Hello! Konkrét elképzelése az embernek akkor lehet, ha épített már ilyesmit. De..
- Az LM3914 alapvetően egyenfeszültséget tud kijelezni. Vagy is a bemenőfeszültségét összehasonlítja a belső referencia feszültség Ref-min és Ref-max közötti értéket bontja 10 felé és
ennek eredményét jelzi ki. Így a 10 Led-et, voltonként kapcsolja be. Ha te 20db Led-et kapcsolnál (ha jól értem) akkor az alsó referenciája 0V és 5V, a felső-é pedig 5V és 10V, akkor 0,5V-onként fogja kapcsolni a Led-eket 0..10V tartományban.
- A lényeg, hogy a bemeneti feszültség arányos legyen a fordulatszámmal, és a referenci a tartományába essen. (Vagy a referencia beállítását kell a bementi jel tartományához igazítani.)
- A TDA 1085-höz induktív jeladó csatlakozik, annak az impulzusszáma (frekvencia) arányos a fordulatszámmal. A frekvencia-feszültség átalakító, benne van az IC-ben, amivel aztán a szabályozást végzi. Lehet hogy a TDA-ból is ki lehetne nyerni a fordulatszámmal arányos feszültséget, de akkor az egész kijelző a hálózati feszültségre kapcsolódik.
- Ha optocsatolót vagy Hall jeladót használsz, akkor függetleníthető a hálózattól a kijelző. Cserében viszont a jeladó a fordulatszámmal arányos impulzusokat fog előállítani, ebből kell készíteni a fordulattal arányos egyenfeszültséget. (Gyakorlatilag ugyan úgy, mint ahogy a robbanómotornál teszik, csak ott nem a gyújtásjelből, hanem jeladód jeléből.
- Maga a 15 ezres fordulat nem probléma, sem a jeladónak, sem az áramkörnek, mert ez frekvenciában a 60-ad részét jelenti, vagy is ez csak 0..250Hz-et jelent.

Szia! A Májkinak a készüléke jó lehet. Valami 10 ezres fordulatig jó. A pic/avr dolgok között van. Bővebben: Link

Üdv a Csapatnak! Egy áramváltót 30A/1V ezt szeretnék illeszteni egy 3914-hez. A segítségeteket kérem. A lenti rajzot gondoltam hozzá, itt a topikban találtam. Egy az egyben rálehet kötni vagy kel módosítani rajta? Segítségeteket előre is köszönöm. Tudtommal mind a két irányba mér az árammérő, hogyan lehetne, hogy csak az egyik irányba működjön a 3914-es ic? Napelem töltés figyelő lenne, ill. ezzel szeretném vezérelni a bojlert, csak akkor fűtene amikor van értékelhető termelés. A kijelző oldalán optócsatolóból készítenék egy "digitális poti"-t ami meghajtana egy ilyen SSR-t ami fázishasitó.
További szép napot!

Valamire jutottál a projektel? Kellett volna neked egy 1Vac-10 Vdc erősítő, meg ez:
0-10V Voltage Monitor.

Hello! A feladat nem oly egyszerű, mint amilyennek tűnik. A váltóáram irányát csak úgy lehet megállapítani, hogy milyen fázisállapotban van az áram, a feszültséghez képest. Tehát fázisérzékeny egyenirányítóra van szükség.
A feladat másik része pedig szabályozástechnika..

LM3914 (EM50186 kit)

Sziasztok!
Az EM50186 gyakorló kit kapcsolási rajzát kellene elkészíteni - azaz inkább kijavítani, mert az eredeti rajz nem helyes. A megépített áramkör működik, így gondoltam, ez alapján visszafejtem a PCB-t kapcsolási rajzzá. Ezt meg is tettem (Tina), azonban ezen sem a valóságban mért értlkek jelennek meg (itt nem az ideális vs. valós eltérésre gondolok). Hogy ellenőrizzem a rajzot, a PCB-n lévő összes áramutat végigmértem fizikálisan is (sípolós ohm mérés). Valami még is hibás, vagy én néztem el valamit. Csatoltam az eredeti rajzot, a Tina fájlt (eredeti és visszafejtett) és a PCB elöl- és tükrözött hátulnézeti képét.

