Milyen stabil tápra gondolsz? A VF5 az nem érzékeny a tápfesz változásra. Arra célzol?

Nem tudom követni, a számozást Zener+emitterkövető. Ami kaszkódként is felfogható.

Az a VF5. Egyébként a hozzászólásom éppen a VF6 ellen irányul, pontosabban annak az indokolatlanul nagy tápfeszültségről történő módosítása ellen. Eredetileg a VF6 2X24V-ra lett tervezve.

Először is nem találtam Tibor oldalán a VF6-ot, csak a múltban. Mint olvastam, a VF6-nak két változata volt. Az alap az 2x34V-ról ment. A rövidzár védelmest tervezte 2x24V-ra. Azért kerestem rá, mert nem emlékeztem a 2x24V-ra.

Teflon forrasztó állvány
Mondják, öreg kecske is megnyalja a sót. Sajnos nekem az ecetet sikerült, amikor a VF3 felújítása során hebrencs módon, úgy gondoltam, hogy a borda nyakán rá lehet a Kácsa RJ-133GT-re csak úgy forrasztani három vezetéket. Hát bizony a borda elszívta a páka hőjét.
Nem volt más hátra, hát csináltam egy teflonlapból forrasztó állványt kétkézre, és három vezetékre.
Ám ebben is volt simli, ugyanis a zsugorcsöves vezeték nem fért be a weidmüller szorítóhüvelyébe. Talán így volt jobb, mert elfelejtettem, hogy hogy fogom a forrasztás után kihúzni belőle. Mivel a szorítóhüvely csavarja egy-egy fémlemezzel szorítja le a beledugott vezetékeket, és a lemezke kicsavarás esetén szeret lent maradni, és az tud horogként viselkedni. Szóval kiszereltem a szorítóperselyt, és az alatta lévő egységbe 1mm-es tömörvezetéket téve oldottam meg a felette lévő üres boxba a vezeték rögzítését a forrasztáshoz, ami utána gondtalan kiszerelést tett lehetővé.
Ami még érdekes volt, hogy az RJ-133GT háza rosszabbul forrasztható, az RJ-133GT-nél 100W-os pákával, ezüsttartalmú cinnel.

Hogy a technika, vagy a mesterséges intelligenciám (korom folytán), de sikerült butaságot feltennem, Azaz a készülék RJ-135GT-vel lett szerelve, és az RJ-135GT rosszabbul forrasztható az RJ-133GT-nél.

Sziasztok valaki meg tudna mondani mennyi a vf6 maximális nyugalmi árama amit kibírnak a fetek egy irfp9240/240 páros?Mindha azt olvastam volna valahol hogy 150mA de lehet rosszul emlékszem.

Szia! A nyugalmi áram akár amper nagyságrendű is lehet, ha elég hatékony a hűtésed. A szokásos érték 50-100 mA közé esik.

Sziasztok.Az lenne a kérdésem hogy,megépítettem a vf6 erősítőt irfp240/9240 párossal +/- 50 voltos tápfeszültséggel és szerintem nem adja le azt a teljesítményt amit kéne.Zene hallgatás közbe lemértem ilyen falba dughatós fogyasztásmérővel a teljesítményfelvételt és ilyen 80-85W körül már kezdett halhatóan torzítani ez mitől lehet?300VA-es 2x35 voltos toroidról használom pufferek 2x15000uF.Úgy tudom ekkora feszültségről simán tudnia kéne 100-150w-ot de javítsatok ki ha tévedek.

Mekkora zénerekkel csökkentetted az opamp tápfeszét?
Kivezérlés nélkül az opamp mekkora feszültséget kap?

30v-os zénerek kerültek bele.

A 3,5V körüli UGS feszültség esetén akkor az 2X16,5V. Ezzel nincs is baj, de kivezérelve esik a tápfesz. Ez először is az opamp tápfesz 2X4V is lehet, nyitáskor a fetek is nagyobb UGS feszültséget kérnek, azaz saccra 10V-ot eshet a táp legfeljebb. De nem számoltunk még a nyugalmi áram elfogyásával. Az sokkal nagyobb gond. Tűzoltásként azt csinálnám, hogy a nyugalmi áram beállító trimmert levenném az opamp tápsínei közül, majd egy soros ellenállással kiegészítve inkább a tápcsökkentő zénerek túlsó pontjai közé tenném. Ezek tulajdonképpen a fetek gate elektródjai. Persze vigyázni kell, itt a nagyobb feszültség miatt nagyobb ellenállás kell. Ennek értékét ki lehet számolni, de kell hozzá néhány adat.

A mostani beállításban a trimmer beállított ellenállása mekkora?
Mekkora feszültség esik a zénereken?
Ezekből ki lehet kalkulálni az új értéket. Ennek a megoldásnak kisebb a tápfesz változástól való függése.

Most tudtam csak lemérni az opamp kivezérlés nelküli feszültségét +/-48v-os tápfesznél kerek +/-14V-ot kap az opamp

Mint írtad, zenét hallgattál és nem szinuszjelet. A fogyasztásmérőd meg nem mér pillanatnyi teljesítményt, szóval akármennyi is lehetett. A zene átlaga jóval kisebb mint a pillanatnyi értéke (crest factor).

Méregetés perpillanat nehéz lesz mert már be van dobozolva az erösitö,ilyenkor meg már nem állnék neki szétszedni.Esetleg majd 2 nap meló után lesz 2 szabadom és majd akkor.

Jó, én nem megyek a holdra, itt leszek.
Amúgy Ge Lee hozzászólását is érdemes megfontolni, mert nekem is volt nagyon érzéketlen hangsugárzóm, ott sem értettem, miért torzít a maszek csöves.

