Egy kérdést csak egyszer, egy helyen teszünk fel!

Glimm égők bekötése

Itt írja, hogy milyen soros ellenállás kell hálózati feszültséghez ehhez a glimm égőhöz: Több glimm lenne felhasználva ‒ ~6-9db-ról lenne szó. Mindegyikhez kell külön soros ellenállás vagy párhuzamosíthatóak egy ellenállásra?

Párhuzamosan ne kösd őket, mert akkor a legkisebb gyújtófeszültségű "eleszi" a többi elől a feszültséget, azaz leginkább csak ő fog világítani. Sorba viszont lehet, ameddig van elég feszültség. Természetesen Ohm törvény alapján méretezni kell az ellenállást.

Gondolom, hogy a feltüntetett érték 1db glimmhez értendő. Tegyük fel, hogy 6db-ot akarnék használni: hálózati feszültség esetén mekkora ellenállás kell a glimmek sorba kötése esetén?

Egy ilyen 330K 2W ellenállásra rárakhatok soros kötéssel 6 glimmet jelentős fényerő csökkenés nélkül?

Ha (mint írtad) 1db elé kell a 330K, akkor 6db (sorbakötött) elé mi okból tennél ugyanakkorát?

Mekkorát tegyek 6db sorba kötött glimm elé? Hogyan kellene ezt kiszámolni?

Oda van írva elég sok minden -hogy ne gondolkozz 6db sorbakötésén.
-először az, hogy0,5mA
-aztám a 330K
Ha kiszorzod: 330000X0,0005=165V esik az ellenálláson
Jé, odaírták, hogy 65V esik a glimmen...
165+65 az mintha 230 körül lenne
Szórakozol

A "névleges feszültség" az 65V, az nem derül ki, hogy mennyi esik a glimmen ‒ vagy csak én nem értek valamit.

Akkor gondolkozz.
Például azon is, hogy mennyi 6X65.

De maradj az eredeti tervnél:
Legyenek párhuzamosan, de mind előtt legyen 1-1 330K.

Hello! A Gimm egy gáztöltésű cső, és működése/karakterisztikája sokkal komplikáltabb mint amit feltételezel. Ezt olvasd el. Ez nem egy izzólámpa amit össze-vissza kötözgethetsz.

Oké, túlkomplikáltam... Inkább mindegyik külön ellenállást fog kapni.

Ha direktben a hálózati 230 V-ra akarod kötni őket, akkor kettőt vagy akár hármat is sorba köthetsz. Ellenállással kapcsolatban, a döntésednek megfelelően kiszámoljuk.
Az pedig teljesen biztonságos, ha mindnek külön ellenállása van, csak felesleges..

Mindegyiknek külön soros ellenállása lesz és úgy lesznek párhuzamosítva ‒ most már inkább nem bonyolítom.

Szigetelőpaszta

Sziasztok!
Tudna valaki ajánlani, töltőadapterben található alkatrészek szigeteléséhez használható pasztát?
Gondolok itt, ami az ilyen adapterekben található fehérszínű valamilyen szigetelő. És ha lehetne valami hazai boltból kellene pl Hestore stb....
Köszönöm

Elektronikai szigetelésre csillám- vagy kerámialap. Amit szigetelésnek gondolsz az nagy valószínűséggel hővezető paszta, elektronikailag nem szigetelőanyag.

HEStore-ban csillám lemez és hővezető paszta néven találod.

Igen, bocsi, hővezető pasztára gondolok, az alkatrészek közé.
ŰErre gondoltam "WP235" nem tudom ez megfelelő lenne e erre a célra?

Szia!
Alkatrész rögzítő pasztát keresel vagy hűtőfelület és alkatrész közé hővezető pasztát?

Hűtőfelület és alkatrész közé hővezető pasztát

Ebben az esetben jó az a WP235.

SPI vagy I2C

Van egy TFT kijelző 3,5" ST7796
A csatlakozóhoz az van írva hogy SPI, de a lábaknál nem látok MISO, MOSI ... hanem SCL, CDA ...
Akkor most ez I2C vagy SPI kommunikáció?

Így néz ki a kijelző:

SPI interfész az. Nézz bele az ST7796 adatlapjába, mindenhol SPI-ként hivatkozik, csak a lábak megnevezése nem a szokásos:

CSX - Chip selection pin. Low-active
WRX/SCL - In SPI mode, this pin is used as SCL
SDA - SPI interface input/output pin. The data is latched on the rising edge of the SCL signal.
SDO - SPI interface output pin. The data is outputted on the falling edge of the SCL signal.

Az IM0 ... IM2 111-re van állítva, ez a 4Line SPI mód, ahol van egy plusz láb a 3SPI-hez képest:

DCX - Display data/command selection (RS) pin in MCU interface.
DCX=’1’: display data or parameter.
DCX=’0’: register index / command.

És akkor melyik láb melyik?
MOSI, MISO, SCK, SS/CS ?

