Fórum témák
» Több friss téma |
Akkor lehetne az átpingáltat? Meg a végfokról is, mert így nehéz!
A diódákat rá kell tenni a fet hűtőbordájára, szóval a két dióda nincs jó helyen. A diódák két-két lábát a fet lábaival egy vonalba rakd, a fet két széléhez, úgy majd gond nélkül hozzá tudod ragasztani a fet bordájához a diódát
Valahogy így
A dejódát á kell fogatn a Fet-re?Megcsinálom,és majd megmutizom.
Igen rá kell fogatni, vagy még jobb ha ragasztod. Az a lényeg, hogy a hőkapcsolat minnél jobb legyen. (Ha ragsztod, akkor olyan ragasztót használj, ami bírja a 100°C-t)
Szóval azért kell ráragasztani hogy a FET fűtse a diódát?Tud valaki ehhez az erősítőhöz egy mono hangszínszabályzót,hangerőszabályzással?12 v-os kéne...3 sávos. Kezd sok lenni a kérdés...
És ha nem múlik el,egy ferritgyűrűvel elérek vmit?
Idézet: Végülis igen, de elolvastad a VF3 leírását egyáltalán? Király úr szépen leírja a pontos működést, elkészítést, élesztést, és hogy mi miért van benne. „Szóval azért kell ráragasztani hogy a FET fűtse a diódát?” Azért kell a diódát a fettel hőkapcsolatba hozni hogy stabilizálja a munkapontját az erősítőnek, (szélsőséges esetben hogy ne szálljon el). Bővebben: Link
Elolvastam.Megcsináltam.Gerjed.Kicsit bu*i a scanner,azért homályos.
Ez jónak tűnik. Nem sértésböl, de én is majnem beleléptem: jól gondold át hogy merre áll a dióda! (sajnos a FET tipusszáma nem látszik)
Szerintetek egy sima, 1 szekunderes trafót ha +- osra egyenirányítok, az jó neki? (a trafó 65VA -os) Milyen zavarszűrő kondi kéne a pufferekkel párhuzamosan? (most van benne egy-egy 100nF -os kerámia, de nem sok szart ér) És mégvalami: ha az egyik tápfesz kb 0.3 -val több mint a másik, az mit tud okozni torzítás téren?
MaSTeRFoXX Köszönöm a választ, földhurokra már gondoltam, de nem hinném hogy az lenne. A kb 300mV abból ered, hogy bontott alkatrészekböl építkezem, és két böhöm nagy diódát tettem be egyenirányítónak, és ezeknek nem egyenlő a nyitőfeszültségük. A puffer méretével nem lehet gond , mert 4,7mF az tuti elég. Egyébként nem gerjed (na jó egy pici sistergéses pattogó zizegés van, de ez tök minimális, de ez sztem azért mert PC röl megy) hanem ha jobban kivezérlem, akkor pattog. PC-s hanggenerátorral próbálkoztam, és vannak frekvenciák, amiknél sokkal kisebb amplitudó is kihozza ezt. Megy a mély búgó hang (amugy 10kHz környékén is csinálja) és közbe (erős membránkitéréssel!) Patt-patt-patt pat és egyre gyorsabban követik egymást a pattogások, kb 0,2- 1
MOst két db 6 Ohmos hsz van SORBA KÖTVE a kimenetén, így tudom elérni a legnagyobb hangnyomást. Ha 1 db 6 Ohmosat teszek rá, akkor kicsit kisebb vezérlőjel mellett már pattog, ebből gyanítom, hogy nem a kimeneti amplitudóval van a baj, hanem az eff áramerősséggel. Ezt alátámasztja sztem az eltorzított szinuszjellel történt vezérlés is. Egyszer ugy torzítottam rajta, hogy a csúcsok megmaradtak, de karcsúbb lett a szinusz (nem igazi szinuszos felfutás, hanem kb mint egy hangolt erősítő karakterisztika) Ilyenkor picikét nagyobb amplitudót birt. Amikor meg ugy torzítottam a szinuszt, hogy hasonlítson egy legömbölyített négyszog jelre akkor meg már kisebb amplitudójú vezérlésnél is előjöttek a szapora reccsenések. És mégvalami! Ha megy a zene, és egyszer betorzít akkor egészen halkra téve is lehet hallani valami zugós zajt (nem hálózati brumm), még ha lenémítom a jelet akkor is. A jelenség önmagától nem áll meg, DE HA LEVESZEM A HSZ-t, és visszateszem, akkor MINDEN OK. Amugy ugyan ezt a hangot (amit hasonlít az AM rádió sávok közti (vagy talán rossz vétel+hangolás -nál az adósávon) hangra. Sem ez, sem a pattógó hang nem érzékeny a munkapontra. Tekergetem a trimmert de érdemi változást nem vélek felfedezni. A kimeneten DC szint NINCS. Bocs hogy ennyit rizsáztam, de próbálok minél precízebb lenni. Tudom ehhez nem ártana valami SI böl származtatott mértékegység meg mérőszám. Köszönöm a válaszokat, és az ötleteket.
