Az össze-vissza feszültségek és mérések az érhetetlenek számomra. 47 V például egy 500 A-es MIG hegesztőgép üresjárati feszültsége.

Mert a kondenzátor felhúzza. Lehet hogy ez is csak terheletlenül 47V, de annyi.

Szia Lali!
A fórumtárssal folytatott diskurzus alapján úgy látom "zavar van az erőben". Az alap egy képlet, ami így néz ki MIG/MAG hegesztésnél: Uív=15+(0,05xIív). Ezt képletet nemzetközileg egyezményes alapon határozták meg a technológiához jól értő szakemberek, és erre vonatkozó szabvány Magyarországon az MSZ-EN 60974 szabványsorozat. Tehát ez a képlet feltételezi,hogy az ív feszültsége minimum 15V, -persze a korszerű elektronikus MIG hegesztőknél az átlagértéknek kell ennyinek lenni. Az üresjárási feszültség egy lapos ívkarakterisztikás gépnél -mint amilyen a MIG/MAG technológia- elvileg ugyanakkora mint az ívfeszültség, DE csak ELVILEG, mert a valóságban ilyen nincs. A hagyományos gépeknél a hegesztőáramkör belső ellenállása az, ami miatt az üresjárási feszültség mindig magasabb mint az ívfeszültség, mivel a trafó szórási reaktanciája, a tekercsek, összekötő vezetékek ohmos ellenállása fokozatállító kapcsolók átmeneti ellenállása, munkakábelek hozzávezetési ellenállása mind-mind soros tagként vannak jelen a hegesztőáramkörben, ami az elvárt hegesztőáramot csökkenti. Ahhoz hogy ez a feszültségcsökkenés ne legyen zavaró, az üresjárási feszültség emelésével lehet kompenzálni ezt a veszteséget. Ez a kompenzáció az íváram növelésével egyre magasabb értékű lesz, különösen akkor ha a hegesztőáramot előállító trafó nem kellő alapossággal lett méretezve illetve elkészítve. Talán így már érthető hogy miért is kell egy 500A-es gépnél 47V, hiszen az említett képlet alapján az adott áramhoz tartozó ívfeszültség 40V, amit az áramátadó fúvóka és a munkadarab között kell(ene) tudni mérni. Egyfázisú hegesztő áramforrásoknál még cifrább a helyzet, ugyanis az ív fenntartásához folyamatosan kell feszültség és áram is,-ám az egyfázisú egyenirányítónál minden félperiódusban nullára csökken az áram. Ahhoz hogy ez ne történjen meg, az áramkörbe egy olyan elemet kell építeni, ami a nullátmenet ideje alatt fenntartja az áramot a hegesztőáramkörben. Egyik lehetőség a soros fojtó. Hátránya a jelentős súlytöbblet illetve a különböző áramokhoz különböző induktivitás lenne indokolt, amit a fojtó megcsapolásával lehet megvalósítani, de ezt is méretezni illene. A másik lehetőség a nagy kapacitású kondenzátor. Ez kiváló megoldás lenne-de a kondenzátor sajátossága, hogy a tápfeszültség csúcsértékére töltődik, ami 1 fázisú táplálásnál az effektív feszültség 1,41-szerese. Így talán már érthető, hogy ez a 41%-nyi plusz feszültség a huzaltolás megállásakor jelentős visszaégést okoz, és ennek következményeként a huzal végén egy golyót csinál, ami a következő ívfogáskor belerobban a varratba és a környékére szikraeső formájában. Mi a megoldás? Jó megoldás költséges, a kompromisszumos megoldás pedig csak fél siker. A gyártók kompromisszumos megoldásként egy 4,7 ohm 16W-os ellenállással sütik ki a kondit amit a mágneskapcsoló 2db sorba kapcsolt(!) érintkezője akaszt rá a kondira a mágneskapcsoló elejtésekor. A költségesebb megoldást itt nem taglalnám, én végeztem kísérleteket amelyek többé-kevésbé sikeresnek nevezhetők, de sem idő sem kedvem nem volt folytatni, hiszen ezer más dologgal is kellett foglalkozni,-de az elv működött. Egyébként az inverteres gépek üresjárási feszültsége jelentősen magasabb 45-80V) de ott az elektronika gyorsasága minden problémát kezelni tud. S végül a műszerekről: A hobbi gépeken felesleges, mert köze nincs a valósághoz, az ipari gépeknél pedig elvárás. Olyan szinten, hogy egy magára valamit is adó vállalkozás évente ellenőrizteti a pontosságát, és a beállítások reprodukálhatóságát. A fent említett szabvány 5%-nyi eltérést enged meg kalibrált referencia műszerrel történő összehasonlítással.

