Szia!
Levehető hátlapot tervezek különböző nyílásokkal, aztán majd hallgatózok melyikkel tetszik...

Meg van számítógéped, benne hangkártya.

Szia Béla!
A végén még rábeszélsz hogy vegyek egy mérő mikrofont, szüntessem meg a pincében a lomtárt,
alakítsak ki helyette egy kis műhelyt, telepítsek a gépre valami mérő progit...
Igazad van. Megfontolom.

Nem. Az az akusztika méréshez kell. A hangszóróhoz való dobozhoz kiszámításához a membrán tömege, rugózása, csillapítása a fontos. Nyilván nem tépjük ki a membránt, hogy a tömegét megmérjük, kis trükk el ez megoldható. Ráadásul számolgatni se kell, erre való az online kalkulátor.
A T/S paraméterek meghatározásához meg kell mérni a hangszóró rezonanciáját szabad térben, azaz simán az asztalra kell tenni mágnessel lefelé. Ebből csak azt tudjuk meg, hogy valamekkora rugózás valamekkora tömeggel hány Hz-en rezonál. Persze sem a tömeg, sem a rugó állandó nem derül ki. Olyan ez, mi t egy ismeretlen rezgőkör. Ott sem tudjuk hogy mekkora a kapacitás vagy az induktivitás, csak hogy együtt milyen frekvencián rezonál.
Most jön a trükk. Tegyünk a rezgőkörrel párhuzamosan egy ismert értékű kondenzátort, vagy induktivitást. Mérjük meg újra a rezonanciát. Persze máshol lesz. A frekvencia eltolódásából és az ismert hozzáadott tagból ki lehet számítani a rezgőkör eredeti alkatrészeinek értékét.
Hangszórónál is így van. Hozzá kell adni egy külső ismert valamit, aztán számolás.
Két úton lehet haladni. Egyikhez kell egy ismert doboz, aminek tudnunk kell a pontos térfogatát. Ez lesz a próba doboz. Mivel csak mW-okkal mérünk, elég a hangszórót ráfektetni a nyílásra a méréshez. Utána matek.
Én egy másik módszert szoktam használni, ez pedig a hozzáadott tömeg. Mivel a munkahelyemen van analitika mérleg. Nem gond 4 tizedes pontossággal megmérnem valamit. 1-2 gramm gyurma, valamint pénzérme.10-30gramm közti tömegével gyakorlatilag a 4 és 18 inch átmérő közötti hangszóróhoz tökéletes.

A hardver: Én egy TDA2030 alapú erősítőt használok, aminek az átvitele 0,1Hz-től indul.ez csak a kondenzátorokon múlik. Nem kell neki erős táp, mert a hangszórót egy 1kOhmos ellenálláson keresztül hajtja, tehát 2X15V100mA. Ja, meg kell egy 1% pontosságú ellenállás. Ha nem 1 kOhm az nem gond, csak még tudjuk mérni 1% pontossággal.
Kell még egy AC voltmérő, ami mér 30-300 Hz között. Kell még egy jelgenerátor, ami nekem egy egyszerű program PC-re.
Jöhet még 2 darab kroki csipesz.
A szoftver az lehet rengeteg, nekem egy online felület vált be.

Nagyon jó az írásod. Az 1K az áramgenerátort helyettesíti, hangsugárzónál megengedhető pontossággal. Pusztán egy kérdésem lenne. Ha a mérést mondjuk 10-szer nagyobb jelszinttel csináljuk, hasonló TS eredményeket kapunk?

Biztos nem, mert a hangszóró felfüggesztése koránt sem lineáris. Szerencsére a számomra lényeges frekvencián a hangszóró kitérése éppen a legkisebb. Reflex doboz.
Arra én is kíváncsi lennék, hogy PA rendszereket hogy hangolnak, mert ott csutkára van hajtva a hangszóró. De nekem már az is magas, hogy a nagy rendszerek én lévő Dsp adatbázisból dolgozik, és ha kiválasztjuk a hangszórót, akkor azt az Xmax határig terheli. Ha növeljük a hangerőt, okosan úgy módosítja a filtereket, hogy ne ütközzön fel a hangszóró. Miközben a hangnyomás csak nő, és nő.

