Fórum témák
» Több friss téma |
Idézet: „zajvédettség miatt használják a differenciális módot.” ez nem csak műverősítőknél van így? mer azt tudom, hogy azoknál így van...., de, hogy egy adc-nél:nemtudom:
Én az offszetet a bemeneti műv erősítő invertáló bemenetére kötném...
Ha jól értelmezem a megoldásodat, te a bemeneti műveleti erősítő kimenete, az AD konverter bemenetére kötnéd az ofszet feszültséget. Ezzel az a probléma, hogy a műveleti erősítő kb 10-ohmmal csatlakozik az AD konverter bemenetére ekkor nagyon nagy árammal kellene meghajtani ezt a 10 ohmot, létrejöjjön a megfelelő eltolás, ráadásul túlterhelnéd a bemeneti erősítő kimenetét, és az offszet feszültéget állító műveleti erősítő kimenetét is.
Az áramerősséget soros ellenállás beiktatásával lecsökkentem olyan mértékben hogy ne tegyen kárt a műveleti erősítőben. Potméterrel már müködött.
A másik megoldás amit kifogok próbálni a te kapcsolásod alapján. A trimmer helyére teszem a TL431-est , de a + és - táp közé beiktatva.
Hello!
Találtam egy jó application note-ot. Ebben látok olyat, hogy nem invertáló erősítő offset állítás. Meg van olyan is hogy követő erősítő offset állítása. Szerintetek ezek jók lennének. Mert akkor egy első fokozat lehetne a buffer meg az erősítés állítás egyben, egy nem invertáló. A következő meg lehetne a követő fokozat offsettel. Mit gondoltok? És akkor nem is kell az offsetet mindig állítgatni.
A 4. lapon a jobb felső tetszik. 4db. ellenállás + poti van benne.
A 8. oldalon vannak +feszültség referenciák. Én TL431-el próbálkozok inkább, de ez is egy lehetőség.
Nekem a 4. oldalon az Offset Voltage Adjustment for voltage followers is hasznosnak tünik. Ezt a referencia dolgot te hogyan gondolod megcsinálni? Mert vannak készen 3 lábú IC-k is ilyenre. Vagy azt gondoltad hogy nem a bemenő jelet tolod el mondjuk felfele 1 volttal, hanem az ADC-re kötött referencia feszültségeket tolod lefelé 1V-al?
Az Offset Voltage Adjustment for voltage followers tulajdonképpen az amit Masterfoxx is megépített. Attól függően hogy mekkora visszacsatolást használ elmászkál neki az offset.
Ez a TL431 is egy ilyen 3 lábú referencia IC. Azt gondolom hogy beteszem a potmeter helyére aztán kész. Kipróbálom mindkét megoldást. Kipróbálom azt is hogy a TL431-et egy áramkorlátozó 10Kohmos ellenálláson keresztül közvetlenül az AD átalakító bemenetére kötöm. Persze előtte beállítom a megfelelő feszültséget mielőtt rákötöm.
De ha az 1,2,5x erősítést egyel előrébb egy külön fokozatban csinálja az ember, akkor a visszacsatolással nem kell variálni nem? Vagy akkor is elmászik az offszet az előtte levő fokozat miatt?
Sziasztok!
Próbáltam végigolvasni ezt a topicot( elkedtem néhány napja mikor beregisztráltam). Valami fogalmam van a dolgokról, de ilyen gyors AD-kel még nem dolgoztam. Ezért sok bizonytalan kérdésem van, ami abból fakad, amit itt olvasok, amiket terveztek megvalósítani. Mielőtt kijelentenék bármit kérem válaszoljatok néhány kérdésemre! 1. Egy 100Msps sebességű AD 1sec alatt 100MBájtot ad át a kimenetén(100millió*8bites számot/sec?) 2. Egy 100Msps sebesség 100MHz es működést takar? Ilyen kvarcot kell ráakasztani az órajelet előállító oszcira? 3. Egy USB-s port legnagyobb sebessége 480Mbit/sec, azaz 60MBájt/sec? 4. Egy PC-s winyó normális írási sebessége 20MBájt/sec? 5. Egy CPLD 150MHz el pörög, és egy órajalre egy utasítást tud végrehajtani? 6. PIC 10MIPS sebességű, propeller 20MIPS? 7. Az AD által nyomott számokat ki kell olvasni, majd át kell tölteni a SRAM-ba(vagy más eszközbe)? Egyelőre abbahagyom, és kérem ne vegyétek kötözködésnek, válaszoljuk meg a kérdéseket, gondoljuk át újból, és keressük meg mi lehet a jó megoldás!
