Én nem akarok minél nagyobb feszültséget -- a próbán is komoly fojtót tettem elé , 12V, sokmenetű primer ,stb. tehát nem célom a "centik"növelése (inkább csökkenteném) . Természetesen emlékszem a Pisti által betett rajzokra -- de én most ezt akartam kipróbálni ill. gondolkodom nem lehetne felhasználni a plazma ív gyújtáshoz . Kérdésem hozzád : csak Tesla körrel lehet a ZVS-el előállított nagyfrekvenciás - nagyfeszt ráültetni a fő áramkörre ?

Jobbat én sem tudtam kitalálni. Vagy tesla kör, vagy nincs gyújtás (kivéve a mechanikus gyújtást).

Egy híres cég (nem akarom megnevezni) ugyanakkora fojtót (vasmag méret) masznál mint a hálózati trafo ! Viszont a diódákra alig rak kondikat.

De gondolom az hegesztő berendezés amit néztél ...Én a plazma vágó áramkörébe a főtrafóhoz képest nagyon kis fojtót tettem -- akarok olyan fojtót is beépíteni ami mindkét funkciónál fog működni de még azt meg kell tekercselni vastagabb fazonhuzallal és helyet találni az eredeti készülék dobozában .

Ebben a gépben lemezzel volt tekerve amely 30 mm2 volt . És ezen ment ki a power !

Nekem ekkora fojtó van betéve de csak a "plazmaágban" fog működni .

Nem olvastad el ezek szerint amit írtam régebben, de akkor megemlítem ismét, hogy ez nem egy sima fojtó! Ez egy párhuzamos LC kör a gyújtás frekvenciájára méretezve. Azért szokás lemezből tekerni, hogy meglegyen az a néhány x 10pF kapacitás, ami az induktivitással együtt a gyújtás frekvenciáján rezonál.

De ez még egy sima fojtó a puffer kondenzátorok után -- ezt még szerintem nem kell rezonátor körre méretezni .

A munkaköri fojtóról van szó, ami arra hivatott, hogy megvédje az inverter utáni egyenirányítókat, és kondikat, nem?
Kelleni nem kell, csak azután lehet cserélni az egyenirányítást.

Nem értem miért kell rezonanciára méretezni amikor már a fojtó előtt rövidre zárja egy nagyfeszültségű kondenzátor a áramkört . Ezen a fojtón is nehezen tudna a nagyfrekvencia átmenni + még beépítettem egy 280V-os 10kA-es varrisztort ami ugyancsak a diódák védelmét látná el (a trafó alatt látható az a barna műanyag -fémházas hengeres test ).

És az eredeti 200V-os egyenirányító diódákat pedig lecseréltem 1200V-osra .

Ez kb. olyan, mintha azt mondanánk, hogy egy néhány kohm rövidzár. A kondenzátor alacsony ellenállást mutat nagyobb frekvenciákon, de nem rövidzár (van, amikor annak lehet tekinteni).
Alapból szerencsés az egész fojtó ilyen szempontból, mivel bárhogy van tekerve, pont abba a tartományba esik a saját kapacitása, ami a gyújtás néhány száz kHz-es frekvenciájához közel van, így sokkal nagyobb ellenállást mutat a nagyfreki felé, mint egy sima tekercs.
Ha viszont pontosan van méretezve, akkor a párhuzamos LC kör és egyenirányítás után rakott nagyobb kapacitású kondenzátor által létrehozott osztó már valóban úgy leosztja a becsatolt nagyfeszt, hogy abból semmit sem vesznek észre a diódák.
Inkább gyors diódákat érdemes berakni (amúgy is azok kellenek), a feszültséget pedig meg lehet mérni közvetlen is, úgy, hogy csak a gyújtás + szűrést külön teszteled, és egy elkót töltesz az esetlegesen visszajutó feszültséggel. Én mikor teszteltem, 20kV után 100V volt a maradék feszültség, de ennek ellenére mégis meghalt a diódahidam, ennek az oka az lehet, hogy nem gyors diódák voltak.

