Két osztot kell csinálnod, egy 10 dB -s lépésekkel egyet meg 1 dB-ssel a többi nem gond.

Nem egészen.

És amikor -9dB-ről -10dB-re állítod az osztást akkor az első osztó lép egyet (-10dB-t), a másik meg visszaugrik 9dB-t. A hatás hasonló mint binárisan.

Azok a kínaiak már a spájban vannak.
Hobbistak kapcsolgatasait lopdossák

Úgy látom, érzed a problémát. Bevallom nem vagyok audiofil, de dolgozok másodállásban egy egy olyannak. Neki van gyári nem olcsó DAC, ami bináris relés hangerővel rendelkezik. Jól szól, de a kattogás közben nem lehet élvezni a zenét.hallani a relék klantyogását. Ez inspirált egy alternatív kapcsolás kidolgozáságoz. A kapcsolás már megvan, a vezérlés még nincs. Jelenleg egy 14 darab kapcsolóból álló kis dobozka oldja meg a hangerő állítást egy deszkamodellben. Ezt kell majd ergonomikus verzióban kivitelezni, hogy egy forgatógomb tudja mindezt.
Úgy érzem, A majmolásnak érződik hogy nem osztom meg a kapcsolást. De nem. Ez a fickó sok műszert ajándékozott nekem, labortápot, szkópot, millás értékű erősítőket. Ez most az ő projektje lesz. Ennyivel tartozom neki.

Itt valóban a relé váltásakor csak 1 dB szintkülönbség lehet, a bináris verzió ezt nem tudja.

Végre egy jó hozzászólás

A digitális az bit vesztéssel dolgozik, a relés meg natív jelcsökksntéssel.

Elgondolkoztam rajta, hogy én hogyan csinálnám. Mondjuk 2db bináris osztó lenne egy csatornára, (esetleg fél bittel/fél lépéssel eltolva), és egy további relé-pár, átfedéssel váltana a kettő között. Amikor tekerünk a hangerőn, akkor csak az a bináris vált, amelyik éppen nem aktív (vagy csak kicsi hibamentes lépés következik benne), majd csere, átfedéssel, és a másik bináris is vált (egy, esetleg két lépést ) ha szükséges. Ezt rel. könnyű lenne gyakorlatilag hibamentesre megvalósítani, és leprogramozni valamilyen MCU-ba a vezérlését.
Ha mondjuk 14 relé fér bele a projektbe akkor 2 váltana a binárisok között, tehát marad 2x6db, azaz 64 lépés, de a binárisok fél lépésnyi eltolásával, és/vagy párhuzamos üzem lehetőségével legalább mégegy bit nyerhető, azaz 128 lépés. Mindez úgy, hogy egyszerre sosincs nagy lépés a jelben. Apró reed relékkel még gyors is lenne.
Továbbgondolva a relék asszimmetrikus elosztásával is lehetne még trükközni - bár lehet hogy nem érdemes 1...2 relén spórolni ezzel.

Kivéve ha a DAC referencia feszültsége van szabályozva , mert akkor akár felbontás-csökkenés nélkül is lehet szabályozni.

Manapság sokféle 32 bites DAC is elérhető, itt a szoftveres megoldások által okozott "bitvesztés" sem valós probléma, pl. ha a forrás felbontása jóval kisebb ennél.

Jobban belegondolva a 256 lépés is megoldható így (ha az átfedést, és az eltolást is kihasználjuk). Így 0,5dB-es, (vagy kisebb) lépésekkel is igen jó átfogást lehet megvalósítani.

Enkóder, vagy poti lenne a forgatógomb másik végén? Nekem az az enkóderes megoldás tetszik a legjobban ami 256 lépésben szabályoz és elég 20 fordulatot tekerni rajta min és max között : )

Ez az egyik verzió 2X6 bittel. Le lehet menni 2X5 bitre is. Ha 4 dB egy lépés, akkor az átfogás 128 dB. Az egyik osztó 2 dB-el kisebb jelet kap, így a két osztó között lépkedve 2 dB a lépcső. Átfedéskor ez is feleződik, de matematikailag ez már nem lesz pontos. Itt ugyanis nem 1 dB lépés lesz pontosan, de szerintem ez már nem lesz hallható.

