A mindenféle alkoholokat felejtsétek már el végre a videó-magnóknál! Egy sima kompack kazettásnál talán még elmegy, de videómagnóknál nem igazán. Oda többnyire nagyon jó zsír-oldó oldószer kell, a legjobb (persze azt többnyire soha sehol sem lehet kapni) a széntetraklorid lenne.
Ha viszont az nem kapható (miért is?), akkor más egyéb halogénezett szénhidrogének is nagyon jók, ilyen például a diklóretán, diklórmetán, metilénklorid, kloroform, stb.
Egyébként a forgófej megpucolása sem igazán olyasmi, hogy "csak úgy" vesszük a fültisztító pálcikákat, "oszt jólvan!"
Én például úgy csinálom - jó nedvszívó képességű fehér újságpapír, azt jól átitatom a tisztító folyadékkal, majd a nedves papírt simán ráfektetem a forgófej aljára, s kézzel elkezdem lassan forgatni. A papíron át érezni lehet újbegyekkel a forgófej réseiben megbúvó kis kerámia-lapkás fejeket. Mindezt 2x, 3x megcsinálva általában jó kell legyen!
Akinek van, vagy tudott szerezni régebbről direkt videófej tisztító kazettát, az csinálhatja azzal is. Ott a kis piros nyílásán át illik beönteni (belecsepegtetni) a megfelelő tisztító folyadékot.
Olvastam én olyanokat, akik simán belepiszkáltak a forgófej réseibe, meg a jól bolyhozó mindenféle fültisztító pálcikákkal operáltak.
Nem igazán jó megoldás, s többnyire a kerámia-fejek bánják, mivel azok eléggé érzékenyek a mindenféle drasztikusabb babrálásra.

A szervizröl jo egy évtizedet lekéstél.
A kazettáknál ennyi idö után - föleg az ocskábbaknál az szokott történni, hogy átmágnesezödtek a rétegek ( ilyenkor a CTL jelek egy része megjelenik az alatta levö meneten azaz annak semmi köze az ott levö felvételhez - viszont megtéveszti a CTL fejet meg az elektronikát. Ezzel nem tudsz semmit kezdeni.

Mert a nyugati uraságnak nem tetszett a szaga…

Nem éppen.
A széntetraklorid elvileg mérgező és rákkeltő anyag. Inkább az lenne a baj vele. Az összes halogén-származék bánthatja az idegrendszert, továbbá a májat. A legjobban a széntetra.
Az uraságoknak ehhez nagyon semmi közük nincsen.

Sokat dolgoztam vele, a házunkban működő Gelka szerviznek is például mindig én szereztem (mivel vegyszerboltban nem igazán volt kapható. Gyakorlatilag most sem az.)

Érdekes a ruhatisztitokban évtizedekig ezeket az anyagokat használták és nem cseppeket ilyen olyan fejek stb tisztitására, hanem naponta hordonyi mennyiséget mégsem tudtak ott kimutatni jelentösen nagyobb megbetegedési arányt.
Ez nagyon hasonlit az olomhoz. Nekünk megtiltják, hogy évente kb 100 - 200 gr forrasztoont kézbe vegyünk, de közben milliok a mai napig olomcsövekben vezetett vizet isznak.
Itt, mint mindig, az ilyen tiltásoknál a mértéket hamisitják masszivan, vagy egyszerüen valaki elterjeszti a hamis hireket amik alapján jön a tiltás.
( amugy az egyik szomszédunknál talán még ma is korlátlanul kaphato. Amikor megjelent a tilalom elötte vettem 2-2 üveggel tetraklort meg perklort. A mai napig a 2 üveg még ki sem volt nyitva. ( mert soha nem kellett egy két cseppnél több) .
Kloroformot meg azert tiltották be, mert azt ugye fel lehet más célokra is használni, mint az eredeti plexi ragasztására. Igaz közben a plexi sem az eredeti, és a mai plexinek árult anyagot nem lehet kloroformmal ragasztani.

Olyan emlékeim nekem is vannak, hogy illett időnként áttekerni a szalagokat (bár ez szalagos archív hangfelvételekre vonatkozott), a video tékában már bünti járt, ha nem volt csontra visszatekerve.
Árultak még CD visszatekerőt is annó.

