Fórum témák

» Több friss téma
Fórum » Ventilátoros hűtés
 
Témaindító: Alkotó, idő: Szept 16, 2009
Témakörök:
Lapozás: OK   1 / 5
(#) Alkotó hozzászólása Szept 16, 2009 /
 
Témaindítónak, hatékony ventillátoros hűtésre van szükségem, melynek kapcsán végeztem néhány kísérletet. Csak az a baj, hogy ezek homlokegyenest ellenkeznek a szokásokkal. E miatt gondoltam, lesznek itt olyan hozzáértők, akik jártassak az aerodinamikában és a fizika hőtani részében legalább annyira, hogy legyen véleményük a dologról.
Az összes kísérletet számítógépes tápegységből kiszerelt ventilátorral végeztem, és összesen 4db-on, tehát nem egyedi esetről van szó.

Konkrétan az alábbiak zavarnak:
1. A ventillátorok minden általam látott esetben "szívják" a meleget. Tehát a termelődő hőt. pontosabban az átmelegedett levegő egy kis részét kivezetik a dobozból. Ebben van is némi logika, de... jön a kísérlet és romba dől minden. Ha megfordítjuk az áramlási irányt, tehát "fújásra" állítjuk akkor a hűtési intenzitás minimum a duplája lesz, de inkább az 5 szöröse. (Javaslom mindenkinek, hogy ha van kéznél egy ilyen ventillátora, akkor indítsa be és tegye a kezfejét elé, mondjuk 5 cm-re. Ha ezt a szívó oldalon tesszük, semmit nem érzünk, sőt még a szőrszálacskáink se borzolódnak meg. Viszont ha a fújó oldalra tesszük, fázni fog a bőrünk, borzolódnak a szőrök, és jön a libabőr.).
Ezt nem ragozom tovább, várom az érveket, és majd akkor elmondom a többi gondolatom hozzá.
2. Mint említettem 4 db (küllemében teljesen azonos, de mind más-más cimkével a közepén) ventillátorral kísérleteztem, mindegyikkel ugyanazokat a teszteket végeztem. Pontosan 12V-ról forgattam őket, és közben mértem az áramot is. Az eltérés brutális. Az áramfelvétel névlegestől való eltérése engem nem nagyon érdekelt, de a fordulatszámuk közti eltérés rettenetes. Ugyan nem tudom pontosan mérni, de a leglassabb és a leggyorsabb között, minimum háromszoros a viszony. A leggyorsabbtól szinte süvít a levegő, míg a leglassabbnál még a fújó oldalon is alig érezni a légmozgást. Mivel hűteni akarok vele, elég fontos a szállított levegő mennyisége. A lassúbb ventillátor 20V-nál "érte utól" a többit.

Végül egy kis laikus gondolat. Azt tételezem fel, a kényszerhűtés hatásossága elsősorban attól függ, mennyi levegőt, milyen gyorsan tudok "mozgatni" a hűtőfelület bordái között. Aztán ennek már csak hozadéka, hogy ha nagyobb a légmozgás sebessége, akkor kevesebb légmennyiség is hasonló hatást válthat ki, mint több levegő lassúbb áramlással.

Várok minden okos, és persze kevésbé megalapozott gondolatot is a ventilátoros hűtés témakörében.
(#) gege997 válasza Alkotó hozzászólására (») Szept 16, 2009 /
 
Ha csak elméleti szinten okoskodunk:
- A ventillátor ugyanannyi levegőt fúj mint szív(legyen V). Azért érezni erősebbnek a fúvóoldalt, mert ott kisebb térszögben, nagyobb sebességgel mozog a levegő mint a szívóoldalon.
- A hűtés hatékonysága csak egy dologtól függ: a bordával érintkező levegő és a borda hőmérsékletkülönbsége. A kezünknél nem igy van, mert a kezünket a párolgás hűti leginkább, nem a hőátadás.
- Ha kiszívjuk a dobozból a meleg levegőt akkor V meleg levegő megy ki és V hideg levegő megy be valahol másol, hiszen a dobozon kivül nem keveredik a levegő jelentősen. Ha befújjuk a hideget akkor V hideg megy be, de bent keveredik a hideg és a meleg, tehát kimegy valamennyi hideg és meleg keveredve. Igy a dobozban melegebb levegő marad mint a szívós esetben és a 2. pont szerint kisebb hőkölönbség = kisebb hatásfok. Persze a "doboz" lehet a borda körüli térrész is, a gondolatmenet ugyanez.
(#) Alkotó válasza gege997 hozzászólására (») Szept 16, 2009 /
 
