jobban megszivja a masodik szivattyu?

A szivattyú helyzete pont a legszigorúbban tiltott !
Talán még a keverőszelep működésén is elmélkedni kellene...bár nem látni, hogy melyik az előremenő/visszatérő csővezeték...

A szivattyu azota megfordult, a promauzemben volt igy

A hatomjaratu bal oldala a meleg, also a visszatero bekeveres, jobb oldala a kevert viz, ami a padlo eloremenot eteti

A padlófűtési szivattyút vedd le I. állásra! Minden más állása csak ront a helyzeten, mert a padlókörnek állandó tömegáram a megfelelő és alacsony áramlási sebességre van szükség amit az Alfa az I. fokozatban tud cca. 1.5m3/h a fogyasztása pedig minimális lesz. A csövek sem megfelelőek a padló osztó-gyűjtőig, egyáltalán a radiátoros résztől leágaztatott elágazástól. A keresztmetszetek kicsik, hiába van 22mm-s "alpex" cső de a szorítógyűrűk nagyon sokat rontanak az áramlási sebességen a szűkületükkel. Ebbe beletartozik az ESBE csatlakoztatása is ahok a keverés végbemegy. Az ESBE sem a legmegfelelőbb, mert kevés a kvs értéke aminek legalább 4-nek kellene lenni de a 372-nek 4 alatt van az értéke. ITT kitárgyaltuk ezt a részt teljesen. A padlófűtés megépítése nem nagyon tűri a kompromisszumokat vagy hátrahagyja a bosszankodást.

Szia!

Ebben az állásban 0.8-1.1 m3/h kozott szabályoz, attol függően, nyitva-e a zonaszelep. Az AUTO akár 0.3ig lement, ezért valtottam állandó nyomas módra.

Az ESBE tényleg nem a legjobb ezek szerint.
Jövőre bontok, hogy bemenjen plusz radiátor.

Érdemes másik ESBE szelepet venni, vagy menjek el kétjáratú termoszelep irányba inkább?

A "gerinc" cső hogy lenne optimális? A kazánból is 22es csővel indult a mester.

Köszönöm!!

A csöveket tekintve vannak szabályok amiket nem érdemes "megszegni" olyan dolgokkal, hogy más anyagokat használ az ember, mint amire az alkalmas volna. Ezeket az ALPEX csöveket vízvezetéshez és a radiátor bekötésekhez alkalmas leginkább. Az más dolog, hogy van aki ezzel köt be mindent, mert van hozzá szerszáma (pressz idomos) és könnyű vele dolgozni (roppantó ill. szorító gyűrűs). A csőnél maradva és a teljesítményt tekintve adott, hogy milyen keresztmetszeten lehet egy bizonyos teljesítményt továbbítani. A kazántól az osztó-gyűjtőig minimum 22mm azaz 3/4". Ez alá nem érdemes menni, mert az veszteséget okoz. Nem írtad, hogy hány kilówattos a kazán de a hőleadók mennyiségét tekintve (és nem is látszik mind és még bővíteni is akarsz) 24kW-nál nagyobbnak gondolom a teljesítményét. A 3/4"-n cca. ez a 24kW-nak elegendőnek kell lennie DE ezen a keresztmetszeten kell végig vinni az osztó-gyűjtőkig. Ezt szerintem rézcsővel lehet leginkább megoldani, ott is ügyelve arra, hogy a fittingeknél ne legyen szűkület sehol se. Az ALPEX az nem igazán alkalmas ilyen feladatra, mert sok a szűkület az illesztő darabokkal és jelentős átmérő veszteségek keletkeznek a szerelésben. A 90 fokos irányáltásokról ne is beszéljünk ahol íveket lenne célszerű beépíteni és nem könyököket.
A padlófűtési résznek pedig ez a legfontosabb, hogy ne legyen veszteség az odaszállított teljesítményben átmérő veszteségből adódóan. A képen az osztó-gyűjtő alsó része az kimondottan radiátoros körök elzárására alkalmas szelepekkel van összerakva. A felső rész az olyan mint az IVAR (olasz) osztó és azok a fehér "kupakok" azok zónaszelepek helyett volnának feltéve, tehát nem azzal kell szabályozni a körök tömegáramát, szóval fordítva van az egész összerakva vagy a szivattyú van rossz helyre bekötve. Vagy nyisd ki az összes alsó csavarzatot (a fekete + ill. - jelűeket) és a felső fehér kupakokkal fojtsál a köröknek ami elég nehézkes lesz mert sem ez sem az alsó elzárók nem alkalmasak erre feladatra.