Köszönöm. Csak átlagos szobai hangosításban gondolkodok.

Szerencsére végtelenségig nem növelhető.

Persze hogy nem nő a végtelenségig, de viccet félretéve az ugye nem újdonság, hogy nem csak elektromosan tehető tönkre egy hangszóró. Ha felütközik a lengő, régen rossz. De ez most hosszú lenne.
Járt itt régebben egy hozzáértő. A neve: Shalafi. Sokan fikázták, mert gyakran nem adott konkrét választ. Azóta lassan rájövök, nem is lehet.

Kicsit sem...
Tegnap méregettem kicsit, kíváncsiságból. Eddig is sejtettem, hogy ezek a neten fellelhető, PC-n pár kattintással elintézhető mérések túl szépek ahhoz, hogy igazak legyenek. Nos ez be is igazolódott. Van egy ősöreg Tesla ARN 4Ω-os hangszóróm amolyan mindenesnek. Valamikor nagyon régen letöltöttem egy online kalkulátort, azaz egy komplett oldal ami leírja a mérés menetét, generátor, AC mV mérő, 1k ellenállás, Fs mérés stb. Megmértem a hangszórót, kiszámolta hozzá a többit. De gyanús volt nekem a végeredmény. A mérőjel értéke a hangszóró kapcsain az Rmax ponton (rezonancián) 24mV volt.
Aztán rátaláltam erre a pdf-re. Szépen végigolvastam, és sorban jöttem rá, hogy a leírás szerint szinte mindent rosszul csináltam.
Aztán, hogy kiderüljön merre is van előre, elővettem egy olyan hangszórót aminek megvan a gyári adatlapja. Az adatlapon az Fs 33,81Hz. Akkor mérjünk. A régi (biztosan hibás) mérés szerint az Fs 46Hz. Mivan? Na megcsináltam a pdf szerint is a mérést, egyből 34Hz körül lett az eredmény! Pontosabban nem akartam méregetni, pedig a generátorom tud talán még 0,01Hz-cel is léptetni, nem emlékszem.

Megmértem újra a Tesla-t, többféle feszültséggel. Az eredmények, zárójelben a hangszórón lévő feszültség:

Fs=58Hz (24mV), Fs=56Hz (45mV), Fs=53Hz (216mV), Fs=51Hz (413mV), Fs=48Hz (810mV).

Nem kevés eltérés. A pdf azt írja, hogy az Fs nél 1V körüli jelnek kéne lenni a hangszórón.

Konklúzió. Nagy eséllyel igaz lehet ami a pdf-ben van írva, már csak az ismert hangszóróm mérése kapcsán is. Szóval. A 10-20mV-os mérések vicc, teljesen fals értékeket adnak (általában így mér minden hobbista). A hangszórót leteszem simán az asztalra méréskor dolog sem működik, minden esetben 1-1,5Hz-es eltérés lesz az Fs értékében. A hangszórót vagy fel kell kötni valahova, vagy egy keskeny magasabb valamire kell tenni (el kell emelni az asztaltól), a hangszóró alá meg szivacsot kell tenni, ne legyenek a közelében nagy visszaverő felületek. Szóval, kell az az 1V körüli mérőjel (Fs frekin a hangszóró kapcsain).
Aztán. Valahol olvastam, hogy érmét kell a membránra tenni súlyként. Ez sem jó, csak akkor, ha az érme nem mágnesezhető, különben az is meghamisítja a mérést. De, lehet, hogy a nem mágnesezhető is ha örvényáramok lesznek benne. Sajnos, a gyurmát sem lehet megkerülni, mert ha nincs gyurma, a csak simán rátett súly önálló rezgésbe is kezd a membránon ami szintén meghamisítja a mérést. Hirtelen ennyi.