Teljesen világos. De mit mondtam kipróbáltam (a kézpróbát csak mellékesen javasoltam)
Hűtöttem bordát szívással, és fújással is. Igaz, nem volt zárt doboz körülötte, ami az elméleted szerint elég lényeges tényező. Fújva, 1/5 idő alatt hűlt le mint szívással. Ez elég egyértelmű kísérleti eredmény.
(van egy hőfigyelő elem a bordán, ami adott hőfokon bekapcsolja, majd ha kellően visszahűlt kikapcsolja, így csak az időt kellett mérnem a két légmozgásirány között)

A szívott és fújt légmennyiség nyilvánvaló azonossága mondjuk akkor lenne szerintem hasonló hatású, ha pl. egy 100mmm átmérőjű csőben helyeznénk el 100mm-es ventillátort. Ekkor tényleg azonos lenne mindkét oldal hűtőhatása.
(#) gege997 válasza Alkotó hozzászólására (») Szept 16, 2009 /
 
Igen, amit irtam az dobozra jó leginkább, ha a bordára teszed közvetlenül akkor a fújt levegőáram gyorsabban cseréli a levegőt a lamellák közt mint a szívó. Mondjuk pc-kben pl. amúgy is igy van : hűtőbordára tett venti fújja a bordát, ház, táp venti szívja ki a levegőt.
Valamint a bekapcsolás után egész más lehet a helyzet(amikor a borda már "üzemmeleg", de a készülék minden része még nem), mint 1-2 óra átmelegedés után, persze ez is inkább egy komplett készüléknél, nem egy asztalra tett borda+venti konfignál lényeges.
(#) greatman válasza Alkotó hozzászólására (») Szept 16, 2009 /
 
Szia!
A hatékony hűtést ventillátorral akkor tudod elérni, ha mindkét módszert használod. Tehát fújod és szívod is egyszerre. Dobozban (zárt dobozról beszélek), pl. számítógépházban is, akkor a legjobb a hatásfok, ha a dobozban egy alul elhelyezett ventillátor befelé fújja a levegőt, egy másik pedig felül kifelé fújja. Fontos, hogy a befelé fújó ventillátor minnél alacsonyabban legyen, akár a doboz aljára fektetve, (ilyenkor biztosítani kell a kellő távolságot a doboz és mondjuk az asztal vagy padló között pl. lábakkal, vagy görgőkkel), a másik ventillátor (ami akár a táp ventillátora is lehet) pedig átlósan felfelé a gép hátulján vagy tetején elhelyezve. A könnyű levegő áramlást is figyelembe kell venni, ne legyen csak minimális akadályozó elem, ne alakuljon ki örvénylés, illetve a ventillátoroknak ne kelljen még ezzel is megküzdeni. A másik a ventillátorok kiválasztása. Törekedjünk a minnél nagyobb átmérő felé. Nagyobb légáramlás, kissebb zaj. Hozzáteszem, hogy amelyik ventillátornál azt érezted, hogy alig fúj, az nagyon megtévesztő lehet. Igazából nem az a lényeg, hogy hogyan fúj, hanem a szállított légmennyiség. Próbáld ki! Vegyél egy jó nagy szemeteszsákot, minnél nagyobbat, de nagyon vékonyfalút. Szigetelőszalaggal ragaszd rá az egyik ventillátort az egyik végére. Egy másikkal fújjál a felragasztott ventillátoron keresztül a zsákba levegőt. A zsák mérete segít kiszámolni a levegő mennyiségét, majd szívasd ki a felragasztott ventillátorral, miközben méred az időt. Na ez egy nagyon sacc mérés lesz, de látni fogod, hogy milyen gyorsan, kb. mennyi levegőt fújt magán keresztül. Egy nagy szemeteszsákba akár fél köbméter levegő is belefér.
(#) greatman válasza gege997 hozzászólására (») Szept 16, 2009 /
 
