Fórum témák

» Több friss téma
Fórum » Inverteres hegesztőtrafó
 
Témaindító: Gabi, idő: Aug 12, 2005
Lapozás: OK   4 / 562
(#) mex válasza szarka hozzászólására (») Nov 4, 2008 /
 
Az állandómágneseknek nagy a koercivitásuk,épp ez a tulajdonságuk teszi alkalmassá a tartósan mágnesezett állapot fennmaradását.
Magyarul nehéz ezeket az anyagokat demagnetizálni,illetve átpolarizálni.
Ezért nem képzelhető el egy inverter vasmagjaként ahol 50-150kHz frekivel mágneseződne át.
(#) erdgab hozzászólása Jan 2, 2009 /
 
Sziasztok,Mindenkit üdvözlök!
Megkérdezném tisztelettel,van é már valakinek általa épített inverteres hegesztő gépe (?),végigolvasva a fórumot,ilyet nem találtam csak terveket.Komolyan érdekelne,van e haladás valakinél!Én építettem 2 gépet,nem vagyok profi se elktrotudor,de van némi tapasztalatom,szívesen segítek,ha tudok és infók,rajzok még érdekelnének.
Üdv!
Gábor

P1010357.JPG
    
(#) p_istvan válasza erdgab hozzászólására (») Jan 2, 2009 /
 
Szervusz!

Menyire vált be amit készítettél, illetve menyiből tudtad kihozni (kapcsolási rajz)? Egy kisebb inverterest, már egy ideje szeretnék készíteni, de konkrét megépített készülék publikáció kevés található és az is inkább a komplikáltabbak közül való. Eddig a nagyteljesítményű kapcsolóüzemű áramkörök kimaradtak az érdeklődésemből, ezért érdekel minden infó.

Üdv: P István

(#) erdgab válasza p_istvan hozzászólására (») Jan 2, 2009 / 3
 
Szia!
Nem panaszkodom a gépekre,a kisebb gép előbb melegszik,2,5mm pálcával szépen dolgozik a nagyobbik többet bír,elviszi a 4-es pálcát is,de ott már gyorsabban melegszik,2,5 pálcával otthoni barkácsolásnál pl:garázskapu,kerítés,stb. akár egész nap is mehet.Kapcsolásuk nem bonyolult,aránylag könnyen meg lehet építeni,sajna,E65 vagy ETD59 magokat csak a gyártótól tudtam rendelni,a többi cucc beszerezhető és részben kitermelhető máshonnan.A nagyobbik gépem olyan 15000-be van a kisebbik csak 5000 forintba,ez készült később és sok mindent meg tudtam szerezni hozzá.Mind két gépben van hővédelem és Antistick,mellékelem a rajzokat,talán másokat is érdekel.
Üdv!
Gábor
(#) p_istvan válasza erdgab hozzászólására (») Jan 2, 2009 /
 
Köszönöm a választ!

Látom a ferrit beszerzése a döntő, ha találok akkor valamelyiknek nekilátok.
(#) erdgab válasza p_istvan hozzászólására (») Jan 3, 2009 /
 
A TALIBT Vácon gyárt ilyeneket,ha érdekel adok egy nevet és címet is.
(#) p_istvan válasza erdgab hozzászólására (») Jan 3, 2009 /
 
Igen, érdekel a TALIBT elérhetősége.

A trafó tekercsek szigetelését mivel oldottad meg, és impregnálást vagy szigetelő lakkot használtál?

