Rendben.

Szia Szamóca!

Nagyon egyszerű narancsolajat készíteni, csak sok narancshaj kell hozzá.
kb 20-30 kg narancsot össze kell törni, és megerjeszteni pálinkának, és lefőzni.
300 kg romlott narancsból egy litertől kicsit több nyerhető.
Tudom a kollégát, aki megcsinálta.A pálinka az nagyon keserű tőle, alkeszok se bírják.
Felület kezelésre még nem próbáltam.

Vagy másik ötlet, ez a kétkomponensű műgyanta.Sajna kötéskor nagyon hűteni kell,
mert öngyulladós.De ha sikerül, akkor szenzációs.Akár ledet is rejthetsz bele.
Magyar találmány a "Compass Table", az nagyon ott van.Kereső hozza, az egész
világ liheg a nyomába.

Vagy amikor lézerrel vágott, mintázott lapra ráragasztanak egy nagyon vékony fa lemezt.
Amikor bekapcsolják a hátsó világítást, akkor jelennek meg az ábrák.
Nyilván a főkapcsoló után áttetszik minden gomb felirata, vagy ábrája.
Kikapcs után - egyszerű, szimpla fadoboznak néz ki...

Nem magamtól találtam ki, csak egy drágább multiméteren láttam, hogy
a mérőzsinór aljzat körül átlátszó gyűrű van, alatta led, és amikor odakapcsolsz,
akkor a megfelelő aljazatok körül a világító gyűrű felvillan.
Vagyis látod, hogy eddig áramot mértél, és most vissza kell dugni a fesz aljzatba.
Ki ne mért volna már feszültséget az áram csatiban? Aztán jó esetben Csak bizti csere.
Figyelni kell mindig...


Boy

Amit az asztalosok előszeretettel használnak, az az AURO Nr.191 - Narancshéjolaj. (én biztos nem fogok házilag narancshéjból préselni ) Van hogy Tung olajjal keverik mert akkor maradandóbb konzerválás érhető el vele. Viszont a natúr az még jó illatot is kölcsönöz.
A Műgyantás fa-kiöntés az utóbbi pár évben nagyon elterjedt, így csökkent is valamelyest az a horribilis ár, ami kezdetekben volt. Van akinek bejön, van aki szerint nincs nagyobb giccs, mások a természetesre esküdnek. Embere válogatja, mindenesetre nagyon sokféle öntőgyanta létezik, és mindnek más-más felhasználási módja, technológiája van. Nem egyszerű ügy.
Vannak erősítőgyártók, akik használják frontok készítésénél, de nem mindenkinek sikerül elkapni jól a formatervet.

Beépítettem a forgókapcsolót, szépen befért a dobozba, a váltókapcsoló meglévő furatát fúrtam fel nagyobbra. Ezt a forgókapcsolót építettem be, mikor körbetekerem akkor többször is ismétlődik a 3 kimenet közötti kapcsolás, tehát fizikailag nem csak 3 pozícióba kapcsolható. Gombot egyelőre még nem tettem rá, majd egyszer ‒ a tengely hossza miatt van ferdén visszarögzítve a doboz. (Belülről nincs képem.)
Ez 2 kinti színes (kapu és felhők) és 1 bentről kifelé néző szürkeárnyalatos (felhők és horizont) kamera között kapcsol. Elsőre véletlenül felcseréltem két video pozitívat és volt fejvakarás, hogy a két kinti kamera miért nem működik. De már minden rendben.

Mint az elején írtam van a nyakán egy körmös alátét aminek a körmét több lukba lehet berfordítani , ezt kell úgy elhelyezni hogy az induló pozíciótol csak a 3. lépésig engedje fordulni a mechanikát .
Láttam már olyan kapcsolót is amelynél két ilyen alátét volt (induló-véghelyet )

Lehet, hogy ott rontottam el, hogy mikor át akartam csipogni a kapcsoló állásait, akkor már nem volt rajta az anya és nem tudtam, hogy az a "körmös alátét" is ki tud esni a helyéről és nem jó pozícióba raktam vissza. | Megpróbáltam megigazítani a "körmös alátétet", a 3-as lukba visszatenni, nem volt egyszerű, mert tegnap ragasztottam rá a gombot a forgókapcsoló tengelyére, amitől már nem szedhető ki. De lehet, hogy most így jónak tűnik...
Itt van az eredmény: kép. A gomb pillanatragasztóval lett rögzítve a sima tengelyen, melynek hosszát egyszerűen egy multifunkciós ollóval csíptem le.

