Zavarszűrés

Sziasztok. Készítettem egy PIC vezérelt DC12V motor oda-vissza forgatót. A gondom az, amikor a motor leáll-irányt vált, bedűti az egész programot, tehát zavarja a PICet.
12Vról 7805, előtte 470uF, 5V ágon 4,7uf , 100nF.
Motor kimenetén nincs semmi szűrés. Ide kellene még valami?

12 V - soros dióda - 470 µF - 330 nF közvetlen a 7805 mellett - 7805 - 100 nF közvetlen a 7805 mellett - 4.7 µF közvetlen a PIC mellett, 100 nF a 4.7 µF-os kondi és a PIC között - PIC.

Motor tekercskivezetésein vannak diódák (4 db.)? H-híd vagy relék kapcsolják a motort?

Ezeket a kondi variaciokat kiprobalom, bár próbáltam már ilyet-olyat ide-oda.

Valami hasonló a motor, amit relé kapcsol. Tehát pic, ellenállás, bc547, relé (annak tekercsén dióda).

A tuti az lenne, ha leválasztott DC-DC konvertert (12 -> 5 V) hazsnálnál, a kimeneteket pedig optocsatolókon keresztül biztosítanád.

Hello!
És még a csillagpontos huzalizásról szó sem esett. Egyébként ennek a témának, van külön topikja. Daninak azt is érdemes lenne átolvasni.

Most próbálom külön aksiról a 7805, és külön labortáp a motor, úgy is bezavar. 4 relé, tehát 4 kimenet a PICből. Az 5V ágon van 2 komparátor, aminek 1-1 jele megy a picbe, és 4 felhuzott bemenetű nyomógomb. Namost a 6 bemenetet, és a 4 kimenetet is le kell választanom optoval? Vagy csak a 4 relés kimenetet?

Komparátor kimenete H vagy L, kapcsoló kimenete szintén, nem nagy trükk a leválasztás.

Digitális szkóppal kellene mérni itt-ott, hol keletkezik a zavar, de nagy valószínűséggel valamelyik tápvezetéken, ez lehet akár a GND is, sőt.

Li-ion akku instant lemerülés

Sziasztok!
Volna egy érdekes jelenség, amit egyrészről nem értek, másrészről tapasztalt-e bárki ilyet?
Szóval, laptop (Li-ion) akkuval a töltőn, szinte teljesen feltöltve (a töltőn), majd egyszer csak 1 perc alatt 10%-ig lemerül (ezen a ponton kikapcsoltam), majd bekapcsolás után 15-20 perc alatt teljesen visszatölt 95%-ig. (kis teljesítményű töltéssel)
Hasonló szituációt tapasztaltam már a Canon DSLR Li-ion akkumnál, csak ott nem használat közben, hanem feltöltés után pár órával, vagy nappal annyira elvesztette a töltését, hogy még ki se tudta jelezni, hogy lemerült, majd feltöltött 2 óra alatt és utána hónapokig semmi baja.

Mi történik ilyenkor?
Újra kalibrálja az elektronika a töltöttségi szint mérést, vagy cella kiegyenlítés történik?
Bár nem tudom egy teljesen feltöltött akku, hogy tud pillanatok alatt töltést elveszíteni melegedés nélkül...

Elektromos labirintus

Sziasztok.

Egy elektromos labirintust (egy karikát kell végigvezetni egy pályán és nem szabad hozzáérni pályához) kellene kicsit frissítenem, mert csalnak vele (ha csak picit ér a pályához akkor alig sípol a hangszóró.). Valami egyszerű kapcsolást keresek amivel ha egy pillanatra a pályához érek akkor ne egy pillanatig sípoljon, hanem tovább pár másodpercig.

Lásd melléklet. R = 1 kΩ, tirisztor: MCR100-8. A nyomógomb alaphelyzetben zárt, a nyitással lehet elhallgattatni a sípolót. Ezzel nem lehet csalni.

Köszönöm. Szuper jó a kapcsolás, sípoló zümmert azt külön gyártanak, mert amit itthon találtam az egyik sem sípol csak pattan egy kicsit, vagy építeni kell azt is hozzá?

Lehet venni, ami magától sípol.

Ez milyen tápegység

Üdv!

Van egy 20+ éves mosogatógép, amit megjavítottam. Egy kondenzátort kellet kicserélnem.

A nyákon a szükséges DC feszültségeket (24-12-5V) ez a bizonyos 1,5 µF 275VAC kondi, egy 33 Ohmos (?) ellenállással együtt és pár diódaféleség (nem tudtam beazonosítani, a képen fekete D1, D2, D3 és képről lemaradt D4 D5) és egy zéner dióda állítja elő.
A kondi 1,5µF helyett már csak 260 nF-on üzemelt és a "diódák" között a feszültség is ugrált.
pl.: Zéner előtt 3,4-4,2V-okat mértem, attól függően hány indikátor LED világított.
Csere után (1,2µF lett, ez volt elérhető) a zéner után stabilan 5,2V jelent meg.

