A recsegés alapvetően két okból keletkezik. Egyik, hogy a kapcsolón/potméteren egyenfeszültség van. Ez nem mindig szándékos, gyakran egy DC leválasztó csatoló kondenzátor szivárgó árama okozza. Itt a kondenzátor cseréje, vagy ha megoldható, akkor a regenerálása lehet gyógyír. Régóta nem használt erősítő esetében kár lenne kidobni egy kondenzátort, formázni kell. Ennek részleteibe most nem megyek bele, az más tészta.
Másik recsegési forrás, hogy a potméter/kapcsoló utáni fokozat bemeneti impedanciája túl alacsony. Ezt egy tervezett erősítőnél el lehet kerülni, de egy gyári kész esetében a paraméterek adottak. A kapcsolók ezüstözött érintkezőin főleg a kén okoz feketedést. Ez szigetelő réteg, nekünk nem kedvező. Csak a baj van vele. Ha szét lehet szedni a kontaktusokat, akkor én valami fémkorrózió eltávolító izével szoktam tisztítani. Ultra derm kéztisztító, fogkefe. Potméternél ha belemart már a a leszedő kefe az ellenálláspályába, akkor a leszedő érintkezőket finoman odébb lehet hajlítani fél mm-el, hogy épp pályán haladjon.
Simán csak befújni valami löttyel, még soha nem vált be. Legfeljebb néhány napig.

Köszönöm!

100 V-os erősítő

Sziasztok!
Hozzán került javításra egy Philips Plena LBB1930 végfok. Mivel ez egy 100 V-os erősítő amiben semmi tapasztalatom nincs, inkább kérdezek mielőtt hülyeséget csinálnék. Kapcsolási rajzot nem sikerült találni hozzá, ezért visszarajzoltam nyák szinten. A vonalvezetést kicsit egyszerűsítettem, lehagyva a be nem ültetett alkatrészekhez vezető sávokat, így áttekinthetőbb. A piros körrel jelölt tranzisztor fel volt robbanva. Csere után halk, torz hangot produkált. Arra gondoltam, hogy a további mérésekhez kimenő trafó nélkül, a trafó csatlakozóján a 3-5 pontokat ha összekötöm, akkor tápot adva a +U és a GND pontokra, méregethető lenne a végfok. Ezek a pontok valószínűleg a trafóban lévő biztosítékon, vagy PTC-n keresztül vannak összekapcsolva. Jól gondolom? A képet felrakom pdf-ben is, mert a fórummotor eléggé lebutítja jpg formátumot.

Elfelejtettem írni, hogy a trafón a mért ellenállások vannak feltültetve.

Nem.
Ennek a végfoknak a topológiája inkább az ellenütemű csöves erősítőkhöz hasonlít, amiken szintén nem lehet méregetni ha a kimenő transzformátor nincs bekötve. Viszont ha az 1-2 valamint a 4-2 pontok közé akár egy- egy 24V legalább 10W-os izzólámpát kötsz, akkor igen.

Köszi! Eredetileg ellenállásokat akartam oda kötni, de az izzó jobb is lesz.

Ellenállás is jó, nagyságrendileg 10-100Ω közötti.
A 3-5 pontok között a trafó visszacsatoló köre van. Az a DC mérésekhez nem szükséges.

Meglett a bűnös. A végfok hibátlan, viszont a bemeneti panelen vagy egy műveleti erősítő, annak az egyik oldala zakkant. Csere után szépen működik minden. Köszönöm a segítséget!