Két darab 8ohmos 200W-os PA hangsugárzóra van rákötve.Majd megpróbálom úgy megmérni hogy adok neki 100HZ-t és úgy mérek fogyasztást.

A hangsugárzó nem nagyon szereti a folyamatos szinuszt, hamar megadhatja magát. Ne kínozd.
A tápfesz beszakadásának mérésére van más megoldás. Egy ilyen egyszerű negatív csúcs detektort kell összerakni hozzá. Párszor 10 másodperc alatt be fog állni a tápfeszre, majd utána akár egyetlen nagyobb beütésre is reagálni fog. Pontosabban egy PN átmenetnyivel nagyobbat mutat majd a dióda miatt.

Esetleg ezt meglehetne építeni?Ez így gondolom nem működőképes kell hozzá a többi alkatrész is.

Ahhoz, hogy egy ilyen áramkört valaki nyugodt szívvel ajánljon, ahhoz két napot kell simogatnia a szimulátort. És akkor még nem biztos, hogy a valóságban is hibamentesen fog működni. Miért nem építesz inkább valami bevált kapcsolást?

Ez még mindig csak a nyugalmi áram stabilitása érdekében lett kiegészítve. Persze még kell hozzá néhány alkatrész. Ahogy compozit írja, ez a VF akárhány nem utánápítő barát. De sok más kapcsolás sem az.
Régebben szándékomban állt olyan kapcsolást kifejleszteni, ami relatíve jó minőségű, utánépítő barát, olcsó, valamint bolondbiztos. Mellesleg tápig kivezérelhető. Nem érdekelt senkit. Egyetlen darab készült belőle, semmi beállítás, csak be kellett lapátolni az alkatrészeket a panelba. Mai napig egy mélyládát hajt, jól érzi magát.
Nyilván a VF6 jobban szól, nagyobb az érdeklődési köre. El is pusztulgat néha, de szerintem ez az ára az egyszerűnek tűnő áramkörnek. Olyan ez, mint a kolbász töltés. Az sem nehéz, elméletileg könnyen el lehet lesni. De én nem ettem már vagy húsz éve jó kolbászt. Én nem fogok tölteni, mert nem értek hozzá. Ahol veszem, ott meg nem jó.

Na de ne együnk, mert az más dolog. Maradjunk a VF dolognál. Amikor építettem belőle egy kísérleti példányt, úgy gondoltam, az opamp tápáramának hőmérséklet függését nem közlik sehol. Meg kell mérni. Én megmértem, de hiába tennék fel egy hőmérséklet vs nyugalmi áram grafikont, amikor az az én tulajdonomban lévő NE5524 méréséből származik. Egy másik gyártó termékének teljesen más a viselkedése, azaz azt újra kell mérni. Nem kis munka, nem is kifizetődő. Melegíteni kell, meg mérni. Multiméter még akad, te termosztát már nem nagyon. Azt meg kell örökölni a munkahelyi labor felújítása során keletkező leselejtezett eszközökből.
Szóval sok forrasztgató polcain ott sorakozik az ellenállás sorozat, meg mindenféle műszer, így nagyon könnyen beszélnek. Ha viszont valaki úgy akar építeni, hogy minden alkatrészt egyesével meg kell rendelni, az maga a halál. Főleg egy olyan kapcsolás esetében, ahol az alkatrész másodlagos paramétere a döntő. Mint ez a tápáramvezérelt erősítő. Nem ok nélkül nem látni egyetlen gyári kapcsolásban sem ilyet. Viszont látni jól bevált kapcsolásokat.

És erről mi a véleményed?Megépítette már valaki?

Ez ha jó is lenne nemtudnék bele ilyen IC-t szerezni szóval ez is kapufa.Most inkább egyenlőre nem keresgélek tovább örülök ennek a vf6-nak,már ez a második amit építettem és működött egyből.

Bár nem néztem meg, hogy Tibor annak idején tett-e fel panelrajzot ehhez. Tibor rajzai jól megépíthetők. Mondjuk én már másképp építek, mivel többet szeretnék kihozni belőlük. Innentől, indenki döntse el magának, hogy mennyi pénzt, munkát szán a kivitelezésükre. Mint a VF3, VF4 esetében én a paneltől elszigetelt, duál monós légszereléses elképzelés híve vagyok. Általában a rajzokon nincs részletezve a kivitelezés módja. A paneltervező programok csak a rajz szerinti pontról pontra összekötést programját tudják. Viszont a további finomságokban rejlik a majdani erősítő hangja. És ha valami nem az igazi, még az is lehet, hogy nem is kellene számolgatni csak jobban megépíteni adott kapcsolást, és így gondmentes lenne. Rögtön egy jó táp sok probléma elkerülésére is jó. Például, ha csatornánként külön táp van a két félteke nem tud egymásra hatni. Ha a szerelés mellőzi a hosszú kábelezést, mert már a kialakítás során az áramköri tervezésnél erre gondolva alakítjuk ki az elrendezést. És persze ajánlatos a csillagpontos kialakítás is, vagyis nem egy sávra fűzzük fel a tápba menő vezetékeket. Ugyanis így az áramköri elemek nem tudnak egymásra hatni. És ehhez kapcsolódik a számítások ellenére a túlméretezett puffer, Én azért szerelek így, mert úgy gondolom, hogy annál jobb egy földcsillagpont, minél nagyobb a pufferérték.
Végül, én a felrakott elvi rajz szerint építeném meg a VF6-ot. Persze ehhez még hozzá tartozna az egész szerkezeti építési struktúra is,,,

Talán elsiettem. a végén a kiegészítés.