Ezért nem mindegy, hogy mit, hol és miért használunk. Hűtőborda hűtésre egyértelműen a fújás a jó, de nem azért mert több levegőt fúj a ventillátor mint szív. A fújó oldalon a levegő kényszerítve van egy irányba, amíg a szívó oldalon gyakorlatilag minden felől áramlik. (Ez sem teljesen így van, de most ez részletkérdés.) Továbbá, mint tudjuk a levegő nem valami jó hővezető. Ha a levegő részecskéket egy meleg borda felől elszívjuk, ott ritkulni fog a levegő, oda ugyan áramolni fog valamennyi friss levegő, de azt is elszívjuk, így a hőátadás leromlik. Az álló levegőtől ugyan jobb lesz, de a hatásfok nem. Ha fújjuk a levegőt egy bordára, akkor ott ugye nyomás fog keletkezni, rádásul friss levegőből, ami a felmelegedett levegőt kiszorítja, a friss levegő részecskéket rányomja a meleg felületre, a levegő ott sűrűsödni fog, így javulni fog a hőátadás. Na ezért hűlt le hamarabb a borda a fújó ventillátortól. Azonban doboznál már teljesen más a helyzet.
(#) Alkotó válasza greatman hozzászólására (») Szept 16, 2009 /
 
Remek meglátásaid vannak. Ezt a kukazsákos mókát biztosan eljátszom majd, és elmesélem mi lett az eredmény.

Felvetettél egy olyan szempontot is, amire magam is gondoltam, de nem akartam az elején előhozakodni vele. Mégpedig a ventilátor mérete. Gond nélkül beszerezhető a 8cm-es, és a 12 cm-es méret. Ha ezt köröknek tekintjük, és nem számolunk a belső agy méretével, akkor a 8cm-es durván 50cm2 felületű, míg a 12cm-es 113cm2. Kérdés, hogy vetekedhet-e két kicsi egy naggyal (nálam csak két kicsi fér el, azt is terveztem használni)
(#) gege997 válasza greatman hozzászólására (») Szept 16, 2009 /
 
A gondolatmeneted a megnövekedő nyomásról elméletben jó, gyakorlatban egy nem légmentesen szigetelt borda és egy kis ventillátor esetén elhanyagolható. Ugye a hőátadás arányos a nyomással egy 8-12cm-es pc ventillátor meg nem hiszem hogy akár 1-2%-nyi nyomásváltozást elő tudna idézni.
(könnyen elvégezhető kisérlet, 1 atmoszféra nyomás ugye 10m viszoszlopot képes megtatani, 1%-a az 10cm, egy vékony csőbe bele kell tölteni 10cm "hosszú" vizet, felül befogva hogy ne follyon ki függőlegesbe állitani és elulról fújni a ventillátorral, majd elengedni felül a befogást. Ha elindul lefele, akkor kisebb a nyomás, amit a venti előállit, mint 0,01 atm.)Kipróbáltam, nem tart meg 10cm vizet, 1% alatt nyomásnővekedésre meg mondhatjuk hogy elhanyagolható.
A jósági sorrend nem szívás, álló levegő, fújás, hanem álló l., szivás, fújás, ezt szintén kipróbálhatod.
Marad a hatékonyabban cseréli a levegőt a bordák közt érv, amivel én is egyetértek.
Kis/nagy venti: lényegében csak a szállitott levegőmennyiség számit, az meg a keresztmentszet*szállitási sebesség, tehát növelheted a venti sebességét, vagy a méretét is. Persze mindkét esetben különböző veszteségekkel kell számolni:
nagyobb venti: nagyobb hely,
nagyobb sebesség: nagyobb zaj, nagyobb veszteség a légörvények miatt
A két ventinél elméletben duplázódik a szállitott levegő, elméletben ugyanaz a hatás mint egy dupla keresztmetszetű, de azonos sebességű ventinél. Persze a hatásfok csak akkor javul arányosan, ha a hűtendő felület is van akkora, mint a két venti keresztmetszete.
(#) greatman válasza Alkotó hozzászólására (») Szept 16, 2009 /
 