Aluminium lapot faipari körfűrészen aminél az asztal mozog biztonságos rögzítéssel simán vágható.
Vágó spray használata szükséges.
Az élek lekerekítése vagy letörése felsőmaróval elkészíthető.
Ez a megoldás csak festett előlap esetében javasolt.

rajzos (Bosch vagy Bosch kompatibilis vagy Item) profil

Sziasztok!
Még nem láttam itt a fórumon megemlítve, ezért bátorkodom megkérdezni, valaki használt-e már dobozkészítéshez a tárgyban említett alu profilt? Ezeket rozsdamentes vagy porfestett lemezekkel lehet burkolni, fedni. Az előlapra pedig a fémlemezre - hogy dekoratív legyen - mehet egy 3D nyomtatott műanyag előlap. Így ha nincs géppel, "szépen" kivágva, fúrva, átnyitva az előlapi lemez, azt takarhatja egy igényesebben 3D nyomtatott előlap. Nem kell fúrni a kereten, nem kell ponthegesztés, szegecsanya stb. A profilból készíthető keret gyorsan összehozható, lehet köztes elemeket is berakni az egyes keretelemek közé merevítés vagy köztes tartóelemként. Sarokelemekkel, négyzetanyákkal, csavarokkal masszív keret építhető.Használtan is szoktak hirdetni, így szerintem még korrekt áron kihozható egy dobozkeret.

Én már használtam: Bővebben: Link
Kisebb elektronikai projektekhez felesleges, mert arra nagy választék van mindenféle dobozból, meg oda amúgy se túl szükségszerű ultramasszív dobozt építeni. Ezek a profilok használtan se túl olcsók. Sarokelemre szerintem ritkán van szükség, a központi csavar is nagyon jó merevítést ad, főleg ha dobozt építesz belőle ahol minden él több másik élhez kapcsolódik, ráadásul még az oldallapokkal is merevíted.

Hi,
használt valaki doboz készítéshez a képen látható berendezést.
Akár kivágáshoz vagy hegesztéshez?

Szerintem nagyon rövid a vezetékje, most inkább kihagyom...

Érdekes adatai vannak , 15kw 230v os dugaljról ? Viszont óccsó !

Jól teszed. Átverésnek néz ki.

Ez csak a munka fej. A lézer generátor kb másfél millió Ft.+ Az üvegkábel.

Ha rákeresel az interneten - mi most megtettük helyetted -, akkor pillanatok alatt lesznek még ilyen magyar találatok is, hogy "újabb próbálkozás" stb. ahelyett, hogy "nahát, ilyet kell venni". És amikor állítólag márkaakció van egy-egy képen egy ismert márkával, de csakis ilyen "https://xyz.shop" jellegű dzsunka weboldalakon, akkor végképp biztos lehetsz benne, hogy átverés. Egyébként milyen oldalról van a screenshot, csak hogy okuljunk?

Sejthető volt a dolog, csak az érthetetlen miért szerkesztették rá a képre a dugvillát ? Éppen ezen vitatkoztam két éve az akkori "hegesztő" kollégával váltig állította hogy ez a teljes aparát és a kínaiak "varázslók" .

A hozzá nem értők bedőlnek az ilyeneknek (de mi ugye nem!?):Bővebben: Link
A valóság kb. ilyen...

Köszönöm a választ.
így gondoltam én is. De remélem a kérdés nem gond.

Tele van mostanában a Facebook ilyen lézeres hegesztő videóval, ami valóban nagyon attraktív, és zseniálisan, gyönyörűen hegeszt. Majd a bolt felkeresése lehetőség, ahol mutatnak egy ónadagolós forrasztőpákát tízen valahány ezer forintért, ugyanazzal a szöveggel, hogy ez egy lézeres hegesztő.

Ipari szinten Űzik az átverést, és a Facebook simán átengedi, bár biztosan jelentik róla százával, hogy hamis, átverős. ***

A politikai megnyilvánulás maradjon a HE-n kívül!

\\\"bináris\\\" trafó előlap

Töprengek hogyan lenne jó kialakítani ennek a trafónak az előlapját.
Nincs tapasztalatom a mutatós műszerek beépítéséről, de a tervezgetés során szembesültem a vastagságukkal. Ez most azért kap különös hangsúlyt, mert egy bizonyos látószögből eltakarná a LED-eket.
E miatt az indokolttól nagyobbra növeltem az előlapot, így távolabb tudom tenni a LED-eket (bal oldali kép). De egy másik lehetőség is eszembe jutott, ahol a műszerek lennének alul, így azok nem takarnak el semmit -persze csak akkor ha felülről nézem az egységet- (jobb oldali kép). Viszont én még nem láttam olyan kialakítást, ahol a műszerek ne felül lettek volna, ami elbizonytalanít, esetleg van ennek valami komoly oka.
Ötleteket javaslatokat szeretnék kapni, hogyan lehet egy ilyen problémát ügyesen megoldani. (Lényeges körülmény, hogy a kapcsolók és LED-ek egymáshoz képesti pozíciója kötött, azok egy panelen helyezkednek el -szélességük azonos a műszerével-, viszont ezt a panelt tetszőlegesen lehet mozgatni.)

