Elegendő a fényt modulálni, ami egy forgó réses tárcsával nem nehéz. Ha hangfrekvenciás, akkor fototranzisztor és hangerősítő fejhallgatóval.

Értem. Nem bonyolítom. Elhelyezem a foto ellenállást egy olyan helyre, ami megfelelő lesz.

Hello!
- Természetesen az OUT kimenet megy a kontroller D7 bemenetére.
- A fototranzisztor kollektora megy a "+"-al jelölt lábra, emittere pedig értelem szerűen a másik pontra,

Hello! Én megrajzoltam, hogyan lehetne ezt elkövetni. Kicsit komplikáltabb lett, mint egy trimmer meg egy OPA, de talán nem lehetetlen elkövetni.
- Az, hogy a fényérzékelőnek 940nm-en van a maximum érzékenysége nem egy nagy öröm, mert a látható fény tartománya 400..700nm-közé esik. És ha megnézed a karakterisztikát, itt már nem is jelzi az érzékenységet.
- A fototranzisztor annyiban különbözik a diódától, hogy itt a tranyó kollektor-bázis diódát használják az érzékelésre és mivel ez egy tranzisztor, a dióda áramát felerősíti. Tehát kisebb munkaellenállásra tud dolgozni.
- A fotodiódával elvileg gyorsabb impulzusokat lehet átvinni, de az a µs tartományban lenne érdekes, de egy villám átlagos ideje kb. 200ms. Tehát annak itt nincs jelentősége.

Az áramkör első fokozata, "munkapontban tartja" a fototranzisztort. Tehát automatikusan igazodni fog a különböző megvilágításokhoz. Hogy a villámlást ne kompenzálja ki, az a C3/R5 feladata. Mert kb. 2ms-os változásra nem reagál a munkapont kiegyenlítés.
Az R2 határozza meg az érzékenységet, mert a komparátor néhány mV-al magasabb referencia feszültséget ad az U1b komparátornak, mint az U1a kiegyenlítő munkapontjának. Így a nyugalmi helyzetben az OUT kimenet alacsony szintű, villámláskor pedig felugrik magasszintre.

Láttam már olyan kapcsolást is ahol led volt az érzékelő .Azonos spektrumnál (piros-piros) akár még érzékenyebb is lehet mint a fotódióda vagy a fototranzisztor .

Szia!

Köszönöm a választ! Igen, a külföldi oldalakon én is olvasgattam, és én is láttam, hogy valahol fotoellenállást, valahol pedig tranzisztor írtak. Hozzá teszem, hogy én is a fototranzisztor felé hajlok. Viszont megnéztem a HeStore kínálatát, és éppen azt néztem, hogy az egyes fototranzisztoroknak meg van adva a spektruma. Na most, hogy nekem vajon melyik kell?
Egy-két helyen írták, hogy fontos mennyire van közel a LED-hez a tranzisztor, milyen szögben áll hozzá képest, , stb. Én azt gondoltam, hogy valami kis 3D nyomtatott házat csinálok neki, és akár több fototranzisztort is használok, a tranzisztor(ok) elé meg bepakolok egy komparátort, hogy az esetleges "külső" fényekre ne reagáljon annyira durván, belövöm a LED fényéhez a komparálási szintet.

Szia,

pár külföldi oldalon (iiletve van egy magyar gyártmány) fototranzisztort írnak a led leolvasására, illetve volt ahol fotoellenállást (bár az szerintem lassabb).
Azt, hogy a szolgáltatód illetve az embere mit szól ehhez, azt nem tudom, széles lehet a skála.

Létezik más megoldás: PZEM-004T modul, ehhez azonban valahol bontanod kell a mért oldali vezetéket. Ehhez a modulhoz sokféle megoldás létezik, szerintem sokkal járhatóbb út, mint a másik.

A pontosság szerintem megépítve derül ki, de plusz egy-két sor a programban a kalibrálás.

Sziasztok!