Két kissebb ventillátornál lehet még egy variáció. Mégpedig az, hogy a két ventillátort egymás mögé teszed. De nem közvetlenül egymásra, hanem némi távolságot (4 - 5 cm) hagysz a két ventillátor között. Próbáld ki. Mindkét ventillátort kösd be, indítsd el. Elősször nézd meg egy ventillátor mennyi levegőt fúj, majd tedd mögé a másik ventillátort és kezdj el játszani a távolsággal. Lesz olyan távolság, ahol jelentősen meg fog növekedni a levegő áramlás, de ez csak egy pontban lesz. Ez a megoldás akkor lehet jó, ha a kifújó nyílás mérete korlátozott.
Gege997: A jósági sorrenddel kapcsolatban úgy van ahogy írtad. Én is ezt írtam, de így utólag olvasva valóban kicsit félreérthető voltam. A nyomás - depresszió valóban nem jelentős, de a borda hűtésénél sok kicsi sokra megy. Igazából a szívásnak bordánál az a legnagyobb baja, hogy túl sok fals levegőt (ami alig érintkezik a borda hőleadó felületeivel)szív a ventillátor. Ha azonban a borda tetejét lezárjuk és a ventillátort oldalra szereljük (mintegy csöveket alakítunk ki a bordaközekből), akkor már tökmindegy, hogy szív vagy fúj a ventillátor.
(#) greatman válasza Alkotó hozzászólására (») Szept 16, 2009 /
 
Ventillátor méret. Jellemzően a méretesebb 12 - 14 cm -es ventillátorok sokkal jobbnak tűnnek. Csendesebbek, több levegőt szállítanak. Az öcsém gépében (oldalán) egy 30 cm -es óriás ventillátor forog. Kb. 360 a fodulata, gyakorlatilag zajtalan, viszont a gép belsejében tornádó van. Ha két kicsinek van hely, akkor a következőt tudod még tenni. A kivezető nyílást teljes egészében kivágod, ne legyen semmi a ventillátor illetve a levegő útjában. Ez jelentősen tudja növelni a hatásfokot és csökkenti a zajt. Esetleg ventillátor rácsot (olyan drótból készült szép krómozott) teszel elé., az nagyon kicsi örvénylést okoz.
(#) Alkotó válasza greatman hozzászólására (») Szept 16, 2009 /
 
Épp azért két kicsi ventilátor volt az alapkoncepcióm, mert a borda mérete 186x127mm. Ezt elég jól meg lehet fújni két darab, 10mm-es hézaggal egymás mellé rakott, 80-as "légmozgatóval".
Asztalon mérve (tehát zárt doboz nélkül) egyáltalán ne legyen senkinek semmi kétsége a szívás/fújás közti különbözőségről. A hűtési idő ötöde fújáskor (na jó, 4,5-szeres).

Nem beszéltünk még a porról, meg a zajokról. Az elsőről nincs tapasztalatom, pontosabban csak PC-s van, ahol a tápegység szinte megtelik egy idő után. Viszont a zajról már most is van. A szívás szinte zajtalan, de a fújáskor egyértelmű "súgása" van a levegőnek. Ahogy bordák közt alul-felül kitódul a levegő, jól hallható (azért elviselhető, nem kell hozzá fültok) szélzúgás jelentkezik. Gondolom súrlódik a levegő, közben örvénylik, sőt rezonál egy része, ami ráadásul próbálja a környezetét is "rezgetni". A lényeg hogy zúg, mégha nem is túlzottan.
(#) quite válasza gege997 hozzászólására (») Szept 16, 2009 /
 
Annyiban helyesbítenék, hogy a tápventillátor a számítógépeknél nem szív, hanem fúj.

Amikor szívó ventillátorok voltak, az még a régi "ős" AT tápoknál volt, és talán a kezdetleges olcsóbb ATX tápoknál.

De a komolyabb, minőségi tápok kivétel nélkül mind fújó üzemmódban dolgoznak, már ami a tápot illeti.
Ezzel együtt a táp alatt lévő processzortól pedig elszívják a felfelé szálló meleglevegőt.

