22v-ról csak érintőlegesen volt szó, majd el ment a téma arrafele. De az nem ez az erősítő, hanem egy külső tápos nagytesó.
A 12v-os kiindulási alap az volt, hogy ennyit mértem a bekapcsolást követő szikrahangos, majd pár perc elteltével megnyugvó és onnantól jól működő trafón.
Ezzel így se súgás, se búgás nem volt, csak síri csend.

Talpon én is gondolkoztam, eredetileg fordítva is akartam. De annyira girbegurba a trafó felülete, hogy nem tudott megállni rajta, oda kellett volna ragasztani a trafóra.
Nagyobb trafónál biztos nem mertem volna így alá tenni, de ez olyan pici és könnyű, hogy a saját kivezetésein képes volt megállni. Lehúzatva is csak kézzel lett rugalmas tányérral.

Toroid berregés

Remélem jó helyen teszem föl a kérdésemet.

Erősítőket építgetek néha javítgatok és felmerült egy egyre fokozódó probléma.
A lemezelt EI és hasonó trafóknál nem vettem észre de a toroidok nálam berregnek.
Ha leválasztó trafóról járatom őket akkor nincs probléma de ha simán a hálózatra teszem őket akkor kivétel nélkül mind berreg , a nagyobbak jobban a kissebbek kevésbé hallhatóan.
A műhely részen ahol ez jelentkezik egy villanyóra utánn egy számítógép megy és egy kamera rögzítő no meg a mostani pokol melegben egy ventillátor. Utánna olvasgattam és még az AI-t is megkérdeztem és azt a választ kaptam hogy egyenáramú komponense van a hálózatnak és az miatt van ez. Ez eléggé idegesítő és fusztáló dolog. Viszont kissé túlmisztifikált leírás van csak a net-en erről. Hogy lehetne ezt éppeszű keretek között kezelni?

Ez egy nagyon is aktuális probléma. Itt olvashatsz róla, és a 8. ábra (1 diódahíd + 2 kondenzátor) is ígéretes lehet.

Szia!
Az első pontot megnézted már ----Dc komponens.

A második régen is célszerű volt egy kondi a primerrel párhuzamosan.

A harmadik egy megfelelő C_L_C szűrő a bemenet elé.

S meglehet , hogy a trafót némi Nitró, csónak, Akrilán lakk valamelyikébe kellene meriteni, s kiszáritani.

Ha ezen régi rajzot megnézed --nem véletlenek a kondi értékek 150Hz feletti komponenseket jól szűrnek.

hiába, nem értettek hozzá!

Első : igen dc komponens probléma lessz szerintem is

A kondis szűrés semmit sem segít mert a betáp iec csatlakozó szűrős.
A trafót még el is hihetném ha nem mind a 30 külömböző toroid ugyanazt művelné.

Igen ezt én is megtaláltam és értelmezgetem.
Amit furcsállok hogy másoknál minden rendben ezzel?
Vagy senki sem foglalkozik ezzel?
Esetleg a toroid üresben melegszik mint a bolond senkit sem zavar?

Néztem gyári megoldásokat de az nem pénztárcabarát részemről.

DC komponenest meg lehet ám mérni, nagy ellenállás, nagy kondenzátor és multiméter (persze villany ne csapjon agyon)...

Másoknál sem fenékig tejfel. De ne szaladj a boltba 180 ezer forintos DC blockert venni, hanem csinálj magadnak. Az egésznek az alapja az, hogy néhány készülék nem szimmetrikusan terheli a hálózatot. Amit én mértem, az 1V alatti DC komponens. Nem megyek bele. De ez a közel 1VDC egy 300VA trafó 3 Ohmos primer tekercsén kózel 300mA gerjesztő áramot produkál. Egy teljesen légrés nélküli toroid vas ezt nem szereti.
A lényeg. Egy kondenzátort kell a trafó primerével sorbakötni, ami leválasztja a DC komponenst. A kondenzátor kivezetései közé valami feszültség korlátozó akármit kell tenni, hogy ne kerüljön rá túl nagy feszültség.
Két kérdés marad. Mekkora a primer áram, mert hát akkora kondenzátor kell, aminek a reaktanciája akkora, hofy ezen az áramon ne essen a kondenzátoron nagy feszültség, legfeljebb 1V vagy kisebb. Például 1000µF esetében 50Hz frekvencián ez kb. 300mA. Ráadásul unipoláris kondenzátor kellene, vagy két soros kondenzátor ellenpolaritással. A kondenzátorok túlfeszültség védelmét egy rövidrezárt graetz híd el tudja látni. Egy 300VA toroid esetében egy legalább 4A-es graetz, valamint két szembekaocsolt 10000µF/6,3V-os kondenzátor kell. Én régi PC alapkapokból bontottam 3300µF/6,3V lowesr kondikat, ebből szembekapcsolva 100Va-es trafóhoz éppen elég. 300VA-hez háromszor ennyi, és így tovább.