Átnyálaztam pár topikot, illetve keresgéltem az interneten is, de konkrét választ nem találtam, úgyhogy tanácsot kérnék.
Régóta gondolkodtam azon, hogy a villanyóra megbontása, vagy almérő beépítése nélkül hogyan lehetne mérni az áramfogyasztást a lakásban összekötve az okosotthon platformmal. Első ránézésre csak valami infrás cucc van a villanyórán, aminek a protokollját nem ismerem, de nem is valószínű, hogy azon kiolvasható bármi is. És abban sem vagyok biztos, hogy szabad rajta bármit is kiolvasni házilag. Ugyanakkor látom, hogy pislákol az elején valami piros LED, amire az van írva, hogy 1000imp/kWh. Azt tudom, hogy sokan számolgatják az impulzusokat ezeken az órákon. Viszont azt nem tudom, hogy mivel lehetne ezt számolni? Elég egy fototranzisztor, és minden meg van oldva? Nyilván a további részét már tudom: ESP, vagy Raspberry, vagy bármi egyéb wifis eszköz ami számolgatja az impulzusokat, majd a megszámolt impulzust elosztja 1000-rel, stb, ez már szoftwer.

Esetleg foglalkozott valaki ilyesmivel? Vannak ennek buktatói? Mennyire lehet ez a "mérés" -már ha lehet annak hívni- pontos vajon? A villanyóra doksijában "hitelesítő LED-nek hívják" ezt a pislákoló ledet és tény, hogy nagyobb fogyasztásnál sűrűbben is villog. Egyébként az E.On SX100-as csodájáról van szó.

Az írásod szerint a PC1 fototranzisztorát rövidre zártad, akkor ment rendesen a táp.
A készenléti 5 V megvan - akkor a D17-R48-opto dióda -U4/3. vonalon mi a helyzet?
Az U4/3. 0 V közelében van?
Folyik 3-4 mA az opto diódán át, amitől a fototranzisztor kinyitna?
Az R48-on mérjél feszültséget és számolj mA-t.
A D3 lábain ( felső anódon és a közös katódon ) miféle "tüske" van? Szkóp képet nem tudsz csinálni? Ez a rendszer egy forward kapcsolás.

Ebben benne van. PNP Germánium fototranzisztor.

Üdv.
Az alábbi kisérlet részleges/módosított reprodukálásán dolgozom.
A dolog ami ide hozott, az a kisérletben alkalmazott szögmérési procedúra ami szerintem zseniális, viszont soha nem voltam és jópár elektronikamentes év után nem is lettem mestere az analóg elektronikának.

Ami leginkább fejfájást okoz számomra az a szögmérő.
A két dolog amit nemtudok és segítségre van szükségem hogy milyen alkatrészek a legalkalmasabbak a feladatra és hogy mi mindent kell "köréjük rakni".
A projektem keretén belül fény intenzitását szeretném mérni, konkrétan egy polarizált lapon áthaladó fény eléggé enyhe erősödését/gyengülését egy LED vagy Lézer és fotodióda vagy fototranzisztor párossal. A kimenetet oszcilloszkóppal szeretném mérni.
Mivel a polarizátor nagyon kis (legalább 0.05-0.1 szögperces felbontású pluszminusz 2 szögperces) elfordulását szeretném mérni (elforduláskor vagy "átlátszóbb" vagy kevésbé "átlátszó" lessz) feltételezem hogy egy erős fényforrás kell folytott alaphelyzettel hogy pontos legyen a mérés.
Legalább 10 de inkább 20 Khz-es mintavételezést kellene hogy tudjon a "rendszer".
Ugye a fentiek alapján kiszámolva feltételezve ha a polarizátor 90 fokon "0" és "100" százalék között mozgatja a bemeneti fényerőt akkor a 2 szögperces elfordulás 0.037%-os változást jelent teljes skálán és ennek az 0.025-ét felbontásonként.
Mivel a 0.00925%-os fényerőváltozást valószinűleg nem tudjuk mérni semmiféle érzékelővel nekem az jön le hogy az alaphelyzetnek (0 referenciapont) a polarizátor zárt állapotának kellene lenni és nagy (pl 100szoros fényerővel bombázni a túloldalról) egy alacsony csúcsteljesitményű szenzort.
Nagyon hálás lennék ha valaki tudna segíteni az alkatrészek kiválasztásában,dimenzálásában és az áramkör "megtervezésében" (az érzékelő kimenetének osziccloszkóp kompatibilissá tételével, van egy olyan érzésem hogy nem elég rárakni a szondát a fotodióda lábára).
Bár elég sok segítségre van szükségem, amit elvárok az nem az hogy most valaki idecsatoljon egy kész rajzot hanem még ha lenne is olyan szives, szeretném tudni mi miért kell és hogyan kell kiszámolnom a paramétereket. Nem szükséges bibliákat írni ide az alap elektronikáról elég ha kapok valami kiindulópontot vagy linket a többit már felkutatom.