Szia!
Üdvözlünk a megszállottak közt  Kezdem én a válaszokat.1. Igen 1 sec alatt 100 milliószor ad ki a párhuzamos kimenetein új adatot. (Ha 10 bites akkor 100 milliószor 10 bit stb...) 2. Azt takarja hogy maximálisan 100Mhz-es órajelet adhatsz neki, azaz 10ns-onként kérhetsz új konverziót. 3. Igen az USB Full speed ezen a sebességen jár. (Viszont mi nem akarjuk real-time-ban átküldeni a gépre az adatot, mert nem tudnánk a PC ilyen sebességgel ennyi adatot feldolgozni) 4. Erről fogalmam sincs, de sokféle SCSI és IDE vinyó van úgyhogy lehet van gyorsabb is. 5. A CPLD nem hajt végre utasítást. Logikai, szinkron, aszinkron, kombinációs hálózatok alakíthatók ki belőle. Úgy mintha összeraknád kapukból számlálókból flipflopokból stb... Ez nem egy processzor hanem egy programozható logika. Ha 150Mhz-en járatod az azt jelenti hogy ha van benne pl egy számláló annak az órajele 150Mhz lehet (de ha felszorzod vagy leosztod akkor nem annyi) De pl egy VAGY kapunak nem kell órajel. 6. PIC nem 10Mhz, hanem maximálisan ráadható órajel/4. Mert minden utasítást 4 órajel ciklus alatt hajt végre. Tehát pl 16F877 az max 20Mhz órával 5MIPS (millió utasítás per sec) Vagy 18F4550 20Mhz-ről lehet 12MIPS is mert bellül van egy 96Mhz-es PLL. Szóval ez elég változó. De nemcsak PIC mikrokontroller van, vannak gyorsabb 16,32 bitesek is, más gyártmányok is. (pl: AVR, ARM) A propellerben meg ha jól tudom van oylan is amiben 8 darab párhuzamosan működő 80MHz-es mag van. 7. Az AD-ről nyomatott számok azonnal megjelennek a kimenetén többnyire, memóriába szokás menteni, mert nehéz ilyen gyorsan feldolgozni. Igazából ezek csak neked kérdések, mi már tudjuk a megoldást  Remélem segítettem.Idézet: „PIC nem 10Mhz, hanem maximálisan ráadható órajel/4.” Akkor az avr siman veri 
Gondoltam hogy rálicitálsz.
 Egyébként én tervezem egy dsPIC-es szkóp építését is. Ha 40MIPS-en hajtom akkor is legalább 5Mhz-es memória címzést el tudok érni, mert van 16bites portjuk.
Gtk ha azt hiszed hogy az AVR gyorsabb akkor tévedében élsz
Mert az tévedés hogy az AVR annyi utasítást hajt végre amilyen az órajele. Ugyanis egy halom utasítása van ami 2,3,4 órajelciklus alatt fut le. Ugrások és egyebek. Úgyhogy 16Mhz-ről hajtva lehet hogy csak 8-10 MIPS a sebesség. És akkor a 18F sorozoat a 12MIPs-el az leveri. Úgyhogy nem lehet egyértelműen győztest hírdetni. Egyezzetek ki döntetlenben.
Szia Gory!