Hozzáadom még a KiCAD-es pdf-eket. A projekt túl nagy, azt esetleg a drive-omta tudom feltenni.

Hello!
Én csak a két kapcsolási rajzot néztem. Az eredetináé, nem kap +12V-ot az Ic és az előerősítő.
Az általad rajzolt megfelelőnek tűnik.
Viszont a referencia beállítása nem jó. Mert az Ic az RefOut és RefAdj lábak között, a belső, kb. 1,2V referenciát állítja be. Így a köztük lévő R9 1k ellenálláson, 1,2mA áram folyik. De ha ez így van, akkor a referencia feszültséget beállító R10 9,1k ellenálláson, UR9=1,2mA/9,1k=10,9V feszültség lenne és ehhez adódik hozzá az R9 1,2V feszültsége. Vagy is a RefOut feszültség 12,12V lenne (durván).
Nos ez 12V tápfesz mellett lehetetlen. Tehát, vagy növelni kell a tápfeszt 15V-ra és akkor lehetséges ekkora referencia, de ekkor meg 1,6W lesz a tok hőtermelése, ami nem egészséges.

Az első mondatod sokat segített. A képen, amit beszúrtam, kijelöléssel jelzem a hiányzó vezetékszakaszt. Ez hiányzott ahhoz, hogy a szintaktikai hiba megszűnjön, de a szemantikai megmaradt.
Amit a rajz 'Uref'-nek nevez, annak valóban 12,2V körül kellene lennie számítás szerint - ahogyan írtad is. A Tina szimulációja 10,54V voltot mutat és az én mérésem a PCB-n 10,3 V körüli. Az első meghajtott led a D11 sohasem világít, illetve a D10 sem, pedig polaritás szerint jól van beforrasztva. Kipróbálok majd egy IC cserért. A D10 azt jelzi, hogy meg van a táp és nincs az áramkörben zárlat - legalább is a kit leírésa szerint. Nem tudom, az okozha-e a két led tönkremenetelét, hogy méréskor az ujjam rövidre zárhatta? A trimmenr potméter nincsen skálázva, így nem lehet beállítani egy körüldelüli százalékos értékre sem. Mérni az ellenállását a trimmer egy adott állásában meg onnantól nem lehet, amikor már be van forrasztva. Így a valós mérést a Tina értékeivel csak 0% és 100% trimmer állásoknál lehet megtenni. Ötletetek van erre? Illetve az idegesít, hogy 4 órát belefektettem a visszafejtésbe és az a kapcsolási rajz nem jó - a Tina szerint.

Hello! A szintaktikai és szemantikai kifejezést hagyjuk meg a programozóknak..
Aki ezt az áramkört tervezte, sokat nem gondolkodott rajta. Inkább csak ollózott.
A referencia áramkörnek van maradék feszültsége, tehát meg sem közelítheti a tápot. De nincs is rá szükség. Mert itt a referencia állításával, a látható kijelzést illesztjük a bemeneti jelhez.
Mert ugye a 10. Led akkor fog jelezni, ha a bemeneti feszültség eléri, vagy meghaladja a referencia RefOut értékét. Annak pedig miért kellene 12V-nak lenni? Tehát ha a referencia osztóban a 9,1k-t kicseréled 4,7k-ra, akkor 7V körüli érték fog kijönni. (A belső referenciának is van toleranciája.)