Ez a "projekt" szinte teljes egészében arról szól ,hogy azokat az alkatrészeket használom fel amiket találok itthon azaz nem nagyon akarok sok pénzt kiadni alkatrészekre (pld nem akarok gyors diódákat venni ) . Inkább saját magam szórakoztatásából (hobbiból ) készítem aztán majd kisül valami . Természetesen a nagyfeszültségű becsatoló - gyújtókör kísérleteimet külön körön fogom kikísérletezni . De azért nagyon szépen köszönöm az építő jellegű hozzászólásodat és ,hogy törődsz a "témával".

Ha megnézed a rajzokat, amiket régebben felraktam, akkor minden egyértelmű lesz, hogy mit miért jó megtenni.

Szerintem meg kell magyarázni hogy mi is a külömbség egy soros és egy párhuzamos rezgőkör között. A párhuzamosnak azon a frekin van a legnagyobb belső elenállása ahol rezeg a sorosé pedig a legkisseb. Ezen tulajdonságukat használják ki a frekvecia függő áteresztő szűrőkben. Igaz hogy itt éppen az át nem eresztésről van szó de a szabáj az szabáj csak ha megértik akkor már egyszerűbb és érthetőbb az alkalmazásuk. Itt a cél az hogy az egyenfesz simán átjusson ( ezt biztosítja a jól méretezett vezető) viszot megakadájozza vagy a minimálisra csökkenti az adott frekit. Szerintem egy szikraközös nagyfesznél ez nem egy egyszerű feladat mert annak a spektruma igen széles vagyis nem csak egy freki van jelen

Hát persze, de most a topikon belül nem lehet elektronika órát tartani...
A felharmonikusok miatt is mindegy, hogy mekkora a jósága a munkakörben lévő párhuzamos LC tagnak (persze ez nem jelenti azt, hogy bármekkora lehet), ezért kell az LC kör és becsatoló tekercs közé az az áteresztő kondi, ami a nagyobb frekvenciájú, de kis amplitúdójú felharmonikusokat még inkább csillapítja. A szikraközben sajnos mindenféle freki keletkezik, de közel nem akkora amplitúdóval, mint a rezonancián (nem beszélve arról, hogy a becsatolótekercs maga is egyre jobban csillapítja az egyre nagyobb frekvenciájú felharmonikusokat).
De gyakorlatban látszik, hogy elég, ha a rezonanciára (vagy közelébe) méretezett LC kört tartalmaz a munkakör, a felharmonikusok nem okoznak nagy problémát. Ennek a kimérése nem lenne egyszerű feladat, ha lenne felszereltségem, akkor persze megoldanám.

Nagyon igazad van ! De nem vesszüke el a bütyköni vágyók kedvét ? Mert anyira komojra vettük a témát. Aztán meg ha jobban belegondolok nem veszít senki semmit ha valamit megtanul és én rögtön jobban érzem magam mivel azt hiszem hogy segítettem valakiken.

A komolytól még messze járunk, ez mind csak alapvető elméleti ismeret.
Ha tényleg jól bele akarunk menni a témába, akkor a becsatolótekercsnél is eleve T helyettesítőképpel kéne számolni, csatolással, bode diagramokkal, ki és bemeneti impedanciával (munka elektródákról nézve, meghajtás oldalról nézve) stb. Viszont itt már nagy különbség lenne a számolt, és mért értékek közt, főleg, hogy itt olcsó alkatrészekről van szó, amit más készülékekből rak össze az ember, vagy a fiókban található cuccokból.
Igazából a bütykölőknek is nagyon tanácsos ebbe belemászni, mert a gyújtás megoldása nem a legegyszerűbb feladat, így, ha valaki elkészít egy működőt (azért nem próba szerencse alapon), akkor rengeteg tapasztalatot nyer vele.

Mi a véleményed hogy a nagyfesz becsatoló és a fojtó közé a vezetékre ferit gyűrűket huzni ? Ezeket ma már könnyen talál az ember alaplapokon PC tápokban stb.

Látom elég kacifántos műszaki problémák jönnek elő ívfogásnál... Valahogy ki kéne ezeket kerülni.