Crown Macrotech 1200 hajtása aggregátorról

Sziasztok!
Van egy crown macrotech 1200 végfokom, melyet 2x 4 ohmmal terhelném. Pontosabban monoban, egyik csatornára két sub, másik kettőre két top lenne kötve. Power compression miatt lennének párhuzamban. Emiatt a top csatornája boztosan nem lesz annyira kivezérelve mint a sub. A sub egy nexo rs18 (igen sokkal nagyobb teljesitmenyt elbirna).
Az lenne a fő kérdésem, hogy ebben a configban mennyire lenne biztonságos egy wolfson GT-3500A egyfázisú aggregátorról járatni? Mindenképp kellene egy online ups az aggregátor és a végfok közé?
Úgy számolgattam, hogy így a nexo vagy 3.9 dB lel lenne halkabb a Crown CTs3000 helyett. A CTs3000-nek smps tápja van, Class I / BCA (d osztaly szeru) vegfok, azt félteném aggregátorról hajtani, az áramingadozások miatt.

Én biztosan megnézném oszcilloszkóppal (mondjuk trafón keresztül), hogy nagyobb terhelést (főzőlap, flex stb.) rákötve és kapcsolgatva milyen tranzienst csinál.
Már csak kiváncsiságból is...

Krell KSA50 vélemény

Sziasztok!
Előre leszögezném, hogy nincs szándékomban Krell-t vásárolni, csupán érdeklődésképpen rakom fel ezt a kérdést.
Sokszor hallottam már és érdekelne, hogy a Krell-ek - például a KSA50 - miért tartják rossz hangzásúnak? Akár füllel tapasztalt, akár mérés általi vagy a kapcsolási rajz alapján levő vélemények érdekelnek.
Remélem jó helyen raktam fel a kérdést (nem találtam jobb topicot).

Hirtelen nem találtam a ksa50-ről méréseket, és azt sem tudom, hogy mi a különbség a ksa50 és a ksa50s között, de ha ilyen a spektrumképe mint a képen akkor ez akár lehet is az oka.
Ha disszonáns egy hangkép spektruma akkor azt az erősítőt ridegnek, nyersnek, durvának, karcosnak stb., összességében nem jónak fogod hallani, és az szinte lényegtelen, hogy maga a torzítás mértéke egyébként mekkora.

Én meg azt szeretném kérdezni, hogy annak mi lehet az oka, hogy többen ezt az erősítőt sem tartják jó hangúnak.

Csak tippelek.
Azért mert a felharmonikusok hiánya számukra = rossz hang... Sokaknak nem felelnek meg a transzparens eszközök. De persze az is lehet, hogy produkál valami olyan torzítást, ami a méréseken nem szerepel.

Ha ez tényleg ilyen, akkor egy valódi zenéből jó nagy katyvaszt csinálhat....

Valami oka biztos van, bár sok helyen meg áradoznak róla. Többet mondana egy olyan mérés, ahol meg van mérve 1V-on meg mondjuk 10V-on is, mert a legtöbb végfok spektrumképe nagyon sokat változik (hátrányára) a két mérésnél (pl. a darcil is meg a HK is).
Hellyel közzel minden erősítőről lehet találni nem tetsző véleményeket is, még a legdrágábbakról is.

Az AVX-en hirdetik (2026.05.18.) és van két pár B200-as is eladó, ami állítólag jobb hangú a B100-nál. Továbbra is arra tippelek, hogy a THD nincs összefüggésben a hangminőséggel.

Itt van a THD a teljesítmény és a frekvencia függvényében... és ez volt az addig mért legkisebb torzítású végfok 2024 szeptemberében.

Én inkább úgy mondanám, hogy a THD nem mindenható, mint ahogy a kapcsolási rajz sem.

Hehe, megnéztem a hirdetést, meg azt is, hogy ki hirdeti.