Alapvetöen igen minden szalag archivumban. ( video, audio, adat stb ) a szalagokat rendszeresen kezelni kell. A 80-s években jelentek meg az elsö “backcoated” szalagok - elsösorban japán gyárakbol, amik hátán volt egy mágneses árnyékolás és a japánok garantálni tudták az “áthallást”. A hangstudiokban nem annyira terjedt el, mert drágább volt és más korrekciot igenyelt. Az meg tul bonyolult ügy lett volna. A videovilágban sokkal gyakoribb lett.
A hangszalagoknál a mai napig hallani ennek a hatását, amikor a régi szalagokrol ( ma már digitalizálva) játszák le a felvételt föleg ha egy nagy hangerövel indul , hogy mielött az elsö hang megjelenik valami zenei mocorgás hallhato ( es az nem a zenekar).
Aki ezzel dolgozott az eléggé érzékeny ilyesmire. Ezért kellett a hangstudioban visszatekerni a szalagot, mert akkor ez a hangmásolás nem a szalag elejére kerül hanem a végére, de mindenképpen ott van valahol a felvétel alatt.
A videokazettákon az a baj, hogy a CTL egy igen erös jel ( a szalag mágneses rétegét a szaturácioba mágnesezi) ami többszöröse minden más jelnek a szalagon, azaz ha nagyon vekony a szalag ez átmágnesezi az alatta meg felette levö rétegeket a tekercsen amitöl ugyanazon a sávon lesz egy erös valos CTL jel meg egy sereg fantom CTL jel, ami tönkreteheti a szinkronizáciot.

Gondos fejtisztítások első lépés. Szalagpálya ellenőrzése, pláne görgő csere esetén.
Görgő mellett, rossz beállítás miatt gyakran fodrozódhat a szalag széle, ez CTL jel ingadozását okozza, ami sebesség és kép hibákban jelentkezik. Újabb készülékek esetén a számláló jó működése garantálhatja a CTL megfelelő stabilitását. Ha ez ok, akkor nincs probléma a CTL szinttel. Hátsó orsó leeresztő erejét is érdemes ellenőrizni, állítható is az orsózót kőrbevevő szalag feszességével.

Én sima fénymásoló papírt, (tisztát, csomagból kivettet) használok, ahogy mondtad, mert a youtubeon mutatták, hogy így kell csinálni. Írtad ezt a sok vegyszert, amit nem tudom hol lehet beszerezni, ha lehet egyáltalán. Sebbenzin esetleg nem jó erre a célra? Vagy szintetikus higító? Bár félek, hogy ez megoldhatja a műanyag alkatrészeket. Vagy lehet venni kontaktsprayt, amiben nincsen kenőanyag, folt nélkül szárad. Az esetleg nem lenne jó?

Most már tudom. Amit a kazettákról írsz, az érdekes dolog. Régebben, pár éve volt egy HI FI videomagnóm, amivel zenét hallgattam. Most vissza szeretnék térni rá. Ott tapasztaltam, hogy a gyenge minőségű kazettáknál rengeteg volt a jelkiesés, amikor elhallgatott a magnó. Azt hittem, a magnó a rossz. De voltak vannak más kazettáim, főleg Panasonic, és TDK, aminél ilyen soha nem fordul elő. Amikor 25 év után előszedtem a szekrényből a videokazikat, sokat át kellett pörgetni, mert összetapadt a szalag. De aztán jók lettek (a márkásak). A Tesco gazdaságos (van pár ilyenem) kazik közül van ami tökéletes, van amit kidobtam, olyan jelkiesések voltak rajta.

FAZ1 nek van igazsága abban amit mond. Olyan helyen dolgoztam sokáig, ahol a legyártott textilt a MEO ezzel a széntetramivel pucolta, ha kellett. Azok az asszonyok, akik ezzel tisztították a kelmét, negyedévente mentek orvoshoz, vérvizsgálatra. Soha nem volt jó a vérképük!!!

A szalagpályán mit kell ellenőrizni? A szalag nem fodrozódik, nem bántja a szalagot. Ettől még lehet rossz. Csak nem tudom, mit, hogy ellenőrizzek. Ehhez kérek segítséget.

AA szintetikus higitot kerüld, mert az megtámdhatja valamelyik müanyag alkatrészt. Sajnos ilyen tulajdonságai némelyik tisztito spraynek is vannak ( tuner spray). Egyesek azzal teszik tönkre a müanyagot, hogy kiszáritják amitól az elöbb kifehéredik majd elkezd repedezni.
Az emlitett vegyszerek többsege már elérhetetlen privát személy számára igy csak a benzin maradt zsiroldonak.

NEM, NEM és NEM!
Gyakorlatilag a kontaktspray a legrosszabb erre! Az leginkább elektronikai kontaktusok tisztítására való, és nem videófejek tisztításához!
A sebbenzin az talán még elmegy (normál hexán), de nagyon gyorsan párolog.
A szintetikus higító többnyire nem jó, az inkább a festékekhez való. Mint mondottam, többnyire a halogénezett szénhidrogének a jók. Lehet ugyan venni vegyszerboltban, de a legkisebb kiszerelés legalább 1 liter. Az meg bizony elég 50 évig. És drága! Ráadásul a széntetra állítólag és sajnos méreg-engedélyhez kötött. (Nem tudom miért, hiszen nem kötelező meginni.).

