Mértem pár dolgot:

Izzó nélkül a nyugalmi áramfelvétele 870 mA.
Igen, valamilyen műanyag szövetcsíkkal van szigetelve. A trafó az elkészülte után teljesen impregálva lesz, ez valószínűleg megoldja a zúgási gondot is.
A trafó külső átmérője 185, belső átmérője 85, "magassága" 95 mm. Ezek a méretek már a primer tekerccsel és az alattuk lévő távtartókkal értendőek, nem szedtem szét. Kb. 20 kg-os példány.
Terheléses mérést nem végeztem, a próbaszekunder vezetéke kb. 0.75 mm2.
Tudtommal egyedi készítéső behemót, annó erősítőhöz szánták csak félbemaradt a projekt.

Valóban zúg üresjáratban is, de ez szerintem a kivitelezés sajátossága. A huzal nem a vasmagra van tekerve (szigeteléssel a tekercs és a huzal között, hanem a vasmag négy sarkában vannak távtartók. A huzal és a vastest között kb. 4 mm hézag van, lásd metszeti rajz. A huzal kézzel viszonylag könnyen benyomható a vastest felé. Így, amíg nincsenek a menetek rögzítve, nem csoda a hangoskodás.

szerk.:
Barna: távtartó, piros: huzal.

Ha ilyen nagy az üresjárási áramfelvétel, esetleg meg lehet növelni a primer menetszámot. Erősítőhöz ez a 870mA kicsit sok. Próbáld meg az utólag feltekert meneteket fázishelyesen sorba kötni a primerrel, majd először izzón keresztül újra mérj áramot. Ha az alacsonyabb mint a korábbi adat, akkor izzó nélkül is kisebbnek kell lennie. Lehet, hogy párszor tíz extra menettel le lehet tornászni ezt az áramot emberi értékűre.
Korábban tettem fel méréseket trafókról. Ott egy gyári erősítőbe való 2X48VAC transzformátor ami 2X250W-os végfokot táplál, terhelés nélkül 30mA áramot eszik.

Minden bizonnyal kevesebb lesz az üresjárati áram, de a tekercselés nagyon nem esik a profilomba. Sacc/kb. 1000 - 1500 VA-es lehet ez a trafó. Majd egyeztetek a tulajjal, hogyan tovább.

Talányos kérdés - menetzárlatos trafó

Sziasztok!
Van rá ötletetek, hogy hogyan lehetséges hogy egy új állapotúnak kinéző, égett szag nélküli trafó, aminek a primere ráadásul "duplán tekercselt" 230/400V-os vegyes, hogyan tud teljes rövidzárlatba kerülni, értsd minden kivezetés között 0,5ohm alatti ellenállás és néhány uH mérhető. Ráaádusl leválasztó transzformátor, vagyis nem akármilyen szigetelés van a primer és szekunder között. A szekunder jó.

Tipp: valamilyen vegyi anyag megette a huzal szigetelését.

A kép alapján valóban nem, mert én ott semmiféle szigetelést nem látok. A két tekercs kivezetése mintha simán kijönne csak egymás mellett a huzalsorok között. Persze, lehet, hogy a valóságban nem így van, de a képen ez látszik.
Értelmes (korszerű) szigetelés nem nagyon szokott tönkre menni évtizedek alatt sem, nem bántja semmiféle oldószer, oxigén, pára sem. A trafópapírt azt igen.

Szia!

Ezt a négy kivezetést mérted, ami a képen ki van forrasztva a csatlakozókból?
Ez szerintem primer tekercsnek nagyon kevés menetszámú, ez inkább a két független szekunder tekercs.
A primer, a szigetelés alatti, az alsó tekercs, ami kicsit világosabb színű huzallal van tekercselve, mint ezek.

Ezek csak a primerek. A vastagabb a 230V-os, ezt folytatva a 400V-os. A szekunder a másik oldalon van és fekete szigetelőanyag választja el a kettőt egymástól a cséve teljes hosszán (ez nem osztott csévés kialakítású, hanem egymásra tekert).
A szekunderre 230-at kapcsolva 16 ampert vesz fel. Jófogáson vettem, így jártam, semmit sem tudok az előéletéről de kifogástalan állapotúnak tűnt.
Megpróbálom felvágni a primereket, hátha van valami látható zárlat mélyebben.

A szekunder 4,68mH és 5,2ohm.

A primer nem lehet ilyen kevés menetszámú, és miért lenne különböző vastagságú huzalból?
Valamit elkutyult az eladó, vagy rossz az adattáblája.

Na ez lesz a primer tekercs.

Azért csak megmondom, hogy melyik egy trafó primere és szekundere... ráadásul rajta volt a gyári sorkapocs felirattal.