A konstruktív és segítőkész válaszokat előre is köszönöm.

Bővebben: Link

Itt egy egyszerű Triak-os megoldást csináltak, roppant egyszerűen. A triaknak hűtés kell gondolom, de bepattintasz egy állandó fordulatú pl 12V-os ventillátort. Ha a kódot megnézed, a szabályozást az analóg A0-lábon mért feszültséggel oldják meg, ami egy potméter. Na ez neked nem kell, mert annak értékét a kódból állítgaathatod saját magad. Azaz a a fenti kód is működhet neked, csak nem kell olvasnod az analóg lábon semmit sem. Egy csengőtrafó jó lehet neked, mert a zéró átmeneteket is detektálhatod vele, meg elő is állíthatod könnyen az Arduino tápját. No ehhez kell 1db csengőtrafó,1d Graetz híd, 1 db feszszabályzó az Ardunak a 9V (Vagy mennyi), amihez 2 db kondi kell még, 1 db fototranzisztor, 1db triak, 1 db hűtőborda, ventillátor, meg pár ellenállás. No meg a két mérő amit korábban linkeltem. Szerintem az egész lelke a triak-lesz, amit lehet kapcsolni ardu-val ÉS bírja a terhelést. Amúgy meg a fűtőszálra mehet ez a fajta jel, fűteni fog. Csak ugye annak a terhelése NEM lineáris, nem gondolom, hogy az időkésleltetések, amik lineárisak az ardu felől, azok lineárisan változtaják a terhelést a szinuszos jelleg miatt. A PWM-é majdnem.

Sziasztok!
A GFK jelű Ganz alkonykapcsolóban fotodióda vagy pedig fototranzisztor található?
Mindkettő teljesen ugyanúgy néz ki...
De gondolom nem mindegy.

Csak, hogy tisztázzuk : A fototranzisztor a vevő, az IR LED az adó !

Van róla egy képed?

Az IR vevőkben van egy fototranzisztor meg egy kevés hóbelebanc (műveleti erősítő, stb) integrálva, a jobbféle szűri a bezavaró jeleket is, így Te már csak az értékes infót kapod meg tőle. A fototranzisztor ennél sokkal primitívebb önmagában, ő mindig kapcsol a megfelelő hullámhosszú fényre.

Hu, bocs, erősen félrebeszéltem, igazad van a fototranzisztor az adó, az IR LED pedig a vevő. Na ezzel jól bekavartam,így már kezd tisztulni a kép. Szégyellem magam, hogy ez most kellett eszembe juttasd.
Az említett kinai csoda egyébként 3 lábú és 5mm-es LED tokozású, nem tsop. Tehát akkor ilyen tokozású IR vevő csak kinai csodákban fordul elő?
Mi a különbség a két féle vevő közt?

A fototranzisztor a vevő, az IR led az adó.
Ezeknek a csupasz fototranzisztoroknak azért van csak 2 kivezetése, mert a bázis láb helyett van a fény, a másik kettő az emitter és a kollektor. A 3 lábú IR vevőkben is ez van, csak ott van benne más is, ezért azoknál a 3 láb általában a táp (VCC, GND) és a fogadott jel kimenete (OUT).

