Fórum témák
» Több friss téma |
Úgy IS működik MINT egy ellenállás, de nem az, kadarist azt próbálja elmondani, hogy a tirisztor csak kapcsolni képes, a tranzisztor meg olyan mint egy csap. ha bezárod, nem folyik víz keresztül rajta, ha teljesen kinyitod (max bázisárammal) akkor teljesen nyitva van, ha félig nyitod ki, akkor kevesebb vizet (elektront) enged át. A tranyót árammal, a FET-et feszültséggel lehet vezérelni. Azaz a tranyónál mondjuk 5V ot adsz neki de minimális áramot, akkor csak kicsit nyit ki, nagyobb áramra jobban kinyit. Ha teljesen kinyitod, úgy viselkedik mint egy vezeték, mindent átenged amit elbir. Az ide tartozó értékek persze minden tranyónál mások, ezt adatlapból érdemes kiolózni, de lényegét tekintve mindegyik így működik, az hogy NPN - PNP csak az előjelek szempontjából érdekesek.
A magyarázatod tökéletes,én is ezzel a példával szoktam elmondani a kíváncsiaknak.Szerintem,tökéletesen érthető,csak el kell olvasni többször.kadarist magyarázata is tökéletes,mindezekhez természetesen még hozzá kell olvasni és a gyakorlatban is érdemes kipróbálni.
A vízcsap példát a "Kezdő"-ben már nemrég elsütöttem.
Nem onnan ollóztam ha erre gondolsz.
 De jó példa egyébként.
Köszi!
Most már végre értem. Viszont, azt szeretném kérdezni,hogy mi az a tranyó? Idézet: „a tranzisztor meg olyan mint egy csap.” Ugye ez csak az NPN típusnál van így?
Szia!
Idézet: „ Ugye ez csak az NPN típusnál van így?” Mindkettőnél, NPN-nél is meg PNP-nél is! Az én véleményem az, hogy kezdjük a legegyszerűbbel: tranzisztror, de NPN. Ha ennek a működését megérted a PNP működése már gyerekjáték lesz. A tirisztort meg a FET-et egyelőre tedd félre! Szóval: már elhangzott, hogy a bipoláris tranyók áramvezérelt eszközök. Tehát egy olyan "csap", amit árammal nyitunk vagy zárunk, nyitunk inkább ki vagy zárunk inkább be. Ez természetesen a "csapon" átfolyó áram, "vízsugár" növekedését/csökkenését eredményezi majd. A csap karja a tranzisztor bázisa, a falból jövő vízvezeték a kollektor (gyűjtő), a csap szája az emitter (kibocsátó). Eddig világos?
Látom itt a magyarázatokat, amik találóak és szemléletesek. Ha azonban mélyebben megszeretnéd tanulni, hogy mik is a félvezetők,- hogyan működnek, hogyan erősítenek, félvezetők és azok szennyezése stb, -akkor szerezz be egy alapszintű szakkönyvet, mert igazából úgy érthető meg a félvezetők világa.
Üdv!
Nem tudom beazonosítani ezt az alkatrészt... Se zárlat se, ellenállást nem mérek rajta... Egy braun6510-es ben található aminek nincs töltése valamiért... Ha valakinek lenne esetleg kapcsirajza hozzá azt is megköszönném...
Mivel ez egy kondenzátor, legfeljebb kapacitást mérhetsz rajta.
Közben én is kutakodtam egy kicsit és arra a következtetésre jutottam, hogy ez egy varisztor lehet. Ami 320V DC mert a gréc után van bekötve... csak azt nem tudom, hogyan mérjem ki a jóságát???
A jobb oldaláról csinálnál képet úgy, hogy látszódjon rendesen az oldala? Mert gyanús, hogy oldalt egy fekete lyuk van, még ha kicsike is, de valószínűleg elfüstölt a belseje! :/
Egyben van, az nem lyuk hanem én jelöltem meg egy fekete filcel, hogy tudjam a pozícióját. Bár azt hiszem nem kritikus de sosem lehet tudni... Egy kapcsirajznak tudnék örülni, sehol nem találok hozzá...
Egy kép hozzá... KB így néz ki...
Lehet,hogy varisztort találtál.Ellenállásméréssel meg tudod állapítani ha "drót lett" akkor elszállt.Egy jól nevelt varisztor ezt csinálja ,ha dolga van.
Az áramkörödet le tudod rajzolni a nyákról is ,ahogy látom 9-10 alkatrész van a panelon. Ha több nézetből ,jó képeket teszel fel még képről is le lehet rajzolni.
Nos, nem drót de ellenállása sincs még 2Megán sem mutat semmit a műszer. A visszarajzoláshoz nem nagyon értek de képet rakok fel róla. Amit tudtam azt kimértem nagyjából... csak a varisztoron akadtam fel egy kicsit... Nem lehetne más típussal kiváltani?
Annak a varisztornak nincs semmi baja. Az a jó, ha nem lehet megmérni multiméterrel. Ha egyben van, nem akar szétesni, szétmorzsolódni, akkor jó. Lépjünk túl ezen az alkatrészen. A zöld ellenállás és a narancs biztosíték jó? Méregesd ki az SMD-tranzisztorokat a forrasztási oldalon.
A bizti jó, a 33ohmos ellenállás is jó, gréc jó, diódák jók, smd tranyók is jók, legalábbis ahogy kiforrasztás nélkül meg lehet határozni a jóságukat... Már csak a kis ellenállások vannak vissza. Valahol láttam ilyen kód táblázatot ami az értékeket mutatja, csak nem tudom, hogy hol
 Tud egy ilyet valaki így hirtelen? Köszönöm...
A harmadik szám a két első szám utáni nullák számát adja meg, és így ohm-ban kapod meg az ellenállás értékét. Például 274=270000ohm=270kohm.
Egyszer javítottam egy braun borotvát ott a nagy mosfet tranyo volt rossz és az induktív tekercs ami össze volt olvadva. Persze utólag kiderült azért ment tönkre, mert az akku rossz volt. A töltő elektronika hiába próbálta feltölteni órákon át csak hevült az akku, míg az elektronika meg nem adta magát.
kadarist: köszönöm, sokat segítettél
 VillTMK:Azt tudom, hogy mi micsoda. A nagy tranyót ki is forrasztottam és jónak vélem... Viszont még egy alkatrész nem tiszta! A mellékelt képen bejelöltem. Tán dióda 
Az egyik egy dióda a másik egy suppressor (pl: 1.5KE200A persze SMD kivitelben).
Mérd meg dióda tesztel.
Diódának mérem őket, ebben a felállásba...
Akkor azok jók !
Az egyik egy dióda a másik pedig egy suppressor ami tulajdonképpen olyan mint egy zéner-dióda. Néz meg pár kapcsoló üzemű tápegység rajzot a primer tekercs végeire van rákötve.
Így már kicsit más az alkatrész felhasználás mint 9-10 ahogy az alkatrészoldalon látható.
De ha nagyon akarod így is lerajzolható. Az SMD ellenállás és egyéb kódok a gugliban megtalálhatók. Félvezetőkódok a HE 1991 3.,8. számában vannak. A tutit megmondták a témában nálam járatosabbak. A borotvád még sokáig működik akár varisztor nélkül is,de az valószínű jó.
Pakolásnál elökerült két dolog amit azért tettem félre mert akkor nem sikerült rájönnöm hogy mi. Még most sem tudom a google nem sokat segitett de hátha valaki tud rolla valamit hát itt kérdezek.
A "panel" en van egy BA301 ic. |
Bejelentkezés
Hirdetés |