(mellesleg - Azur Vegyszerbolt - József krt. 69.)

Ismerős a téma és a vegyszer, mivel néhai anyám a Ruhatisztító KSz.-nél dolgozott. Nyári szünidős 1 hónapos diák-gyakorlaton persze egyszer én is - a tisztító telephelyén (Bp. X. Vasgyár u.) Ott használtak általában triklór-etilént tisztításra. A májat elég rendesen bánja. Nekünk is volt néha otthon egy kis üveggel - folt-tisztításra.
(Viszont - "naponta hordónyi mennyiséget, mégsem tudtak ott kimutatni jelentősen nagyobb megbetegedési arányt." - A megbetegedésekről pedig annyit - akkoriban nem igazán vizsgálták a munkahelyi vegyszer-ártalmak későbbi, az emberi szervezetre gyakorolt mindenféle hatásait. Az csak a '70-es, '80-as években kezdődött el Magyarországon.)

Az ólomcsöves vízvezeték teljesen más.
Ott többnyire a cső belsejében képződik egy "patina" /ólom-oxid réteg/, továbbá - ha lerakódik a cső falára a vízkő, egy idő után teljesen elszigeteli magától a víztől az ólmot. Az ólom amúgy egyébként sem oldódik a vízben! Csak a sói (lsd. pl. rándulásokra vizes ólom-ecet borogatás)
A későbbiekben a horganyzott acél, majd a még későbbi rézcsővel szintén ez a helyzet!

Az említett tetraklór az szerintem maga a széntetra. A perklórt sajna nem ismerem.

A kloroform maga tényleg jó a plexi ragasztására, ámde abból is van már sajna többféle. Talán a metil metakrilát polimerizált változatát (az lenne az igazi klasszikus plexi) még ragasztja, viszont a mai, jóval később divatba jött mindenféle poli-karbonátokat már nem igazán.

Szalagfutását minden pontját végig kell ellenőrizni, CTL fej sávja néhány tized mm-rel kiér a szalag alsó szélétől, jó beállítás esetén.

Nekem erröl egy tudományos film jutott az eszembe ahol nemzetközi tudosok csapatai vizsgálják immár közel 40 éve Csernobil környezetét és egy egészen meglepö eredmény jött ki. A környezetben élö vadállatok egészségi állapota sokkal jobb, mint a párhuzamosan futo ugyanilyen vizsgálatok eredményei Alaszkában.

A szalagfutással járo gondokat általában jol lehet látni, mert a szalagvezetö elemek nagyon pontos alkatrészek és ha gond van a szalag vezetéssel vagy a szalag feszitéssel azt azonnal látni ezeken az elemeken, mert a szalag egyböl ezeken elemeken deformálodik vagy gyürödik.

Pontosan így van! Előfordult, hogy valamelyik szalagvezető baba rögzítése fellazul, lecsúszik képen alsó vagy a felső részén csíkokat okoz. Ez a fejdob szélén is látható, szalag a bemart sáv alá kerül.

Hát fiúk, nagyon köszönöm a segítő szándékot. Két dolgot már elértetek. Az első: már levenni sem igen merem a fedelét a gépnek, nehogy valamit elrontsak, és ha mindezt tudom, dehogy mertem volna kicserélni a láthatóan elromlott gumigörgőt sem. A másik dolog amit elértetek, vagy megértettetek velem, az meg a fejtisztítás. Utána olvasva elhülve döbbentem rá, hogy egy fejdobban levő fej tekercse olyan vékony drót, hogy ahhoz képest a hangya fanszőrzete hajókötél. Ráadásul ez a drót még lakkozva is van, számomra felfoghatatlan vékony rétegben. S ez a lakkréteg, ha valami számára nem megfelelő fejlemosó folyadékkal találkozik feloldódik, és kész a zárlat. Mindennek tetejébe még az olvasó fejek olyan picik, és törékenyek, hogy ránézni is vétek. Ráadásul rém drágák, aminek most már a miértjét értem. Szóval itt ülök a még nyitott gép előtt, gyanakodva nézek minden alkatrészt, de már hozzányúlni nem merek semmihez. Azt látom, hogy a szalag simán egyenletesen (látszólag, de akkor miért nyávog) fut a pályáján, nem fodrozódik, gyűrődik sehol, mégis a hang ingadozik, és a kép pedig... hát korábban írtam, milyen. Tanácstalan vagyok. Pedig olyan szép kis masina, és most már azt is tudom, egy elektromechanikai remekmű minden videomagnó. Tisztelet a mérnököknek!!!