Bocsi, elírtam valamit : "Amugy ugyan ezt a hangot (amit hasonlít az AM rádió sávok közti (vagy talán rossz vétel+hangolás -nál az adósávon) hangra. " ennek a vége az lenne hogy : ugyan ezt a hangot hallom akkor is mikor bedugom , és nem múlik el magától.
Egyszer nekem is átment rádióba a VF3. Ez érdekes jelenség, és csak sejtésem van, hogy mitől van: Parazitainduktivitásra gondolok a tápkörben (mivel ideiglenesen lett összerakva, ezért hosszúra hagytam a drótokat, és fel van tekerve a PC táp dobozában) Még valami adót is sikerült befogni. Talán a PWM ventilátor szabályzó kísérletezése közben használt hosszú vezeték keltette zavar miatt volt, csak nem tudom, hogy jutott be az erősítőbe, hiszen a borítás földelve van, de a gyengeáramú részektől elválasztva. Az egészben az a vicc, hogy a vételt akkor vettem észre, mikor már pakoltam elfelé a kísérletezgetés után. A polc mellé álltam, és csak hallom, hogy sistereg a tesla. Közelebbről pedig rájöttem, hogy ez nem sistergés, hanem rádióadás, de nagyon halk volt. Azóta nem tudtam reprodukálni a dolgot. Ahogy kikapcsoltam, és vissza, az vétel megszűnt.
Én is várok magyarázatot a dologra, aki tud kérem világosítson fel.  A táp szimpla szekunder 2 diódával egyenírányítva +- ra, és két 1000µF kondival pufferelve.
Ö... Nekem nem adás jön. Söt nem is egyértelmű olyan hangjva van, még a kis teljesítményű kapcsoló üzemű tápéhoz tudom hasonlítani, csak halkabb. (pl telefontöltőt ha lemerült aksi töltésekor füleled közelröl) Jah és nekem csak akkor jön elő a hang, ha túl k**om a cuccot (asszem áramerősségre érzékeny) Most néztem, hogy 1-2 óra eléggé halk halgatás után a trafó meleg! (65VA trafónak nem kéne melegednie...) Lehet hogy mégis nagyfrekis zajt erősít? Mi lenne ha a visszacsatoló ellenállást felére venném, és a visszacsatoló kondit meg mondjuk 30nF osra a 47 helyett , ami most egy sima kerámia. Túl érzékeny a cuccos, és nekem amugy is csak sub erősítőnek kéne. <[i]a 2Hz is szépen kijön belőle, mert véletlenül 10µF os kondit tettem a bemenetre>
Ilyen zajok is voltak a kezdetekben... Én azzal kezdtem, hogy a javasolt elektrolit kondenzátorok helyet tantált raktam be (nem értem, hogy a Király úrnak miért nem zajos az elektrolittal, nekem egy csomó zajt összeszedett) A visszacsatolásba az ellenállással párhuzamosan nem kell nanós kondi, oda tökéletes a 47pF kerámia. Ha elektrolit kondenzátort használsz, akkor szerintem válts tantálra. A polaritásra a tantálnál is ügyelni kell.
