70-300 / 5.6

Csongrád. Nem volt vérvörös a Hold, de azért előben jobban látszódott. A telefon nem a legjobb modell, ez akép nem nyerne egy kiállításon sem. A környező lámpák fénye sajnos belevilágított a látványba. De szép volt. Legközelebb 2028. december 31.-én lesz. A durranás holdfogyatkozás. Így végződjön az az év majd.

Csak szembejött velem és érdekes megoldásnak tartottam

Elektromechanikus számláló, óra.

Lendkerék

Kínában már sorozatban gyártják a háztáji szabad energia gépet 5-60 kW méretben.
Lendkerekes energiatároló

Három millióért a hülyének is megéri! Veszek kettőt!

Ez talán környezetbarátabb lenne mint a Lítium akkumulátoros tárolók.

Régen autóbuszoknál kísérleteztek ilyen hajtással, megbukott. Állomáson felpörgetik, megy a következő felpörgető helyig. Csak ha elszabadul, akkor szétráz szétver mindent, mindenkit. Nagy fordulatszám kell elegendő energiatároláshoz, és tökéletes kiegyensúlyozás is.

Hát elég primitiv szerkezet . Ettöl már 50 évvel ezelött is jobbak voltak. Ugyanaz gep hajtotta, mint ami az áramot termeli.
Az USAban van egy hatalmas tárolo, ahol 1000 darab lendkerekes szerkezet van egy tetö alatt. Igaz már vagy 5 éve nem hallottam rola, hogy mi a sorsa. Akkor éppen csödbe ment a vállalat akik azt üzemeltették.

Nemcsak az volt a baj, hanem a hatalmas forgo tömeg ugy müködött mint egy giroszkop ( bugo csiga) és hatalmas erö kellett a jármü kormányzására, mert a lendkerek igyekezett tartani az irányt.
Amugy Pozsonyban volt rövid ideig egy ilyen Oerlikon troli, de a háboru elvitte. Svájcban még pár évig müködött egy ilyen rendszer, azután meg már nem kellett.

De van aki tanul belőle.

Egyvágányos vasúttal is próbálkoztak lendkerekes állvamaradással, csak egy motoros személykocsi volt a "szerelvény".

Viszont a nagy tengerjáro személyhajokon igen jol müködik a giroszkopos stabilizátor, meg 10-20 méteres hullámokat is képes kompenzálni.

HMS Titanic-on még nem volt sajnos...

Nekem rossz emlékeim vannak a giroszkópról. Rövid annyit hogy egy T55-ösben töltöttem a kötelező katonai szolgálatot. Gyakorlaton mentünk vagy ezerrel a dimbes-dombos terepen. A harckocsiban megállni sem egyszerű, no de a töltőkezelőnek ilyen körülmények között kell egyensúlyoznia a gránáttal , azért hogy betöltse. Szóval próbálom betolni a lövegbe a gránátot. Pont akkor jött egy domb. A gránát oda nyomta a kezem a páncélzathoz. Majdnem becsináltam. A löveg mivel mozog elkapta a kiélesített repeszgránát csúcsát. Sikerült betölteni, túléltük. Ajándéknak még kaptam egy fejbe verést a harckocsi parancsnoktól.

Na jéghegy ellen a giroszkop sem véd. Láthattad pár éve még sziklazátonytol sem védte meg a nagy hajot az olasz partoknál.

Rörix cső csapágya

Fórumtárs(ak) jóvoltából kaptam bemutatásra ilyen csöve(ke)t, amiért örök hála .
Ami a kezemben van, az "egysugaras".
Két dolgon kezdtem nagyon gondolkozni, mert mint kiállító, kapok ám nagyon érdekes kérdéseket, közöttük meglepően értelmeseket is:
- A katód oldalán három csavaros kivezetés van, minden mindennel vezet (mérési pontossággal egyformán nagyjából 10+ Ohm), de csak egy fűtés van. Én azt gondoltam, hogy van egy fűtés, és egy fókusz (vagy GND, nézőpont kérdése). De nem függetlenek. Nem jön ki a matek, de biztosan én bénázok(, és ez azért nem is annyira fontos).
- Ami sokkal nagyobb fejtörés, Hogyan csapágyazták az adódot? Ez egy nehéz wolfram korong, amit gyorsan pörgetnek, mert az elektronsugár pillanatok alatt kiégeti a felületét, meg a hűtést is a forgatott nagy tömeg biztosítja. Csak sugárzás útján tud hőt leadni, mert nagyon jó vákum van benne. Szóval mivel kenik? És áram is folyik rajta, igaz csak pár mA, de sok kV mellett (ez mondjuk nem annyira számít). Nem kotyog, nem lötyög, és annyira súrlódásmentes, hogy tátva maradt a szám.

