Az a gond az írással, hogy sose lesz vége. Ha még hozzászólok a hozzászólásokhoz, azon veszem magam észre, hogy megint rohanok.

Inkább váltok témát.

Ez így világos hogy van egy nagyjelű előfokozat, ami előállítja a megfelelő szintű hangfrekis feszültséget alacsony terhelhetőségű kimenettel. Ez hajtja meg az egységnyi feszültség erősítésű, nagy áramterhelhetőségű buffert. Csak ez a kimeneti buffer dolgozik "AB" osztályban, vagyis csak itt keletkezhet keresztezési torzítás.
Nem rossz ötlet a HEC, fetgörbítő, meg hasonló jellegű dolog, de azt gondolom, legfontosabb a jól összefésült komplementer pár.
Bár mind szimulátorban, mind mérőkapcsolásban jól vizsgáztak ezek a laterális fetek, biztosan van optimális beállítás ahol a legtöbbet lehet kihozni belőlük.
Most nem a teljesítményre gondolok, mert az egy másik dolog. A csöveknél van olyan, hogy illesztés impedancia. Ez amúgy hülyeség, mert amíg a feszültség, áram, disszipáció határain belül maradunk, mindegy mekkora a terhelés a kimeneten. Persze nem annyira hülyeség a hülyeség, mert vagy kimenő teljesítményre maximumra, vagy torzítás minimumra is illeszthető egy "AB" osztályban dolgozó végfok.
Így jött az ötlet, hogy csöves gitárerősítő esetében a használnak úgynevezett "hot" valamint "cold" bias munkapontot. Mind a kettő esetében felborul a gyári ajánlás az optimális illesztő impedanciára, de attól még működik. A hangjuk természetesen más lesz, de pont ez a cél.
Nos ugyanezt próbáltam megnézni laterális fetekkel és az jött ki, hogy egyetlen komplementer pár szívbaj nélküli akár 2 Ohmos terhelést is meg tud hajtani 2X18V tápfeszről, nem ez az optimális illesztése. Valójában 16 Ohm körüli a legjobb választás. 8 Ohmra két pár, 4 Ohmra 4 pár. Persze az sok pénz, aztán tömeggyártás esetén sokba kerül. De ez most lényegtelen.
Azt szeretném még kipróbálni, hogy nem egyszerűen párhuzamosan kellene őket hajtani, hanem eltolt munkapontban, abból a megfontolásból, hogy minél lineárisabban dolgozzanak.

Játszásiból leszimuláltam egy alapkapcsolást és ezt. Nem hasonlítanak egymásra, már a működési elvükből kifolyólag sem... az egyik fetes és invertáló és ennél számít a generátor impedancia is.
De inkább amiatt választottam -másodjára is- ezt a megoldást amit jó néhány évvel ezelőtt már kitárgyaltunk priviben... hogy nem kell a bemeneti fokozatig elvinni a végtranzisztor torzítását, mert minek.

Nem kellene elfelejteni, hogy minden dolog eredménye egy adott felvétel esetén jellemző.

Véleményem szerint az audiofil nem divat, hanem egy zenehallgatási mód. A Technics sem volt divatos, legfeljebb elismert.

Egész biztosan igazad van abban (is), hogy illeszteni kellene a kimeneti fokozatot a terheléshez. De nekem a nagyfrekvenciás kompenzálás és a DC csatolás lett a mániám.
Nálam döbbenetes különbség van a mély átvitelben attól függően, hogy mennyire szép az
1MHz-es négyszögjel. És persze a nyákterv is számít. A termikus torzítások. A tápegység visszahatásai (ezért van/lesz akkumulátoros).
0.01% torzítás az annyi, hogy 10V kimeneti fesz helyett 10.001V van a kimeneten. Meghallja ezt valaki?

Ha a kondenzátorok milyenségének a hangzásra, és a pénztárcára gyakorolt hatásáról beszélünk, akkor mindenképp igazad van.

Nincs olyan kondi, sem ezüstből sem sem aranyból, amit ha beteszel a jelútba ne hallatszana meg. Ugyanis a kondi (is) energiát tárol. Elnyeli és amikor nem kell, visszarúgja. Elég könnyű ezt belátni.

"Elnyeli és amikor nem kell, visszarúgja. Elég könnyű ezt belátni."
De azt is meglehet tapasztalni, hogy egyes felvételeknél ez nem jelent hátrányt. Vagyis minden építés, rendszer, és felvétel függő eredményre vezet.

Nincs olyan felvétel amelynél ne jelentene hátrányt a kondi torzító hatása. Gyengébb kapcsolásoknál nyilván valamelyest elkeni az erősítő torzításait és ez eredményezhet kevésbé kellemetlen hangzást.

