Persze, hogy érdekel.

Tegnap háromszor léptem ki, majd vissza a fájerfoxba és nem mutatta, hogy van 78. oldal.

Két bordából van összerakva. Alul SK199-50, felette SK199-75.
Ez méretben 250x125x40 mm és 55 fokra melegszik fel szobahőmérsékleten.
A gyalult bordás 230x100x50 mm és kb 10 fokot melegszik a környezeti hőmérséklethez képest. Össze kellene raknom, hogy pontosan megmérjem hány fok - most nem fogom, de ha akarod később pontosan megmérem neked. Én is meglepődtem amikor rátettem erre a gyalultra, hogy milyen eszméletlenül jó - és mondtam magamban, hogy a Fischer elmehet a...

Shift+reload?

Tényleg érdekes eredmények. Nekem az SK199 nem tetszik (tudom az az én bajom), mert az alaplemezét és vékonynak ítélem. Ha már ilyen hosszú, akkor legyen legalább 10mm vastag. De talán ez csak valamilyen berágódás nálam....

Nekem oldalanként 1-1 egy SK553 hűti a 80W körüli AB osztályú végfokot. Közelébe sem ér az 50 foknak, persze AB osztályban ez nem akkora csoda.

A 600W-os AB osztályút meg még kisebb bordák hűtötték, persze ventilátorral segítve.

Nézz körül a használt PC árusító cégeknél. Jó áron adnak tökéletesen használható vasakat. Skynet, Marseus, Technimax, furbify, meg még sok más.

Van még két gépem, de az egyik laptop, azt kimondottan utálom, a másikon meg win10 van, azt meg csak nem szeretem. Meg át kellene telepítenem mindent erről a gépről... attól meg kiráz a hideg. Amíg ez megy valamennyire, addig halogatom a dolgot.

Itt azért a Fisher nagy handicap-pel indul a másikhoz képest, ha nem egy tömb, hanem kettő van összefogatva. Pontosan hogyan szerelted a tranzisztorokat ekkor a két egymás feletti bordára? A kettő összefogatásának határára? Ha igen, akkor ez szintén hátrány a borda közepére szerelthez képest. Akkor már az is jobb, ha az egyik tranzisztor az egyik borda közepére a másikat a másik borda közepére szereled.

Annak megállapítására, hogy melyik jobb a borda hőmérséklete helyett inkább a tranzisztorok tok hőmérsékletét kellene mérni, mondjuk a tok tetején. (Esetleg valahogy a juction hőmérsékletet összehasonlítani pl. BE dióda nyitófesz negatív hőfokfüggéséből.)

Nincs összefogatva a két borda, elektromosan el vannak szigetelve egymástól. A végfetek alatt nincs szigetelő alátét. A magasabb bordán még ott van a stabilizált tápegység áteresztő tranzisztora is (csillámmal elszigetelve), így a magasabb bordára arányosan nagyobb teljesítmény jut. Elenyésző a hőmérséklet különbség a borda közepe és a két széle között.

Ha a Fischer hőellenállása 0,68 K/W, akkor ezé a gyalult bordáé kb. 0,3 K/W. Ebbe bele kell törődni. Ha figyelmesen végig bogarássza valaki azt a négy oldal PDF-et, ott is az jön ki, hogy úgy kell kis hőellenállású hűtőbordát készíteni ahogy ezt ezek a kis japánok teszik.

Más. Az volt a feladat, hogy galvanikusan le kell választani a négy panelmérő tápját egymástól és az erősítőtől. Törpöltem egy ideig, hogy lehetne egyszerűen, olcsón, üzembiztosan. Végül 555-el állítottam elő 100kHz-es szinuszt (ez benne a trükk)... és utána leválasztó trafó négy szekunderrel. Csak még délelőtt el kellett szaladnom stabkockákért a bótba. Az enyémben jól működik amióta megcsináltam és remélem sose lesz vele gond... mert mi is lehetne.

Ez a hendikep jogos. Sőt a "gyalult" borda teljesen szabadon áll, az alaplap hátulja is teljes mértékben részt tud venni a hűtésben, ráadásul fel is van emelve, ami szintén sokat számít.
Egyszer teszteltem ilyen, elrendezésbeli különbségeket, komoly különbségek is előfordultak.