Srác nagy ihletet adott viszont a tartóval kapcsolatban, hétvégén szerintem alkotok valami "libanoni jellegű eszközt".

Hát, ja. Csak ott eltud mozdulni a tartószerkezet 3D-ben. Nem kell "kanyarodnia". Viszont, ha energiatárolásra használják a nagytömegű "lendkereket", akkor célszerű, ha a vonattal, busszal, akármivel együtt váltotztaja az irányt, és nem egyenesíti ki a kanyart.

Na ezt honnan vetted ?
Természetesen az a lendkerék a troliban fixen be volt szerelve ( több tonnás forgo kerék). Ahogy a giroszkop rugalmasan felfüggesztve tartja a saját irányát függetlenül a jármü helyzetétöl, ha viszont azt fixen rögzitik a jármüben akkor bizony magával mozditaná a járgányt is ha az nem abba az irányba megy mint amire a forgó tömeg beállt. Akkoriban még nem igen tudtak ekkora tömegü szerkezetet függetlenül beszerelni egy akkori buszba s itt kezdöttek a bajok - ráadáslul a több tonnás lendkerékhez meg egy 3-500 kg dinamo is tartozott ami az áramot szolgáltatta a hajtomühöz illetve a megálloban felpörgette a lendkereket.
Azt hiszem meg Luzernben van egy ilyen jármü ott tanulmányozhatod.

Gyanítottam, hogy valami furmány van a dologban, és tényleg.
De hogy ezt hogy mesélem el a gyerkőcöknek?

A röntgencsövekben a forgó anód csapágya nagyon speciális, mert:

Magas hőmérsékleten (akár 1000 °C feletti anód felületi hőmérséklet), vákuumban, nagy fordulatszámon (5–10 000 rpm, gyorsabbaknál akár 15–20 000 rpm) kell működnie, és hagyományos kenőanyag nem alkalmazható.

Ezért többféle megoldást használnak:
Wolfram–rhénium / molibdén ötvözetű futófelületek + ezüst alapú szilárd kenőanyag
A csapágygolyók tipikusan wolfram-karbidból vagy kerámiából készülnek.
A kenést vákuumálló ezüst adja, ami párologtatással, szinterezéssel vagy bevonatként kerül a futófelületekre.

Nagy hőállóságú acélcsapágyak (kobalt-, nikkel-, molibdénötvözetekkel)
A golyók és futógyűrűk különösen edzett, hőálló rozsdamentes acélból készülnek.
Itt is gyakran használnak ezüstbevonatot szilárd kenésre.

Kerámia csapágyak (modern, nagy teljesítményű csövekben)
Anyaguk jellemzően szilícium-nitrid (Si₃N₄) vagy alumínium-oxid (Al₂O₃).
Előnyük: kisebb tömeg, alacsonyabb hővezetés → kevesebb hőterhelés, hosszabb élettartam.

Speciális esetek: mágnescsapágy / folyadékcsapágy
Újabb high-end CT-berendezésekben már folyadékcsapágyat (pl. folyékony fém, indium–gallium ötvözet) vagy aktív mágnescsapágyat alkalmaznak, ahol nincs klasszikus kopó felület.

Összefoglalva:
A klasszikus röntgencső forgóanódjának csapágyai hőálló acélból vagy kerámiából készülnek, és ezüst (vagy más nem illó, szilárd kenőanyag) biztosítja a kenést a vákuumban. A legújabb típusok pedig folyadék- vagy mágnescsapágyat használnak, hogy kiküszöböljék a kopást és a zajt.

Köszönöm szépen, ezzel még a nagyon értelmes felnőtteknek is be tudom fogni a száját (valameddig ).

A röntgencső katód oldalán három kivezetés van, a fűtés és a fókuszvezérlés.

Van egy wolfram spirál (fűtőszál), ez egy fókuszáló csészében (fókuszáló elektróda) helyezkedik el, ami negatív feszültséget kap, így összegyűjti és fókuszálja az elektronnyalábot az anód felé.

A fókusz a katóddal együtt nagy negatív potenciálon van (az anódhoz képest), de néha külön vezérlőfeszültséget kaphat (pl. rácsvezérelt cső esetén). Ennek a változtatásával lehet az elektronnyalábot jobban vagy kevésbé fókuszálni, illetve bizonyos típusoknál ki-be kapcsolni a sugárzást.