És hol jön ki a beállított feszültség? Mert szerintem úgy kellene, mint egy FOK-GYEM tápon van, vagyis az előlapon. Gondolom banánhüvelyek, amik legyenek alul, középen a műszerek, felül a kapcsolók, LED-ek.

Szerintem hülyén néz ki a jobb oldali változat. Esetleg a két műszer közé?

áramkorlát (egy szó)
áram-
korlát

Esetleg a műszerek mehetnek pl az előlap mögé is, ahogyan nekem a labortápomon meg az ESR mérőmön van: példa1, példa2

Tudom eretnekség - de nem lenne egyszerűbb érintőképernyő ebben az esetben? Vagy annyira ipari környezetbe kerül, hogy sérülhet?

Feszültségmérő nem lesz rajta?

Köszönöm mindenkinek az észrevételeket, javaslatokat.

Compozit: Lényeges kérdést említesz, és biztosan az előlapon lesz. Kézenfekvő a banánhüvely-dugó kombináció, van is ilyenem itthon, de nem szeretem őket. Ezek már nem olyanok mint a régiek, és pláne nem olyanok mint amik a FOK-GYEM tápokon vannak. Ha szemes-sarus a hozzávezetés, akkor nem tudod meghúzni az anyát mert kijön a műanyagból a fémrész, ha pedig forrasztós akkor hamarabb olvad meg a műanyag, mint az ón a fémrészen. Persze durván túlárazva lehet találni alkalmasabb típusokat is, de azok sem veszik fel a versenyt a régiekkel. Mindezzel együtt még nem vetettem el, de a közönséges M5-ös csavar is alkalmasnak tűnik, és félve mondom de az én kedvencem még mindig a rugós hangszóró csatlakozó (abból az erősebb, vastagabb és drágább típus). Nem merem túl bátran hangoztatni, de ez utóbbiban egyszerűen nem lehet csalódni.
Bakman: Reális javaslat. annyiban tér el a nálam uralkodó szokásoktól, hogy széles és lapos. Sokan szeretik ezt a fajta építést, és lehet is találni előnyöket benne. Én a keskenyebb és magasabb kombinációkat szoktam szeretni, mert valamiért azt hiszem az asztalon/polcon elfoglalt hely a legnagyobb érték. Szoktam is kapni e miatt számos kritikát, amiket meghallgatok, mérlegelek, majd általában nem hallgatok rájuk -pedig lehet, hogy kellene-.
Exabit: Érdekes felvetés. Nem láttam még ilyet. Most direkt megnéztem az én konkrét műszeremet, aminek van egy jelentős keretmagassága, így az előlapi síktól kb. 10 mm mélyen van a mutató. Ez a mélység nem okoz leolvasási kényelmetlenséget? Ha normál módon történik a beépítés, akkor ez a távolság sokkal kisebb. Van egy másik sajátosság is, a precíz mechanikai elvárás, ami nálam nem mindig valósul meg. Elsősorban nem is a képességeim, vagy a lehetőségeim miatt, hanem már igény szinten sem törekszem a kifinomult mechanikai megoldásokra, elsősorban a működés szempontjából igyekszem maximalista lenni.
Kameleon2: Kétszer is elolvastam, hátha rosszul látom az „érintőképernyő” említését, pláne az „egyszerűbb” jelzővel egy mondatban. Ez az egész trafó úgy indult, hogy egy közönséges „forr-lécre” kivezetek minden tekercsvéget, és ott lehet össze-vissza kötözgetni ezeket vezetékekkel és pákával. Aztán jött a nagyáramú kapcsolókat használó lehetőség (drága, sok helyet foglal, és sok a vezetékezés), és végül ezt váltottam ki a relé + kicsi kapcsoló kombinációval (olcsó, kicsi, praktikus, alig van vezeték). Ebbe a gondolatmenetbe nem lehet beilleszteni semmilyen programozható megoldást. Nem tartozik ide szorosan, de én küzdök az esztelen digitalizáció ellen. A világ analóg, és az is marad, dacára annak, hogy igyekszünk digitálisan láttatni. (A mai napig nem tudom elfogadni a DÁP-ot, nekem ez azt jelenti, hogy az ügyfélkapu már nem is az embereknek akar segíteni, hanem a digitális állampolgároknak (szörnyű!).)
Skori: Nem lesz rajta feszültségmérő. Ez továbbra is csak egy trafó, ami a tesztelések során időlegesen helyettesítheti a végleges trafót. Annyiban egyedi, hogy sokféle feszültséget képes adni, így szélesebb körben lehet használni. A benne lévő minimális elektronika csak a feszültségek „kikeverését” igyekszik megkönnyíteni. A kapcsolókkal adott lépésekben lehet a feszültséget változtatni, ami persze függ a hálózat aktuális értékétől és a terheléstől is, de ez a változás nekem itt most belefér. És nyilvánvalóan találnék több érvet, ami amellett szólna milyen jó lenne a feszültséget is folyamatosan látni, de egyelőre nem keresem ezeket.
Az árammérést azért láttam lényegesebbnek, mert ez az ami folyamatosan tud változni, ez alapján lehet következtetéseket levonni, és nagyon akartam már valamit mutatós műszerrel megvalósítani. Az csak bónusz volt, hogy közben megismerkedtem az áramváltóval, és néhány kapcsolástechnikai megoldással (jelentős részben általad) az AC áram mérésével kapcsolatban.