Ez még eszembe se jutott, hogy a hűtőbordának nem is a bordája hűt hanem a hátlapja.
Már csak egy apró lépés hiányzik a mek-elek féle felismerésig, hogy a borda fűti a végtranzisztort és mindent tudni fogunk a hővezetés/hőátadás/hősugárzásról.
Mellesleg azért még megmutatom a kísérleti példányt ahol szabadon áll a borda. Ezen is mértem hőmérsékletet és ugyanolyan meleg volt, mint bedobozolva, szintén szabadon álló bordákkal.

Remélem ezt csak viccnek szántad, habár még annak is rossz....
A hőleadó felület legyen az bármilyen formájú, az számít. A hűtőborda hátlapja is ad le hőt, ha nem is annyit mint a bordák nagyobb felülete.
De mindegy is. Mostantól Fischer hűtőbordák tőlem ingyen elvihetők! Cserében csillagászati áron vásárolnék alsó kategóriás házimozi erősítőből bontott "gyalult" bordát!

Tedd fel a "Felajánlás, azaz ingyen elvihető" rovatba a választékot.

A Fishernek 25 bordája van amik 36 mm hosszúak, a vasaltnak meg nem ismerjük a pontos méretét, de 27 bordája van és a képek alapján szemre legalább 60 mm hosszúak.
Sokkal nagyobb a bordák összfelülete, nem is csoda, ha jobban hűt. És amit irtál, hogy a levegőben van, van alatta hely, az a természetes légáramlatnak sokat kedvez.

Ami a felületet illeti, az eloxált (emissziós tényező 0.85) vagy festett (0.90-0.96) felület sokkal jobb a hőleadás szempontjából mint a natúr (0.09) hengerelt aluminium. A vasalt borda a kép alapján nekem nem derült ki hogy eloxált-e de szinezés nélkül, vagy sima natúr.

A gyalult izék tényleg jók! Kell is, mert az erősítő dobozán belül szoktak elhelyezkedni. Erre azért van szükség, mert elviselhetetlenül rondák. Szomorú lenne, ha a képen látható erősítő oldalán egy ilyen fityegne! Nagyon jó az a lesajnált Fischerrel! ...és tanúsítom, hogy tényleg nem melegszik túl!.....

Vicces!
Azonban az első a hőpuffer, ami jól, gyorsan elszívja a hőt a lapkáról, aztán jöhet a borda alaplapja. Mivel ez sokszor vékony, ezért azt is meg szoktam vastagítani, hogy körülbelül a vastagsága megfeleljen az összes lamella aljának keresztmetszetével. És ha ez meg van, akkor a keletkező hőnek megfelelően, és a várható lamellákat elérő, lehetséges levegőáramlást feltételezve ami meghatározza a lamellák felületi nagyságát elméletileg. Nem szoktam ezzel részletesen foglalkozni, mivel, ami az egész meghatározó eleme a lamellákat érő levegőáramlás milyensége. Kicsit olyan ez, mint az audiofilben az erősítő "hegyezése" nem foglalkozva a felvételek, és a helységakusztika esetleges eredményromboló tulajdonságaival.

Nem az a fő probléma, hogy hogy néz ki, hanem kívül mechanikailag sérülékeny lenne.

Téged elég jól összezavart a hőszivattyú fogalma. A hűtőborda nem szívja el a hőt, hanem elvezeti.

A "gyalultnak" is ismerjük a pontos méretét, mert leírtam.

A Fisher "hátlapjának" felülete: 312,5 cm2 és a bordák összfelülete: 1125 cm2
A gyalult hátlapjának felülete : 230,0 cm2 és a bordák összfelülete: 1282 cm2
"fsoma99" SK93-75 bordájának felülete: 280 cm2 és a bordák összfelülete: 855 cm2
Az adatlap szerint az SK93-75 hőellenállása: 0,43 K/W

Ha Soma megengedi fúrok egy M3-as menetet ennek a bordának a közepébe (ha nem engedi meg akkor ez lesz a Misié és megmondom neki, hogy véletlenül belefúrtam) és megmérem mennyire melegszik fel iksz Watt teljesítménynél. Most nincs másik, ennél nagyobb méretű bordám itthon. És megmérem a gyalultat is. Elvileg most pont nem érek rá ilyesmire, de majd éjszaka mérem... munkaidőn kívül : )

Nyilván félig-meddig viccnek szántam, de nem az. A borda "hátlapja" legtöbb esetben a doboz belsejében van, ahol 10-20 fokkal melegebb van a környezeti hőmérsékletnél. Tehát jelentéktelen hőmennyiséget disszipál el a bordákhoz képest.