Így a P1 trimmerrel a referencia 0..7V-ig lesz állítható. (Mondjuk 1V alatt értelmetlen a dolog.)
A trimmert is benézték. Mert a belső referencia osztó ellenállása 10kohm és ezt szabályozod a 100k trimmerrel. Ezért a szabályozás nem lesz lineáris az elfordulással. Itt pld. 0..50%-ig tekerve érjük el az 1V feszültséget, majd innen szinte négyzetesen a 7V referenciát. Pld. 6V és 7V közötti értéket 1,5% forgatással érjük el. A Led-ek árama is változni fog, kb. 1..20mA között a referencia változtatásakor. (Nem biztos hogy szemmel észre vehető.)

Az erősítő fokozat maximális kimeneti csúcstól csúcsig mért feszültsége, nem haladhatja meg a tápfeszt. (Hogy beférjen a szinusz a tápba.) Nos ez 6V csúcsértéket jelentene. A valóságban ez sokkal kisebb, mert a tranyó munkapontja miatt, már 3V csúcsértékű bemeneti jelnél torzítani fog. Az egyenirányítónak is vannak a diódák miatt vesztesége. Így a DC kimeneti jel maximuma 3V lesz, akkor minek ide a 12V referecia?
Egyébként is az erősítő "hiába erősít", a bemeneti 9,1k/1k osztó miatt a teljes erősítés kb, -1dB. Tehát tulajdonképpen az egész gyengít, nem erősít. Csak a bemeneti impedancia lesz 10kohm mint előny. De 3V-nál nem lehet nagyobb a bemeneti jel.

A Q2 tranyó, egy impedancia növelő emitterkövető. Csak épp semmi szükség rá. Az Ic-nek nagy a bemeneti ellenállása, az R7 meg 18k, azzal össze sem mérhető. Tehát ha a tranyót és emitter ellenállását kihagyod, az ég világon semmi nem történik.

AC kapcsolóállásnál és 7V referenciánál, a bemeneti 9,1k/1k osztó miatt, akár 70V is lehet(ne) a bemeneti jel csúcsértéke. Oké, de a kijelző, a váltófeszültség pozitív félperiódusát fogja kijelezni. A kijelzés így minden pozitív félperiódusban követi a bemeneti jelet. Vagy is a kijelző fel-le söpör a félperiódusban. Vagy is ebben az állásban a DOT kijelzésnek semmi értelme, nem fogja pontszerűen mutatni a kivezérlést, csak sávszerűen. És mivel csak a pozitív félperiódusban működik, a fényerő is csökkenni fog.

Na, a többi dolog rendben van..

A Led-ek a tapizástól nem tudnak tönkremenni. Mivel az Ic kimenete áramgenerátoros, ha rövidre záros a Led-eket sem történik semmi. Akkor megy tönkre a Led, ha az Ic kimenetét a GND-re zárod, mert akkor nincs áramkorlátozás és kipukkad.
Egyébként nagyfényerejű Led-ek használata esetén szokott az első Led halványan világítani, mert a belső áramkörök, vagy 100uA-t kajálnak és ez már látszik. Ilyenkor a Led-el párhuzamos ellenállás segít. De ez csak az első csatornán van így.
A D10 is csak akkor pusztul meg, ha a katódját a GND-re zárod.

Mit kellene ötletezni a trimmerrel? Hozzá állítod a referenciát a bemeneti jelhez, hogy maximumon az utolsó Led is jelezzen. A tina úgy sem lüktető hangfrekis jellel dolgozik.

Szia! Köszi a részletes ismertetést. Lenne néhány kérdésem. A referencia áramkör az mi lenne itt? Maga a R9, R10 és P1? Ezekkel tufom állítani, hogy a 10 ledből mennyi világít? Ahogy írtam, tekerem a trimmert, de a D11 sosem világít. Bocs, a rajzon már javítottam, az első piros led az véletlenül szintén D11-el volt jelölve, az helyesen a D10. A D10 csak akkor világít, ha a D10 katód-GND és a D10 anód-GND feszültség különbsége nagyobb mint 1,6 V? A D10 katód-GND feszültséget befolyásolja a P1 állása?