Csináltam tesztet DC offszetre. Egészen könnyen elő lehet idézni, és mérni is. Videóm is van róla. Sajnos ide feltenni túl nagy.

Mit mértél mint DC offszet? Nálunk elég stabil a hálózat, offszet is csak ritkán adódik, az is csak párszáz mV. De van ahol panaszkodnak.
Legfőbb forrás a diódával felezett fázisú hajszárító lehet.

Alapból 20mV-ot mértem. 15m hosszabbító végére kötött 2kW-os hőlégfúvó félsebességen ezt közel 3,5V-ra tudta növelni.

A legolcsóbb úgy 40e körül van. Ezt már érdemes megfontolni, mert házilag sem egyszerű lényegesen olcsóbbat csinálni.

Valóban érdemes megfontolni, 40 ezerből biztos hogy nem vennék DC blokkolót, vennék inkább 2db egyforma erősítőt a jófogáson, kibontanám belőlük a trafókat és megvan a 2db trafóm a dual mono erősítőmhöz.

Tedd fel a youtube ra és ide "csak" linkeld a videót ...

Megint oda jutottunk, hogy a két csévés hiperszilnek nincs párja, nem értem miért mellőzik mára szinte mindenhonnan. Az olcsó dolgokba EI vas van, a még olcsóbbakba kapcsitáp, a drágákba meg toroid. Az egymás felett lévő tekercsek sosem lesznek egyformák, mert az átmérő miatt az ohmos ellenállásuk sem lesz egyforma, meg a primerhez képest a szórásuk sem, EI-nél ez elég jól jelentkezik, toroidnál kevésbé, de ott van. A dupla csévés hiperszilen mind a két félprimer, és mind a két fél szekunder teljesen egyforma, ohmosan is meg szórásra is, plusz nincs összehegesztett vasmag (mai EI-k), meg gyűrű vasmag (toroid) amit nem lehet házilag megtekercselni. Ja, és DC blokkoló nélkül is vígan el van.

Egy érdekesség:
Én minden elromlott készüléket szétszedtem korábban kidobás előtt. Az összes hajszárítóban a félsebesség ugyanabban a félhullámban aktív. Pedig lehetne felváltva is, azaz pozitív és negatív félhullámú. Vagy egy készüléken belül egyszerre két fűtőszál, de akkor már inkább ezeket lehetne kombinálni.
Na mindegy. Szóval akár 3,5V is lehet. Ez már nagyobb mint 4 darab PN átmenet.

Szerintem toroidot is lehet ésszel tekerni. Persze nem automata óccsó gépen. De iilyet még nem láttam, mert ha lenne, aranyárban lehetne hozzájutni. De ott van az "R" mag. Az tekercselt mint a toroid, de nem vágott mint a hiperszil. A huzalt lehet menet-menet mellé szépen tekerni, nem szalmakazal szerűen mint a toroidnál. Mondjuk nem olcsó. A hegesztett EI vas meg mehet a búsba. Most járt nálam egy Engl Powerball 100W-os csöves gitárerősítő, hát nem voltam elájulva. Nem csak hogy, hegesztett a trafója, de az árnyékoló dekli ami régebben sajtolt lemez volt, most hajtogatott lemezdarab. Én nem mertem volna ilyet csinálni. Német minőség.
A két csévés hiperszil nekem még a kolorsztár TV trafójától indult. Mondjuk a keletkező piciny légrés miatt az üresjárási áram nem volt olyan kicsi mint toroidnál, de ez főleg meddő teljesítmény. Ki is lehet hangolni fázisjavító kondenzátorral. Apropó! Régen még a fénycső armatúrákban is volt ilyen fázisjavító tag, most meg mintha nem érdekelne senkit.

Létezik amúgy légréses toroid trafómag is, csak nem nagyon láttam.

Én azért szeretem a toroid trafót. Ha lehet, magamnak tekercselem. Másnak soha, csak ha nagyon kedves barátom.

Igen, lehet 3.5V is, de az extrém, ha ugyanannak a 15m-es hosszabbítónak a végére van kötve a hajszárító és a hifi is...

Tekertettem olyan toroidot, ami sosem zúgott. Csak éppen 400V-os primer, és ehhez arányosított szekunder feszültségek kellettek. No meg minimum dupla teljesítményű kivitel.

"Mindenki másképp csinálja..."