A halvány betűk humort sejtetnek. Szerintem 256 fordulatú enkóder az igazi.
Az enkóderrel az a probléma, hogy kikapcsoláskor el kell tárolni a helyzetet, különben legközelebb megint alapállapotból indul. Volt egy gyári erősítőm, az mindig - 40 dB-ről indult. Gyorsan megváltam tőle.
Természetesen potméter. Ebből kiindulva a lépésköz sem kell hogy sok legyen. Te is tapasztaltad, hogy hol van a határ, ami alatt már nincs sok értelme tovább bontani. Egy műszer esetében más a helyzet, de az nem ide tartozik.

Miután szigoruan titkos tervröl van szo, én sem adhatok infot, hogyan müködik….

Ez most új divat, majd elmúlik. Szerintem szilveszter után elmennek a kínaiak, utána részemről szabad a vásár..

Tovább ragozva a dolgot, nem kötelező binárisban gondolkodni. Te sem így tetted, de ettől függetlenül olyan gondolatom lett, miért ne lehetne bináris helyett BCD. Azonnal egy Icl7107 ugrott be mint A/D átalakító. Nyilván nem kell az összes karaktert megjeleníteni, csak az első hármat. Ha dB-ben van a megjelenítés, akkor lehet -70 és +30 között, ha még csak skála kell, akkor 0 és 100 között. De természetesen bármi lehetséges.
A BCD jelet sem bonyolult feldolgozni, erre épül a másik megoldás. Ezt sem fogom megosztani, mert elopják a kínaiak.

Csak azért kérdeztem, hogy poti lesz-e mert ott gondolni kell arra, hogy 300 fokot kell elosztani a lépések számával. Tehát szerintem nem érdemes 64 lépcsőnél többet használni, akkor lesz egy bit 4,5 fok és mondjuk 1,5 fok a hiszterézis. Az még kezelhető egy huzalpotival.

Azt sem tudom mennyire szeretnél megtanulni programozni. Nyilván érdemes megtanulni ezt is - mert máskor/máshoz is jól jöhet - én már nem fogom. De ha diszkrét szabályzás, nekem ez az áramkör bevált. Nekem elég a 40 lépés, de még egy plusz áramgenerátor és van 7 bited. Két 4028 és van decimális kimenete. De nyilván Te szeretnéd megtervezni magadnak, nem akarok beleszólni. Nekem el van mentve az a titkos osztó rajzod amiről szó van : )

Találtam a diyAudio-n egy példát a magasabbrendű szabályozásra. Nem tudom mire jó de megtetszett benne, hogy miket tud az aki megtanulta a matekot.
És ha valakit érdekel kitehetem a Purifi szabadalmi leírását is... arra is rábukkantam véletlenül (a kínaiaknak már úgy is megvan).

Erre emlékszem, el is mentettem.
Igazából nincs szükségem rá, de alkotnom kell mindig valamit, hogy ne butuljak el.

A Purifi is érdekel, de biztos nem fogom megépíteni, gyártani meg pláne.

..pesszimista becsles szerint is legalabb 20 eved van meg, ez pont eleg sok ahhoz hogy megtanuld es hasznald. Kiterjeszti a lehetosegeidet

Volt egy olyan érzésem, hogy a kitalálás része jobban érdekel mint maga a projekt.

Köszönöm a bizalmat : ) Az a gond, hogy soha nem érdekeltek ezek a mikrovezérlő izék és érzékem sincs hozzá. Én is inkább úgy vagyok vele mint Béla: szeretem a fejtörőket és nem izgat mennyi alkatrész van egy nyákon... elférnek.

Köszönöm. Jól meg kell ezt rágni, érdekes. Kicsit sok benne a visszacsatolás, de mindenesetre jó agytorna.
Jól látod, valóban a kitalálás a lényeg. A megépítést meg meghagyom azoknak, akik ebből élnek. Nézzd csak meg azokat, akik szépirodalmat tanulnak. Nem lesz belőlük író, de legalábbis nem gazdagszanak meg belőle. Attól sem leszel gazdagabb, hogy sok zenét meghallgatsz. Az elektronikai, vagy akár a hangtechnikai tudás sem biztos hogy kifizetődő, de szép dolog.

Lassan már odajutunk sajnos, hogy semilyen tudás nem kifizetödö, mert a hülyék ( többség???) vezetik a világot.

