Mostanában a Claude.ai is jobb a ChatGPT-nél, képes arra is, hogy a kérdés alapján magasabb szinten értékelje a találatokat és akár meg is mondja, ha egy sem ment át a szűrőn, hogy "ilyet nem találtam".

Lehet, hogy máshol jobb helye lenne ennek az egész thread-nek, de ha már AI, érdemes a képeket megnézni, félelmes. : -) Időnként kíváncsiságból úgy szoktam beszélgetni-fecsegni az LLM-ekkel, mintha emberek lennének, és ez már kísérteties. Valós humor akkor is, ha imitáció... És ez is egy ingyenesen elérhető modell műve.

Azzal már korábban is találkoztam, hogy a jobbak képesek egy-egy közmondást felismerni. Az itthon futtatott (20 GB RAM-ban elférő) modell teljesen elvérzett rajta... Egy kicsit cenzúráztam, hogy milyen szakembert is írtam a szövegben, itt nem akarok olyat állítani. : -)

Mi is kiprobáltuk a barátommal, aki már jo 50 éve profi berendezéseket fejleszt, és a mai napig Assemblerben irja a programjait ( még olyan cégnek is mint a Rolls Royce).
Az akkori (2 éves AI ) simán megbukott.

Két év, az mostanában egy évtized. Hónapokban vagy hetekben mérik a változások sebességét. A kódgenerálás valós dolog, a sebessége is. A minősége persze változó, hogy mennyi emberi munkát igényel. Mindez lassan csorog le a hétköznapokba, ha nem bújja az ember állandóan a forrásokat és nem kísérletezik, ill. a technológia megfelelő színvonalon egyáltalán nem olcsó. Amiről múltkor írtam, a prompt engineeringből kifejlődött intent, context stb. engineering bő fél éve még nem is létezett, pedig újabb mérföldkő.

(U.I.: A nyelv neve Assembly, a fordítók pedig az assemblerek - bocs, ebbe mindig belekötök...)

Igy van s van még egy különbség, az AI soha nem fogja tudni értékelni munkája eredményét, azt mindig az ember a saját IQjával lesz kénytelen elvégezni, amitöl az eredmény még kétségesebb lesz. Már ma is ott járunk, hogy egy komplexxebb berendezés müködését nem tudjuk letesztelni minden elképzelhetö rendszerben, illetve erre csak akkor jövünk rá, ha már bekövetkezett a baj, lásd a komolyabb repülö vagy vonatbaleseteket.

A sokmillió-milliárd tranzisztort tartalmazó processzorokat, mikrovezérlőket is lehetetlen teljeskörűen letesztelni - a tapasztalt hibák és gyártói megoldási javaslatok listáját nevezzük Errata-nak.

Én most nem elsösorban a processzorok belsö hibájaira gondoltam amiben teljesen egyetértünk, de vannak ettöl sokkal banálisabb dolgok is, amit ez ember még mérsékelt IQval is talán könnyen belátna a nagy drága rendszerek ezt mégis ignorálják és ha bekövetkezik a katasztrofa megy az orraesés, hogy miért hagytuk ezt ki… ( egy sereg példával lehetne illusztrálni csak nem ebben a rovatban). Itt nem müszaki hibárol van szó sokkal inkább a félreértett vagy ilyen vagy olyan ok miatt mellözött valoságrol és érdekes modon az AI sem hivta fel erre a figyelmet.

Nem lehet egy, az inflexiós pontján túljutott sebességgel fejlődő tudományágban végleges kijelentéseket tenni. Lehet, hogy lesz majd fal egy szintnél, de minden valószínűségek alapján működik. Ha az ember kiküszöbölése a fejlesztésből és tesztelésből kis valószínűséggel hagy hibákat egy rendszerben, vagyis a baj megfelelően ritka, akkor simán lehet a módszer sikeres. Pl. az önvezető autókat is alkalmazni fogják...

Erröl beszélek én is a kezdettöl és sajnos ezzel rizikoval élnünk kell de arra vigyázni kell, hogy ez ne burjánozzon el, mert akkor elvesztjük uralmunkat a sorsunk felett.
Sajnos manapság tul sokan képzelik el igy a jövöt. Az biztos, hogy az AI soha az életben nem fog egy kritikus helyzetben egy életet sem megmenteni.

Pár év múlva visszatérünk rá.

Ha megérjük….