Fúúú!

Köszönöm! De jó, hogy megkérdeztem!
Most azon agyalok, hogy csak az JP2 ICSP Header-félét építem tovább. Gondolom jó lesz egyszer azzal is, mert ugyanazok vannak kivezetve rá.

Holnap meglesz breadboard-on, rákötöm az Arduino-t is. Bár még nézem, hogy az én PIC-em lábai pontosan hova mennek, nehogy elkössek valamit. A Táp, meg a JP2 be van kötve, szóval remélem menni fog.

Köszi!

Köszönöm a válaszokat mindkettőtöknek!

ash
Az áramköröket nem breadboard-ra építettem, hanem rendes maratott panelre. Az eredeti PIC-es áramkörről nem tudok most képet küldeni, de készítettem új panelt is, hogy 628-as PIC-kel is tesztelhessem. Ennek megfelelően módosítottam a programot is (képeket és programokat mellékeltem).
Az órajel beállítása az eredeti programban _XT_OSC, a 628-as változatban pedig belső oszcillátor. Természetesen a 84A processzoron van egy 4 MHz-es kristály 27 pF-os kondenzátorokkal.
Nincs szkópom, nem tudom azzal megnézni a jelet.
A panelen látható egy zöld LED is, de az nem kapcsolódik semmire sem. Biztonság kedvéért kivágtam az előtét-ellenállást, így az az ág szakadt. Eredetileg a a 74HC595 9-es lábának állapotát jelezte volna.

Kera_Will
Tettem GOTO $+1 utasításokat oda, ahol jelölted (lásd a mellékelt INC fájlt). Sajnos, ezek után sem működik. Illetve ugyanaz a helyzet, mint korábban: ha bekapcsolom, akkor vagy az összes LED világít, vagy egy sem, de sohasem vált.

A kishifttelés nekem úgy tűnik, hogy nincsen benne várakozás. Tehát a data vonal beállítása és a clock él között egyetlen órajel telik el. Milyen órajelre van állítva a PIC?

Hogy néz ki az áramkör? Lehetséges, hogy túl nagy az összeköttetések kapacitása, és nem áll be a jel megbízhatóan. breadboard? NYÁK? Min van összerakva és hogyan?

Ránéznék szkóppal, hogy mennyire szögletes/egyértelmű a jelforma. Illetve teleraknám NOP-okkal, vagy méginkább még hosszabb várakozásokkal a jelek között.

Tápfeszültség és a föld sínek közé dugdoss kondenzátorokat! (pl 220 uF)
A képen is látható breadboard tápegység nagyon gagyi ilyen szempontból, én a bemeneti pufferkondenzátorát is nagyobbra cseréltem.

Szia! Még az én időmben oroszul tanultunk. Azért az angol szöveget úgy-ahogy olvasom, ha kell, szótár segítségével. Autódiagnosztikát szoktam csinálni, s ott is előfordul angol szöveg. Tehát nem teljesen kínai ez a nyelv.
Régebben sok mindent után-építettem. Erősítők, fényorgona, tv-játék, labortáp stb...
Aztán jó kis időt kihagytam, s most újra elővettem a pákát. Elköltöztem, s most kezdem felszerelni a kis sarkomat, ahol majd szeretnék forrasztgatni. Jó pár dolgot elhoztam magammal, de sok mindent még most szerzek be. Tavaly év végén rákaptam az e-bay-re s az aliexpressre. Onnan érkezik majd ez EzEzEZezezez s még más. Jópár dolog pedig már megérkezett. Egyelőre így állok.

Hevenyészve végignézve a .c fájlt, úgy tűnik, hogy a "PS2_Key_Read()" nevű függvény nincs meg... így logikus is lenne, hogy mért nem olvas semmit, csak a sok feltétel van ott a program közepétől, hogyha az olvasott érték ez meg ez és ez akkor ez meg ez és ez... de nem tudom milyen fejlesztőkörnyezet ez, feltelepíteni se szeretném, szóval csak sima szöveges fájlként végigfutottam...

Viszont, ha te írtad a programot, akkor neked kell tudnod, hogy mit is csináltál, vagy mit kéne csinálnia a programnak, amit nem csinál (azon kívül, hogy nem működik a cucc)...

Meg olyanokat nézz át, hogy arra a lábra van-e kötve a valami fizikailag a panelodon, amire a programban is definiálva van, ehhez persze érteni kell, hogy ezeket a lábakat hogy lehet elérni a programból, szóval ez PIC-kel kapcsolatos dolgok ismeretét is feltételezi azon kívül, hogy azt a fejlesztőkörnyezetet ismered, amiben a programot írták, és azt a nyelvet (C).


Amúgy meg keress valami teljesen kezdőknek szóló C könyvet, ahol mesélnek is az elején arról, hogy mi a változó miért kell deklarálni, milyen típusai vannak, meg aztán tömbök, ciklusok stb...(szóval ahol elmagyarázzák, mesélik az amolyan általános programozási dolgokat, amiket ha egy nyelvnél megértesz, akkor a másik nyelvnél már nem kell újra és akkor oda jó akár a fejlesztőkörnyezet súgója is, ha benne vannak a nyelv szintaktikai elemei, beépített függvényei stb...), meg van külön a pic-ekhez is könyv...