Ez az adó része, nem? Vagy erősen félreértettem az eddig olvasottakat de nekem az jött le, hogy a fototranzisztor az adó ami a távirányítóba megy, az IR vevő pedig ami a készülékben a fototranzisztor jelét fogadja. Már csak azért is, mert a fototranzisztor 2 kivezetéses, még a vevő 3 kivezetéses.

Gafly: nem teljesen értelek. A furatra csak azért mondtam az 5mm-ert, mert itt most nem az a kérdés, hogy 5,1-es furat kell-e neki, vagy befér az éppen 5ösbe is, mert az se lesz pont 5 (feltéve, hogy a fúró 5,0000 akkor a furat biztosan több lesz mint 5).

Az LED szerű hengeres típus véletlen nem egy fototranzisztor?

Szia!
Vannak olyan "nagy fényerejű", lencsés elejű glimmek, amelyek többszáz kohm előtéttel is kellően meg tudnának világítani egy fototranzisztort. Ezt a kettőt egy fekete csőbe helyezve csinálsz egy optocsatolót és a tranzisztorral már azt csinálsz a mkrovezérlő felé, amit akarsz.
Azt kell leellenőrizned, hogy a szelep hány tized mA felett nyit ki.

Ha nem lézerfényről beszélünk, akkor trükkösebb lehet a vártnál, mellékletben egy szemléltető ábra. Infra LED, normál, félgömb fejjel és egy lapos fototranzisztor. Próbáltam méretarányos rajzot készíteni. Ha a mákszem nincs elég közel a tranzisztorhoz, akkor csak félárnyékot tud képezni, mert a LED felülete gömbszerű fényforrásnak tekinthető. Megeshet, hogy az így kapott változás összemérhető pl. a tápegység zajával.

Sziasztok!
Létezik olyan optocsatoló, ami nem igényel tápfeszültséget a kimenő oldalon? Arra gondolok, hogy meghajtom a LED-es oldalát, de az nem fototranzisztort nyitna ki, hanem egy fotodiódán keletkezne olyan 3-5 V? Áram nem kell szinte semmi, FET-et nyitogatnék vele, de a táp megoldása nagyon nehézkes lenne ebben az esetben.

Nem kell fókuszált megvilágítás (egy 20 mA-es led megteszi), az érzékelőnek kell fókuszáltnak lennie. A fototranzisztor olyan érzékeny amilyenre csinálod (egy bpt131, egy tranzisztor meg két ellenállás már nagyon kis fényerőt is észrevesz). Utána egy schmitt trigger meg egy kis időzítés, hogy minden prellt kiszűrjünk (a számjegy ugrásnál keletkezik egy él, ezt az élt egy élvezérelt eszközzel dolgozod fel, így remélhetőleg nem lesz hamis jel).

T1 tranzisztor legyen nagy Béta-jú. Ha nincs elég sötét fototranzisztorra húzol egy fekete zsugorcsövet. Rögzítés pl. : öntapadós korong (gyerek nyíl), öntapadós ragasztó stb. (csak a fototranzisztort kell az óra üvegére rögzíteni).

Bővebben: Link
Nem igazán viszik túlzásba.
Amúgy van amit kommunikációval is tudsz logolni, de ha az a cél a szomszéd ne jelentsen, mert gyanús a villanyórád akkor egy nyomtatott vagy faragott házba rakott fototranzisztor vagy fotodióda a megoldás kétoldalú ragasztószalaggal felrakva. Pl amivel a telefonokba rakják be az lcd-t (vékony de szivacsos fekete szalag), az nagyon tud ragadni, de lejön nyom nélkül, ha kell.

Egyelőre csak elméleti szinten ötletelek, hogy lehetne valami olyan részecske-számlálót építeni (a levegőben szálló port mennyiségének és jellegének tanulmányozására), ami optikai elven érzékel. A műszer egy sötét kis kamra lenne, amin egy ventillátor egyenetes sebességgel szívná keresztül a kinti levegőt, és az ebben áthaladó lézernyalábban megcsillanó porszemekről érkező fényerő-görbét figyelné egy fotodiódás áramkör, amiből ki lehet számolni a részecske-sűrűséget, és talán a részecskék méretét is lehetne osztályozni a görbe tüskéinek felfutási idejéből. Láttam, hogy lehet kapni készen ilyen elven működő szenzorokat, de azok csak számlálni tudnak, a méretre nem adnak semmilyen adatot, és a kisebb részecskéket (pl cigarettafüst) nem is veszik észre.