Ez volt az egyik fontos kritériuma annakidején az ATX rendszer kidolgozásának, a csatlakozók és a bővítőhelyek azonos pozícióba helyezésén kívül.
(#) Alkotó válasza quite hozzászólására (») Szept 16, 2009 /
 
Idézet:
„a tápventillátor a számítógépeknél nem szív, hanem fúj”


Ezzel az állítással van egy parányi, szinte elhanyagolható kis malőr, mégpedig hogy nem igaz. A tápventillátor szívja a meleget, legalábbis abban a kb. ezer gépben ami az én kezemben volt, eddig kizárólag ezt tapasztaltam. Arról nem is beszélve, hogy a logika is ezt diktálja. A processzor hűtőknél van fújó megoldás, de ott se minden esetben.
(#) bgsf válasza quite hozzászólására (») Szept 17, 2009 /
 
Idézet:
„Annyiban helyesbítenék, hogy a tápventillátor a számítógépeknél nem szív, hanem fúj.”


Ez nem igaz! Még egy PC tápot sem láttam ami befelé fújta volna a hideg levegőt! Ilyen megoldásnál egy tápegységben a nagysebességű levegő örvénylene és lényegesen rosszabb lenne a hatásfok, mert a fele meleg is ott örvénylene a hideggel! Ha viszont szívom kifelé a meleget és dupla felületen engedem be a hideg levegőt akkor a légáramlás lassabb ugyan de egyenletesebb. Az alacsonyabb sebesség miatt kisebb az alkatrészek légellenállása (ami ugye négyzetesen nő a sebességgel) emiatt nem keletkeznek olyan nagy örvények és nem marad hűtetlen hely.
Hidd el nem volt buta ember aki ezt így kitalálta.
(#) greatman hozzászólása Szept 17, 2009 /
 
Na akkor tegyük tisztába ezt a tápventillátor helyzetet. Alapvetően 3 féle kivitel van.
1. A táp hátulján elhelyezett 8cm -es ventillátor, ami kifelé szívja a meleget a tápegységből. A befelé áramló levegő a gép belsejéből származik, ami eleve melegebb a külső levegőnél. Ez a klasszikus kivitel. AT és ATX tápoknál egyaránt előfordul, mind a mai napig. Régebben gyakorlatilag ez az egy ventillátor biztosított szellőzést a gépnek.
2. Jellemzően már csak ATX tápoknál. A táp hátulján elhelyezett 8cm -es ventillátor, ami kifelé szívja a tápegységből a meleget, ill egy másik (általában szintén 8cm -es) ventillátor, ami a tápegység aljában vagy hátulján van elhelyezve. Ez a 2. ventillátor a gép belsejéből a tápegységbe fújja a levegőt, ami szintén eleve melegebb a külső levegőtől. Ez a megoldás javított a tápegységek ill. a gép szellőztetésén, de jellemzően zajosabb a klaszikus megoldásnál.
3. A tápegység aljában elhelyezett 12 vagy 14 cm -es ventillátor, ami a gép belsejéből szívja el a külső hőmérséklettől melegebb levegőt, és fújja a tápegységen keresztül a külvilág felé. Ez a megoldás tűnik jelenleg a legjobb megoldásnak. A nagy ventillátor jelentősen nagy légáramlatot tud kelteni, de nem nagy sebességgel. Ennek köszönhetően a zaj minimális (egyes tápoknál szinte hangtalan), viszon a kellően nagy mennyiségű levegőnek köszönhetően a hűtés is nagyon jó. Továbbá a gép belsejében megrekedő meleg levegőből is képes jelentős mennyiséget kiszívni. Olyan tápot még nem láttam, amiben a külső hideg levegőt fújnák be a tápba. A légáramlás csak a gépből kifelé irányuló. Logikus is, mert ha befelé fújnánk a levegőt, akkor gyakorlatilag a gépet fűtenénk a táp felesleges hőjével.
(#) quite hozzászólása Szept 17, 2009 /
 
Alkotó és bgsf!!!

Először is Alkotónak annyit, hogy akkor az az ezer gép ami a kezedben volt, valószínűleg valami gagyi őskövület lehetett!

Bgsf én egy szóval sem írtam, hogy hideg levegőt fúj, hanem épp elenkezőleg azt írtam, hogy a gép belsejéből a processzortól származó meleg levegőt fújja át a tápon!!! Ergó a tápra a levegőt fújja!