Sziasztok,

Fűtésrendszer bővítésben szeretnék segítséget kérni.
Jelenlegi állapot:
- turbós cirkó, radiátoros fűtés, osztó-gyűjtő nélkül padlóba elvezetve
Terv:
- kond. kazán csere
- jelenlegi radiátoros rendszer meghagyása
- minitec padlófűtés kialakítása 45 m2-en
A terv az, hogy a kazán előremenőjét három körre bontanám, teljes radiátor kör, egy radiátor a kazán alatt (folyamatos üzem), és padlófűtés.
A padlófűtést egy padló modullal oldanám meg:
http://www.szerelvenyexpress.hu/oszto-gyujtok/padlofutes-osztok/bas...s-2700

A szabályzás (vezérlés), két termosztáttal menne, egyik a radiátor kör, másik a padlófűtés lenne.
https://netkazan.hu/termek/6854/computherm-e280-wifi-programozhato-...vD_BwE

Padlófűtés szivattyúját a padlófűtés termosztátja indítaná.
Így terveim szerint tudnék csak padlófűtés illetve padló+radiátor körös módot is használni.
Elég alap a rendszer, mivel a kazán jelenleg a fürdőben van, és nincs igazán hely a gépészetnek így cél a kis helyigény (komplexitás). Az osztó-gyűjtő a konyhában a csap alá kerülne.
Egy basic képet találtam korábbi hozzászólásban, a 3.-ik kört nem tartalmazza, melynek fő célja a radiátoros kör gyors/egyszerű elzárhatósága.


Előre is köszi a segítséget

Ha a rajz szerint építed meg akkor a radiátoroknak mindenképpen menni kell ahhoz, hogy a padlófűtés is működjön. Ha teljesen külön szeretnéd venni a két rendszert be kellene építeni a rendszerbe egy hidraulikus váltót. Akkor meg már nem túl szerencsés az álatalad választott padlófűtési "modul", mert az csak akkor működk megfelelő hatásfokkal, ha van némi nyomáskülönbség z előremenő, és isszatérő között, azaz igényel némi ráfolyási nyomást.

Szia! Tudod, hogy én csak kibicelek itt de az ilyen ötletelések amik itt már elhangoztak és a "mesterek" által kivitelezett rendszerekkel is akadnak problémák (a jól van az úgy is, persze tisztelet a kivételnek), mindenképpen nagy körültekintéssel, átgondolással kell egyáltalán kigondolni is, hogy utólag ne legyen vele probléma. Én személy szerint csak a hőcserélős leválasztást választanám. Így teljesen független lenne vízterileg a radiátoroktól és a hozzávaló szabályzó szerkezet (a BASIC) a rajta található termoszeleppel, annak átbocsátó képességével le tudná venni a padlókörnek a megfelelő teljesítményt még akkor is ha a kazán kondenzációs. A másik előnye, hogy a fűtési dény kezdetekor nem kell mindennek mennie, ha elég a radiátoros fűtés is. No és a szerelhetőségek a kizárási lehetőségek (kiszakaszolás), keresztmetszetekre való odafigyelés!

Igazad van. Szerintem lesz itt még "jobnál-jobb" megoldás. Najd kiválasztja a neki tetszőt, aztán kiderül, hogy bált-e, vagy sem.

Halihó. Azt szeretném kérdezni, hogy a képen látott fűtési tervhez, hogyan lehetne biztonságosan applikálni egy vízteres kandallót? Vagy egyáltalán lehet, hogy ez zárt rendszerű? Köszi.

Elvileg lehet. De a kandallóbetétnek bírnia kell a nyomást műbizonylat szerint.. Esetleg valamilyen hőcserélővel leválasztani. De a kandallóbetétben kell lennie biztonsági hűtőkörnek, vagy hűtő "tőknek". A kazánod nem fog örülni neki, de ha egy rendes mágneses iszapleválasztós szűrőt teszel a kazán visszatérőjébe, akkor úgy nem lesz sok gond a vasiszappal.

De a kazánkör is lehet zárt rendszeren?

Vagy akkor úgy, hogy mondjuk a vízteres kandalló nyitott tágulási tartállyal keringető szivattyúval és egy hőcserélővel ahol a hőcserélő csatlakozik a már meglévő zárt rendszerhez?

Hőcserélő mindenképpen javasolt, tovább fogja bírni a gázkazán. Az, hogy a kandalló vizes része zárt vagy nyitott, kb. teljesen mindegy.

A biztonság miatt kérdeztem, hogy nyitott vagy zárt legyen-e a vízteres kandalló lévén itt ha elmenne az áram viszont nyitott a rendszere a tágulásin ami felette van kifújja nem?