Nem! Bővebben: Link Vagy újra kell értelmezni, hogy mit nevezünk "analóg"-nak.

Értem is meg nem is. Én is szeretem az analóg áramköröket, időtállók, de rá kellett jönnöm, hogy az én életem véges. Áltathatnám magam azzal, hogy a készülékeim túlélnek, de látva a mai trendeket, tudom, ha elmegyek, velem együtt csak a kukában landol mind, de legjobb esetben is eladják az árának a töredékéért. Nem vagyok Yoshino, vagy olyan pénzes analóg guru, hogy nekem lelki törést okozzon egy érintőképernyő használata. Én ezt még nem a digitalizáció részeként fogom fel. Akkor sem, ha chatgpt segít a programírásban. Mások vagyunk. Évtizedek óta dédelgetek egy számítógép koncepciót. Leültem az AI elé és 2,5 óra alatt - közösen - megtaláltuk a módját, hogyan lehetne egy erőforrásokkal jól gazdálkodó, de a mi kor követelményeinek sokkal jobban megfelelő hardvert kiépíteni, mint a mai MS Windows alapú PC-k. Szerintem mindent arra kell használni, amire való. Hol vannak az analóg határai? Belefér egy tranzisztor vagy cső? Belefér egy digitális relé? belefér, hogy számítógéppel készítjük a feliratokat, vagy cnc-vel a dobozt? Mindannyiunknak más a tűrésküszöb. Ha trafó és analóg, akkor miért nem a klasszikus ISOSTAT, vagy YAXLEY? sokkal mutatósabb is lenne. Kerek műszerekkel, hogy még autentikusabb legyen.

Szerencsémre, még nagyon régen begyűjtöttem Hirschmann banándugókat. Ezek beforraszthatók és utólag kell ráhúzni a műanyag sapkát. De lehet csavarozni is őket. Ráadásul multizhatók és nagyon precízek. Hüvelyeket nem használtam sose... érdekes.
Egy időben én is teleraktam az asztalt, meg a polcokat műszerekkel. Ilyenkor tényleg jó a magas, de keskeny felépítés, mert a hozzájuk csatlakozó vezetékek az asztal szintjén lehetnek, míg a lapos műszereknél, ha egymás tetejére teszed őket, akkor a felső műszer vezetékei belógnak az alsóra.
A FOK-GYEM tápokat is állítva használom, akár még egymás mellé állítva is, persze ekkor a drótokkal kell valamit csinálni, hogy mégis legyen valamilyen rend.
Aztán persze rájöttem, hogy nagyon kevés műszert kell az asztalon tartani. Egy szkóp, egy iker tápegység, meg egy generátor, meg egy 3 kVA-es Trakis toroid. Ehhez olyan trafót választok a "gyűjteményből" ami adja a letranszformált feszt és még galvanikusan le is választ. Meg a páka. A többi műszert a polcokon tartom, vagy szekrénybe és csak akkor veszem elő, ha kell. De ezek ritkán kellenek. Nekem az asztal legyen szellős, azonnal átlátható, stb., pedig jó nagy asztalom van.
A műszereket biztosan kívülre építeném, ahogy lerajzoltad. Ha süllyesztettek, akkor nehezebben fókuszál rá a szem, tovább tart mire látod, hogy mit mutat. ( Dolgoztam ilyennel, nekem nagyon körülményes, egyszerűen lassú. ) Persze, ha valami jó nagy műszerről van szó, akkor mindegy, de egy 71-mm-est biztos nem süllyesztenék.

Ne viccelj, újraterveztétek az Intel processzorokat? Mert az határozza meg az architektúrát, és persze nincs olyan, hogy "Windows-alapú hardware"...