Az IGBT-ket ki lehet váltani sorvég tranzisztorokkal? (van 15 db BU2520DX-em) Bár tartok tőle, hogy elég nyűgös lenne.
(#) erdgab válasza p_istvan hozzászólására (») Jan 3, 2009 /
 
Nos,én 1 évvel ezelőtt építettem a gépeket,akkor még élt a köv. cím : Litavecz Zoltán tel: 0627501220,akkor én vele beszéltem személyesen és tőle rendeltem E65 magot,lényeges,hogy légrés nélküli kivitel legyen és hozzá egy fekvő csévét ,kivezetés rögzítő tüskék nélkül,anno 4000 volt postai utánvéttel.A bt Cím: Vác 2600 , Zrínyi u. 39. T:++(27) 501 220 Fax:++(27) 501 221 e-mail:tali@vnet.hu
Trafó szigetelésre vékony prespánpapírt és lakkot használtam.Anno szóba került a sorvégtranyó is,de sajna nem jó,egyik oldalra a 2 IGBT helyett kéne egy fél talicskával ,hogy bírjon annyit (100A),a másik ok,hogy nagyon nagy lenne az eldisszipált teljesítmény (C-E maradékfesz szor áram),akkora borda kéne mint egy hokedli és még hűteni is kéne.Nem kell félni az IGBT-ktől,most a LOMEX-ben kb. egy ezres darabja,de nézd meg az árlistát,60APU04 is van náluk.Az általad említett tranyókból nekem is van egy marékkal.
(#) p_istvan válasza erdgab hozzászólására (») Jan 3, 2009 /
 
Köszönöm a választ!
Az 0.1 mm légrés az egy 0.1 mm-es-es prespán vagy hasonló szigetelő lemez a két vasmagfél közé helyezve értendő? (igazából 0.2 mm a légrés?)
És ha jól értem mind az ETD59, mind az E65-ös vasmagnál is ugyanannyi a légrés?
(#) erdgab válasza p_istvan hozzászólására (») Jan 3, 2009 /
 
Igen,0,1mm a légrés vagyis az E (ETD) magok közé (3 szeletke) 0,1mm vastag valamit kell behelyezni összeszerelésnél,én műanyag lapból vágtam és tetem be.Lehet műanyag,prespán,csillám akár még papírdarab is!
(#) p_istvan válasza erdgab hozzászólására (») Jan 3, 2009 /
 
Kösz!
Akkor elkezdem az alkatrészeket begyűjteni.
(#) ShadeW válasza erdgab hozzászólására (») Jan 17, 2009 /
 
Üdv! Nagyon pofás kis jószágok! Meddig birja a strapát 4-es pálcával? Azt szeretném kérdezni, hogy a rajzon szerepló IFRD123 cserélhető-e valami más mondjuk IRFR 120-ra?
(#) ati72 válasza p_istvan hozzászólására (») Jan 18, 2009 /
 
Üdv!
Érdekelne, hogy hol tart az anyagbeszerzés, ugyanis én is ott tartok, de az E65 ferrit még kétséges. ( A Tali Bt. még nem válaszolt) A többi úgy néz ki meglesz, bár csak a félvezetők ára túlmegy a 10 000 Ft -on.
(#) Remci válasza ati72 hozzászólására (») Jan 18, 2009 /
 
Hello!

A Tali bt-nél mennyibe kerül az E 65-ös mag? Még nem volt időm beszélni velük, de itt is találtam.
(#) p_istvan válasza ati72 hozzászólására (») Jan 18, 2009 /
 
Szervusz!

Én a kisebbik invertert akarom elkészíteni, ETD59-el. Ebben a google barátom segített: találtam helyben (Debrecen) 2500 Ft-ért kompletten csévetesttel együtt.
A félvezetők ára sajnos tényleg húzós, én a Lomexet találtam optimálisnak (volt arrafelé dolgom és így a postaköltséget megspóroltam)
Annyit változtattam, hogy a két pár IGBT (IRG4PC50U) helyett egy pár HGTG20N60A4D vettem. Egyrészt így olcsóbb vagy 2000 Ft-tal, másrészt ezek az IGBT-k kicsit nagyobb teljesítményűek és legfőképpen gyorsabbak: az eredeti IGBT-vel az a gond hogy max 40kH-ig ajánlja a gyártó kapcsoló üzemben (rezonáns tápban lehetne több is, de ez nem az) és ezek az inverterek is 35-40kHz-el mennek és emiatt nagyok a kapcsolási veszteségek, amin csak kicsit enyhít a több darab párhuzamos kapcsolása (könnyebb hűteni) az összesen eldisszipált teljesítmény változatlan marad.