Megpróbáltam, többnyire emlékből, lerajzolni a kapcsolást. Tehát a rajz lehet nem pontos, lehet rosszak az szimbólumok irányai (pl: dióda fordítva, R1 lehet 3,3 és nem 33). Csak egy durva vázlat.

A kérdésem, hogy ez a fajta "tápegység" hogyan is működik?
Hogy kapok egy sorba között ellenállás, kondi és "diódák" egyvelegéből VDC kimeneti feszültséget?

SB

Szia! A Z-dióda előtéte egy kapacitív-rezisztív kombináció, egyenirányítóval. A kondenzátort a kisebb disszipáció miatt alkalmazzák. Majd biztosan lesz, aki bővebben is kifejti a témát.

Hello!
- A működési alapja a zéner dióda. Egy zéneren ha az áram változik, akkor zéner feszültsége csak minimális tartományban változik.
- Az áram minimális értéke, kb. 5mA, ahol a könyökfeszültség már kialakul.
- A maximális áramot a zéner maximális disszipációja határozza meg. Pld. ez a zéner 550mW-os, így pld. az 5,1V-os zéneren I=P/U=0,55W/5,1V=107mA. De soros kapcsolásnál az áram minden tagon azonos, így a sor maximális áramát a legnagyobb feszültségű zénerre kell kiszámolni. Tehát 0,55W/12V45,8mA. Itt a példában, ez lehetne a maximális áram.
- Egy zéner egy sönt stabilizátor, mert a terheléssel párhuzamosan van kötve. Vagy is azt az áramot amit a terhelés nem vesz fel, fel veszi a zéner. A legrosszabb eset, mikor a terhelés nem vesz fel semmit. Ezért kell erre az esetre számolni.
- Mivel a maximális áram korlátozott érékű, a zénerrel sorba áramkorlátozás kell. Ez alapesetben egy ellenállást jelentene, de itt ezt a szerepet az 1,5µF-os kondi tölti be.
- A kondenzátoron, csak látsólagos áram folyik át, amíg a töltések felhalmozódnak benne.
Amit rajzoltál, az azért nem jó, mert a diódák csak egyenáramot engednek át, így csak feltöltődne a kondi, és vége a működésnek. Ha megnézed az ábrát, ott a töltőáram a pozitív félperiódusban a zénerek felé folyik, negatív félperiódusban pedig közvetlen a D1-en keresztül.
Tehát a tápot tekintve itt egyutas egyenirányítás van, a kondenzátoron viszont mind két félperiódusban folyik áram, tehát azon váltóáram folyik át.
- A kondenzátornak válóáramon van egy látszólagos ellenállása Xc=1/ω*C Az ω, a körfrekvencia, mely 2*Pi*f tehát a képletben a frekvenciának is nagy szerepe van.
Xc=1/(2*3,14*50Hz*1.5uF)=2,123kOhm. Tehát ez a kondi, 230V esetén, 230V/2,1k=74mA áramot fog "átengedni". Ez lesz a zénerek munkaárama. Mivel az egyenirányítás egyutas, és csak a pozitív félperiódusban folyik az áram a zénerek felé, így közelítőleg a fele árammal számolhatunk.
- A soros 33 ohm, a 2,1k mellett elhanyagolható, de még is van jelentősége. Mert mint látható, a képletben a frekvencia is benne van. De amikor bekapcsolod a hálózatot, akkor nincs biztosítva hogy az a nullpontban kapcsolódjon be, tehát a feszültség hirtelen fog megjelenni. Egy végtelen felfutású jel frekvenciája végtelen nagy, tehát hatalmas áramok folyhatnának a körben. Nos ezt az áramlökést korlátozza a 33 ohm a bekapcsolás pillanatában.
- Kondenzátort a tápban azért alkalmaznak ellenállás helyett, mert az ellenállás nagyon fűtene. A kondenzátornál viszont az áram és a feszültség nincs azonos fázisban. Mivel a teljesítmény a feszültség és az áram szorzata, így majdhogy nem, csak meddő teljesítmény van. Ezt használják ki a kondis előtéttel. Szépnek nem szép, mert rongálja a hálózat meddő teljesítményét ami a vezetékekben veszteséget okoz. Nagy fogyasztók fizetnek érte, de ne aggódj, nemsokára Te is fogsz.
Nos remélem így érthetőbb kissé a dolog a teljesség igénye nélkül és lerajzoltam az általad elképzelt tápegységet miként lehetne megvalósítani.

Lítium ion akkumulátor töltése transzformátorról

Sziasztok!
Lehet két különböző lítium ion akku pakkot 12 voltos transzformátoros töltöröl tölteni vagy kell hozzá a speciális töltő?
Köszönöm a lehetőséget és a választ!

