Roppant egyszerű, nem kell se csőszegecs se semmi. Beforrasztasz a két pontba egy egy forrfület vagy tüskét, de én még azt sem szoktam, csak egy mezei vastagabb alkatrész lábat, és ahhoz annyiszor forrasztgatsz bármit ahányszor csak akarsz, aztán ha már nem kell akkor kiforrasztod a két lábat, és beforrasztod a helyére a végleges alkatrészt. Hajlítani is lehet, így tökmindegy, hogy 2 vagy 12 raszteres éppen a beforrasztandó valami.

Köszi a tippet. Erre én is gondoltam és azért vetettem el, mert a megfelelő mechanikai stabilitás miatt viszonylag vastagnak kell lennie a huzalnak, akkor viszont amikor egyik végén forrasztom, akkor kiforrasztódhat a panelból a másik vége. Ehhez én amúgy kb. 20 mm-es 0.5-os rézhuzalt használok digitális áramkörökben, amikor több GND-t kell közösítenem. A másik ok, amiért kevéssé jó megoldás ebben a projectben, hogy 2 kV-os a rendszer. Ilyenkor, főleg hegyes csúcsoknál már szemmel látható korona kisülés jelenik meg, ami megváltoztatja az áramkör működését. Sajnos minél rövidebb kivezetésekre van szükség, lehetőleg csúcsok nélkül. A nyákon már a derékszögű vonalvezetés sem megengedett.

Megfelelő méretre vágott és hajlított réz lapot forrasztani a NYÁK-ra (esetleg valamilyne csőszegeccsel extra rögzítés), majd arra forrasztani az alkatrészeket. Igaz, ehhez a réz lapkákat el kell készíteni / készíttetni.

Van egyáltalán olyan NYÁK lap, amelyik könnyen kibír ennyi forrasztást? Nem ilyen igénybevételre tervezik őket.

GeLee javaslata ideális megoldás lenne, de viccet csinálsz ebből. Említed a 2 kV-os feszültséget, korábban pedig a 2 raszteres kondenzátort. Ha valóban van ott 2000 V, akkor ha a "falusi szabály" szerinti 1mm/100V szigetelési távolsággal számolunk akkor 20 mm lenne a szigetelési távolság. Nyilvánvalóan kisebb is elég, de a kb. 5 mm (2 raszter) kívül esik ezen.

Terjedelmi okból nem tudok részletes leírást adni a teljes áramkörről, de szerintem nincs is rá szükség, akinek van bevált megoldása, az ez alapján is tud segíteni, ha szándékában áll.
Sok féle nagyfeszültségű kondenzátort használunk. Csak egy példa: Az 1 nF-os 6000V-os kondenzátor 10 mm-es kivezetés távolsággal rendelkezik. A falusi szabályod szerint ez 1 mm/100V alapján 60 mm-nek kéne lennie. De csak 10. Ejj, ezek a kondenzátor gyártók baromira nem ismerik a szabályokat

részt pedig nem tudom értelmezni. Van velem valami problémád? Normálisan feltettem egy kérdést, mi szükség volt erre a megjegyzésre?

Ha már magyarázni kell, akkor nem ért célba az üzenet. Az első kérdésed valóban teljesen normális volt, és persze szó sem volt benne extrém feszültségekről. Ott lett a dolog vicces, amikor összehoztad a 2 rasztert és a 2 kV-ot.
Ha valóban létezik olyan 6000 V-os kondenzátor, aminek 10 mm a lábtávolsága, az nem megfelelő, vagy esetleg valamilyen nagyon jó szigetelő anyaggal be van vonva a lába. Mellékeltem egy táblázatot, amiben a panelen lévő vezetőrétegek közötti szigetelési távolságra vonatkozó szabályokat látod. Ezeket nem tudom hogyan lehet alkatrészlábakra adaptálni, de gondolom ami a panelen elvárás, azt az alkatrésztől is elvárjuk. Nekünk most kb. a B2 lenne reális (külső, nem bevont vezető, 3050 m tengerszint feletti magasságig), ami 6000 V-hoz 15 mm-t ajánl (ha nagyobb a magasság, akkor már a dupláját -B3).

Válogass

Légy szíves nézd meg a Lomex oldalán a 07-11-26 számú alkatrészt. 1 nF 6000V, a képen beforraszva.
A másik pedig, az hogy 2000V-os az áramkör, nem jelenti azt, hogy minden egyes alkatrésze 2000V-ot kap. Erre mondtam, hogy nem részletezem az áramkört. 2000V-os potenciálon vannak az alkatrészek, ami korona kisüléssel jár (lekapcsolt villanynál jól látható, ami pedig energia veszteséget okoz, másként viselkedik az áramkör). Ennyi info hangzott el. Ebből nem következik, hogy néhány 2 raszteres kondenzátor 2000V-os feszültséget kap. Ezek a dolgok egyáltalán nem tartoznak a feltett kérdéshez, teljesen irrelenvánsak. Egy forrasztástechnikai kérdés lett feltéve, nem pedig alkatrészek és áramkörök feszültségtűrésével kapcsolatos probléma.
És akkor még egy kicsit részletezem, hogy miért nem választanám, csak szükség esetén a forrszem felfelé való "meghosszabítását". Miután roppant érzékeny az áramkör, még a laborban is jól mérhető, ha pl. változik az idő, tűz a nap vagy esik az eső. A levegő iontartalma, páratartalma is befolyásolja, és akkor mondanom sem kell, hogy már a mérővezetékkel való közelítés is jel változást eredményez a szkópon. Így törekedni kell arra, hogy minél rövidebben legyenek a hozzávezetések. Egy meghosszabított kivezetést mechanikailag jól rögzíteni kell, nem elegendő a lágy forrasztás. És még egy fontos szempont, hogy nem minden esetben lehet teljesen párhuzamosan összeforrasztani szemből két vezetéket, adódhatnak kis kereszteződések. Ezekre fókuszálni az alkatrészek cserélgetésekor plusz figyelmet von el a tényleges feladattól. Márpedig ugyanaz az alkatrész másként beforrasztva megint csak megváltoztatja a működését. Ez tapasztalat: Többször volt már olyan, hogy cserélgetéskor ugyanazt az alkatrészt visszatéve más mérési eredményt kaptunk, a megoldás az amúgy jó forrasztás "javítása" volt.

Köszi
Mint említettem, a rugós csatlakozó is szóba jött, de még keresgélek, hátha tud valaki egy optimálisabb megoldást, amiről nekem nincs tudomásom, és ki is lett már próbálva.

A Lomex-es alkatrész egy zavarszűrő "Y" kondenzátor. Ez egy speciális kondi, és a 6 kV nem azt jelenti, hogy ez az Ő üzemi feszültsége.
Ha az egyértelmű táblázatom nem tudott meggyőzni, akkor én itt már nem tehetek mást mint visszavonulok, tégy legjobb belátásod szerint.

Továbbra sem az átütéssel vagy hasonló nagyfeszültségű problémával állunk szemben, azokkal semmi gondunk. Nagyra értékelem a segítő szándékot.
Köszönöm az eddigi hozzászólásaidat!