Viszont, 0,3mm-es tekercselőhuzalt még keresek!

Üdv: P István
(#) p_istvan válasza p_istvan hozzászólására (») Jan 18, 2009 /
 
A vezérlés feszültségét is át fogom méretezni 14-15V-ra mert az adatlapokon is egyértelműen látszik, hogy 12 V-tal nagyobbak a kapcsolási veszteségek. Az eredeti orosz kapcsolásokon még 14V van, nyilván nem véletlenül.
(#) ati72 válasza Remci hozzászólására (») Jan 18, 2009 /
 
Hali!
Még nem tudom mert nem válaszoltak, de ha még nem emelték az árakat akkor náluk olcsóbb mint a TME . (erdgab írta fentebb , "Nos,én 1 évvel ezelőtt építettem a gépeket .... anno 4000 volt postai utánvéttel.")
Hátha...
(#) ati72 válasza p_istvan hozzászólására (») Jan 18, 2009 /
 
Üdv!
Ilyen szinten én nem mélyedtem még bele (lehet nem is vagyok elég profi hozzá... ez majd menet közben kiderül), még ott tartok hogy az anyagokat beszerezzem, a lehetőségekhez mérten a legolcsóbban. A kapcsolás egy kipróbált szerkezet s úgy gondoltam hogy én ezt megépítem, s a későbbiekben ez továbbfejleszthető. De a jónak nem vagyok elrontója, így ha a HGTG20N60A4D jobb (s nem utolsó hogy olcsóbb!) akkor megnézem én is.
A Lomex-et találtam én is a legolcsóbbnak. A huzalt egy tekercselőtől szerzem be, sajnos ferritje nincs.
(#) p_istvan válasza ati72 hozzászólására (») Jan 18, 2009 /
 
Úgy olcsóbb, ha négy darab helyett kettőt veszek a jobb IGBT-ből, ami szerintem elég a 100A-es hegesztőhöz.
Az IRG4PC50U az eredeti orosz kapcsolásból maradt a kapcsolásban, akkor (3-4 éve ha jól látom) még nem volt árban és minőségben hozzáférhető alternatívája.
(#) ati72 válasza p_istvan hozzászólására (») Jan 18, 2009 /
 
Igen, valóban nagyobb teljesítményű, de a 130A változathoz szerintem még ebből is kell a két pár. Főleg ha az említett vezérlő fesz. is vissza van állítva az eredeti értékre, s ez hatással van a kimenő-teljesítményre is.
Megnéztem az eredeti orosz oldalt és egy kép újabb lökést adott a gép összerakásához. Ez alapján feltételezem, hogy képes a szerkezet AWI-hegesztésre is ,ami ismét csak továbbfejlesztésre ad lehetőséget. (No de először is működjön az alapgép. Még az is igen távol van.)

argon_.JPG
    
(#) p_istvan válasza ati72 hozzászólására (») Jan 18, 2009 /
 
Igen, a nagyobb változathoz lehet, hogy kellene a két pár (azt is meg kellene nézni hogy, menyire párhuzamosíthatóak) .
De a vezérlő feszültséget mindenképp érdemes növelni, mert az csökkenti az IGBT-k (főleg a kapcsolási) veszteségeit és igy azok melegedését.
(#) erdgab válasza ShadeW hozzászólására (») Jan 18, 2009 /
 
Szia!

