Többszöri szét- és összeszerelés is eredménytelen maradt. A tengely hosszirányban 1 mm elmozdulást mutatott, a fogaskerékáttétel felőli oldalon a bronzperselynél vékony alátétet tettem, ekkor meg beszorult. A propeller felőli végen a tengely fél-egy mm elmozdulást mutatott a csapágyban, valószínűleg javíthatatlan kikopás, emiatt a rotor néha hozzáér az állórészhez. A fogaskerékáttétel egy üllőszerű műanyag merevítéssel van ráfogatva az állórészre, két lába közül az egyik el van törve, gondolom emiatt nem fekszik passzentosan, emiatt mehetett tönkre a persely, és emiatt súrlódhat a forgórész.
Azt hiszem, ezen a ponton feladom és megköszönöm az eddigi segítséget, a magyarázatot!

Adott egy szobai klasszikus állóventilátor. Búg de nem forog, ha meglököm nagyon lassan forog, megszorulva nincs.

Gondolom kondibaja van, kapható bele, ha igen milyen ajánlott?

Nem szokott benne kondenzátor lenni...

Hát én több olyannal találkoztam, amiben volt kondi.
Hasonló.
Fekete szögletes kondi szokott bennük lenni, sokszor kis füllel, ami rögzíti. De nézz bele, hogy mekkora kapacitású! Sőt nem biztos, hogy a kondi rossz. Már találkoztam szakadt segédfázis tekercsűvel is, akkor kuka az egész. Feleslegesen ne vegyél előre kondit!

Tehát szét kell szedni, és megnézni mi a baja.

A szokásos hiányosság: egy jó kép, lehetőleg a bemenő kábelekkel együtt.
Ha kondi van hozzá, az kívül van, nem a motoron belül.

Proli007 leleményes ventilátor szabályzójához korábban már rajzoltam egy paneltervet, ami akár kézzel is megrajzolható, egyoldalas konstrukció volt.
Most ismét szükségem lesz ilyen vezérlésre, és mivel idő közben részben megnyílt az olcsó és minőségi kétoldalas panel gyártásának lehetősége, másik részben megbarátkoztam a felületszerelt alkatrészek nagyobb méretű tagjaival, ezért rajzoltam egy másik paneltervet is.
Az alapáramkör érintetlenül hagyása mellett, kiegészítettem azt egy stabilizátor résszel, mert korábbi építéseim során általában gondot okozott a szükséges 12V-os egyenfeszültség, amit külön kellett létrehoznom. Most már váltakozó feszültségről (is) működik a panel, ami széles határ között változhat, de magasabb feszültség esetén a bementi puffer feszültségtűrését hozzá kell igazítani, és a stabilizátort is esetleg fel kell szerelni egy hűtőlemezzel (a 7812 a panel legszélén van, ezért szükség esetén jól hűthető).
A huzallábas és a felületszerelt alkatrészeket úgy választottam meg, hogy lehetőleg minél kisebb panelon elférjek, de ez ne kívánjon semmilyen műszaki kompromisszumot. A panel most 31,8x67,3 mm, tehát éppen csak a felfogó furatokkal nagyobb mint a LED-sor, így minimális előlapi helyigénnyel szerelhető.
Egyenlőre még csak virtuálisan létezik a terv, amiről mellékeltem néhány képet. Ha a panelek megérkeznek, és elkészül a tesztpéldány, akkor beszámolok mennyire talált egymásra a terv és a valóság.

Kondicsere után jólett, de viszont a lassú sebességben túl lassan megy és melegszik, vélhetően tekercszárlatos az a kör így azért ment el a kondi is. Maradék sebességfokozatokban jó.

De van egy másik, több mint 20 éves, a 90-es évek lengyelpiacán lett vásárolva. Ablakban volt, megázott, reggel kapcsoltam volna be, beindult de néha furán torpant a motor. Sebességet akartam váltani erre pukkant egy óriásit és büdös lett.
Azóta se nem búg, semmit nem csinál, csak ég benne az izzó.

