Egy erősítő kimenő teljesítményét elsősorban a tápfeszültség, valamint a terhelő impedancia határozza meg. Amennyiben az erősítő képes meghajtani a terhelést, azaz nem határol be a túláram miatt, mellette a végerősítő tranzisztorokon a maradék feszültség elhanyagolható, akkor a következő képlet adja meg aut, hofy hány Wattos:
U négyzet / 2R. Ahol U a tápfeszültség, kettős tápnál az egyik féltáp, híd kapcsolásnál a teljes tápfesz. Egy tápos kicsatoló kondenzátoros kapcsolásnál a tápfesz fele.
Ez csak elmélet. A valóságban van néhány tényező, amit figyelembe kell venni. Ott vannak az emitter ellenállások. Azokon feszültség fog esni. A végtranzisztoroknak van szaturációs feszültsége, azaz nem tekinthető ideális kapcsolónak, ezért 1-3V marad rajtuk. Ott van még a kapcsolásból eredő kivezérelhetőségi határ, ami megint néhány V. A tápegység sem ideális, annak a feszültsége is beszakad terhelve, a 35V- ból van mikor csak 28V marad. Ezt a minimum értéket kell alapul venni, ebből levonni az emitter ellenálláson és a végtranzisztoron eső feszültséget. Végülis a maximálisan kivehető feszültség a névleges impedanciával terhelve négyzetre emelve, osztva a terhelő impedancia kétszeresével. Hogy miért a kétszeresével? A kimenő teljesítményt szinuszos hullám effektív értékére deffiniálták. A kivehető maximális feszültség a csúcs értéket mutatja meg. Úgy is számolhatnánk, hogy U kimenő max szorozva 1 per gyök kettő (ez a csúcs és effektív érték váltószáma) osztva a terhelő impedanciával.

Köszönöm a leírást. A rajzon nem látszik a tápfeszültség értéke, azért kérdeztem. Láttam BD-vel és MJL-el is. Hány Wattos lehet, vagy mekkora tápfesz kellhet neki. Sajna nem értek hozzá, azért vannak ilyen egyszerű kérdéseim. Jobb-e, mint a Videoton végfok?

A Texas kapcsolás egy példa volt a hetvenes években, hogyan lehet felhasználni a műveleti erősítőt végfokhoz. Mérsékelten üzembiztos.

Kontakt hiba

Hali!Javaslatot kérnék erősítőben lévő kapcsolók, potméterek recsesegés/sercegés megszüntetésére valamilyen kenőanyagot. Köszönöm!

A recsegés alapvetően két okból keletkezik. Egyik, hogy a kapcsolón/potméteren egyenfeszültség van. Ez nem mindig szándékos, gyakran egy DC leválasztó csatoló kondenzátor szivárgó árama okozza. Itt a kondenzátor cseréje, vagy ha megoldható, akkor a regenerálása lehet gyógyír. Régóta nem használt erősítő esetében kár lenne kidobni egy kondenzátort, formázni kell. Ennek részleteibe most nem megyek bele, az más tészta.
Másik recsegési forrás, hogy a potméter/kapcsoló utáni fokozat bemeneti impedanciája túl alacsony. Ezt egy tervezett erősítőnél el lehet kerülni, de egy gyári kész esetében a paraméterek adottak. A kapcsolók ezüstözött érintkezőin főleg a kén okoz feketedést. Ez szigetelő réteg, nekünk nem kedvező. Csak a baj van vele. Ha szét lehet szedni a kontaktusokat, akkor én valami fémkorrózió eltávolító izével szoktam tisztítani. Ultra derm kéztisztító, fogkefe. Potméternél ha belemart már a a leszedő kefe az ellenálláspályába, akkor a leszedő érintkezőket finoman odébb lehet hajlítani fél mm-el, hogy épp pályán haladjon.
Simán csak befújni valami löttyel, még soha nem vált be. Legfeljebb néhány napig.

Köszönöm!

100 V-os erősítő

Sziasztok!
Hozzán került javításra egy Philips Plena LBB1930 végfok. Mivel ez egy 100 V-os erősítő amiben semmi tapasztalatom nincs, inkább kérdezek mielőtt hülyeséget csinálnék. Kapcsolási rajzot nem sikerült találni hozzá, ezért visszarajzoltam nyák szinten. A vonalvezetést kicsit egyszerűsítettem, lehagyva a be nem ültetett alkatrészekhez vezető sávokat, így áttekinthetőbb. A piros körrel jelölt tranzisztor fel volt robbanva. Csere után halk, torz hangot produkált. Arra gondoltam, hogy a további mérésekhez kimenő trafó nélkül, a trafó csatlakozóján a 3-5 pontokat ha összekötöm, akkor tápot adva a +U és a GND pontokra, méregethető lenne a végfok. Ezek a pontok valószínűleg a trafóban lévő biztosítékon, vagy PTC-n keresztül vannak összekapcsolva. Jól gondolom? A képet felrakom pdf-ben is, mert a fórummotor eléggé lebutítja jpg formátumot.