Az IRFR120 is jó lehet az IRFD123 helyett,nem próbáltam.Az IRFR120 a 8,5A áramával messze felülmúlja az IRFD123 1,3A tudását,lehet,hogy feleslegesen sok is.Ebben e pozicióban az IGBT gét kisütését végzi,annak meg jó lehet.A nagyobbik gépet nem nyúztam 4mm elektródával,de hegesztettem vele,szerintem ilyen vastag elektródával 10% lehet a gép bekapcsolási ideje,1 perc hegesztés- 9 perc szünet.Igazából a 2,5mm elektródával bírja sokkal jobban a strapát,ne feledjük,ez házilag készített gép,nem ipari viszonyokra való,de ettől nagyon jól használható.Nem mondok nevet,típust ahol a 80-100A gépek táblázatában a 60A tartós használatára csak 25-35% bekapcsolási időt ad meg a gyártó,ezeket torony magasan veri,nagyon sok múlik az építésen!!
Gábor
(#) erdgab válasza p_istvan hozzászólására (») Jan 18, 2009 /
 
Szia!
Jó választás a HGTG (70A) ,de ne feledd az iGBT-k nem használják a belső diódájukat ebben a kapcsolásban,tehát a kűlső HFA15TB60 diódákra továbbra is szükség van.Az ETD59-cel is mázlid van ennyi kincsért helyben!A TALI-nál ennyi volt az E65 csévével + posta.Az ETD59-cet úgy tekerd meg,hogy fél rész primer,erre a szekunder,majd végül a másik fél rész primer.Szoros legyen a csatolás,másképp nem jön ki akkora teljesítmény!Az orosz kolléga képeit mutatnám,mellékletben.
Gábor
(#) p_istvan válasza erdgab hozzászólására (») Jan 18, 2009 /
 
A dióda elhagyására nem is gondoltam, de a tekercseléssel kapcsolatos tanácsot köszönöm!
Gondolkoztam a dolgon, mert a közép és nagyfrekis trafóknál a skin hatás mellett jelentős probléma a közelhatás (proximity effect), főleg ha egynél több rétegű a primer vagy szekunder, nagyon megnő a tekercs vesztsége. Ezen segíthet az általad is leírt osztott tekercselés, de én éppen a túl szoros csatolástól tartottam (túl nagy zárlati áram). De ha a gyakorlat azt mutatja hogy nem gond, sőt szükséges a szorosabb csatolás az mindenképp jó hír.
Üdv: P István
(#) erdgab válasza p_istvan hozzászólására (») Jan 18, 2009 /
 
Ez a skin hatás is érdekes dolog.Sokan hivatkoznak rá,szerintem is okkal,de sokan meg nem foglalkoznak vele,vagyis tömör,kör vagy profil huzalból tekercselik a trafókat,amik persze működnek is!Nem a sok szálas módszert követik,pláne nem litze huzalt használnak,gondolom,így olcsóbb és jobban ki lehet használni az amúgy is szűkös ablakkeresztmetszetet.Teszek fel pár képet gyári megoldásokról a mellékletben.A szoros csatolás valóban aggodalomra adhat okot,de a Tt trafó (áramváltó) jól teljesíti a feladatát,másokra hivatkozva mondom,kb. 10% az áram kihajlás,ami normálisnak mondható,nekem nincs hozzá műszerem,hogy mérni tudjam.A zárlati áram gondra meg ott van az ANTISTICK aminek a beavatkozási idejét,föl-le,módosítani is lehet az optónál az 1000µF kondival.Felfelé a tapasztalat szerint felesleges,a 1,5-2 mp-nek elégnek kell lenni,de láttam gyári adatot ahol ez az idő 0,8mp.Írtad,hogy módosítod a segédtáp feszt 14-15V-re,ez ok,de akkor a meghajtóban is módosítani kell a zéner értékét.A 18V zéner még jó,megvédi az IGBT gétjét,lehet két 18V szembekapcsolt zéner is ott.Az első kísérleteknél a 13V/5W zéner a 13-14V segédtáp fesznél már erősen melegedett,így lett inkább 12V s akkor a 13V/1,3W zéner is bőven jó.A vezérlő és meghajtó panelt összekötve az IGBT-k nincsennek beforrasztva és a 310V DC nincs csatlakoztatva,segédtáp 12V-ről járatva a zéneren kb. 5,1V mérhető egy DVM-mel, 13-14V segédtáp esetén itt már 5,4-5,6V mérhető,itt már melegedtek az 5W zénerek és a meghajtó körben a 200 ohmos (2x100ohm) ellenállások is és a segédtáp áram is közelített az 1A-hoz,ventilátor nem innen kap ménküt.Szkóppal pontosan lehet mérni ezeket a feszültségeket,a DVM mást mutat,nem részletezem,azok gyakorlati adatok azoknak kiknek csak az van,szkóp nincs, nekem se nincsen.
(#) Remci válasza erdgab hozzászólására (») Jan 18, 2009 /
 
