Csak is a saját elképzelésem szerint, ha én megépíteném az erősítődet, akkor a következő szempontok szerint tenném...
Az egyik probléma az adódó méretek. A másik , hogy lehet a huzalozáson rövidíteni. Én úgy gondolom, tenném, hogy a magassága hátrányára az alapterületét tartanám meg a leendő dobozban.
Valamint két trafóval vitelezném ki. Ezáltal oldalhelyesen lehetnének alul a tápok, azaz emeletes lenne az építés. Ebből adódóan lényegesen rövidebb huzalozás adódna. És duál-monó kivitelezést kapna, két külön földcsillagponttal.

Az smd opamp az csak DC szervó. Nálam az Optheron járt.

Hasonló EPCOS B41570 pufferkondit már nagyon régóta használok elégedettséggel, sőt a régi kondenzátor blokkokat pakolom át a jelenleg is épülő monoblokkokba...
Nichicon U32D típus: A darTZeel NHB-458 utánzatomat egy fórumos talákozón többen meghallgattuk. Az egyik leglelkesebb fórumtag meg volt döbbenve, hogy a hatalmas kapacitás és kondenzátor méret ellenére az erősítőnek "nem lassul be a hangja", nem hallja ennek a kondenzátornak semmilyen hangbéli hátrányát. Ő eleve a viszonylag kisebb pufferkapacitások híve...

Durván drága végerősítőkben is szokás nagy különálló pufferkondikat használni, akár egészen hanyagnak tűnő kábelezéssel. Pl.:
Dan D’agostino Relentless monoblokk ( 180 Mio HUF/pár )
darTZeel NHB-468 monoblokk ( 260.000 EUR/pár ): ebben valószínűleg - relatíve vékonyka - Kimber Kable TCX vezetékekkel kötik össze a "capacitor bank"-et az erősítő panellel:

Boldoggá tenne ha csak a saját erősítőiddel foglalkoznál már végre és befejeznéd mások kioktatását . Olyan dolgokba ütöd bele az orrod folyamatosan, amiről halvány fogalmad sincs.
Eddig mosolyogtam rajta, de most már igazán kezd bosszantani.

Köszönöm a megerősítést. Akkor azt mondod ne a pufferekkel kísérletezzek, hanem inkább más irányba rohamozzak a továbbiakban? Még bőven van (ennél fontosabb) teendő máshol is.

Ebben tanácsot adni, teljes felelőtlenség lenne.
Én úgy gondolom, hogy ha csak puffereket próbálnánk bele az egyébként változatlan áramkörbe, akkor minden esetben eltérő "hangot" kapnánk ( nyilván, hifista füllel ) Lehet, hogy jobbat, lehet rosszabbat, akár az ízlésednek sokkal kedvezőbbet is.
Pl. mcc végigjátszotta ezeket a puffer-típus próbákat becsülettel, és talált is a szívének kedvesebbet. Ő biztos, hogy nyugodtabban is alszik...

Viszont ezek a nagydarab pufferek relatíve drágák, valahol mindenki meghúzza a határt, mennyit ér ez meg. Ha gyártó lennék, akkor biztos, hogy már ebben az alkatrész pozícióban megkezdeném a hangi optimalizálást...mivel csak egy egyszerű diyer vagyok, így inkább próbáltam paramétereke és fellelhető tapasztalatokra/kivitelezésekre támaszkodni.
Ha feltételezem, hogy a fizikai működés megfelelő ezekkel, úgy vélem, hogy a többi optimalizációs lehetőség bőven elég kell hogy legyen kihozni a maximumot a koncepcióból...

Ezt sem gondoltam volna, hogy 74 évesen lesz meg az első...
Táppaneleket csináltam, és ahogy eddig is fémfűrésszel daraboltam.
Azt hittem rosszul látok, hogy a széle leveles lett. Eddig a rétegelt lapnál tapasztaltam ilyet, mert már alig tesznek a rétegek közé ragasztót, na dehát...
Szóval lehet, ha szabva van nem látszik, de szerkezetileg akkor is ilyen.