Az Imp (sk2) sorkapocsra egy funkciógenerátor lett csatlakoztatva 10Vpp 1 kHz-es négyszögjellel. Ez amúgy egy bemenet lenne, ahonnon jöhetne jel adott hullámformával, frekvencián? Ezt nem teljesen értem.

Hello! Úgy látom itt erős félreértések vannak. A működés megértéséhez meg kell nézni az adatlapon a belső felépítést.
A Led-ek kapcsolása úgy működik, hogy a RefHi és RefLo pontok között van egy 10 tagú feszültségosztó. Ezek pontjait és a SIG bemeneti jel potenciáljait hasonlítja össze 10 komparátor és kapcsolja a Led-eket meghajtó ramgenerátorokat.
Ha egy komparátor SIG bemenetén magasabb a feszültség, mit amit az osztó felől kap, akkor bekapcsolja a Led-et.
Itt (és általánosságban) a RefLo pont a GND-n van. Ha a RefHi pontra mondjuk 10V feszültséget kapcsolunk, akkor a Led1 (itt Led11) 1V felett kapcsol a Led2 pedig 2V felett stb. 10V felett pedig már a Led10 is világít.
Ennyi a működés oszlop módban. DOT módban pedig csak a legfelső világít a z alatta lévőket meg kioltja az Ic.
Tehát az a lényeg, hogy a SIG feszültsége milyen arányban van a referncia osztók feszültségével.
Vagy is ha az erősítő/csúcsegyenirányító felől maximálisan 3V feszültség érkezik meg (egy adott bemeneti váltófeszültség esetén) akkor a RefHi referencia értékét célszerű 3V-ra állítani. Mert ha 4V-ra állítod, akkor az utolsó Led-ek sosem fognak világítani. (Nem a Led1, mert az a legalsó, annak világítani kell.)
Ha pedig 2V-ra állítod a RefHi feszültségét, akkor 2..3V bementi jel között, már világítani fog mind a 10 Led.
Tehát azért lehet a referencia feszültség állításával a bementi jel nagyságához illeszteni a kijelzést. (Egyszerű ez mint a faék.)

Maga a RefOut refrencia beállítása egy másik dolog. A működés alapja, hogy az RefOut és ADJ pont között az Ic mindig a belső 1,2V referencia feszültséget állítja be. (Persze ha nincs kint az üzemi működés tartományából.)
Első lépésként a két pont közötti ellenállás értékét határozzuk meg. Ez azért szükséges, mert ezzel állítjuk be a Ledek áramát (vagy is az áramgenerátort). Mert az Ic az RefOut pontot terhelő áramnak a tízszeresére fogja beállítani a Led-ek éramát.
Tehát ha ide egy 1kohm-t teszünk, akkor azon az áram 1.2mA, vagy is a Led-ek áramát az Ic 12mA-ra fogja beállítani.
Ha van az ADJ és a GND pont között ellenállás, akkor azon is ez az 1,2mA áram fog átfolyni. Tehát ha mosz az ADJ és GND pontok közé egy 5,1k ellenállást teszünk, azon a feszültségesés UADJ=5,1k*1,2mA=6,12V. A RefOut feszültségéhez, még ehhez hozzájön a RefOut és ADJ láb közötti 1,2V feszültség. Így a RefOut ponton 7,3V feszültség lesz. Ezt kapja meg a P1 trimmer, ebből állíthatjuk be az RHi feszültségét.
(A számítésnál elhanyagoltuk a referencia toleranciáját és az ADJ bementen kifolyó áramot)

A Led-eket pedig áramgenerátor vezérli. Ha a 12mA áramra a Led nyitófeszültsége 1,6V. akkor annyi lesz rajta mérhető, ha világít. Ha 2 vagy 3 Led-et kapcsolunk sorba egy-egy kimenettel, az 12mA áram akkor sem változik, csak ha a Led-ek nyitófeszültségének összege meghaladja az Utáp-2V feszültséget. De a Led áram a Ledek árammérővel történő rövidrezárásával is megmérhető, nem fog történni semmi. (Max a Led nem fog világítani.)