A kondi nem a motoron hanem a gomboknál lett elhelyezve. Mikor szétkaptam kiderült hogy megázott egy kicsit és nedves volt belül. A kondinak a szigetelése is el volt válva tehát belemehetett a víz, ahogy a motorba is.
A kérdés, létrejöhetett-e benne olyan zárlat ami teljesen leégette a motort ( az is mintha büdös lett volna) vagy jóseséllyel csak a kondi szállt el? 1,5 percet üzemelt aztán sebváltáskor jött a pukk. Tehát érdemes bele kondit venni?
1500Ft bele a kondi, 3 ezertől meg kapok komplett ventit.

http://keptarhely.eu/view.php?file=20210808v00wbpqti.jpeg

http://keptarhely.eu/view.php?file=20210808v00wl5ake.jpeg

Amúgy érdemes megnézi a műszaki tartalmat. Egyszeres szigetelésű kábel, mindenféle rögzítés nélkül a dobozban, belül kritikán aluli forrasztás, mozdításra rögtön leesnek, 15W-is izzó ami kiégeti a mellette futó kábeleket meg magát a burkolatot is.
Motor forgórésze műanyag! tengelyen forog.

Csak azért működött még mert több éves mint ahány üzemóra van benne. Csak ez a nyár előhozta a pincéből de felrobbant. Ha nem ázott volna meg szerintem még mindig működne.
De érdekes, csak javult a fogyvédelem meg a kínaiak is fejlődtek, mert szerintem már a legutolsó aluljáróban meg piacon sincs ennyire bóvli. Made in Taiwan, Alpine Air a márkája..

A leírásod alapján vedd meg az újat...

Ezzel a kijelentéssel én óvatosabban bánnék.

Régen minden jobb volt, de mostanság szemlélem ezeket a ventiket, fejlődtek. Pl a védőrácsba már tartozék a csavarozás, mert felborulás esetén a rögzítőfülek leugrottak és tört a lapát.
Mostmár teljesen zárt, benyúlás elleni lapot is raknak a burkolat közepére.
Régen betekerték a 15W-os izzót, azóta rájöttek hogy a glimm kevesebbet fogyaszt és ki se gyullad tőle a burkolat.
A motortengely már nem hornyos, hanem van rajta egy keresztrúd, a propeller így már nem tud hátracsúszni kimarva a közepét.
Mostanság kettős szigetelésű a kábelük is, a kapcsolói is tartósabbak.
Kondit a motor mögé teszik, ahol optimális esetben hűtése is van a motoron a propeller által átszívott levegő által.
Cserébe a lapátokat csinálják olyan vékonyra hogy elhajlik és forog de nem fújja a levegőt.
De érdekes, csapágyasat még egyet se láttam, mindnél a kondi vagy a tekercs hibásodik meg előbb.


Mindenesetre érdekel hogy milyen meghibásodási sorozat vezetett az enyém halálához. A kondi halt meg vagy maga a motor is leéghetett?

Ez így nem igaz. Régen is láttam a leírt változatokat, meg most is előfordul. Gyártófüggő. Hogy valamelyik égőt rakott bele, az nem jelzőfény, hanem világítás lehetett. Na olyant még nem láttam. Glimm vagy inkább semmi. Ugyanez vonatkozik a kábel, a kapcsoló és a kondenzátor minőségére is. A csúszócsapágy egyik nyárról a másikra meg szokott szorulni, ez a leggyakoribb hiba. Ha leég a motor, kár a fejed törni rajta, olcsóbb az új, mint a tekercselés meg a többi velejáró munka. Akad, aki már a megszorult csapágy miatt is kidobja, minthogy szerelőt keressen, ...

Pedig ott a képemen az égő, én meg glimmeset láttam alig.

Ha leégett a motor akkor kuka, világos.

A kondi ami amúgy 150Ft, több mint 1000-ért adják, ha neten rendelek akkor meg 1900 a postaköltség..
Nem is csodálom hogyha nem viszik szerelőhöz, pláne vidéken ahol + utazás+alkatrész+szerelő többe van mint az új.

De a kérdés hogy 1,5 perc alatt, a víz okozhatott-e olyan zárlatot vagy egy zárlatos kondi hogy a motor is kiégett?
Annyira nem ismerem a pontos működési mechanizmust.

De az unió érdekes mód az ilyeneket nem szabályozza, szénkefés fűnyíró meg 1 év alatt beálló csapágy.. .

Kipróbáltam az új paneltervet. Hibátlanul működik.
Proli007 kitalált egy másik lehetőséget is a ventilátor induló feszültségének létrehozására (nem kell hozzá a darlington tranzisztor), amit önkényesen NTC-FAN 4.1-nek neveztem el. Minimális ügyeskedéssel az eredeti áramkörhöz készült panelon is létrehozható ez az új változat.
A mellékelt fotókon az átalakított állapot látható.
A piros LED-ek fényereje jelentősen erősebb volt mint a zöldeké, ezért ezek fényét párhuzamos ellenállással csökkentettem.
Van még néhány többlet panelon, aki szeretne ilyet annak tudok küldeni (részletek itt).