Spórolás, ez ilyen. Megtekerik a 230V-os primert vastagabbal 1,24A-re és az egyik sorkapocsról folytatják vékonyabbal a 400V-os csatlakozáshoz, mert ha annyiról jár, akkor csak 0,71A-re kell tervezni. A nevezett 400V-os primer így persze csak 170V-os, ezért látsz a vékonyabból kevesebb menetet.

A 400V-os primer kb. 3 sor, alatta a vastagabb 230V-os 3-4 sor legalább.

De a kérdés nem az, hogy melyik-melyik, hanem hogy mitől mehetett így tönkre, a két primertekercs végeit különválasztva is minden kivezetés között a 0,5ohm alatti és 0-3uH mérhető.

Esetleg tekercselés közben sérült a lakk, vagy eleve a spulnin volt hibás vezeték. Nem feltétlen egyazon szériából készült a primer és a szekunder.

Nagyrabecsült fórumtársunktól kaptam egy 12 V komoly teljesítményű adaptert, mint ingyen vihető.
Próbaként bekapcsoltam, verte a biztit.
Szétszedtem, gyakorlatilag eltűnt a szekunder részről a szigetelés.
Még nem láttam hasonlót.
Újratekerve (pontosabban újrafűzve, szerencsére nem sok menet), azóta is működik...

Szia!
Sok esetben tapasztaltam, hogy a szalagmunkások nem tudják lekaparni a szigetelést a tekercselő huzalról. Vagy eltépik vagy rajta marad a szigetelés. A kedves mérnök úr pedig úgy dönt, használjunk mostantól forrasztható huzalt, azt nem kell kapargatni, egyszerűen kicsit magasabb pákahőmérsékleten hiba nélkül gyönyörűen forrasztható. Eddig rendben is van.
De!
A trafó ha túlmelegszik, elolvad a szigetelés zárlat.
Ha ugyanazt a lakkot használják a menetek rögzítésére mint régen, az oldja a huzal szigetrlését, zárlat.
Van egy nevét most nem el nem árult audiofil erősítő gyártó, akinek csöves kimenő, és hálózati trafói rendben így mennek tönkre. Én is már javítottam belőlük néhányat.

Ez lehet, 200 fokon még nem, de 250-en már forrasztható. Nem volt benne hővédelem. A védelme sem lehetett valami gyors.
Azt terveztem, hogy leszedem a 400V-os részt és talán javítható alatta a 230V-os, mert leválasztótrafónak kellett, de ezek szerint kuka az egész.

Gyártás után nincs tesztelés és nem mérnek rajta egy feszültséget? Esetleg ha rossz minőségű vagy vékonyabb a lakk és üzem alatt a rezgéstől elkopik hónapok, évek után. Bár valószínűleg akkor is inkább egy pontban lesz zárlat, ami előbb fog elégni, mint a lecsökkent menetszám miatt lassan megnövelni az áramfelvételt és túlterhelni.

Találkoztam én már olyan készülékkel amit én bontottam ki és nem működött. Olyan hibája volt, amitől semmilyen teszten nem ment volna át mert a tápegysége sem indult el.
Nem sok olyan terméket gyártanak, amit minden irányból tesztelnek elkészülte után, simán el tudom képzelni, hogy hibásan jött ki a gyárból.

Sajnos kuka. Még az újratekercselés sem opció, mert a tömeggyártás hatékonysága érdekében az "E" és "I" szelvények nem a klasszikus váltott szereléssel vannak bepakolva, hanem kötegelt hegesztett szereléssel. Szét lehet flexelni, össze is lehet rakni újra, de nem lehet garantálni hogy utána is tökéletes lesz.

Meg kell kérdezni mekkora az akkora. Elfekvőben csak akad valakinek.

Projekthez lesz, nem készülékben volt. De már mindegy, vettem egy másikat amit éppen találtam, csak az jó nagy 1kVA-es, ezzel a kicsivel is megelégedtem volna. Sajnos a 230/230-as leválasztók ritkák ebben a teljesítményben, hiába hirdettem itt is hetekig hogy keresek.

Hiába szedném szét, így a szekunderben sem bízhatok. Ha meg a nulláról kezdeném, akkor sokkal inkább egy osztott csévetest és új (vagy legalábbis szerelhető) lemezek hozzá.

Varttina akart egyszer nekem adni egyet. Nem tudtam mire használjam.

Esetleg racionális lehetőség lehet ha pontosan olyat gyártatsz amire szükséged van. Ez talán drágább lesz, de meg lehet spórolni sok bosszúságot. Persze ma már toroid lenne, amin nincs osztott cséve, de azért nagyon jól működnek, szoros a csatolás, kicsi a méret és a súly, azaz ennek is van sok előnye.