70 voltos Erobogó töltöttségi szint LM3914-el

Sziasztok.
Foglalkozott e már valaki elektromos robogó akku töltöttségi szint mérő műszer készítésével?
Az én robogóm 70 voltos (balójában 65 körül van feltöltve)
Azt szeretném a 59 V-tól 65 V-ig mutatná a 0 tól 100%-ig értéket
Ha leosztom a 65 V-ot 5 V-ra akkor az 59V 4,55V körül van. Ezt a pici különbséget kellene kijelezni az egész skála tartományban.

Valójában a feladat az lenne hogy 4,55 és 5V között szaladjon végig a skála.
Van e valakinek hasonló tapasztalata, vagy esetleg kapcsolási rajza.
Köszönöm a válaszokat.

Nem megoldás az, ha osztás helyett kivonást alkalmazunk? Ha nincs a "nagy" feszültséget feldolgozó OPA, akkor leosztani 30V környékére, és aztán kivonás. Hm?
Vagy Zener dióda használata?

Az LM3914-ben az ellenállás-sor felső és alsó fele is ki van vezetve. Ez azt jelenti, hogy ha az R_HI lábon 5v van, az R_LO pedig 4,55V, akkor a két érték között lesz a skála tartománya. Viszont ebben az IC-ben a referencia szórása, és a komparátorok ofszetje miatt, + a nagy előosztás miatt nem lesz túl pontos az egész áramkör, ezért pl. trimmerpotikkal kellene beállítani az alsó és a felső határértéket. Más alternatíva - egy egyszerű feszültségmérő modult bekötni. Persze akkor nincs igazi építés. Viszont el lehet gondolkozni más alternatívákon. Pl. lehetne Arduino nano-t használni. Kell neki 5V táp, ledek (és/vagy kijelző) meg egy ozstó a mérendő feszültséghez. És persze programot is kell írni rá, ami szintén lehet hobbi, vagy megírathatod valamelyik AI-val, esetleg megtanulod Te,és mindenféle extrát beleprogramozhatsz később...

Hello! Én kiszámoltam és lerajzoltam, hogyan lehet ezt megoldani..
- A bemeneti feszültséget az R1/R2 osztja le 1:11 arányban.
Tehát ha az Ic beállított referencia feszültségeit 11-el megszorozzuk, megkapjuk a jelzés alsó és felső határát.
- A két referencia feszültséget a Max és Min trimmerekkel lehet beállítani. De elsőként mindig a Max referencia feszültséget állítjuk be, mert értelem szerűen a Max állítása elviszi a Min értékét is. Fordítva állítva viszont nem. Tehát a Max az RefHi=65V/11=5,9V-ra, a Min RefLo=59V/11=5.36V-ra adódik.
-Tekintve hogy az Ic RefHi-RefLo feszültsége kisebb lesz mint 1V, a Led-ek "áttűnéssel" jeleznek.
A Led-ek színeit persze tetszés szerint megváltoztathatod.
- BAR üzemmódnál, a Jumprt át kell hidalni. De ekkor lesz a fogyasztása a legnagyobb a kijelzőnek.
- A 9V tápfeszültséget a 65V-ból egy StepDown konverterrel célszerű előállítani a kisebb fogyasztás érdekében. De olyant célszerű választani, ami a 65V feszültséget elviseli. Az R6-ot 2W-osra célszerű választani, jelentősége BAR üzemmód mellett van.

Köszönöm a gyors válaszokat.
PIC megoldás felmerült. Tizenéve már terveztem egy akku töltés szint figyelőt. Néhány mA tartományban skálázott 6 LED-et.
Ha programoznék akkor már 0 tól 100%, 7 seg. kijelzőt raknék.
Gond az hogy ez csak a projekt fele. Terhelésnél 5 voltot is esik a feszültség. Ezt terhelés figyeléssel szeretném korrigálni. Álló helyzetben és menet közben is szeretnék hiteles adatot kapni.