Ha rendes üvegszálas nyákot használnál nem történne ilyen . Ezt a fajta hordozót már 30 éve száműztem a műhelyemből . Papírbakelit hulladék , ha maratod akkor is csak egyszer forrasztható mert lejön róla a réz a hőtől .

És ha mostohább körülmények közt használod, főleg kültérben, hosszú évek alatt képes valahogy részben vezetővé válni a párától, vagy csak a kosz szereti a felületét megülni - mindenesetre időnként fura dolgokat művelnek vele a kapcsolások. : -)

És amúgy is párás környezetben kb. 5 (!), egyébként 3 nagyságrenddel rosszabb a szigetelése (fajlagos térfogati ellenállása) az FR4-énél. Legalábbis ezeket az adatokat lehetett feltúrni.

Különben az ellenkezőjére is van példa, hosszútávú tapasztalataim vannak kültéri, ill. faházban elhelyezett ilyen szerelőpanelokkal, ill. a gyártók is sokat használták, nincs mindig gond velük, de mint a hímes tojás, amikor szerelni kell...

A HQ-ban ezt adták. Adatok a mellékletben.

Én is fűrésszel vágtam ezt a" papírbakelit hulladékot" és nem nyílt szét (üvegszálasban sem találkoztam még ilyen szétnyílóssal). A másikból meg legalább négyszer kiforrasztottam az elemeket és még mindig rajta van a fólia.

Jó pákával (szabályozott hőfokon) és főleg ügyes kézzel ez is kibír sok mindent. De tény, hogy az FR4-es ehhez képest strapabíróbb.

Ezért lakkoztam beültetés után , de már kerülöm mint ördög a tömjénfüstöt .

Ez igaz, pl. jobban szólnak vele erősítők mint az FR4-gyel.
Ez ami a kollégának a képen rétegeire jött szét ilyet még életemben nem láttam. Ez a barna színű papíros-fenolgyanta vagy mi amire a Karesz is építkezik házilag ezzel valóban vigyázni kell, meg a másikkal is ami világosabb színű jóval, és kb. mindent is (hifik, TV-k stb.) arra építettek régebben a gyártók (80-as 90-es évek) mert tényleg nem bírja a meleget, ami nekem van annál nem lehet a pákát 300 fok fölé tekerni mert egyből lesercen a réz a hordozóról egy halk pukkanás kíséretében. A gyáriakat is rémálom javítani, illetve a mechanikai strapabírása is elenyésző, nagyon könnyen törik, reped.

Igyekeztem, de maradt még azért lehetőség, pár száz. A nyugodtabb alvás relatív....

Az alábbi tesztet azután találtam, hogy a Vishay BC MAL2056-ot találtam számomra legjobbnak. Azért ez picit tényleg megnyugtatott.
Bővebben: Link

Nem felejtettem el ezt a véleményt. : -) Viszont ha ez így van, akkor ennek megint valami "hibának" kell lennie a rosszabb szigetelés miatt - más tulajdonságot végképp nem tudok elképzelni, ami befolyásolhatja a hangot. Megint csak egy eltérésnek az elektromosan ideálistól (vagyis a jobbtól, mert ideális nincs, legfeljebb a szomszéd fűje), amit tudatosan elő lehet állítani akár a levegőben, akár üvegszálas panelon is valamilyen kísérletek keretében. De csak következtetek; minta érték nélkül.

A nyáknak is van dielektromos állandója és az üvegszálasnak ez nagyobb, mint a papírnak. Meg fogom mérni (ha tudom). Állítólag az M1 a legjobb ebből a szempontból.

Elektromosan a légszerelés a legideálisabb. Nem biztos, hogy 3 marék tranyó berakása esetén ez érzékelhető lesz, de csövesnél simán hallható, még ehhez a papír nyákhoz képest is, az FR4-hez képest meg egyértelműen.
Mértem volna, de nem lehet, mert ahhoz 2 teljesen egyforma nyák kellene, de ebből eleve csak egyoldalas van, szóval nem tudok olyan mérést csinálni, hogy mondjuk ellenállást mérek a két oldal között. Más műanyagokhoz képest mértem már az FR4-et ott (is) leszerepelt.