Adott egy tizenéves (felújított) számítógépház. A szellőztetését - hűtését - szeretném módosítani erről
lenne pár kérdésem. A zöld színnel jelzett szellőző nyílások ventilátor méretűek (1-12, 2,3,4 16cm,) ide lehet lehet levegő keverőt tenni Ezeken kívül az elő, és oldallapon is vannak kisebb-nagyobb nyílások.

Üdv Mindenki !
1, A gépház aljában van két nyílás, az egyiket a tápegység használja. Ha a levegő mozgatásánál is igaz a keresztmetszet-szabály akkor :
Ventilátor ∅12cm= kb 112 cm²
Kifúvó ~14*7 cm = 98 cm²
A gépház lábmagasságából adódó beáramló nyílás : ∅12cm*1,5 cm = 56cm²
Nincs nagy eltérés a keresztmetszetek közt ? Vagy az áramlási sebességek ezt bőven kompenzálják ?

2, Jelenleg a 2. nyílásban van ventillátor ( kifelé dolgozik), megérné-e áttenni a 3,vagy 4, nyílásba, esetleg megduplázni (mindkét nyílásba 1-1...) Érdemes-e a nem használt nyílásokat lezárni ? ( csak a venti-helyeket a 2, vagy a 3-4...)

Köszi M.

Szerintem az egész attól függ milyen fűtőeszközök / hol vannak a gépben... Valamint azok légáramlási iránya mit kíván. Ezeket csak Te tudhatod. Meg kell járatni közel csúcson a cuccost, figyelni hol/mi mennyire melegszik, aszerint korrigálni. Sok venti sem lesz jó mert hangos lesz...
Szerintem az a jó ha lehetőleg az egész házban 1 uralkodó szélirány van, lehetőleg előlről be, hátul ki. Persze egy jó kis videokártya keresztbe tud tenni...

Az alaplap és a táp típusa is ismeretlen...ha látnánk, AT...ATX/álló, fekvő, desktop, baby...stb., hogy hol vannak a tápegység légbeszívó nyílásai. A tápegység ventilátora "szívja" ki a felmelegedet levegőt a táp belsejéből, a régi AT tápokból PC házon kívülre fújta...
Az ábrád értelmetlen, a "tápe"-ben nem az alján szokott lenni a háznak. A "légkavarás" ismeretlen, légáramlás ismert... A jobb PC házakban a procik hűtője felett is előfordul egy tölcsér, ami kivezeti a házon kívülre a proci hőjét...
Fotót a III. évezredben nem olyan nehéz mellékelni...ugyebár.

Ha ott van a tápegység ahova rajzoltad, akkor az lentről szívja a levegőt és hátra nyomja ki, az a légáram nem keveredik a gép belső részével. Ezen kívül ha van egy venti, ami szellőzteti a házat, nagy probléma nem lehet. A nagy fogyasztóknak (CPU, GPU) van saját ventilátoruk, csak annyi kell, hogy a házban is legyen cserélve a levegő.

Nem valószínű, hogy akkora teljesítményű géppel van dolgod, amelyiknél kritikus lenne a precízen tervezett légáram. Nem kell túlgondolni a dolgot házi számítógépeknél (sem).

Ebben tévedsz. Példának okáért számold össze ebben a termékpalettában mennyi az, amelyiknek nem ott van: sharkoon atx házak. Vagy akár az árukeresőn: Bővebben: Link

És ezeken a tápegységeken csak a ventilátornál és a hátsó részen van nyílás. A tápegység hűtése teljesen független a háztól.

Köszönet Urak !

Nyitott maradt a kérdésem : mennyire fontos a be- és kiáramló nyílások keresztmetszete ?
Pl: esetemben a tápegység hűtése :
A kifúvó nyílás ~14*7 cm = 98 cm2, alul a beáramló - a szelepnyitásos formulát használva - ∅12cm*1,5 cm = 56cm2 (1.5 cm a doboz lábainak magassága)
Ennyit számolunk a melegedés miatti térfogatváltozásra ? Vagy az áramlási sebességek simán kiegyenlítik ?