Szia!

Az ETD59 tekercselését úgy érted hogy a primer 35 menet felét alulra, majd a szekunder és arra a primer másik fele? Majd az egyik primer vége és a másik primer kezdete összekötve.Csak pontosításképp,nem szeretném majd 2-szer tekerni

Üdv
(#) p_istvan válasza erdgab hozzászólására (») Jan 18, 2009 /
 
Megnyugtattál!
Persze lehet tömör huzalból is tekerni 0,6-0,8-as huzalig nem is olyan nagy gond, nagyobbal egész jó lesz a látszólagos kitöltési tényező, de az biztos hogy rettenetesen fog melegedni, mert az áram csak a töredék keresztmetszeten fog folyni. Az egyik képen azért lapos huzallal (kettő párhuzamosan) van tekerve a trafó, ami azért sokkal jobb mint a hasonló keresztmetszetű kör huzal.
Közben találtam a lomok között U57-es vasat (meg E42-öt de ez mos kevés bármire is) a fojtóhoz, mivel van 1,5 és 2,1 mm-es huzalom érdemes-e velük megtekerni (több szál párhuzamosan)? Elvileg elég kicsi a válóáramú terhelése...
Üdv: P István
(#) erdgab válasza Remci hozzászólására (») Jan 18, 2009 /
 
Szia!
Igen,úgy értettem!
Vigyázz a tekercselés irányára!
(#) erdgab válasza p_istvan hozzászólására (») Jan 18, 2009 /
 
A hozzászólásod első részében pontosan és jó látod a dolgokat!Az U57 jó a fojtónak és szerintem az említett huzalokból meg is lehet csinálni.Csak megemlíteném,hogy a főtrafó szekunderét és a fojtó tekercsét meg lehet alkotni kellő keresztmetszetű vörösréz szalagból is.
(#) erdgab hozzászólása Jan 18, 2009 /
 
Béláim az úrban!
Valószínű,hogy az átlagosnál hosszabb hozzászólásokat fogok írni egy-egy témában,ezért Tisztelettel elnézést kérek a Moderátoroktól és Mindannyiatoktól!Úgy gondolom,hogy egy bőbeszédű írás sokat segíthet mindenkinek,aki megpróbálja után építeni valamelyik gépet,persze senkinek nem garantálom a sikert,de mindent megteszek ami a tudásomból és tapasztalatomból telik,hogy segítsek s talán azoknak nagyobb segítség (ezt nem sértésnek szánom!!!!) akiknek kisebb a tudása,de van kedvük és kitartásuk egy ilyen munkát bevállalni!Nekem is jólesett anno mások önzetlen segítsége!!E levél mellékletében a kisebbik gép panelterveit osztom meg veletek.Szabadkézi rajzolás,nem muszáj követni,lehet csak tájékoztató,döntse el ki-ki magának!!A vezérlő panel mindkét esetben,néhány alkatrész kivételével teljesen azonos,ezt én is koppintottam,a következő levelemben lesz!
Következő: »»   4 / 562
Bejelentkezés

Belépés

Hirdetés
Lapoda.hu     XDT.hu     HEStore.hu
Az oldalon sütiket használunk a helyes működéshez. Bővebb információt az adatvédelmi szabályzatban olvashatsz. Megértettem