Amiről én beszéltem, az greatman válaszában a 3. kivitelű tápventillátor, és ma már szinte csak ilyet gyártanak, mert rendkívül halk és nagyon hatékony!

Ráadásul ez felel meg leginkább az ATX szabványban előírt alkatrészelhelyezési megoldásoknak.

Az én Packard Bell gépemben a csak egyszerűen "a tápok királya" névvel illetett FSP Group táp van, amely cégtől nagyon sok más tápgyártó lincenszel technológiai megoldásokat, illetve sok más nagy gyártónak ez a cég szállít tápokat vagy éppen megoldásokat.

Tehát ezekszerint ti vagy nem láttatok még komoly tápot, vagy csak egyszerűen nem értettétek amit írtam.
(#) gege997 válasza greatman hozzászólására (») Szept 17, 2009 /
 
Ha picit belegondoltok, a 3 eset az ATX tápnál nem különbözik lényegesen, azt, hogy a venti belülre kerül(3) vagy belülre is(2) csak az indokolja, hogy máshol nem fér el(ugye a 12cm venti vagy egy második 8cm már nem férne el a táp hátulján a csatlakozók mellett), a gép szempontjából mindhárom eset kiszivja a levegőt a gépből, a táp itt csak egy rövid légcsatornadarab.
Valamint az, hogy a tápba befele fújt meleglevegő kisebb nyilásokon visszaáramlik a házba a ront a helyzeten a csak kifele sziváshoz képest, persze azonos venti mellett.
Ezért nincs olyan változat, ahol csak egy kis venti fújja be a tápba a levegőt alulról, mert ez rosszabb, mintha szivná kifelé.
(#) Alkotó válasza quite hozzászólására (») Szept 17, 2009 /
 
Érdekesen elkanyarodtunk az alapgondolattól, és szokás szerint valami szélsőget nagyítunk fel jobban mint kéne.

Ezt írod:
Idézet:
„ti vagy nem láttatok még komoly tápot, vagy csak egyszerűen nem értettétek amit írtam”


Had legyen ehhez két gondolatom.
1. Ki mit látott, vagy nem látott, az itt nem meghatározó kérdés. Az hogy a hűtési módjától komoly-e egy számítógépes tápegység, vagy esetleg egyéb elektromos jellemzőitől, én megint csak nem firtatnám a helyedben. Viszont egyáltalán nem azt mondtad korábban, hogy neked van egy olyan "nagyon-nagyon űber szuper csilli-villi tápegységed, ami fújja a levegőt, hanem általánosan kijelentetted, hogy
Idézet:
„minőségi tápok kivétel nélkül mind fújó üzemmódban dolgoznak”
. Ez ma még biztosan orbitális tévedés.
2. Pontosan értettük amit írtál. Épp ez zavar téged ha jól sejtem. Inkább ott lehetett a hibád, hogy jót akartál írni, csak nem úgy sikerült (lásd az idézeteket).
(#) quite válasza Alkotó hozzászólására (») Szept 17, 2009 /
 
Linkelj nékem légyszíves egy olyan komoly, minőségi számítógép tápot napjainkból, ami szívóüzemmódban dolgozik egy hátul elhelyezett 8cm-es ventillátorral.

És légyszives a komolyabb darabokból linkelj, ne valami kínai vackot!

Kössz!

Tehát az első pontodra szó szerint idézem magam:

"De a komolyabb, minőségi tápok kivétel nélkül mind fújó üzemmódban dolgoznak, már ami a tápot illeti.
Ezzel együtt a táp alatt lévő processzortól pedig elszívják a felfelé szálló meleglevegőt.

Ez volt az egyik fontos kritériuma annakidején az ATX rendszer kidolgozásának, a csatlakozók és a bővítőhelyek azonos pozícióba helyezésén kívül."

Vagyis korábban is erről beszéltem!