Ha meg a fentiek hirtelen túl bonyolultnak tűnnek, akkor meg inkább csináld meg az eredeti pic16f887-tel (korábban azt írtad, hogy a melegedő példányon kívül van még egy másik is), ha eredetileg arra írták... és akkor elég arra figyelned, hogy a kapcsolás jól legyen összerakva, jó legyen a táp amit használsz, és a breadboard-on is érintkezzen minden (kisípolni, ki-ohmmérőzni a multiméterrel ha már másképp úgy tűnik, hogy ránézésre jó, de mégse megy)

Szerintem egy próbapanelre fogok rakni egy bedugós breadboard-ot. Legfeljebb csak, átalakítom a bekötést az épp használni kívánt PIC-hez.

Teljesen felesleges ilyeneket csinálni. A legjobb ha eleve rátervezed az ICSP csatit a kész áramkörre. Ha ez nem megoldható akkor egy sima bedugós breadboard sokkal értemsebb megoldás. Ráadásul ha nem karos aljzatokat teszel bele, akkor még hátráltat is, mert a sima aljzatból többször kiszedni az IC-ket, eléggé megviseli a lábakat.

Szia!

Igen, természetesen össze van kötve a 2 db GND. Egyébként 2, külön breadboard-on van megépítve a rendszer, és már megtaláltam a problémát, több delay-t kell belevinni az adásba a vezetékerdő miatt.
Megjavult időközben, köszönöm a segítséget még egyszer!

Más kérdés: Ti PIC-cel hogyan állítanátok elő olyan négyszögjeleket, amelyeknél az egyiket a PIC CCPx modulja állítja elő, változtatható kitöltési tényezővel, (ezt eddig én is megtudom csinálni), míg a második négyszögjel közvetlenül az első lefutó élekor "fut fel", és egy sokkal rövidebb, fix frekvenciájú/kitöltési tényezőjű impulzust ad. Én valami PIC-es->műveleti erősítős megoldásra gondoltam. A működését NE 555-ösökkel is el lehet érni, az valahogy így néz ki:

Bővebben: Link

A 17. oldal alján kezdődik, és a 18. oldalon vannak a kimeneti hullámformák.

Szia!
Sokan bejártuk ezt az utat és sokan arra jutottunk, hogy nem érdemes ilyet építeni. breadboard, vezetékköteg, pár LED, egy maroknyi ellenállás elég a kezdetekhez.

Rendben, hogy így működik, de én a helyedben mindenképpen kideríteném a hiba okát. Nem nnézegettem a kódrészleteidet, meg adatlapot sem, de mivel csak kimenetet kell billegteetni nem valószínű, hogy a pic a hibás. Ahogy így visszaolvastam még a "tákolmányod" -breadboard vagy akármin is raktad össze- is lehet kontakthibás vagy hasonló.

Épp tegnap volt egy hasonló sztorim. Készítettem egy számlálót 12 digites 7 szegmenses kijelzéssel. A kérés az volt, hogy legyen egy indítógomb amivel elindítható a számlálás, ez indítja a Timer1-et. A programot breadboard-on teszteltem két napig, minden rendben működött. A felprogramozott PIC-et elküldtem postán, majd jelentkezett az illető, hogy az egyik digit és a start gomb nem működik. Elhozta a komplett cuccot, újraprogramoztam a PIC-et az eredeti programmal és egyből működött minden. Az érdekes az volt, hogy a start gomb bemente kimenetként működött és lehúzta az ellenás után GND-re. Először azt hittem, hogy az ellenállat lett szakadt.

Kiderítettem mi volt a probléma, a breadboardom egyik lyuka amibe a kristályt raktam nem érintkezett így nem volt órajel.
Mindenkinek nagyon köszönöm a segítséget.

Hát, ez nem lesz egyszerű, mert egyrészt "mínuszban van" (-5000Ft, amit még "törlesztenem" kell) a zsebpénzem, másrészt még csak elvi síkon van meg a dolog, harmadrészt nem értek a programozáshoz (HTML-t már próbáltam, de az se ment valami nagyon), negyedrészt pedig még nincsenek meg az alkatrészek.
Fejben úgy számoltam, hogy minimum 8 nyomógomb, 3 kapcsoló, 1 PIC (foglalattal szerelve!), 1db (háttérfény nélküli!) 8×2 alfanumerikus LCD, 1 electret mikrofon, 2 (kapcsolós) sztereo jack csatlakozó és (külső) tápfeszültség-csatlakozó meg elemtartó +breadboard. Ez elég, vagy kellene még hozzá némi egyéb körítés?