Ha szalag megfelelő helyen fut, fejek tiszták, már csak motor hiba lehet. Bronz persely sokszor bekopik a motor tengelyénél. Szíjat levéve megforgatva könnyen kell forogni, oldalra mozgatva nem szabad kottyannia. Motor vezérlése is elromolhat, általában panelén lévő elko hiba okozza.

Ha nyávog az egyöntetüen a szalagmozgatás hibája.
Ez ugy müködik, hogy a CTL beolvas egy impulzust (50 Hzes az europai gepeken) . Az az impulzust összegasonlitják az elektronikában elöállitott 50 Hzes fürészjellel. A CTL impulzusnak ennek a jelnek a közepén kell lennie, ha nem ott van akkor az eltérés adja a motorvezérlésnek a capstan ( hangtengely amihez a gumihenger a szalagot nyomja) hibajelet - sebesség korrekcioját.,
Sajnos ezt csak szkoppal tudod megnézni. Ott láthatod azonnal a nyávogás okát is.
Némelyik magnon van valamilyen indikátor is ha a capstan vezérlése rendben van. Ez a kijelzön egy pixel is lehet. Vagy belül a NYÁKon egy LED. Nem ismerem a konkrét gépet. Ha valami villog akkor nem áll be a PLL zárt hurok.

Azt hiszem, sikerült a macskákat száműzni a magnóbol. Egyelőre úgy tűnik, hogy két dolog hozott megoldást, illetve három. Az első, a meghajtó szíj volt. Illetve a tárcsák, amiken futott. Ilyen fekete szutykot kellett levakarnom róla, persze csak képletesen. Mivel fémből van az egyik tárcsa, az amelyik a kapstant is hajtja, azt acetonnal takarítottam addig, míg fém színű lett. A másik tárcsa, nos az műanyag volt, ezért IPA-val takarítottam le, egészen addig, amíg makulátlan fehér nem lett. Valamennyi javulás történt, de az igazi siker akkor lett, amikor az egész lineáris fejet kiszereltem, és nos igen, azt alaposan le kellett takarítani, mert azon valami lerakódások voltak, amit az IPA nem oldott fel, csak az aceton boldogult vele. A fejet nem volt egyszerű újra beállítani, de végül sikerült. Most úgy néz ki, hogy működik. Ha így marad, akkor hálásan köszönöm Nektek a hasznos tippeket. Tudom, táv javítani valamit nem egyszerű, de az iránymutatásaitok azért segítettek.

Ja a harmadikat nem írtam: A lefutó csévének van egy szalag fékje. Nos a fékdobot is le kellett takarítanom, mert az sem volt tiszta.

Jol tetted, sok sikert!

AIWA nc3600 mechanika

Sziasztok! Talán valaki tud segíteni. Az öcsémnek van egy AIWA HVFX3600 as videomagnója, ami ugyan rendesen működik, de a kazettát akadozva adja ki, van úgy hogy ki sem adja. és ha visszafelé akarok pörgetni, akkor nem csinál semmit, csak egy ideig próbálkozik, aztán leáll. A másik irányba azonban tud pörgetni. Ideadta a gyerek a videót, hogy nézzem meg. Szerintem a meghajtó szíj lehet a ludas. A magnóban az nc3600 as mechanika kapott helyet. Ennek megvan a szerelési könyve, de nem találom a meghajtószíj méretét. Amíg meg nem tudom rendelni, nem akarom szétbontani a gépet, kiszerelni a mechanikát. Ezért kérdem Tőletek: Van valakinek információja arról, hogy milyen paraméterű ez az alkatrész? Megköszönném, ha valaki emlékezne erre.

Próbáld valahogy megkérdezni a HQ Elektronika üzletét a XIII. kerületi Kerekes utcában. Ők talán tudnak ezen segíteni. Én például a szintén AIWA videómagnómba ott vettem a teljes szíjkészletet. (Igaz - én vittem hozzá személyesen a régi nyúlott szíjakat, azokat lemérve adtak nekem újakat.)

A segédprogramok között van egy szíjszámító kalkulátor, ha nem sikerül máshogy megtudnod a szíj méretét, akkor az segíthet

Köszi, ez járható útnak látszik, nem értem, miért nem jutott ez az eszembe nekem is!

Jesszus, egy képlet! Kettes voltam matekból! De köszönöm a segítő szándékot! Azt nem értem, a szervizkönyv e miért nem ad erről információt?