Van benne valami.
Egyébként prózaibb oka van annak hogy nem osztottam meg a kapcsolást. Jelenleg nem vagyok az otthoni gépem közelében (230km), csak egy telefon van nálam. Jövőre itt lesz a rajz, főleg hogy azt hallottam, addigra elmennek a kínaiak.

Viccesnek szántad, de én pl. enkóderrel oldanám meg és persze MCU-val. Egyrészt egyszerűbb áramkör lenne, másrészt jobb is. Olyan dolgokat is meg lehet valósítani szoftverből, amit diszrkét logikai áramkörökkel csak rendkívül bonyolultan. Egy olcsó enkódernek egy fordulata kb. 25...40 lépésre van felosztva, de ez viszonylag könnyen kezelhető. Akár a 256 lépéses osztó is megtartható, mert a tekerési sebesség ismeretében, egyrészt a közbenső lépéseken is végigmehet az osztó, másrészt a tekerési sebességgel a lépésköz is változhat - ha ügyesen van megoldva a szoftver akkor teljesen észrevétlenül. Összességében a végeredmény jobb lehet mint egy potival:
- sokkal stabilabb működés
- nagy átfogás, akár egy fordulattal is átfogható a 128dB
- a nagy átfogás ellenére finom-szabályozás lehetősége is megmarad, pl. ha kicsit lassabban tekerjük
- a pozíció tárolása MCU vezérlő esetében nem igényel többlet alkatrészt, könnyedén megoldható.

Ajánlom figyelmedbe az arduino eszközöket és fejlesztő környezetet. Ezt annak idején úgy találták ki, hogy gyerekek is meg tudjanak tanulni programozni, manapság pedig az MI akár komplett programok megírásában is segít, jól specifikált részfeladatokat pedig szinte hibátlanul old meg. Sokszor még egyszerű feladatokra is érdemes elővenni, mert nagyon ügyes és gyors megoldásokat lehet vele készíteni. Csak a példa kedvéért: a mikrosütőnkben feladta a harcot az időzítő, kellett valami egyszerű, gyors megoldás - mert nem akartam kidobni a készüléket. Az eredmény tényleg egyszerű lett: a "kezelőfelület" mindössze 2db nyomógomb + 1db led. Ahány gombnyomás annyi percet fog menni az időzítés. A led piros fénnyel annyit villan, ahol az időzítés tart (2 és 3 perc közötti hátralevő idő esetén pl. 3 villanás + szünet ismétlődik) amikor az időzítés lejár, a led zöldre vált. Menet közben is megtoldható az időzítés, a másik gombbal pedig bármikor leállítható. Hosszú gombnyomás hatására pedig fix 3 percre áll be, de ez is változtatható, menet közben is. Mindezt egyetlen kicsi, filléres, ardunio-nano panel oldja meg. Csak táp kellett neki, meg 1db tranzisztorral illeszteni hozzá egy relét ami a mikrót indítja.

A programozható eszközök elutasításakb ugyanaz a kategória mint mondjuk az SMD alkatérszek használatának elutasítása. Majdnem minden modernebb alkatrész kizárólag SMD tokozással jelenik meg. Aki nem halad a korral, az biztosan lemarad, mert adott esetben nem tud egy, a feladathoz optimális alkatrészt felhasználni. Vannak olyan logikai feladatok, amelyek bonyolultsága a felhasználói igényekkel együtt drasztikusan növekszik, ilyenkor már nem kompromisszum a programozható eszköz, hanem az egyedüli jó megoldás. Fejlesztőként gyakran szembesültem pl. azzal, hogy egy kb. 50...80%-nál tartó projekt esetében egyszercsak megváltoztatták az elvárt működést, vagy kértek további olyan funkciókat amelyek adott esetben a hardvert teljes újratervezését kívánták volna meg (természetesen a megrendelő vállalta a költségeket, tehát meg kellett oldani), Viszont porgramozott eszköz (MCU), és kellő hardveres tartalék esetében ezek jelentős részben kisebb-nagyobb program módosítással megoldhatók voltak. Sokszor előre beleterveztem az áramkörbe általam logikusnak tartott részeket, funkciókat (legfeljebb majd nem ültetjük be azt a részt), de az esetek 90%-ában utólag pont ezeket a további funkciókat kérték. (Pl. minek tervezel oda nagyáramú FET-et, és gyors meghajtót is, amikor az a kimenet max 100mA-t fog kapcsolni? - Azért mert kérni fogják hogy bírja el az adott fogyasztót közvetlenül is, és esetleg majd pwm-ezni is tuja, de ne sípoljon.... és később tényleg kérték).