A kijelző csatlakozóját nézve szerintem így van:
1 - GND
2 - VCC
3 - SCL - órajel = SCK
4 - SDA - adat be = MOSI
5 - RES - reset
6 - DC - command/adat, az IC DCX lába
7 - CS - chip select = SS/CS
8 - BL - háttérvilágítás negatív
9 - SDA-O - ez lesz a adat ki = MISO

Köszönöm, valóban ez lesz a lábkiosztás, működik!

A DCF óra programjával kapcsolatos beszélgetés áthelyezve a DCF órás topicba.

NI-MH akkutöltő

A mellékletben látható áramkört próbálom működésre bírni. Amit eddig sikerült megérteni és/vagy kiguglizni a működéséből az a következő. Q2-vel megépített áramgenerátor (én itt BD244-et használok) végzi az akku és egyben a komparátor bemenetein lévő C4 és C5 töltését. A töltés a nyomógomb megnyomásával indul és amikor az akku feltöltődött (beáll a delta peak feltétel azaz elkezd csökkenni az akku kapocsfeszültsége) a komparátor átbillen és Q1-gyen keresztül lezárja a Q2-t, a töltés leáll. Addig működik a kapcsolás, hogy a nyomógomb megnyomására elindul a töltőáram LED1 világít. Elengedve a gombot a komparátor bemenetein tizedvoltra azonos feszültség áll be, kimenetén pártized volttal kevesebb. Külön érdekesség, hogy itt nem tiszta egyenfesz van hanem egy kb 200-250 Hz-es 1 V körüli periodikus jelet lehet mérni. Az a kérdésem, hogy mi ez a jelenség és hogy ebben a kapcsolásban minek kellene a komparátor kimenetét alacsonyan tartania a nyomógomb elengedése után, ha a C4 és C5 azonos feszültségre töltődik?

Hello!
Ez a töltő, egy -dV/dT technikájú töltő lenne. Hogy megértsd, tanulmányozni kellene pld. ezt a töltési karakterisztikát.
Ha a töltési feszültséget nézed, akkor láthatod, hogy 100% töltöttségi szintig a töltési feszültség emelkedik. Majd tovább töltve az akksi feszültsége csökkenő tendenciát mutat. Ezt a jelenséget próbálja detektálni a kapcsolás.
Tehát hogy megtudjuk a feszültség csökkenését, a "múltat kell összehasonlítani a jelennel".
Tehát két időállandó kell, egyik ami lassan követi a feszültség csökkenését (ez a "múlt") ez lesz a R6*C4 időállandója (100k és 1000uF). A "pillanatnyi feszültség pedig az R8*C5 időállandója.
Amikor a töltési feszültség emelkedő tendenciát mutat, addig a C5 feszültsége magasabb, mint a C4-é. Így az OPA kimenete alacsony szinten van és a Q2 áramgenerátor be van kapcsolva. Amikor viszont megfordul a helyzet, az OPA kimenete "magas szintre vált", az R2-D1 pozitív visszacsatolás rásegít és az állapot "öntartóvá válik".
Ha megnyomod a nyomógombot, akkor az opa + bemenete alacsony szintre kerül, erre az OPA kimenete is alacsony szintre vált és bekapcsolja az áramgenerátort.

Nos, kb. ez lenne a működési elgondolás. A gyakorlatban viszont vannak neuralgikus dolgok, amik akár meg is hiúsíthatják a működést.
Első, hogy ez a feszültség karakterisztika, akkor érvényes, ha a töltőáram értéke 1C feletti. Nos ezt egy AA méretű cella jelentős melegedéssel reagál, ami tulajdonképpen tönkre teszi a cellát.
Másik, hogy a -dV változás, csak mV-os nagyságrendű és mind ez csak hosszú idő alatt vehető észre. A mV-ok észlelése eleve kritikus az OPA offset feszültség hibája miatt, ami kb. +-5mV körüli és esedékes az OPA gyártásától függően.
Ha 1C töltőáramot vesszük figyelembe, akkor a 100% töltöttség 1 óra alatt jön létre. A 10mV-os feszültség csökkenés az ábrán szemre úgy 130%-töltöttségen jön létre a 100%-hoz képest, ami időben ugye 1/3-ára, vagy is 20 percre vonatkozik. Ekkora ideig tárolni egy kondi feszültségét úgy hogy az ne essen 5mV-ot, szinte képtelenség.
Tehát én ezt a kapcsolást nem látom működőképesnek!
(Azt meg sem említeném, hogy a TL072 + bemenetét nem lehet a GND-re húzni, mert nem tartozik a CMRR tartományába és ha megteszed, az OPA belül reteszelődik és a kimenete nem alacsony szintű, hanem magas szintű lesz. Ez a működés az adatlap nem deklarált tartományában van, tehát a működése esetleges.)

Köszönöm a részletes választ. El is engedtem ezt a kapcsolást. Annyi kérdésem van még, hogy létezik valamilyen analóg megoldás a -dV feszültség érzékelésére, vagy ez már digitális eszközök dolga?