Az a szám, hogy egy borda hőellenállása mondjuk 0,5K/W semmitmondó. Azon múlik a borda által elvezetett hőmennyiség, hogy mennyivel melegebb a környezeti hőmérsékletnél. A Fischer is közöl ilyen diagramokat. Ezt csak úgy mellékesen jegyeztem meg, mert szerintem nem mindenki figyel a hőpuffer hőtorlódására és a hőelszívásra.

Rosszul emlékeztem. Különféle bordák hővezetéséről közölnek diagramokat. De a Fischer katalógusban vannak képletek és számítások, de nekem ehhez most túl meleg van.

Kivéve, amikor az asztalon tesztelted...

Ebben teljesen igazad van.
A gyalult hűtőbordánál, a bordák felületének és a hátlapnak aránya: 5,6 a Fischeré 3,6.
Tehát a Fischer van előnyben.

A vasaltnál egyébként beleszámoltad a görbület miatti plusz hosszt is?
(Az is plusz 6..8mm-t jelenthet)

A Fishernél az 1125 az a bordák egyik oldala, van annak másik oldala is.
3,6 * 12,5 * 25 db * 2 oldal = 2250 cm2

Ha esetleg mérésre adod a fejed, akkor mérd meg a szobahőmérsékletet és a tok a hőmérsékletet valamilyen kontakt-hőmérővel (ne infrával), abból lehetne számítani hőellenállást (Theta CA, ez az ami számít.)

Mérőszalaggal mértem az ívet. Így 5 cm a borda hossza. A mélysége is 5 cm,a 4 mm falvastagsággal együtt mérve.
Mindkettőnél két oldala van a bordának. Vagy nem? De szerintem egy 1 m2-es lemez felülete 1m2 és nem kettő. Vagy nem tudom... bár igaz, hogy mindkét oldala sugározza/leadja a hőt.

Még mindig azt mondom, hogy ott van az a 4 pdf amit tegnap kitettem. Azt kb. 35 éve mértem és éppen próbálok rajta eligazodni. Ott 7 db szenzort is használtam -szerintem BD137, vagy ilyesmi volt felcsavarozva a lemezekre és valahogy egyszerre mértem őket... nyilván bázis-emitter feszültséget. De ott minden ott van ami számít... szerintem. Majd összegyűjtök belőlük néhány mindenki által értelmezhető csokrot és levonhatunk ebből következtetéseket. Nem lenne most hangulatom újra egy ilyen méréssorozathoz.. inkább bogarászok még.

Ja igen... éppen ez az egyik bökkenő, hogy sugározzák is a hőt. Egyik borda fűti a másikat. Ezzel is számolni kell. És ezt is mértem anno. Ezért vannak azok a cikkcakkos bordák amiket tirisztorok hűtésére használnak az iparban... meg a Krell-nél pl.

A felülete az 2m2, síkidomként a területe 1m2.

Aztán javítottam gyorsan kettőre. De ha egymást fűti két szomszédos bordaelem, akkor mekkora a felülete? Ezt lehetetlen jól méretezni. Ha közel vannak egymáshoz fűtik egymást, ha távol vannak, a felület csökken mert kevesebb borda fér el ugyanakkora hosszon. De van egy optimális távolság... ez meg kinél mennyi. Mindenki másként gondolkozik.

Beszélgetek magammal közben. Ha vastag egy borda, akkor nagyobb hosszon állandó a hőmérséklete. Viszont ebben az esetben több hőt tárol és ezt lassabban adja le.

A vékony -mm körüli- bordák a szélük felé haladva nagyon lehűlnek, ezért rosszabb a hatásfokuk. De ha a sok vékony bordát egymáshoz közel rakják, akkor fűtik egymást és messzebbre vezetik a hőt. Megnő a felület is. Ezt csinálja az a gyalult borda.

Átjöttem a laptopra, de ezen sincs itt az utolsó hsz-em 19:30 után.

Ez innentől tudomány. Nyilván kompromisszum a bordák távoltsága, magassága, vastagsága. Bár néha úgy érzem, hogy ezeket inkább próbálkozással, semmint számolgatással határozzák meg.