A második pontodra pedig csak azt válaszolom, hogy engem egyáltalán nem zavar, és ezekszerint migiscsak rosszul értetted amit korábban írtam, ami ráadásul úgy is sikerült, ahogy akartam. :yes:
(#) Alkotó hozzászólása Szept 17, 2009 /
 
A számítógép örökös felemlegetésével, kicsit elsikkad a téma igazi vénája, maga a hűtési elmélet.
Persze nagyon jó példálózni a számítógépek processzorának, házának, és tápegységének hűtésével, hiszen ezen keresztül felszínre kerülnek a miértek is, de ez csak egyetlen területe a gyakorlati alkalmazásnak, mégha elég elterjedt is.
(#) bgsf hozzászólása Szept 17, 2009 /
 
Ha valaki nem érttete a hozzászólásomat vagy aerodinamikailag *** akkor nincs mit mondanom...
Sajnálom. Itt a newgeneration és majd megoldja a problémát! Hurrá! Éljen az új nemzedék! Alkosson új aerodinamikai törvényeket! Csak a levegő nem hülye és ismeri a fizikát! Majd úgy örvénylik ahogy Ő akar!
Részemről a téma lezárva!
(#) snakesix hozzászólása Szept 17, 2009 /
 
nem akarok beleszolni a témába,de a hűtést/hőátadást több dolog befolyásolja.
pl.:
- a borda,és a hütöközeg hőmérsékletkülönbsége,ahogy elöttem irták,
- a hőátadási felület,
- az áramló közeg sebessége,
- az áramló közeg sűrűsége,
- a hűtőközeg fajhője.


szerintem,de még több dolog is közrejátszhat.

(#) izzy hozzászólása Szept 17, 2009 /
 
hellosztok Izzy vagyok és a segicségeteket kérném, ide írok, mert mégis csak a ventilátorral foglalkozik de mégis egy kicsit más.

Kezdem az elején így a lég egyszerűbb!?
Van egy számítógépem, ami igen csak szeret melegedni volt már, hogy az alaplap teljesen elolvadt és nem tudtam, hogy mért veri ki mindig a biztit addig, amiig szét nem kaptam.
Szóval ennek elkerülése véget, egy ipari ventilátort szerkesztetem a gépembe.
(az én esetembe, azaz akinek ilyen nagy hőt termel a gépe saját tapasztalat minden képen szívásra jakja a ventilátort, mert fel izzik az egész, géházz szó szerint)
A problémám hogy a ventilátor 220 voltos, ami ideg lenesen egy kapcsolót szerkesztetem a ventilátorra, de úgy akarom össze hozni, hogy amikor bekapcsolom gépet, akkor kapcsolódjon be a ventilátor is. Eben kérem a sekicségeiteket
én simán úgy gondolom hogy egy meg felelő elektor kapcsolóval ami 12wolt vezérlésű ami 220 at tudja szabályozni de mivel közel vannak a finom elektor mechanikához az egész ezért valamilyen szőrűt is kel használnom mert most ha be van kapcsolva a gépem és fel van állva a windoz és akkor nyomom be a ventilátort akkor 15-20 másod percig az USB-t össze zavarja és minden kikapcsol és újra felismeri mint ha az összes usb-s cuccokat kihúznám és vissza
ere tudtok nekem valami meg oldást
mert csak akkor ál fel mikor el felejtem benyomni a ventilátort de ha mind automata lenne akkor nem zavarnánk egymást
(#) snakesix válasza izzy hozzászólására (») Szept 17, 2009 /
 
elöször is ajánlani tudnám neked az általános iskola 4.ik,5.ik,és a hatodik osztályát.ott foglalkoznak helyesirással.
másodszor a hetedik,nyolcadik osztályt,ott az elektronika alapjaival.( wolt hehe)
utána gyere vissza,és tedd fel ujra a kérdésedet.
ilyenről meg végképp nem is hallottam,h szétolvad az alaplap,és kiveri a biztit.
na mindegy.
(#) greatman válasza izzy hozzászólására (») Szept 18, 2009 /
 
Szia.
Nem tudom milyen géped van, de én még olyat nem láttam, amit normál 12V -os ventillátorral nem lehetett volna meghűteni. Csak nem mindegy, hogy hol vannak a ventillátorok. Azt is jó lenne tudni, hogy milyen kivitelű a ház. Álló vagy fekvő. A tápegység hogyan helyezkedik el? Az alaplap felett, vagy fektetve úgy, hogy rálóg az alaplapra. A 220V -os ventillátor használatát én erősen meggondolónak tartom. Több okból is:
1. Érintésvédelem. (nem véletlenül emeltem ki.
2. Zavarok a gép működésében. (már tapasztalod)
3. Zaj.
4. Körülményes a működtetése
5. Semmi nem idokolja a használatát, jól megválasztott 12V -os ventillátorral ugyanolyan jól lehet hűteni.
6. Ha valami nem ok a működésében, pl zárlat, vagy sérült vezeték, hálózati túlfeszültség stb. , akkor majd tényleg elolvad az alaplapod.