Köszönöm a számításokat. Nemsokára össze fogom rakni és tesztelni.
12 voltos táp van a robogóban, de van a fiókban DC-DC konerter 100 voltos bemenettel. Ha jól működik megérdemel egyet.

Feszültség figyelő

Sziasztok!
Van nekem egy 230v működő feszültség figyelő áram köröm.
Sajnos nem csinál semmit.
Hogy lehet kideríteni hogy rossz az ic.
Ha labortápról adok neki 8V DC akkor ha az ic 5 lábára 1k keresztül fel húzom a + tápra akkor 1 led ki gyulad egy picit világit majd ki alszik ennyit csinál.
Tarománya 190-250voltig kell figyelnie a feszültségget.

Hello!
Feszültséget kellene mérni a 2-es lábhoz (GND) képest, 8-as lábig.
De ha a tápja kondin keresztül van kialakítva, akkor ez áramütés veszélyes lehet!
Tehát célszerű elsőként a 2-3 láb közötti feszültséget megmérni, hogy a táp meg van-e.
Aztán megtáplálni labortápról, hogy ne legyen köze a 230V-hoz. és akkor nyugodtan lehet mérni az Ic-t. (Pár hozzászólással feljebb van a rajzom. Igaz nem ez lesz, de lábak funkciója az alapján érthető és hivatkozható rá.)

1 ic 1,1V van a 2-3 láb között
2 ic 0,16V van a 2-3 láb között.
1 ic 2-8 láb 0,38V
2 ic 2-8 láb 0,45V

Ha "nincs" feszültség a 2-3 láb között, akkor nincs tápfesz. Ott kell keresni a hibát.
Legalább 6V-nak kellene lenni.
De ezek szerint két Ic is van? A méréseket úgy gondoltam, hogy 2-3, 2-4, 2-5 stb. 2-8-ig.
Mert ezn lábakon lehet mérni a referenciát és annak beállításai. De amíg nincs tápfesz, további mérés értelmetlen. Ki kell deríteni, hogyan van kialakítva a táp, hogy tudd mit kell mérni.

Milyen progival tudom vissza rajzolni az ic hogy látnátok hogy van kötve akár online is lehet
Mert van itt 2 db 10V zenner sorba kötve ezek bekötve +- láb közzé.
dióda hid + sorba van egy 100ohm ellenállás és így megy az ic 3 lábára

Legegyszerűbb lenne a Tina, de abban az LM3914 gondolom nincs is benne. De a lényeg úgy sem az Ic, mert annak csak a 2..8 lába közti rész érdekes. A többi úgy is csak a Led-ek és a Mode láb.
Ami érdekes, hogy van-e a tápnál trafó, vagy valami sárga (vagy szürke) X2-es 275V-os kondi, kb. 470nF.. 1µF kapacitással. Azt a részt kell kirajzolni. De ezek szerint +20V lenne a táp.
Ha kondis a táp, akkor a kondi szokott megpusztulni, meg az utána lévő nagyobb kapacitású elkó.

Nincs trafó.
Egy darab 470nF X2 van.
panelröl kép

Elsőként a 470nF kapacitását mérd meg, vagy cseréld ki. Mert vélhetően kapacitásvesztes lett, azért nincs táp.

Azt már ki cseréltem.
Dióda híd +- lába közt 5V van.

Akkor mérd meg a diódákat, a 220µF-os kondit, esetleg zárlatos lett a két zéner.
Ha egyik sem, akkor megpusztult a két Ic. De ez ritka.
De a 220µF-nál megtáplálhatod tápról is az áramkört.

Zénerek zárlatosak szerintem mind a 2 irányba jelez a műszer

Lambda szonda monitor

Sziasztok!
Ha már feljött ez a topik, gondoltam beleteszek én is egy kapcsolást:
Lambda szonda monitorozó LM3914-el
Anno megépítettem, szépen működött.
Hátha jól jön egyszer valakinek.