Két oka lehet, hogy egy breadboardnál kontathibák jelentkeznek:
- A breadboard minden pozíciójában egy rugós lemez szorul az alkatrész lábához vagy a vezetékhez. Ha rendszeresen túl vastag vezetéket vagy alkatrész lábat erőltetünk bele, a rugó kilapul. Ha vastag kivezetéssel (TO220 vagy a jumper már "vastag") rendelkező alkatrész kivezetéseire forrasszunk más alkatrészről levágott vékonyabb kivezetésdarabot.
- Az átkötésekre használt huzal nem jól érintkezik. Ne használjunk felületkezelés nélküli réz vezetéket vagy forrasztó ónnal befuttatott vezetékeket (azon a szakaszon, ami a breadboard -ba megy). A legjobb a felületkezelt, nem flexibilis (egy vastagabb érből álló) bekötőhuzal. Vagy magunk készítsünk átkötő vezetéket különböző hosszúságú és színű felxibilis kábelből a két végére levágott kivezetésdarabot forrasztva.

A klón megfelelő lehet. ((Ha sokan vesznek klónokat, a következő fejlesztésű gyári programozó majd egyre drágább és másolhatatlan lesz. Az újabb PIC -ek On Time Programmable memóriaterületet is tartalmaznak és egyedi azonosítójuk is van.))

Az új enhanced Midrange kontrollerek olcsók, sokat tudnak, egyszerűen programozhatók, PICkit3 -mal nyomonkövethetők, DIP tokban kaphatók. Van közöttük USB -s is (16F145x).

Köszönöm mindenkinek...
Úgy gondoltam maradok akkor én is az említett breadboard-nál egyébként ezeknél nem szokott érintkezési hiba előfordulni?
PICkit3 helyet megfelel egy ilyen clon? árban sem rossz úgy gondolom?
még csak azt nem bírtam eldönteni milyen PIC-el kezdjek....

Egy PICkit3 vagy PICkit2 programozó, egy breadboard, néhány DIP tokozású PIC, quartz, kondenzátorok, ellenállások és LED -ek. Egy tápegység, ami 5V -ot és 3.3V -ot is tud előállítani.
A Microchip MpLab 8.90 .. 8.92 vagy MpLabX (ha a géped bírja). Van benne assembler és szimulátor valamint nyomkövetés az említett programozókkal. XC8 fordító (van ingyenes módja).

Legtöbbször valamilyen nem helyes bekötés miatt van ez a hiba, ha jó a PIC. Helyes bekötés: PICKIT 1. lába > PIC 4. lába
2. > 14.
3. > 5.
4. > 13.
5. > 12.

Jobb ha először egy breadboard-on próbálkozol.

Nagyjából most is ezt csinálja a program csak megszakítással. Este majd megnézem, hogy ha így átrendezem a progit akkor mit csinál.
Hozzáteszem, a szimulátorban tökéletesen működik így is, csak a breadboard-on nem.

A breadboart alsó kék sávaja és a felső kék sávja össze van kötve vezetékkel? És a piros a pirossal? Maga a breadboard nem köti össze őket.

Semmit sem jelent, hogy a Proteusban nem megy. Nekem van olyan programom ami valóságban működik, de Proteusban semmit sem csinál. Egy breadboard-on rakd össze, úgy próbáld.

Inkább a Hp41C által javasolt. Nem sokkal drágább, de legalább eredeti. Olyan programozó vacakra meg úgy sincs szükség. Kell egy jó minőségű breadboard meg egy vezetékkészlet és kész.

Ahogy mondod. Ha már létező kapcsoláshoz kell progiznom 1db-ot, akkor használom a breadboard-ot, 5 kis vezetékkel.

Vannak/voltak próbálkozások olyan áramkör készítésére, amiben a foglalatba többféle pic is felprogramozható. Ez is egy ilyen azért van az a fura foglalat a rajzon és több lábára is ezért van bekötve, hogy más-más lábkiosztású pic-et is lehessen használni vele. Viszont a gyakorlat azt mutatja, hogy nem szerencsés az ilyenek használata, ettől még a dugdosós breadboard is jobb, vagy minden pic családhoz a foglalatot külön-külön megcsinálni, de az meg az amatőr gyakorlatban feleslegesnek érzem. Ha az meg egy kész áramkört csinál az ember akkor tervezzen rá ICSP csatit.

Nem vagyok nagy programozó, de én eddig mindig csak egy breadboardba beledugtam a picet összedrótoztam a pickit2-vel és sose volt még gond.

Egy breadboard, némi alkatrész készlet és egy programozó. Több nem kell.

Én is kezdő vagyok, de szerintem a szimulátor felejthető dolog. Ha breadboard-on összedugdosod a pic-et pár leddel, írsz rá egy futófényt és látod valóban villogni az sokkal nagyobb élmény!

Szerintem inkább szerezz be egy breadboard -ot (dugaszolós panel) Bővebben: Link. Azon kényelmesen tudsz öszeállítani a feladat igényei szerinti áramkört.

Ez már többször volt téma, de mindig az a vége, hogy ha nem akarsz megmaradni egy típusnál akkor felejtős az ilyen univerzális eszköz. Vagy breadboard és 5 kábel vagy az áramkörökre ICSP csatit kell tervezni.

Kísérleti panelnek egy forrasztás nélküli olcsó és egyszerű megoldás: Bővebben: Link