AI 171 balesete

Megjelent a vizsgálobizottság elözetes jelentése a Dreamliner elsö szörnyü baleseteröl Indiában. Mint ismeretes a gép 90 másodperces repülés után lezuhant és több mint 260 ember halálát okozta.
Kezdetben arra gyanakodtak, hogy valaki a fedélzeten állitotta le a gép motorjait. A fekete doboz adataibol csak az derült ki hogy pár másodperc elteltével mindkét hajtomü leállt. Miután a hajtomüvek kapcsoloi ott vannak a piloták közelében, de ami most kiderült, azok a kapcsolok csak jelet küldenek a központi rendszerbe, ami a beépitett algoritmus szerint kezeli a fedélzetröl kapott parancsot. A teszteken most kideritették, hogy ez az algoritmus blokkolta volna az utasitást a fedélzetröl és erre több idö kellett, volna mint azt a blackbox regisztrálta. Azaz hamis adat volt amit regisztráltak, hogy mindkét motort manuálisan állitották le. Sok szakembernek már akkor gyanus volt higy ilyen rövid idö alatt le lehet kapcsolni mindkét hajtomüvet.
Most komoly bajban vannak a nyomozok, mert ki kell deriteni mi is okozhatta, akkor a motorok leállitását, ha azt nem a fedélzetböl kapott parancs hatására tették. Erre meg sok millio esemény kölcsönös hatását kell leszimulálni.
Most gyakorlatilag azt bizonyitották be, hogy a fedélzeti rendszerek vették át az uralmat a pilotáktol, akiknek semilyen esélyük nem maradt beavatkozni és elháritani a tragédiát. Ez igen rossz hir mindenkinek, nemcsak a gyártonak, de a nyomozoknak is, mert elöbb utobb ki kell deriteni mi is volt a gond. Az is tény, higy egy hasonlo eset márt történt a japán ANA geppel, de az a földön volt.
Ennek az esetnek eddig meg nem volt következmenye, csaj ajánlott ellenörzésket irtak elö.

Sajnos ez nem olyan dolog mint egy mechanikus hiba, ahol naponta ellenörizni lehet minden alkatrész állapotát, sajnos a számitogépes rendszerekben ilyen lehetöség nincs és akár sok millio, helyes és indokolt beavatkozás között azt a kombináciot kell megtalálni ami ilyen katasztrofát okozhat.

Sok sikert a nyomozo szakembereknek.

Nem is lenne rossz. Egy HMKE által megtermelt, de fel nem használt áram pörgetné fel a lendkereket. Amikor nem süt a nap, akkor lehetne felhasználni ezt a mozgási energiát. A hatásfokról ne beszéljünk..

Már van ilyen telep az USAban. Sajnos mostanában nagy a csend, pedig vafy 1000 egyseg van azon a telepen.

Pedig ez az egyik módja az energiatárolásnak. Ha meggondoljuk, hogy a napból ingyen jön a lendület, már csak el kell valahova tenni.

Lendkerék csapágyazás mindenhogyan veszteség, hosszabb idejű tárolás nem lehet.

Amiket kereskedelmi forgalomba hoztak, arról azt írták, hogy vákuumban mágnescsapágyakon forog. Érintkezés azaz súrlódás nélküli lebegő csapágyazás. Természetesen csak telepítve használható, mozgó szerkezetben nem.

Nekem ebből a háromszor 13 Ohm nem jön össze.

Ne a 100 éves konstrukciokbol indulj ki. Persze a lendkerekes megoldás sem veszteségmentes, de mindenki keményen keresi a megoldást, mert ami van annak a hatásfoka is a béka segge alatt van ( akku, visszapumpálo vizierömü, söt a volt osztrák környezetvedelmi miniszter ötlete sem váltott ki tul nahy lelkesedest amikor azt javasolta, hogy az állo szélerümüveket meg lehetne hajtani vilalnnyal, hogy legyen szél. Az fel sem merült ennek az uj Einsteinnek a fejében, hogy nem a szél hiánya miatt állnak, hanem a pillanatnyi igény hiányzik.). Márpedig tárolás nélkül az uj erömüvek bizonyos teljesitmény felett teljesen feleslegesek, mert az áramot 24/7 rendszerben kell szolgáltatni s nemcsak akkor ha süt a Nap meg fuj a szél.