De nem tudom, hogy mire van szükségem . Változtatható kimeneti feszültségű kísérleti AC tápegység lesz biztonságos leválasztott hálózati feszültséggel, kb. max 500VA-ig, dugalj kimenettel is, feszültségmérővel, áramkorlát opcióval, ennyi. Talán te építettél pár hónapja ilyet amiről láttam a képeket, aztán nemrég tekercselőhuzalt mentem venni és megláttam valakinek a pincéjében egy ehhez való tekergetős toroidot...

Nekem eszembe nem jutna aranyáron (valamiért tényleg drágábbak a más feszültségű társaiknál) 230/230V-os trafót venni. Ha épp ilyesmire lenne szükségem, akkor előveszek két egyforma (filléres) trafót és kettőből szembe kötve csinálom meg. Nyilván, az a feszültség picivel kevesebb lesz de az ritkán gond, ha mégis, akkor orvosolható.

Azt szeretem, ha DC fesz kell mert akkor jóval egyszerűbb a dolog. Pl. csöves erősítőhöz kellett hirtelen 320V körüli anódtáp, körül néztem mennyi lenne egy 230V szekunderű trafó. Nem is nagyon találtam, talán a Farnellnél volt de horror áron. Volt viszont máshol jóval olcsóbban meg éppen akciósan 2x55V-os, kétszerezve meg is lett ami nekem kell.

Jó ötlet! Ráadásul meg lehet csinálni két különböző paraméterű trafóval is, valamint csak az egyiknek kell biztonságinak lennie, a másik lehet sima vezérlőtrafó, de még akár autotrafó is. Igaz a két független trafó már önmagában fokozott elválasztást jelent, ha megvan a minimális szigetelés a primer és szekunder között.
De a súly teljesítményfüggő, 2db 1kVA-es esetén már jó kondi is kell... nem feltétlenül akartam annyi trafót beépíteni.

Épületautomatikából rendszeresen kerülnek hozzám vezérlőtrafók, de azok általában 100-160VA-esek, a 250 is ritka. Szép ára van ezeknek újonnan, eddig nem volt olyan fontos projektem ami új trafót ért volna, mindkettőt 20 alatt vettem használtan.

DC feszültségre láttam 400V-os állítható boostot, de a feszültségsokszorozó is opció. Mondjuk ebbe a tápomba bekerül a toroid után egy graetz és egy elko is, így kéznél lesz a 0-350VDC 500W-al.

Azt nem tudom megmondani kinek mi az olcsó és a drága. Én tekercseltettem a leválasztót a saját egységemhez. Igaz, fizettem is érte néhány 10-est, de így pontosan azt kaptam amit kértem, és így tudom is mi van benne, tudom hogy impregnált, tulajdonképpen a saját nyugalmamat is megvettem a trafóval együtt.
Szerintem van ahol belefér egy kis beruházás, és nem érdemes kerülő utakon bolyongva keresni a megoldást.
Napokban az autóm csomagtér ajtajában egy kis "bisz-basz" lemezkét kellett kicserélni a nyitókapcsoló alatt. közel annyiba került mint a trafóm.

Nem találtam jobb témát a váltakozó áram mérésére, és mivel nekem éppen a trafó kapcsán merült fel az igény, így itt mutatom meg.
Már eleve volt egy áramváltós mérési lehetőség a relé-panelen, ami maradéktalanul meg is hajt egy (akármilyen) digitális mérőegységet. De nekem a mutatós műszer birizgálta a fantáziámat, viszont ebből olyanom van, aminek nagyon kicsi az ellenállása (5R), és érzéketlen. Ezért ezt csak külön áramkörrel lehetett megoldani, amihez segítséget kértem (és kaptam) Proli007-től, és Skori-tól is. Mindkét javaslathoz rajzoltam panelt, ami idő közben el is készült. Mindkét javaslat tudja a korábban megrajzolt skálám 1A és 5 A-es méréshatárát is váltani egy kapcsolóval. Egyenlőre Skori megoldását raktam össze és teszteltem (de már Proli007 javaslata is az asztalon van).
Nem volt konkrét elképzelésem mit is várok a mutatótól, mert már olyan régen láttam, hogy el voltam szokva tőle. De meglepően pontos a kijelzett érték, és ami még meglepőbb, a skála végein is közel azonos a pontosság. Egyenlőre nagyon elégedett vagyok az eredménnyel.

Tudod Mester, így nem könnyű segíteni.

Legyél elnéző, de nem értem a felvetésed. Sőt még azt sem látom miben várnék most éppen külső segítséget.

Én sem.

Talán egy Geszti Péter nótára gondolt...