Üdv!
Köszönöm a választ! Így már világosabb a helyzet.
Nekem személy szerint nem tűnik a legbiztonságosabb megoldásnak... Mi van akkor, ha a konnektorba fordítva dugom be és az L/N fel van cserélve (a rajzodhoz képest)? Ekkor a kapcsolás nem lesz az emberre nézve veszélyes? (pl. itt nincs földelés a házban)
a felújítás elindult, új óra helye kialakítva, papírok beadva - várakozunk

SB

Ez a táplálási mód nincs galvanikusan elválasztva a hálózattól. Teljesen mindegy hogy dugod be, akkor is veszélyes. Nálunk pedig még a konnektorban sincs meghatározva a fázis és nulla helye. Hiszen akárhogy is be tudod dugni a villát.
De egy ilyen gépnél, nagy hiba ha nincs földelés a házban. De minimum egy EV relére szükség van!

Ezt hogy gondoltad? Szerencsésebb, ha a hozzájuk tartozó speciális töltőt használod. Mert ugyan mindent lehet, csak akarni kell, de a Li-ion akkuk általában heves hang, fény és hő hatással reagálnak az ilyesmire. Kivéve, ha építesz egy-egy megfelelő töltő áramkört a két akkuhoz, ha nem elérhetőek a saját töltőik. A HESTORE, Temu, meg ALI oldalakon rengeteg olyan modul található, amelyekkel ez megvalósítható, de persze a kellő elektronikai ismeretek sem hiányozhatnak.

Lehet.
Csak nem art nemi áramkorlát, és a vegfeszültseget is kell korlátozni.

Elvileg tartalmazza a töltő elektronikát mind a kettő, ha lengődugós csatlakozású töltőt is lehet hozzájuk csatlakoztatni, de:
Amit te töltőnek hívsz, az biztos, hogy 12V-os töltőnek is készült, nem csupán 12V-os tápnak? Nem mindegy.
A másik 20V-os akkumulátort hogyan gondoltad 12V-al tölteni?

Forrasztó állomás pálka bekötés

Sziasztok

Valakinek nincs véletlenül ZD-8922 forrasztóállomása. Meg akartam hosszabbítani a forrasztó pálkán 4-eres vezetékét hosszabbra, de lehet hogy valamit elkötöttem, mert vagy 3db E (EEE) fogad a kijelzőn ekkor nem is melegít, meg állítani sem lehet a hőfokot. Máshogy kötöttem a bekötését így állandóan 25-öt ír lehet állítani a hőfokot, de éppenhogy csak fűt. A hőszenzor nem szakadt 3,3 Ohm mérhető rajta, a fűtőbetéten meg 48 Ohm.

Jelenlegi bekötés:
1-2 - 3,3 Ohm talán hőszenzor
3-4 - 48 Ohm talán fűtőbetét.

BT136 600E cseréltem hasonlóra, semmi nem javult.
Mikrovezérlő: SH79F166AF

A forró levegős része tökéletese működik.

Előre is köszönöm a segítséget.

Nem láttam még 3.3Ω hőszenzort (mondjuk 48Ω se), de ha tippelnem kéne, az inkább a fűtőbetét lehet...
UI: Mérd meg a táp feszt, ellenállásból számolj áramot, abból pedig teljesítményt, rögtön meglesz ki kicsoda.

A pálkát szétszedve itt mértem az értékeket, a kerámia fűtőbetétbe belemegy mind a négy vezeték.

Értem én, de a lényegen nem változtat. A kisebb ellenállás lesz a fűtőbetét, a nagyobb meg a mérő.
A panelen meg a fűtő egy szálát kell vagy testre, vagy tápra kötni, a másik szálát meg a kapcsoló fetre vagy tranzisztorra.

A mérőt a másik két pontra, mindegy milyen polaritással, mert csak ellenállás az is elmodásod szerint.

Megcseréltem, most fűt meg kiírja a hőfokot, de nem áll meg a beállított értéknél tovább megy nem kapcsol le. Még OFF állapotban is fűt a pálka.
Mellékeltem a BT160 600 E mérését.

Távsegítséggel én nem tudok segíteni... Nem hagytad ki véletlen a kapcsoló eszközt, és direkt a tápra kötötted?
Az kap vezérlést? Nem lett zárlatos?

De most nézem a panelen a BT136 egy triakra utal, azzal pedig nem DC feszt kapcsolnak, hanem AC-t.
Pl a szekunder fűtő feszültséget.

Igen BT136 600E típusú trika van a nagy hűtőbordán aminek a mérése feljebb látható. AC 26V jön le a trafóról terheletlenül. Az AC 26V-hoz képest mind a 4 érintkezőn van 26V körüli AC feszültség lecsatlakoztatott pálkánál.

Ez így már nekem zavaros.
Négy vezetéket meghosszabbítani nem nagy kaland hidd el. Feltéve ha nem kötötték el valamit, vagy nem szállt el közben valami.