Igazad van, de...
Én a középmegcsapolásos szekundereket dupla szállal tekercselem.
Így a vezetékhossz és a rezisztencia mindkét tekercsnél egyforma.
EI, M, Hiperszil, toroid, egyformán alkalmazható. (Toroidon macerás, de megoldható)

A toroiddal kapcsolatban nincs is szükség dupla szálra mert a tekercsek hossza csak minimálisan (pár centit tér el ami csak pár tized Ohmot jelent)

Igen, legfeljebb átüt, mert a két vége lesz egymás mellett, mondjuk 2db 40V-os tekercsnél 80V lesz egymás mellett amit csak a huzalokon lévő lakk választ el egymástól. Nálam ez a "hogyan ne tekerjünk trafót" tipikus esete. Én akkor érzek biztonságban (örök élet +1nap) egy trafót, ha csak menet van menet mellett, körülötte (alatta, felette) pedig szigetelés.

A 90-es években a Kontaktánál a toroidikat 3KV-tal vizsgáltuk átütésre.

Mi volt a vizsgálat eredménye? Mind megfelelő volt, vagy esetleg átütéseket is lehetett látni.

Igen, a primer-szekunder közti szigetelést vizsgáltátok, nem pedig az együtt tekert szekundereket egymáshoz, mert az biztosan nem bír ki annyit.

Akadt néhány hibás darab, 100-ból 2-3. Az átütést egy indikátor lámpa jelezte.

Szekunder-szekunder kötött is vizsgáltuk, amik között nem volt rétegszigetelés.

FB-on fent van a "Minden ami erősítő" csoportban. Aki tag, itt megnézheti:
DC

Az AI válaszából levágtad azt a részt ahol azt írja, hogy előfordulhatnak benne hibák. Ezen a linken pontos adatokat találsz arról, hogy mik a szabvány előírásai többek között a letörési feszültségre is. Ott van az eu-s IEC 60317, az ázsiai JIS C3202 és az amerikai MW 1000C szabvány is. Megtalálhatók huzalátmérőre, és egy, két, három réteg lakkszigetelésre vonatkoztatva is az értékek. Egy 0,01mm-es huzalra egy réteg szigeteléssel mindössze 70V átütési szilárdságot adnak meg, míg mondjuk egy 0,5-ös háromszorosan lakkozottra meg 7kV-ot.

De ez ugye, a gyárból kikerülő huzalra igaz, kérdezd majd meg erről is az AI-t, arra a huzalra már nem igaz, amivel a tekercselő tekercsel. Erre magamtól is rájöttem mérések alapján. Nálam ugyanis az jött ki, hogy arányaiban a vékonyabb huzal bírta a nagyobb feszültséget.

Pár éve csináltam ezt a mérést, a képen van 3 féle huzal, egyik sem bontott hanem mind "új", maradék. Alul a legvékonyabb, felül a legvastagabb. Finoman össze vannak sodorva, a végük csupaszolva ahova kötöttem a mérőfeszültséget. A vékony kibírta az 5kV-ot (DC) is, a középső a 2,5kV-ot még igen az 5kV-ot már nem, a legvastagabb pedig a 2,5kV-ot sem. Miért van ez? Azért van, mert mire hozzám (vagy egy tekercselőhöz) kerül a huzal addigra legalább 2 de inkább 3 alkalommal van átrakva egyik orsóról a másikra. Biztosan láttál már ilyet, a nagy orsó a földön, és onnan tekeredik fel a másik orsóra ami az asztalon forog. Ilyenkor a huzal a saját tengelye körül csavarodik, nyúlik, ami a lakkozásnak nem tesz jót, plusz dörzsölődik az orsó peremén ami mikrorepedésekhez vezet a lakkozáson, és ez ugyanúgy igaz a tekercselőgépek fém, huzalvezető, egyéb alkatrészeire is amivel a huzal tekercselés közben érintkezik.

És akkor térjünk még ki végül az impregnálásra is. A múltkor tettem be egy képet amin gyári erősítő toroid trafója menetzárlatos lett az impregnálás ellenére is. Ez meg olyankor fordul elő, ha a határra van méretezve a trafó. Mindaddig amíg hideg marad semmi baj nincs, de ha kellőképpen melegszik akkor ugye tágulni fog, és ahány féle anyag van ott az mind eltérő módon fog tágulni. Plusz az impregnálás "becsomagolja" az egészet, még kevésbé tud hűlni. De a réz meg a vas az tágulni fog, jobban mint a műanyag, és ilyenkor szintén mikrorepedések lesznek a huzal lakkozásán ami lassan de biztosan menetzárlathoz vezet. Mert ugye, ahol a két szál huzal (egymás feletti sorok, rétegek) közvetlenül egymáshoz feszül, ott nincs köztük impregnáló anyag.