A zavar van az erőben dolog nekem szólt ugye? Sosem állítottam, hogy értek hozzá. DE ez a hosszú magyarázat sokat segített. Igaz, nem nekem írtad, de köszönöm!

Szó sincs róla,hogy neked címeztem volna, ezt a következtetést Lali barátommal folytatott diskurzusból vontam le. Ha neked szántam volna, akkor neked válaszolok. (Egyébként a kifejezés maga a "csillagok háborúja"- című filmből származik, -de ezt gondolom te is tudod.) Ezért próbáltam leírni a gondolataimat, hátha segíthetek kicsit tisztábban látni a hegesztőgépek lelkivilágával kapcsolatosan.

Rendben. Ismerem a szlogent a filmből. Nekem sokat segítettél azzal, amiket írtál. A 47Voltra valamennyire szerintem magyarázat is lehet, amit én kondenzátorokkal tapasztalok. Ha jól értelmeztem. A kondi felviszi a csúcsfeszültségre? (én nem tudom olyan szakmaian leírni sajnos)

A váltakozóáramnál beszélünk effektív és csúcsértékről. Az effektív érték az, amit a műszerek mutatnak(szinuszhullám által határolt terület), a csúcsérték pedig a szinuszhullám tetejének megfelelő érték. Mivel a kondenzátor egy tároló eszköz (is) ezért a benne tárolt töltés feszültségének értéke megfelel a szinuszhullám csúcsértékének. Képzelj el több egymás mellett épített homokkupacot ahol kupacok magassága azonos. Ha ezeket a kupacokat azonos magasságúra simítod, megkapod a kupacok magasságának az effektív értékét, ami alacsonyabb lesz mint az eredeti magasságuk. Azaz a egyes kupacok által határolt képzeletbeli terület összességét kapod. Hirtelen nem jut eszembe jobb hasonlat.

Ha pedig teszel rá egy vékony lécet, akkor az a csúcsérték...
Szemléletesebb magyarázatot én sem tudtam volna mondani.

Most akkor én rosszul használtam az "effektív" feszültség meghatározást? Mert én úgy gondoltam magamban hogy az erősen hullámzó feszültséget a nullához mérjük és mindegy, hogy egyen vagy váltó feszültségről van szó mivel nem a csúcsot mérjük csak hanem egy a görbével lehatárolt átlagot ami jelen esetben szinusz görbe de ha kondenzátorokkal nézzük az más is lehet a terhelés és kapacitás függvényében. De a homokos demonstráció az tetszik és szerintem egyenáramnál is működik.

Oké, oké. Értem. Annyira azért nem állok messze a témától. Valamennyit azért én is tanultam fitikán is, meg villamosságtanon. Autószerelő a szekmám. Tanultuk a generátort. Ott is van ilyen. Meghát, azért 90-ben végeztem a szakközéppel, azóta is ragadt rám egy s más. pl. a koszon kívül.

Lali, jelen esetben nem erősen hullámzó feszültségről van szó szerintem, hanem fix frekvenciájú szinuszos jelalakú váltakozó feszültségről,amelyiknek a frekvenciája 50 Hz. Kétutasan egyenirányitva kapunk egy 100 Hz-en lüktető egyenfeszültséget ami jelalak szempontjából annyiban fog különbözni hogy félszínuszok sorozatát kapjuk, dupla frekvenciával. Ennek az egyenirányított feszültségnek ugyanúgy van nullpontja mint váltakozó áramnál. Villamos teljesítmény szempontjából ha a cos fi-t és az egyenirányítás veszteségét figyelmen kívül hagyjuk a kivehető teljesítmény elvileg azonos. Itt jön a képbe az effektív érték, mivel villamos teljesítmény számításánál effektív értékkel számolunk.