Fórum témák

» Több friss téma
Fórum » Óra építése TIL306-os LED kijelzőkkel
Lapozás: OK   10 / 10
(#) kaqkk válasza otvenkilenc hozzászólására (») Máj 1, 2025 /
 
Egyenlőre "csak" óra lesz , de majd meglátjuk mi fér még a 628 ba (most 70% a memóriafoglaltság) és még ki sem próbáltuk ... Viszont ha jó az alapötlet akkor erősebb piccel szinte bármit bele lehet majd tenni ...
A hozzászólás módosítva: Máj 1, 2025
(#) otvenkilenc válasza kaqkk hozzászólására (») Máj 2, 2025 /
 
A PIC16F873 -nak több ki és bemenet van és a programmemória 4K az EEPROM is nagyobb és 28 kivezetés.
(#) kaqkk válasza otvenkilenc hozzászólására (») Máj 2, 2025 /
 
Igen tudom Őt is szoktam használni , de ha elég a "kisbuta"akkor nem használok nagyobbat ...
(#) otvenkilenc válasza kaqkk hozzászólására (») Máj 2, 2025 /
 
Ebben egyetértek, hogy a kisebb tudásút, ha van belőle akkor egyszerűbb feladatokra inkább azt érdemes használni. Én például a 16F84-t használtam plazmavágó NF gyújtás vezérlésre. Nagyobb tudású pazarlás lenne.
(#) otvenkilenc válasza kaqkk hozzászólására (») Máj 6, 2025 /
 
Csak hogy tudjátok van ilyen is. SN49712 1-től 80-ig beállítható osztásarány. Például óraszámláló 24:1 -s osztás külső összekötések 4-14--15, 5-7-13, 10-12, 9-3. számláló bement 11 Kimenetek Egyesek: qa1,qb1, qc1, qd1. Tizesek: qa2, qb2

Perc számláló 60:1 osztó 4-14-15, 2-5-13, 9-3. Számláló bemenet 11 Kimenetek Egyesek: qa1,ab1,qc1,qd1. Tizesek: qa2,qb2,qc2 .

Három darabbal megvalósítható az óra, perc, msp kijelzés
(#) kaqkk válasza otvenkilenc hozzászólására (») Máj 6, 2025 /
 
Én egy piccel megoldom , a kijelző kezelés változik attól függően mit használunk ...
(#) otvenkilenc válasza kaqkk hozzászólására (») Máj 6, 2025 /
 
A hetvenes években ilyeneket használtunk. Hol volt még akkor a PIC. A COCOM listás 8085 -l még játszottam Szerettünk TTL áramkörökkel tervezni az igazságtáblák használatával sok logikai feladatot meglehetett oldani, no és jó kis agytorna volt. Majd TTL IC-el megépítettük. Mikrogép nélkül. Ez nem teljesen igaz hiszen ott volt a Texas- TMS1000 -s sorozata amiket feladatokra maszkprogramoztak. De az másvilág. Az alap TTL ic-t könnyen belehetett szerezni ha egy ötletet akartunk kipróbálni megépíteni.
(#) HeZ válasza otvenkilenc hozzászólására (») Máj 7, 2025 /
 
A mai mikrovezérlőkben is vannak TTL (CMOS) IC-k feladatait ellátó blokkok - csak több ezer szoftveres és akár hardver TTL blokkok is nagy tervezői szabadságot, programozható lábkiosztást és káoszt biztosítva
A hozzászólás módosítva: Máj 7, 2025
(#) otvenkilenc válasza HeZ hozzászólására (») Máj 7, 2025 /
 
A mikrogépekben lévő TTL blokkok nem ugyanazok mint az egyedi logikai kapuk. Sokkal kötöttebbek és külön programozni kell. A hagyományos TTL az egy huzalozott tervezés ennél fogva a "szoftvert" maga a kapuk összeállítása és huzalozás adta. Ha több funkciós volt az áramkör azaz nem csak egy feladatott látott el akkor jött az agyalás, hogy a meglévő kapukkal vagy esetleg némi kiegészítéssel az új funkció ellátására is alkalmas legyen és kiválasztható a két vagy több mód.
(#) kaqkk válasza otvenkilenc hozzászólására (») Máj 8, 2025 /
 
A hetvenes,nyolcvanas években én is végig jártam a ttl 74xx útját .Akkor az volt az "elektronika" meg az ac-oc tranzisztorok két forintért .....
(#) wbt válasza HeZ hozzászólására (») Máj 8, 2025 /
 
"programozható lábkiosztást és káoszt biztosítva "
Anno volt valami uC (cca. 30 éve), amiben valami bazinagy mátrix is volt meg PLA (ez asszem valamelyik PIC-ben is van...). Ott tényleg a lábbekötést is én adhattam meg, de kihalt, ott lehetett igazi káoszt csinálni. A uC-ben lévő PLA sziget azért nagyon jó tud ám lenni az alap TTL-el szemben, mert "minden egy fő órajelhez van szinkronozva" illetve alapban összeköti, de a ki-bemenetek nem lesznek clitch-esek, ami vicces tud lenni egy TTL hálózatnál. Talán 31 évvel ezelőtt csináltam az utolsó TTL készüléket (kosárlabdagép vagy mi), azóta, most is azt mondom, már minden szoftver (főleg, ha jönnek, hogy "jó-jó, de nem így gondoltuk, meg belefér-e ez+az, nem kell forrasztgatni meg külön TTL-t betenni valahova...néha ránézek, 2mm vastag por van a TTL dobozokban) De még most is elcsodálkozom, milyen IC-ket gyártottak (lásd az említett 49-es sorozat, Motorola meg aztán szórta az SSI, MSI cuccait, most is szenvedés helyettesíteni).
(#) otvenkilenc válasza kaqkk hozzászólására (») Máj 9, 2025 /
 
Nem csak AC-OC tranzisztorok voltak. Előerősítőknek a BC sorozatot, erősítőkben BCY88 és egyéb kapcsolásokban a BC 300- és komplementeri sorozat. Vagy a BFY33 -46 stb na és persze a 2N kis, közepes és nagy teljesítményű tranzisztorok. Tény olcsók voltak. Az Ezermester boltok jól el voltak látva de az EMO- val szinte mindent belehetett szerezni és olcsón. Voltak a Rádió klubok, ott meg ingyen kaptuk, persze nem korlátlanul. .. A Honvédség finanszírozta.
(#) Bakman válasza wbt hozzászólására (») Máj 9, 2025 /
 
Ilyen kuszaságokat ma is lehet csinálni. Lásd pl. FPGA (és elődjei, rokonai) vagy az újabb PIC mikrokontrollerek esetén a PPS funkciót. Nekem inkább áldás az utóbbi, nagyban lehet egyszerűsíteni a NYÁK tervet.
Következő: »»   10 / 10
Bejelentkezés

Belépés

Hirdetés
XDT.hu
Az oldalon sütiket használunk a helyes működéshez. Bővebb információt az adatvédelmi szabályzatban olvashatsz. Megértettem