Erre a célra egy elég gyors és érzékeny fotodiódára lenne szükség. A fototranzisztor valószínűleg lassú ehhez. Van valami táblázat, ahol összefoglalva lehet látni sokféle fotodióda response idejét, hogy könnyebb legyen kiválasztani egy alkalmasat? Vagy tud valaki ilyen diódát?

Sziasztok!
A segítségeteket szeretném kérni a következőkben.
Az alap felállás hogy egy vízóra számláló (Sensus hri-A4) küldi az impulzus jelet (1imp/10L) egy szabályzó készülékhez. A bekötése az következők szerint: fehéren +15V, barna a bemeneten.(1 kép)
Be kell iktatnom egy vegyszeradagoló gépet (ProMinent). Kettő vízmérő nem fér be helyileg, meg nem is volna elegáns. Ezért arra gondoltam, hogy a vízóra jelét megosztom egy optocsatolóval, mivel a vegyszeradagoló negatív jellel dolgozik a szabályzó meg pozitívval.
A világító diódát a vízóra számláló után a sárga vezetékre kötném, (szabályzó kapcsolt +15V) egy megfelelő ellenálláson keresztül, vagy ha nagy a feszültség akkor egy 78-as IC-t is beiktatnák.
A fototranzisztor a vegyszeradagoló gépnek adná a negatív impulzust. Adatok 2kép.
A gépet "External contact" üzemben használnám. Valahogy így, 3kép.
Az optocsatoló és az R1 ellenállás kiválasztásában kérném a segítségeteket, ill. ami még kelhet hozzá. Az elsődleges szempont az üzembiztonság, működő képesség.
Segítségeteket előre is köszönöm

Ha azt a kapcsolást nézed amit utóljára csatoltam, akkor a szenzor R4 helyére kerül.
Elvileg a fotoellenállás ha megvilágítod csökken, ha sötétben van akkor nő az ellenállása.
A feszosztók méretezése attól függ milyen érzékelőd van (5K - 10K).. vagy nagyobb, kisebb.
De nézd meg mennyire érzékeny ledfényre, mert én fototranzisztort használok udvari világításkapcsolónak, és ledes kézilámpára teljesen érzéketlen.
Szóval lehet nem is kell a hiszterézissel sokat játszani.

A két fototranzisztor sorosan van kötve, a közös pontról megy a jel az erősítő felé. A típusa KP-2012 P3C. Infra tartományban, 950nm-en van az érzékelés maximuma, a LED-es világítás egyáltalán nem zavarja. Az hogy nem brummog, nem állíthatom, hiszen az erősítőmnek is van egy nem elhanyagolható alapzajszintje.
Mindenképpen kiviszem ezt, vagy az utódját a következő Egerhet-re.

Közben aludtam rá, és pár ötlet:
- Ugye az egy húrhoz két fototranzisztor nem párhuzamosan van kötve? Mert ellenfázisban működnek, és "differenciál" bement járna hozzá...
- Ugye kicsit meg vannak döntve közép irányban, hogy a húr közepére nézzenek?
- Van tipusa a 0805 fotótranzisztornak? Mert például lehet különböző a spektrális érzékenysége, amivel lehetne csökkenteni a zavarérzékenységet.
- Ugyanide kapcsolódik, hogy nagyon meglepett, hogy nem brummog. Ez számomra azt jelenti, hogy nem igazán lát infrában, azaz a rizsszem izzó nem biztos hogy tökéletes a megvilágitáshoz.
- Egyáltalán milyen a bemenő fokozat? Nem kellene hogy külső fény lefektesse...

Ha lesz Egerhet2022, hivd már el a srácot zenélni.