Elfelejtettem írni, hogy a trafón a mért ellenállások vannak feltültetve.

Nem.
Ennek a végfoknak a topológiája inkább az ellenütemű csöves erősítőkhöz hasonlít, amiken szintén nem lehet méregetni ha a kimenő transzformátor nincs bekötve. Viszont ha az 1-2 valamint a 4-2 pontok közé akár egy- egy 24V legalább 10W-os izzólámpát kötsz, akkor igen.

Köszi! Eredetileg ellenállásokat akartam oda kötni, de az izzó jobb is lesz.

Ellenállás is jó, nagyságrendileg 10-100Ω közötti.
A 3-5 pontok között a trafó visszacsatoló köre van. Az a DC mérésekhez nem szükséges.

Meglett a bűnös. A végfok hibátlan, viszont a bemeneti panelen vagy egy műveleti erősítő, annak az egyik oldala zakkant. Csere után szépen működik minden. Köszönöm a segítséget!

Crown Macrotech 1200 hajtása aggregátorról

Sziasztok!
Van egy crown macrotech 1200 végfokom, melyet 2x 4 ohmmal terhelném. Pontosabban monoban, egyik csatornára két sub, másik kettőre két top lenne kötve. Power compression miatt lennének párhuzamban. Emiatt a top csatornája boztosan nem lesz annyira kivezérelve mint a sub. A sub egy nexo rs18 (igen sokkal nagyobb teljesitmenyt elbirna).
Az lenne a fő kérdésem, hogy ebben a configban mennyire lenne biztonságos egy wolfson GT-3500A egyfázisú aggregátorról járatni? Mindenképp kellene egy online ups az aggregátor és a végfok közé?
Úgy számolgattam, hogy így a nexo vagy 3.9 dB lel lenne halkabb a Crown CTs3000 helyett. A CTs3000-nek smps tápja van, Class I / BCA (d osztaly szeru) vegfok, azt félteném aggregátorról hajtani, az áramingadozások miatt.

Én biztosan megnézném oszcilloszkóppal (mondjuk trafón keresztül), hogy nagyobb terhelést (főzőlap, flex stb.) rákötve és kapcsolgatva milyen tranzienst csinál.
Már csak kiváncsiságból is...

Krell KSA50 vélemény

Sziasztok!
Előre leszögezném, hogy nincs szándékomban Krell-t vásárolni, csupán érdeklődésképpen rakom fel ezt a kérdést.
Sokszor hallottam már és érdekelne, hogy a Krell-ek - például a KSA50 - miért tartják rossz hangzásúnak? Akár füllel tapasztalt, akár mérés általi vagy a kapcsolási rajz alapján levő vélemények érdekelnek.
Remélem jó helyen raktam fel a kérdést (nem találtam jobb topicot).

Hirtelen nem találtam a ksa50-ről méréseket, és azt sem tudom, hogy mi a különbség a ksa50 és a ksa50s között, de ha ilyen a spektrumképe mint a képen akkor ez akár lehet is az oka.
Ha disszonáns egy hangkép spektruma akkor azt az erősítőt ridegnek, nyersnek, durvának, karcosnak stb., összességében nem jónak fogod hallani, és az szinte lényegtelen, hogy maga a torzítás mértéke egyébként mekkora.

Én meg azt szeretném kérdezni, hogy annak mi lehet az oka, hogy többen ezt az erősítőt sem tartják jó hangúnak.

Csak tippelek.
Azért mert a felharmonikusok hiánya számukra = rossz hang... Sokaknak nem felelnek meg a transzparens eszközök. De persze az is lehet, hogy produkál valami olyan torzítást, ami a méréseken nem szerepel.

Ha ez tényleg ilyen, akkor egy valódi zenéből jó nagy katyvaszt csinálhat....

Valami oka biztos van, bár sok helyen meg áradoznak róla. Többet mondana egy olyan mérés, ahol meg van mérve 1V-on meg mondjuk 10V-on is, mert a legtöbb végfok spektrumképe nagyon sokat változik (hátrányára) a két mérésnél (pl. a darcil is meg a HK is).
Hellyel közzel minden erősítőről lehet találni nem tetsző véleményeket is, még a legdrágábbakról is.

Az AVX-en hirdetik (2026.05.18.) és van két pár B200-as is eladó, ami állítólag jobb hangú a B100-nál. Továbbra is arra tippelek, hogy a THD nincs összefüggésben a hangminőséggel.

Itt van a THD a teljesítmény és a frekvencia függvényében... és ez volt az addig mért legkisebb torzítású végfok 2024 szeptemberében.

Én inkább úgy mondanám, hogy a THD nem mindenható, mint ahogy a kapcsolási rajz sem.

Hehe, megnéztem a hirdetést, meg azt is, hogy ki hirdeti.