Oké, köszönöm! Mindenképen megpróbálom, bárnekem nem nagyon szed össze semmit, csak ha kiakasztom. A fő probléma, hogy nem lehet rendesen kihajtani. Még egy láma kérdés: a tantálok feszültségtürésének mekkorának kéne lennie, és a kapacitásértékek betartása mennyire fontos? Egyébként "ráizgultam" a nano farados (vagy nem tom még hogy milyen nagyságrendű ) visszacsatolókondi ötletére, mert nekem 100Hz fölött nem kell hogy erősítsen semmit. A visszacsatoló ellenállást le szeretném csökkenteni, mert túl érzékeny a fokozat. Ehez elég lenne a 22kOhm -ot mondjuk 10 kOhm ra csökkenteni, és/vagy az 1kOhm ost kéne megnövelni? (asszem itt az erősítés ugy adódik, hogy 1+( 22kOhm/1kOhm)
A visszacsatolásban a kerámia zavarszűrésre van, ami 47pF, ennek mindenképp maradnia kell.
A másik két kondenzátornak a funkciója, hogy a bemeneten az egyenáramú komponensek szűrje. Minél nagyobbak, annál kisebb frekvenciát lehet áttolni az erősítőn. A nyugalmi áramot sikerült jól beállítani?
Nem tudom hogy a sima kerámia és a "kerámia tárcsa" kondenzátor között mi a különbség. (forma, meg méret, de azon kívül???) Egyébként ha a kondi értékét növelem, pl 1nF -est teszek bele, akkor az ugyan úgy kiszűri azt, amit a 47pF kiszűr. De én addig akarom növelni a kondi értékét, amíg a felső határfrekvencia le nem megy kb 100Hz -re, így megspórolok egy aluláteresztő szűrőt. Azt tudom hogy az egyenszinttől védik a műv.erösítőt az ELKO-k, de nem tom hogy az értékük mennyire számít, mivel nincsenek előfeszítve. (persze egyértelmű hogy alsó határfrekvenciát határozzák meg)
Félreértetted... a 47pf kondi itt nem a hangfrekvenciát szűri, hanem a nagyfrekvenciás zavaroktól védi az erősítőt.
A visszacsatolásban csak egyenáramú komponensek szűrése miatt van kondenzátor. A bemeneten lévő 10µF kondenzátor szintén nagyfrekvenciától, és az egyenáramú komponensektől védi az erősítőt. (felül áteresztő szűrő, tehát ennek az értékét hiába változtatod meg felfelé). Az alul áteresztő szűrőt nem úszod meg. Vagy egy RC tagot illesztesz az erősítő elé, vagy ha normálisabbat akarsz, akkor műveleti erősítővel csinálod meg, van az oldalon bőven kapcsolás, mind a fórumban, mind a gyűjteményben. Keresgélj!!! Szerk: Idézet: Jó lenne tudni, hogy megtörtént-e a beállítás, mert a pattogás recsegés abból is adódhat, hogy a nyugalmi áram alacsony. [off] Amugy elolvastad Király úr írását?[/of] „A nyugalmi áramot sikerült jól beállítani?”
Nem ugyan az??? Tök mind1 annak a kondenzátornak, hogy az a 100kHz -es jel zaj, vagy éppen Te vezérled-e azzal a frekvenciával! A kondenzátor reaktanciája a frekvencia növekedésével CSÖKKEN! És ha kinyitsz egy elektronika könyvet, akkor látni fogod, hogy a műveleti erősítőkre vonatkozó képletek szerint az a kondenzátor határozza meg AZ IDEÁLIS MŰVELETI ERŐSÍTŐ felső határfrekvenciáját. Au=1+(Rv/R1) (itt az R1 az 1kOhmos, az Rv pedig a 22kOhmos. Tehát ha azt a 22kilósat rövidre zárod, akkor 1+ (0.ohm/1kOhm)=1 Jó jó... van igazság abban hogy nem úszom meg az aluláteresztő szűrőt DE CSAK AZÉRT, mert az erősítést ebben a kapcsolásban nem tudom 1 nél lejebb vinni.