Ezt az illesztés azért feszegettem, mert hátha számít valamit.
Az akkus táplálás nem ördögtől való, mert én hallgattam (igaz nem audiofil) erősítőt három féle tápegységgel. Egy szimpla TPA3116 volt egy igényesebb kivitelben. Kapcsitápról volt a legrosszabb, sima puffereltről jobb, de akkumulátoros táplálás esetén gyönyörű. Ólom akku volt, két 12V/7Ah sorosan.
Nyilván azért ólom, mert abból volt pár darab. Nulláról kezdve az most lítium ion lenne. 200mA nyugalmi áram esetén 40 darab 2Ah cella (két monoblokk 2X15-20V tápfesz) 20 óra folyamatos halk zenélést tesz lehetővé, vagy mondjuk a crest faktort figyelembe véve 8-10 óra hangoskodást. 500 teljes töltési ciklus két évnél hosszabb élettartamot jelent majd mindennapos döngetés esetében.

Még jobban leszek cseverészhetünk erről...
Én sosem mondtam, hogy vetekszek a Te elméleti tudásoddal. Azonban sok év zenehallgatási tapasztalatom van. A quad405 témában Gee Lee feltett egy anyagot, amiben a szerző valami olyasmit írt egy erősítő hangzásának a megítéléséről, mint én a múlt évi hifishow kapcsán említettem. Vagyis van hallástapasztalatom egy hangzás megítélésében. Szóval erősen vitatnám, hogy "Nincs olyan felvétel amelynél ne jelentene hátrányt a kondi torzító hatása." Ez a kijelentés tele van aknamezőkkel. Először is kinek mit jelen egy csatoló kondi, azaz hány típust használt, és milyen háttérrel?
Arról nem is beszélve, hogyha egy felvétel jó becsatoló nélkül, akkor egy másik mért nem? Hát nem gondolnám, hogy az erősítőben keresném ennek hibáját. Az én cuccaimmal hallani a hangsávokat, és olyanokat is észlelni, hogy melyik hangsáv a bibis az egészre nézve. És ha az átfogó visszacsatolásban kutakodunk, akkor az egyik alapvető problémának a visszacsatoló elemek lekezelését tartom az egyik fő problémának. KT is megoldotta egy elkóval a kapacitásrészét. Kondenzátor, a tápba is kell! Talán ezért szerencsésebb az aksi. Az egész audiofil egy katyvasz, mivel minden kis dolog számít, de szerintem ezt Te is tudod. Amitől meg idegenkedsz, arról hiába mondsz jóslatként véleményt, mivel az nem tapasztalat.

7x3.7V=26V. 28db akksi elég szerintem. A 3Ah-s darabja 1300 Ft = 36400 Ft.
Egy 630VA-es trafó 74000 Ft.

A HFM idején még nem léteztek a mai korszerűnek mondható Lítium alapú akkumulátorok.
Ma már viszont ha megnézed rengeteg akkumulátorról üzemelő hangtechnika van forgalomban.
És ahogy az akkumulátorok teljesítmény sűrűsége, élettartama javul, egyre több területen fog teret nyerni. Szerintem már törik az agyukat, hogy milyen halandzsával fognak tudni eladni arany áron "audiofil" akkukat, meg akku kábeleket.

Nem kell törni egyáltalán, 10 perc alatt megvan egy megfelelő szöveg, pl. a német ASR Emitter II integrált erősítő esetében:
"Az Emitter Exclusive családhoz tartozó, opcionális ASR akkumlátoros tápegység tovább fokozza a zenehallgatás élvezetét. Az Emitterek zenei tulajdonságai még magasabb dimenziókat érnek el, és a jó felvételek térbelisége kézzelfoghatóbbá válik. A legfinomabb részletek, mint például a hangszerek körüli „levegő”, nemcsak akusztikusan, hanem fizikailag is érzékelhetővé válnak.

Az akkumlátoros tápegységgel ellátott ASR Emitter Exclusive belső dinamikájának köszönhetően a jó felvételek hangzását úgy hallja és érzi, mintha „élőben” szólnának, és a zenehallgatás izgalmas hallgatási élménnyé válik! A reprodukció mindig homogén, erőteljes és magabiztos marad!" ( https://asraudio.de/hifi-highend-verstaerker.html )

https://highfidelity.pl/@main-78&lang=en
stb.
( még az lehet, hogy csatolókondi van végerősítő bemenetén huszonezer euróért...)

Én már eleve audiofül akkut vettem bele : ) Bár a fület nekem kellett ráforrasztani.