Mi lenne, ha vizet, esetleg lúgos vizet porlasztanánk a plazmavágóba menő levegőbe? Csupán gyújtás céljából... Vagy a fémek nem bírnák az oxidálódást?
Csak azért kérdem, mert az oroszok vízplazmával vágnak :yes: Szerintem erre kéne rámenni, még a végén kiderül,h könnyebben kivitelezhető, mint a levegős.

egyébként második világháború óta létezik elektromos plazmavágás, csodálkozom az embereken, hogy misztifikálják az egészet

Hát számolj utána, egyébként hegesztőkábellel nemigen tudsz 1 menetet is rátekerni ezekre a kis magokra. Az a néhány uH, amit produkál, igazából nem tesz túl sok mindent.

Úgy nevezik, hogy mechanikus ívgyújtás
Plazmánál alkalmazzák, AWI-nál is, tehát nem mondható nem elterjedtnek. Aki képes megtervezni és kivitelezni otthon ezt a mechanikát, akkor neki megoldott a gyújtás. Persze egy ilyet sem 5 perc megcsinálni, de sosem romlik el, és nem veszélyezteti az áramkört.

Azon kívül, hogy minden csupa víz lesz, meg összevissza szikrázik az egész pisztoly, nem sok minden.
Egyébként régi probléma az gyújtás, szóval ha ilyet nem találsz neten, vagy leírásokban, akkor valószínű az nem is működik.

Nem tudom, mi az a vízplazma, ha plazmavágásról van szó, akkor te szerintem azt láttad, hogy vizet locsolnak a plazma köré, hogy hűtse a munkadarabot, és megvédje a levegőtől. Vagy HHO vágásra gondolsz, az valóban 'vízplazma' de igazából meg sem közelíti azt a teljesítménysűrűséget, amit a legkisebb otthoni plazmavágó.

Már annál is régebb óta létezik. Nem tudom, kik azok az emberek, akik misztifikálják a plazmavágást.

Én nem arra gondoltam hogy ezekre a kis gyűrűkre tekercseljek hanem csak úgy ráfűzni a kábelre ami nagyfrekin csillapítana . Tulajdonképen ez is fojtó lenne de más frekire.

A mechanikus gyújtó miből áll? Leérinti az elektródát aztán visszahúzza?

AWI-nál igen.
Plazmavágónál ez úgy működik,hogy a gyújtóelektród alaphelyzetben a kiáramló levegő útjában, a fúvókának fekszik neki. Amikor a logika kiadja a munkaparancsot, először a gyújtóáram nagyságának megfelelő áramot hajt keresztül a gyújtóelektród és a fúvóka között. majd ezt követően bekapcsolja a plazmagáz(levegő)szelepet. A kiáramló levegő nyomása megemeli a gyújtóelektródot a fúvókáról,a kettő között kialakul a gyújtáshoz szükséges pilotív.Ennek a pilotívnek az áramát méri egy elektronika, és ha egy beállított időn belül nem alakul ki a megfelelő vágóáram,azaz nem kezdődik el a vágási folyamat,akkor kikapcsolja a pilotívet. Ezt a megoldást több neves gyártó alkalmazza a nagyfesz gyújtás helyett.Hátránya,hogy viszonylag precíz alkatrészeket igényel a pisztolyban,és a minimális levegőnyomásra fokozottan érzékeny.

Talán ez ???

Bővebben: Link
Házilag igazából többféleképpen is összehozható.

Köszi a segítséget mindenkinek... Csak azért kérdeztem, mert vizsgaidőszak után nekiállok egy nagyobb, és komolyabb hegesztőnek (már megterveztem), aztán ha az üzemel, akkor már sztem egy másik szekunder tekercset fel lehetne tekerni 120-150V-ra, és azzal kísérletezni...

Plazmának?

Hááááát ... szóval ... igen .... Én is azért állok most mert a Hetrából kicsikart 170-184V még karcsú és még "tenni" akarok mellé majd vagy 40-50 V-ot (azaz még egy pót trafót -- és van is hely neki).