Igen. Ezt hívják fázistorzításnak.

Nem vagyok én ezzel egyedül.
Nem vagyok a híve a nagy elmélkedéseknek, mivel a gyakorlat a tény. Meg építeni egy erősítőt sokféleképp lehet. és a választott verzió lesz a hangzás alapja.

A felújításkor nem akartam felesleges időt tölteni a készülékkel, így ráerőltettem a Teapo 2.200µF helyére a Vishay10.000µF-kat, és alá forrasztott egy Monacor 2.200-as MKP fóliát. Nos nem én semmilyen zavaró zajt nem halottam a működése közben. Az igaz viszont, hogy én igazi csillagpontos megoldást alkalmaztam, ami egy kapcsolás stabilitásának őre.
Én nem használok a diódák hőátvitelére ragasztót. KP sorozatú hőpaszta a divat nálam erre a célra. A VF sorozatból a VF2 nálam nem vizsgázott jól. Nem szimpatizáltam a fémes hangzásával. Azonban ez rendszerfüggő is lehet. Az viszont tény, hogy nem való az elejére elektrolit kondi. Minden erősítő meghatározó eleme a tápja, Így nem szerencsés a pufferrel spórolni. Azt meg hogy mit jelent a paneltől elszigetelten szerelni azt csak az ismerheti, aki kipróbálja, és rendelkezik olyan észleléssel, amit maga kikupált magának.
Nálam az alapjárat szokásos beállítása a VF-knél, ha jól emlékszem hidegen 30mA-ből melegen 90mA táján lesz.
Hűtés, ha jól van megépítve nem szokott meglepetéseket okozni. Nem szerencsés megépítési gyengéket a kapcsolásokon számonkérni!

A VF3-mam epilógusa
Kézbe vehettem a H2 fejhallgató erősítőm pufferjének kiegészítő kapacitásait. Mivel tartalékot is rendeltem, így jutott a VF3 becsatolójának is belőle. Jobb híján eddig Wima volt benne, azonban a Jantzen Cross Cap audio azért szerencsésebb megoldás. Persze lehetne a harmincszorosáért is tenni bele professzionális darabokat, azonban a jelenlegi felhasználása szempontjából ez túlzó lenne. Nem beszélve, hogy akkor 2x ekkora doboz is kellene a hozzáillő tápok helyigényének megfelelően.
A VF3 története a felújításával itt nálam véget ért, potom 40 ezer forintos költséggel. A hangzásvilága azonban mondhatnám, ellensúlyozta a ráfordításokat.