Gondoltam majdcsak lecseng ez a duzzogás féleség, hogy nem tettem ki az erősítő rajzát, de ezzel az erővel lehetne fikázni sok-sok erősítő gyártót is, mert azok sem teszik kii a rajzaikat, meg az itteni fórumozók nagy része sem, csak ők eredményeket sem tesznek ki, így aztán fel sem tűnik.

Máskor is fordult már elő ilyen, pl. volt olyan fejlesztésem, hogy spéci fénycső meghajtót kellett készíteni. Készült is egy prototípus, ami 3db 36W-ois fénycsövet hajtott meg, úgy hogy az izzószálakat nem használta (rövidre voltak zárva) a csövek áramát egy-egy soros előtét-kondenzátor állította be, kb. 40kHz-es szinuszos feszültségről üzemeltette a csöveket, és a hatásfokára jelmező volt, hogy a benne elevő 2db FET hűtőborda nélkül is hideg maradt. Mivel ez fizetős munka volt, akkor fel sem merülhetett a kapcsolás közzététele (amúgy tudtommal nem került gyártásba). Ma már nem létezik az a cég akinek akkor csináltam, valószínűleg semmi gond nem lenne ha feltenném a rajzot (bár valahol papíron + fejben van meg), de kit érdekelne ez ma már. Szóval vannak ilyen projektek. Párásítóhoz is készült piezo meghajtó amit szintén szívesen feltettem volna, de mivel ezt is pénzért csináltam, a megrendelője nyilván nem örülne a dolognak Ha valaki ezt nem érti meg, azon nem segíthetek. De nézzük az erősítőt: úgy gondoltam, hogy AB osztályú erősítőnek ma már nincs olyan előnye ami miatt érdemes fejleszteni, tehát úgy indult a dolog, hogy volt egy ötlet amit játékból összeraktam a szimulátorban. Viszont vannak akik látnak ebben lehetőségeket (különösen az eddigi tapasztalatok fényében). Lehet hogy semmi sem lesz belőle, de mi okom lenne lemondani az esélyéről? Azért, hogy ne duzzogjon itt pár ember, meg hogy fikázhassa, hogy mi miért nem jó, miért felesleges meg hülyeség az alkatrészek fele? Ez nem negatív hozzáállás, hanem tapasztalat, pl. amikor a forrasztóállomást tettem fel pontosan ezt történt. Ugyanakkor sokan mások egyszerűen csak sikeresen megépítették és használják. Mennyi kerestem rajta: tényleg csak jelképes összeget. Tehát nem lenne igaz azt állítani, hogy ez a szokásom, hogy nem osztom meg a dolgokat - legfeljebb annyi, hogy NEM MINDEN-t osztok meg. De ugye sokszor az a mentalitás, hogy aki a kisujját nyújtja annak az egész karja is kell. Akinek nem inge ne vegye magára - és nem elsősorban neked szól csak történetesen a te hozzászólásodra kattintva válaszoltam. Amikor megosztok dolgokat, sokszor a benne levő információt sem veszik észre azok, akik elkezdenek fikázni, mert ez utóbbi annyival fontosabb. Ha pedig kicsit valaki próbálja elképzelni az én szemszögemből a dolgokat, az sejtheti, hogy ez nem abba az irányba visz, hogy mégis legyen kedvem ezek után feltenni pl. erről az erősítőről rajzot.
További jó "kínaizást", megintcsak akinek nem inge....
Csak érdekességképpen: volt olyan kollégám akinek konkrétan egy kisebb találmányát szószerint ellopták. Közel sem volt Nóbel díjas ötlet, de némi pénzt hozhatott volna neki, csakhogy mire eljutott a saját termékig, addigra már lehetett kapni... Nem akarom az erősítőt ehhez hasonlítani, és a fórumozókról sem feltételezek rosszat, tehát egyszerűen arról van szó, hogy nem teszem ki nyilvánosan az internetre egy olyan fejlesztés eredményét ami sok munkaórát jelentett és nem csak nekem hanem másnak is. Köszönöm annak aki ezt meg tudja érteni, és sajnálom aki nem.