Nem érdekel, akkor is megoldom, és már van is rá ötletem.  Nem akarok bunkó és hálátlan lenni, de súlyos tárgyi tévedésekben élsz!!! A bemeneti csatoló kondenzátor emberemlékezet óta nem állt útjába a nagyfrekvenciának. (Talán ha a parazita induktivitása olyan nagy, de abba sem vagyok biztos, hogy az sorba kapcsolódik vele a helyettesítőképben.)  Ez a szerk-nek szól: MONDOM, HOGY A NYUGALMI ÁRAM OK  (kis jelnél nincs torzítás, és kizárt, hogy túlságosan fent lenne a munkapont. (Műszerrel mértem, mikor beállítottam, igaz azóta már eltekertem de a legelső pillanattól ugyan úgy torzít mint most.)
Bocsi, a nyugalmi áramot nem vettem észre, hogy írtad.
Idézet: „A bemeneti csatoló kondenzátor emberemlékezet óta nem állt útjába a nagyfrekvenciának.” Nem vagy bunkó, ezt benéztem, ellentmondás van a mondatomban, hiszen írtam, hogy felül áteresztőként viselkedik Más ötletem nincs. :no:
Hello
Szeretnek epitteni egy sztereo VF3 mas erosittot. Ami az elso hozzaszolasban van nyakrajz az jo nekem? A trafom egy EI magos 100W-os trafo ..ez eleg neki? Ez az erositto eleg lenne egy 80/50W melykozepnek+50/xW magas hangdoboznak? Koszi WaRL0
Hello. Igen, 100VA teljesítmény elég 2×30W leadásához,
ha szimmetrikus a trafód (vagy barominagy puffereket használsz 22mF), és 12V körül ad le oldalanként. Nem tudom, hogy mennyire akarod "taposni" a cuccost (házibuli, stb.), de az EI magos trafó jobban melegszik, mint egy toroid. A másik kérdésedre pedig: igen, szerintem elég az 50W-os hangfalaknak a VF3. (tudom, neked 80/50W, de a z a 80W kb annyit jelent hogy ott még éppen nem ég le a tekercs :smoke: )
Én még arról nem nagyon hallottam h az EI magos trafó jobban melegedik mint egy toroid, vagyis nekem nem, pedig van mind a kettő, de az tuti hogy az EI magosnak nagyobb a szórása. Jah és a hangfalak ha nem torz jelet kapnak akkor nagyobb teljesítményt is képesek elviselni, de kisebb teljesítménnyel is ki lehet ütni egy ládát ha torz jel jön az erősítőből.
Hello
Koszi a gyors valaszt En kb. 2x14VAC ra akarom megtekerni a trafot. Koszi WaRL0
Nekem is megtetszett ez az erősÍtő.Csak ezek az IRF540-esek jók bele?Nekem csak 630-asok vannak,meg 2sk955.Lehetne ezeket is belerakni?Vagy csak ezekkel a fetekkel menne?
Pedig ez így van!
Biztosan nem hallottál olyanról, hogy örvény áramú veszteség.... (ezért lemezelik, és nem 1 tömbből készítik az EI magokat.) A toroidnál nincs számottevő örvényáramú veszteség, mert az igaz 1 tömbből van, de az anyaga nem vezető. SZóval az örvényáramú indukációs feszültség nem tud kisülni a vason keresztül. (EI magos trafó hatásfoka kb 80%, toroid magosé jóval 90% fölött)
Köszi a választ,majd megnézem,mit produkálnak ezekkel a fetekkel,bár lehet,hogy inkább mégis marad az 540-es széria..
|
Bejelentkezés
Hirdetés |