Most akkor, mit is jelent az, hogy hangminőség? Mi az a minőség? Minek a minősége? Amit a fül hall? Vagy amit a műszerek mutatnak? Vagy ezeknek egyeznie kéne? Ha igen, miért nem? Elvben ez ugye azt jelentené, hogy a szobában a zene minél inkább hasonlítson az eredeti, élő hangszer hangjára. Ilyen ugye sose lesz (hangszóró(k) mérete, torzítása, doppler torzítás stb.), de nem baj, mondjuk, hogy törekszünk rá. A lehető legkisebb torzítású eszközökkel, a mikrofontól a hangszóróig, mert akkor módosul az eredeti a legkevésbé. Vagy mégsem?
Ha egy nagyon kis torzítású végfok nem szól jól, akkor annak nagyon egyszerű matematikai oka van, mégpedig az, hogy ami belemegy már az sem jó. Vagyis, valami rosszat erősít minél tökéletesebben. Éppen erről írtam a múltkor. Ezért nem érdekelnek az ilyen topping féle izék engem már régóta.

Az teljesen lényegtelen ki hirdeti. Bagóért meg lehet venni a világ legkisebb torzítású végfokát. A mi fantáziánkat inkább az eladás oka birizgálja.

A diyaudión 21 oldalon át fűrészelik a f@ngot A 14. old. után meguntam ezt, de a lényeg szerintem ennyi után is átjött. Néhányan megvásárolták és néhányan méregették.
Abban mindenki egyetértett, hogy ez nagyon jó hangú kis erősítő. Abban is, hogy mégis jobb vétel a Benchmark AHB2 négyszer ennyiért. Abban is, hogy kínaiak valótlan adatokat közölnek az erősítő kimeneti teljesítményét illetően és nagyon könnyű ezt a végfokot tönkretenni - csak rövid ideig túl kell hajtani, vagy aláterhelni és örökre letilt a védelme.
Azoknak mindenképpen ajánlott vétel lehet akik soha nem hallgatnak 5W-nál hangosabban zenét és nem extrém impedancia/fázismenetű hangsugárzójuk van.
Azt is el tudom képzelni, hogy az eladás oka inkább a kis teljesítmény és nem a hangminőség.

Nem értelek?!
Ezt már többször megbeszéltük. Azzal kezdődik, hogy kinek-kinek mit jelent. Mivel nem egyformán érzékeljük a zenét. És mivel a többség (sajnos) nem igazán kikupált e téren, így megpróbál másra támaszkodni, ami persze nem szerencsés dolog. Ez olyan mintha mástól kérdeznéd meg, hogy az eléd tett ételnek milyen az íze? És persze erre rakódik az üzleti oldal a reklámokkal, készüléknévvel, és külsővel. Elég, ha a hifi showra gondolunk. Ez nem valami sötét dolog, hanem csak üzlet. Az meg, hogy valaki ki akarja mérni, hogy mitől szól jól valami az olyan mint a szent grál felfedezése. Én megmaradnék annál, hogy beérem az általam megtapasztal legjobb hangzásnál az általam épített erősítők tekintetében, és nem nagyon foglalkozom a miértekkel.

Nem keresni a dolgok okát, az szembe megy az emberi kíváncsisággal.
De jól beleillik egy középkori átlagba, ahol a vallás adott magyarázatot sok mindenre (és igyekeztek minél több embert minél butább szinten tartani). Ha ezt az irányt rávetítem arra amit mondasz, akkor a nálad tapasztalt jóság azért jó, mert mondjuk Isten úgy akarta.
Talán Skori írta valahol, hogy biztosan van oka annak, mi hogyan szól, csak esetleg mi még nem tudjuk mik ezek. És az irány valószínűleg helyes, mert ami 20-30 éve még kiugróan nagyon jónak számított, azt ma már az alap készülékek is tudják, legyen az akár rögzített hang, rádióadás, vagy TV műsor.

Lágyíndítás működhet?

Üdv mindenkinek. Aktív mélyláda erősítője állandóan leveri a 16B kismegszakítót. Ezt csak bekapcsoláskor. D-class erősítő. 6db 200V 1000uf kondik miatt szerintem. Esetleg egy ilyen lágyíndító megoldaná a problémát?

Előre is köszönöm.

Nagyobb, vagy lomhább karakterisztikájú kismegszakítóról elindul, és jól működik? Ha igen, akkor segíthet a lágyindító.
De a lágyindító elsősorban trafóknál ígér megoldást, és nem tudjuk a készülékedben van-e nagy méretű toroid, vagy kapcsolóüzemű tápja van. Jellemzően azokban a készülékekben ahol nagy toroidok vannak a hálózatra kötve, eleve része a a konstrukciónak egy ilyen egység is.

Van mikor bekapcsoláskor éppen nem veri le a kismegszakítót.(picit hallani hogy kattan,de éppen nem kapcsol le) De ez ritka. Általában leveri. Az erősítőben nincs trafó. Kapcsolóüzemű tápja van. Ha feltöltődnek benne a kondik akkor lehet ki be kapcsolni.