Írtam már, ne gondold túl. A háznak legyen egy szellőztető ventilátora és jónapot.

Ha a tápod alsószerelésű, nem kell vele foglalkozni, akkorák a nyílások, akkora a ventilátor amire a tápnak szüksége van. Még hőfokfüggő ventilátor sebesség szabályzó is lehet benne.

Tizenéves számítógépházról van szó...a linkeden olyan van? Én ilyen házzal még eggyel sem találkoztam, igaz csak a turbo XT-k megjelenésétől a 4 magos pentiomokig foglalkoztam üzletszerűen PC-kkel...
A kérdeseimre a válaszok elmaradtak! Azok nélkül vakon beszélgetünk...

Már tizenéve is voltak ilyen számítógépházak.

Nekem Sharkoon RE-X8 economy házam van, valamikor 2013-ban vettem (2013 szeptemberében írtam róla, hogyan raktam bele laptopDVD-t). Ez a ház már akkor se a legdrágábbak közé tartozott, mondhatom, hogy teljesen átlagos árfekvésű volt.
Kb. 13-14 évvel ezelőtt kezdett elterjedni ez a fajta kialakítás a normál méretű ATX házaknál, majd terjedt tovább a kisebbekre is. Amit leírtál, pont mutatja, hogy igen, a te üzleti életed pont e korszak előtt ért véget, lehet ezért nem találkoztál vele. Ekkoriban kezdett a köztudatba is jobban bejönni a kábelmenedzsment létjogosultsága, ezért is alakultak a házak és követték a trendet.
Turbo XT korszakban jellemzően még minden fekvő házas volt - manapság vadászni kell fekvő házra, hacsak nem valami gyári összerakásút keresel, de azoknál is kevésbé jellemző. A fogyasztói igény átalakult úgy, hogy nem a házra szokás már rárakni a monitort (ami ugye akkoriban még dögnehéz CRT volt, ezért is építették a házakat is olyan strapabíróra), hanem valahol külön van lerakva, esetleg kis barebone méretű és el is van rejtve szem elől a monitor mögött.

De tessék, itt van 2012-ből is a sharkoon palettája: archive.org
Ugyanekkor a chieftec még inkább felülre rakta a tápot a házaiban, de a kábelmenedzsment se nagyon dívott nála: archive.org

NTC Fan6

Proli007 cikkéhez én is rajzoltam egy paneltervet. Pontosabban ez csak a hőfokfüggő ventilátor vezérlés része, mert nekem a relés részletre nem volt szükségem. Praktikussági okokból, a panel pontosan azonos méretű és csatlakozású mint a lágyindító panelje.
Összeraktam egy példány, ami elsőre indult, és várakozás szerint működik.

Hőmérséklettől függő fordulatszám vezérlés

Skori is rajzolt egy lehetséges megoldást a hőmérséklettől függő ventilátor vezérlésre. Ez abban tér el alapvetően a korábbi megoldásoktól, hogy itt nincs a szó szoros értelmében áteresztő elem, nincs olyan alkatrész ami elfűti a többlet teljesítményt. Egy "Simple Buck (step-down) Regulator" (típustól függően 2-300 Ft) végzi a munkát, jó hatásfokkal. Valamint tartalmaz egy külön LED-es állapotjelzést is, ahol a zöld LED akkor világít amikor elindul a ventilátor (ez 5,5V-al történik), a piros LED pedig akkor amikor elérte a maximális fordulatot (ekkor zöld kialszik), azaz már nem fokozható a hűtés, csak ezen a szinten tartható.
A paneltervet én követtem el hozzá, és egy olyan megoldást próbáltam találni, amit közvetlenül fel lehet fogatni egy 80x80 mm-es ventilátorra, de akár külön is rögzíthető. Az egység nagy részben felületszerelt alkatrészekből épül fel, ezért minimális helyigényű.
Széles tartományú AC feszültségről táplálható, vagy akár DC-ről is.
Összeraktam a tesztpéldányt, ami minden probléma nélkül elsőre indult. Az NTC-t trimmerre cseréltem, és így megmértem hogy kb. 35°C-nál indul a forgás, és kb. 65°C-nál éri el a maximális fordulatot (ehhez a trimmer értékét mértem vissza, és adatlapról társítottam a mért értekhez a hőfokot), illetve a két hőmérséklet között folyamatosan változik a ventilátorra jutó feszültség, a hőmérséklettel arányosan (ez volt az alapkoncepció).

Nagyon ötletes