Egy ideig volt nálam egy Topping Pre90 előerősítő. Az ASR mérésekből is kiderül, hogy az egyik legalacsonyabb torzítású készülék lehet, néhol épp a mérhetőség határán...
Szimmetrikus és aszimmetrikus be-, és kimenetekkel is rendelkezik, így konverzióra is alkalmas.
Az áramköri felépítésben annyi a lényeges most, hogy az aszimmetrikus bemenet egy bipoláris elko csatolóval kezdődik, egyébként dc csatolt minden belül.
Érdemes megnézni a THD+N növekedését annak figyelembe vételével, hogy teljes jelszint 6dB-vel alacsonyabb, és vélhetően az analizátor, maga a mérés sem tudja kihasználni a képességei legjavát. Vajon mennyi lehet a csatoló kondi torzítása?
Másrészt, én meg is hallgattam ezt az erősítőt aszimmetrikus bemenetről, aszimmetrikus kimeneten. Rendkívül tiszta, transzparens a hangja. Azt állítani, hogy torzítana, torz lenne a hangja bármilyen alacsony szinten is, avagy ködös hangzású lenne a legcsekélyebb mértékben is, nonszensz. Gyanítom, hogy hasonlóan gondolnád szintén, egy meghallgatás után. ( Ilyen Nichicon BP kondikat egyébként használt a Lumin is dacban, volt Topping dacom is ilyen csatolókkal...)
https://www.audiosciencereview.com/forum/index.php?threads/topping-...18283/

Mikor sikerült a németeknek egyáltalán egy elfogadhato hangu erösitöt csinálni?
Nekem eddig ilyenhez nem igen volt szerencsém. Volt sok jo, de mindig volt jobb és az nem volt német. Németeknek mintha valamilyen más hangzás az elfogadott.
Ez is hasonlo mint vagy 40 éve napirenden levö harc a mérési technikárol. A németek hallani sem akartak más müszerröl a csucsmerön ( peak) kivül, holott sok felvételhez vagy rendszerhez teljesen alkalmatlan a csucs indikátor.
Akkor a dánok pörköltek a németek orra alá, amikor az akkori DK-Audio müszere 8 különbözö mérési eljárást tudott. S mindnek volt hatása a hangzásra a jo felvételre.

"az egyik legalacsonyabb torzítású készülék lehet, néhol épp a mérhetőség határán"

Egyszerű kapcsolóüzemű táppal kezdődik az alvégen. : -)

https://www.meanwellusa.com/upload/pdf/IRM-20/IRM-20-spec.pdf

Én csak emlékszem mennyire féltek a tervezö kollégák egy képcsöves monitort szerelni a 80-évek egyik legjobb keveröpultjába. A keveröpult már akkor automatizálhato volt és ehhez okvetlenül kellett a képernyö, amin legalábbis az automatizálás lépéseit lehetett szerkeszteni. Végül sikerült annyira leárnyákolni a képcsöves monitort, hogy mérhetetlen lett a különbség a pultok között ( monitorral vagy anélkül).
Szerintem a kapcsitáppal is ugyanez lesz a helyzet. Ott is felvihetik a frekvenciát olyan tartományba ahol már nem zavarhat vagy könnyebb leárnyékolni, a kimenetén amugy sem igen lehet zavaro zaj.
Amugy ha követitek a kapcsitápokat már elég sok olyan van a piacon (ráadásul olcson) ami nem zavar. Nekem a lakásban van egy régi LEDes világitotestem ami annyira zavar, hogy még az FM vételt is zavarja ( egy igen jo táskarádion) Ez számomra a referencia - a világitotestet már alig használjuk,, de mint referencia jo, mert ha bekapcsolom az ujabbakat már több olyan van a lakásban,, ami semilyen zavaro jelet nem csinál ugyanazon a rádion, ugyanazon az adón még akkor sem ha egyenesen a rádiora rakom.

Ezt értem is, de ha megnézed az adatlapját, ez egy közönséges 65 kHz-en működő, árnyékolatlan műanyagdobozos kapcsolóüzemű táp. És persze a 200 mVpp-s hullámzást mindegyiknél tökéletesen (?) ki kell simítani egy ilyen érzékeny applikációhoz, ezért vigyorgok, mikor egy újabb ilyet látok.

Az FM rádiónál egyébként sokkal érzékenyebbek a rövidhullámú rádiók, ismerem a problémakört, ott már sok éve lezajlott ez a váltás a tápokkal, ott főleg nehéz volt elhinni, hogy meg lehet úszni nagyobb zavarok nélkül. A LED lámpákban persze sokszor semmilyen szűrés sincs, az olyanokat nem árt visszavinni. : -) Az utca végéről is képes zavarni.

Egyébként tapasztalatom szerint ebből a szempontból legfeljebb annyi az erősen zavaró és nem igazán zavaró tápegységek közt, hogy nulla, egy vagy két közös módusú szűrő van a bemenetén, ill. kicsit lehet jobb a kimeneti egyenfesz simítása, de más nem túl sok, nincsenek nagy trükkök. Meg persze az üzemi frekvencia. Igaz, ez nem az én területem.

Fura ez az ASR akkus tápegység. A benne lévő akkuk sima zselés ólom akkuk.
Legalább is külsőre annak látszanak. +/- 36V, ami bőven elég.
Valószínűleg egy korábbi fejlesztés, de ebből is látszik, hogy nem új keletű ez az elképzelés.