Most akkor, mit is jelent az, hogy hangminőség? Mi az a minőség? Minek a minősége? Amit a fül hall? Vagy amit a műszerek mutatnak? Vagy ezeknek egyeznie kéne? Ha igen, miért nem? Elvben ez ugye azt jelentené, hogy a szobában a zene minél inkább hasonlítson az eredeti, élő hangszer hangjára. Ilyen ugye sose lesz (hangszóró(k) mérete, torzítása, doppler torzítás stb.), de nem baj, mondjuk, hogy törekszünk rá. A lehető legkisebb torzítású eszközökkel, a mikrofontól a hangszóróig, mert akkor módosul az eredeti a legkevésbé. Vagy mégsem?
Ha egy nagyon kis torzítású végfok nem szól jól, akkor annak nagyon egyszerű matematikai oka van, mégpedig az, hogy ami belemegy már az sem jó. Vagyis, valami rosszat erősít minél tökéletesebben. Éppen erről írtam a múltkor. Ezért nem érdekelnek az ilyen topping féle izék engem már régóta.

Az teljesen lényegtelen ki hirdeti. Bagóért meg lehet venni a világ legkisebb torzítású végfokát. A mi fantáziánkat inkább az eladás oka birizgálja.

A diyaudión 21 oldalon át fűrészelik a f@ngot A 14. old. után meguntam ezt, de a lényeg szerintem ennyi után is átjött. Néhányan megvásárolták és néhányan méregették.
Abban mindenki egyetértett, hogy ez nagyon jó hangú kis erősítő. Abban is, hogy mégis jobb vétel a Benchmark AHB2 négyszer ennyiért. Abban is, hogy kínaiak valótlan adatokat közölnek az erősítő kimeneti teljesítményét illetően és nagyon könnyű ezt a végfokot tönkretenni - csak rövid ideig túl kell hajtani, vagy aláterhelni és örökre letilt a védelme.
Azoknak mindenképpen ajánlott vétel lehet akik soha nem hallgatnak 5W-nál hangosabban zenét és nem extrém impedancia/fázismenetű hangsugárzójuk van.
Azt is el tudom képzelni, hogy az eladás oka inkább a kis teljesítmény és nem a hangminőség.

Nem értelek?!
Ezt már többször megbeszéltük. Azzal kezdődik, hogy kinek-kinek mit jelent. Mivel nem egyformán érzékeljük a zenét. És mivel a többség (sajnos) nem igazán kikupált e téren, így megpróbál másra támaszkodni, ami persze nem szerencsés dolog. Ez olyan mintha mástól kérdeznéd meg, hogy az eléd tett ételnek milyen az íze? És persze erre rakódik az üzleti oldal a reklámokkal, készüléknévvel, és külsővel. Elég, ha a hifi showra gondolunk. Ez nem valami sötét dolog, hanem csak üzlet. Az meg, hogy valaki ki akarja mérni, hogy mitől szól jól valami az olyan mint a szent grál felfedezése. Én megmaradnék annál, hogy beérem az általam megtapasztal legjobb hangzásnál az általam épített erősítők tekintetében, és nem nagyon foglalkozom a miértekkel.

Nem keresni a dolgok okát, az szembe megy az emberi kíváncsisággal.
De jól beleillik egy középkori átlagba, ahol a vallás adott magyarázatot sok mindenre (és igyekeztek minél több embert minél butább szinten tartani). Ha ezt az irányt rávetítem arra amit mondasz, akkor a nálad tapasztalt jóság azért jó, mert mondjuk Isten úgy akarta.
Talán Skori írta valahol, hogy biztosan van oka annak, mi hogyan szól, csak esetleg mi még nem tudjuk mik ezek. És az irány valószínűleg helyes, mert ami 20-30 éve még kiugróan nagyon jónak számított, azt ma már az alap készülékek is tudják, legyen az akár rögzített hang, rádióadás, vagy TV műsor.

Lágyíndítás működhet?

Üdv mindenkinek. Aktív mélyláda erősítője állandóan leveri a 16B kismegszakítót. Ezt csak bekapcsoláskor. D-class erősítő. 6db 200V 1000uf kondik miatt szerintem. Esetleg egy ilyen lágyíndító megoldaná a problémát?

Előre is köszönöm.