Mellékeltem két képet. A hűtést valami hasonló módon kellene megoldani. Minnél nagyobb átmérőjű ventillátorral. Az 1. képen az alap ventillátor nyíllás elhelyezkedéseket látod, ill a levegő áramlásának irányát. A 2. képen az általam javasolt megoldást.
(#) Alkotó hozzászólása Szept 18, 2009 /
 
Ugyan csak ideiglenesen, de összecsavaroztam a két ventilátoros, "fújó hűtést". Ezt már előre kipróbáltam, még dobozolás előtt, és elég jónak tűnt.
Talán majd egyszer a doboznak lesz, alja és teteje is, amin majd kialakítom a kiáramló nyílásokat is.
(#) bgsf válasza Alkotó hozzászólására (») Szept 19, 2009 / 4
 
Így jó a hűtésed mert a bordák között jól áramlik a levegő! Mit építettél? Erőművet?
Amúgy szerény meglátásom szerint csak akkor érdemes kényszerhűtést alkalmazni ha más megoldás helyhiányában nincs. Lehetőleg törekedni kell arra hogy a sima borda normál körülmények (szobahőmérséklet) között elvigye a hőt. A kényszerhűtés hátránya hogy elromolhat a venti és akkor kezd főni minden.
Visszatérve a ventis hűtésre! Pl a légkondi külső egysége is a lamellák között átszívja a levegőt és nem fújja! Így sokkal csendesebb mert alacsony a levegő sebessége és nem "zenél" a lamellák között! Ha átfújnánk a levegőt a hűtőegységen akkor sokkal zajosabb lennne, ráadásul a levegő csak a legkisebb ellenállás felé menne. Emiatt a hűtőfelület egy része kiesik, vagy teljesen újat kellene tervezni! De mint írtam ez zajnövekedéssel járna!
(#) Bazsinho hozzászólása Jan 17, 2010 /
 
Sziasztok!
2 napja vettem egy vadonatúj Lenovo G550 laptopot. A Windows 7 telepítése után vettem észre, hogy a processzor ventillátora folyamatosan ki-be kapcsolgat, 15 másodpercig hangos zúgás hallgató, 15-20 másodpercig síri csend. Ez a folyamat periodikusan ismétlődik, függetlenül az energiatakarékosságtól.
Az a furcsa, hogy a kifelé áramló levegő csaknem jéghideg.
Elképzelhető, hogy valamilyen gyári problémája van a gépnek?
Olvasgattam korábbi hasonló problémákat a fórumban, miszerint az Everest nevű programmal kéne méregetni. De úgy gondolom, ez egy extrém eset, mégiscsak egy vaci új középkategóriás laptopról van szó, és hideg levegő áramlik ki. Mit ajánlanátok? Lehet használni a gépet, nem fog károsodni?
Előre is köszönöm!
(#) McDeath hozzászólása Feb 21, 2010 /
 
Sziasztok!
A processzor hűtő ventilátorának a 3. lába (általában sárga vezeték) mire szolgál? Mert tudom hogy a fekete a GND ( 1.-es láb ) és a piros a 12V ( 2.-es láb ).
A válaszokat előre is köszönöm.
Üdv
(#) BEMcorp válasza McDeath hozzászólására (») Márc 2, 2010 /
 
A sárga vezeték a fordulatszám-jelkimenete (Fordulatszámmérés)
Következő: »»   1 / 5
Bejelentkezés

Belépés

Hirdetés
Lapoda.hu     XDT.hu     HEStore.hu
Az oldalon sütiket használunk a helyes működéshez. Bővebb információt az adatvédelmi szabályzatban olvashatsz. Megértettem