Örülök, hogy ilyen gyorsan reagáltál, köszi! Akkor folytassuk az egyszerűség miatt a pontokkal. 1. ok 2. ok 3. ok 4. elég annyi, hogy lassabb mint az USB elvi max sebessége. 7. ez is ok, tehát valahogy el kell venni az adatokat az AD-ről és ha már vannak, fel is kéne dolgozni, azaz ebben az esetben megjeleníteni. 6. Én nem azt írtam, hogy 10MHz-es a PIC, hanem azt, hogy 10MIPS-es a leggyorsabb, persze kivéve a dsPIC-eket és a 24F-eket. A 18F-esek 10MIPS-esek 40MHz-es PLL-es oscival(10MHz-e kristállyal) Következtetés, hogy nagyon lassúak az online feldolgozáshoz, még a RAM-ba áttöltéshez is. (erre rájöttetek menet közben, mert az elején sokat olvastam ilyesmiről, állt is a szőr a hátamon! )De amit írtál az okés, csak félreértetted a kérdést. 5. Idézet: „5. A CPLD nem hajt végre utasítást. Logikai, szinkron, aszinkron, kombinációs hálózatok alakíthatók ki belőle. Úgy mintha összeraknád kapukból számlálókból flipflopokból stb... Ez nem egy processzor hanem egy programozható logika. Ha 150Mhz-en járatod az azt jelenti hogy ha van benne pl egy számláló annak az órajele 150Mhz lehet (de ha felszorzod vagy leosztod akkor nem annyi) De pl egy VAGY kapunak nem kell órajel.” No ez nem volt előttem teljesen tiszta! Akkor értem, miért ebben látjátok a megoldást a SRAM-ba töltésig, igaz én tudnék más módot is(talán olcsóbb is), de ezt majd később és akkor, ha érdekel valakit. Idézet: „Igazából ezek csak neked kérdések, mi már tudjuk a megoldást” Ezek az 5. kivételével pontosító kérdések voltak, hogy azonos alapról tudjak tovább kérdezni. Tehát most ott tartok amit értek hogyan akarjátok, hogy fogtok egy gyors logikát, beállítjátok, hogy sorban feltöltsön egy SRAM-ot az AD adataival. Eddig okés a SRAM-ban van az adat. Innen mi a terv, azon kívül, hogy USB-n keresztül próbáljuk betolni egy program bemenetére az adatokat, miközben sokszoros sebességgel jönnének a továbbiak, amikkel nem lehet mit kezdeni?
Az a baj, hogy egy adat fogadása, letárolása nem megy egy utasítással, sőt. Ekkor mindjárt kevés lesz egy bármilyen uC 40, vagy akár 100MIPS-e.
Hát attól függ hogy mekkora mintavételezési sebességet akarsz elérni. A jelenlegi szkópom 16f877a-val 277Khz-en mintavételez és tökéletesen elégedett vagyok az eredménnyel. Tisztában vagyunk a mikrovezérlők korlátaival. Gyorsabb szkóphoz ezért gondolkodunk CPLD-be.
De például a dsPIC-nek már van 16bites portja így reményeim szerint egyetlen INC utasítással megoldható a RAM címzése. Még nem foglalkoztam behatóbban a dsPIC-el (kb.1ó). De nemhiszem hogy gondot fog okozni.
Sziasztok!
Csak egy felvetés: FPGA-n még nem gondolkodtatok? Asszem abbol van akár 550MHz-es is, és van benne RAM, tehát nem kéne külső memóriát használni. ??
De, csak az még bonyolultabb......
Köszi az application note-ot. Én a 4. oldalon lévő jobb fölsőhöz hasonlót eszeltem ki
Találtam egy újabb szkópot, mondjuk nem egy komolya szerkezet... (de kész van)
Arab oldal, baloldalaon van a scrollbar....... [link=http://www.khazama.com/project/oscope/]http://www.khazama.com/project/oscope/[/link] A kapcsolása [link=http://www.khazama.com/project/oscope/Schematic.pdf]http://www.khazama.com/project/oscope/Schematic.pdf[/link] 4051-es IC-t használ analóg multiplexerként
Az ilyen egyszerű kapcsolások tetszenek nekem.
Az első az biztos hogy szkóp és nem egy robbanó szerkezet ? Gyanúsak azok a zöld hengeres izék.
Meg a CPLD sokkal olcsóbb mint az FPGA.
Akkor ezzel 27KHz-et már meg is tudsz mérni. Nem fikázni akarlak, nehogy félreérts, de egy 10MHz-es szkópot jó lenne összerakni, amihez 100Msps kéne és még itt is csak 10 pontból állna a jel burkolója.
Igen ez is egy lehetőség, de ha ez működne, akkor is "csak" ott tartanánk, hogy van egy "nagy" RAM tele adatokkal. Eddig CPLD-vel is el lehet jutni olcsóbban.
|
Bejelentkezés
Hirdetés |