Nagyobb, vagy lomhább karakterisztikájú kismegszakítóról elindul, és jól működik? Ha igen, akkor segíthet a lágyindító.
De a lágyindító elsősorban trafóknál ígér megoldást, és nem tudjuk a készülékedben van-e nagy méretű toroid, vagy kapcsolóüzemű tápja van. Jellemzően azokban a készülékekben ahol nagy toroidok vannak a hálózatra kötve, eleve része a a konstrukciónak egy ilyen egység is.

Van mikor bekapcsoláskor éppen nem veri le a kismegszakítót.(picit hallani hogy kattan,de éppen nem kapcsol le) De ez ritka. Általában leveri. Az erősítőben nincs trafó. Kapcsolóüzemű tápja van. Ha feltöltődnek benne a kondik akkor lehet ki be kapcsolni.

Milyen nagy ez az erősítő? Mindig nehezen indult, vagy csak most jelentkezett a probléma. Azért kell ezt pontosítani, mert általában elvárható hogy bizontságosan elinduljon egy erősítő, pláne 16A-es megszakítóról.
Első körben én kipróbálnék egy soros NTC-t bekötni a hálózati körbe. Például egy ilyet, vagy nagyobb ellenállással is találsz például ilyet.
Az NTC ellenállása bekapcsoláskor (amikor hideg) az adatlapi értéken van, de ha folyik rajta áram, akkor melegszik, aminek hatására csökken az ellenállása, viszont így kevésbé melegszik és így hamar beáll az egyensúly.
A kapcsolóüzemű tápok bemeneti feszültsége általában széles határok között mozoghat.
Az minimum vakmerőség ha én okoskodok bele a kapcsoló üzemű tápokba, de vállalom a kockázatot. Ezek általában úgy néznek ki, hogy a hálózati bemenő rész eleve egy NTC-vel (vagy biztosítékkal), majd egy LC szűrővel kezdődik (fontos elem, mert részben védi a hálózatot a tápegység zavaraitól, és másik részben a tápegységet is védi a hálózati anomáliáktól), és ez után jön egy diódahíd és egy puffer. Tehát a hálózati feszültséget egyenirányítja (és itt még egy puffer is szokott lenni), és ezt az egyenfeszültséget használja fel egy rezgőkörhöz, amivel táplál egy nagyfrekvenciás trafót. Aztán itt a frekvenciát és a kitöltést is lehet szabályozni akár céláramkörökkel, így beállítható a kívánt stabilitású kimeneti feszültség. Végül a kimeneten is van egy LC szűrő, aminek a milyensége kulcskérdés a minőség szempontjából.

Szia. Velodyne dd-15 mélyláda. Tegnap hozta ismerősöm Németországból.. Az erősítője (3000 watts Dynamic) 1250 watts RMS Power.



Igen,pont így működik az a lágy-indító amit előző hozzászólásomban belinkeltem.

Amit belinkeltél az csak részben működik így, mert az a bekapcsolás után néhány másodperccel rövidre zárja az NTC-ket. Amit én javasoltam, az csak a kipróbálást szolgálná (és ha működik, akkor benne maradhat véglegesen).
Azért voltam bátor nagyjából leírni milyen fő részekre tagolódnak az ilyen tápegységek, mert így nyomon követhető a folyamat. Ha mondjuk a kondenzátorok már régiek, és öregedtek (a hőforrás/borda közelsége jelentősen csökkenti az élettartamukat), akkor azok paraméterei megváltozhat, ami okozhat ilyen anomáliát.
Ha az indulási áramlökés várhatóan nagy, akkor már "gyárilag" beépítenek valamilyen csillapítást, ezt is érdemes ellenőrizni.
Határozottan szokatlan a kondenzátorok feszültsége. Pontosabban, az, hogy a bemeneten lévő hídon is lennie kellene kondenzátornak, de oda kb. 400 V-os kellene, ami nem látszik.

Gyakori, hogy 2db 200V-os kondenzátort sorba kötve használnak nagyobb feszültségre.