Csak hobbiként tevékenykedek forrasztásilag. De úgy 63-64 óta, így ismerem a csőszegecset is, mint technológia. Aztán sok évvel később a munkahelyemen időnként volt lehetőség a szemétbő kimenteni a számítógép fejlesztés során felhasznált "nyugati" nyákmaradványokat. Pár éve fogyott el a maradék. Azóta én is a boltból vásárolok. Azonban láttátok, már én is csak az üveggyöngyök rögzítésére használok ilyen nyákot. Most a diódahíd esetén ez a panelen lett volna, mivel a panel lett volna a környezetétől elszigetelve. És mivel a lakásban undok dolog ilyet fűrészelni vizes ecset ide-oda, szóval még egyszer nem fogok fűrészelgetni. Kicsit megszegecselem, azt hadd vigye.

Szerintem ez valószínűleg gyártó, és azon belül sorozat kérdése. Mostanában a földcsillagpontokhoz 800W-os pákát is használtam nem egyszer, és hálisten nem jött le egyszer sem. Persze az is igaz, ahogy Alkotó írta, nem árt, ha az embernek van ebben tapasztalata, és persze szerencséje az adott panel tekintetébe.

Nem felejtve, most sem akarlak semmiről meggyőzni...

Téma szerint az audiofil személy nem képzeleg, hanem kipróbál, és meggyőződik arról amiről beszél! Ez nem valami hitvita lenne, hanem elért eredmények közzététele más javára.

Ez fura, de persze vannak teflonos NYÁK-ok is (mikrohullámra).

A csöveshez nem tudok hozzászólni, más világ azokkal az impedanciákkal és feszültségekkel - az vesse rám az első csövet, aki ma otthon van benne. Bár ezen a helyen akadnak is ilyenek, szóval talán nem kellett volna írnom. : -)

Csak a rádiófrekis erősítőket ismerem kicsit jobban, de ott sok minden más, pl. nincs kimenőtrafó, csak Tank-kör vagy Lecher-vonal - és hangos léghűtés, néha meg kráter, ahogy az olvadt üveget a cső oldalában beszívta a vákum. : -) De kit érdekel ez itt.

Tervezem, hogy teszek egy próbát vele...

Puskáztam: igazából nagyon hasonló a kettőé. Meg voltam győződve róla, hogy az üvegszálasé sokkal jobb. Csak a teflonosak jobbak, de azok sokkal (kb. 4,5 vs. kb. 2,1 a levegő kb. 1-éhez képest).

A kerámia- és üveggyöngyöké meg 5-10 vagy akár a sok-sokszorosa, vagyis ha az elektromos szigetelés amúgy elegendő, akkor teljesen értelmetlennek tűnik a hang miatt használni őket - ha az a feltevés, hogy a levegő a legjobb közeg. Mit nem értek vajon?

"az audiofil személy nem képzeleg, hanem kipróbál, és meggyőződik"

Előbb tisztába kell jönni az alapokkal és elképzelésekkel, mert a tapasztalatokat önmagukban a hajadra kenheted. Ahogy jóval régebben írtam, puszta próbálgatással olyanok az esélyek eredményt elérni, mint a lottó ötösnek. Rengeteg mérnöki munkát nézel le minden megnyilatkozásoddal, miközben te is azok eredményeiből élsz. Hadd legyen már annyi jogom, hogy kérdezgessek.

"vagyis ha az elektromos szigetelés amúgy elegendő, akkor teljesen értelmetlennek tűnik a hang miatt használni őket "

Bocs, a NYÁK-ba beültetett-beépített formájára gondoltam, az lebegett a szemem előtt, amit itt, a képeken láttam már jó párszor.

Bocsi ez olyan Háry-sra sikeredett. A 800W csak 100W volt.

Megmértem. Két 10 cm hosszú, 8 mm széles vezetősáv egymástól 1 mm-re.
Az üvegszálasnál 11.5 pF kapacitást mértem, a műgyantás papírnál 15 pF-et.
Tehát az üvegszálas a jobb ebből a szempontból.
A szivárgási áram mindkettőnél 1uA körüli 10kHz-en, 16Vpp-nél - ebből 8 MOohm rezisztencia adódik.
Az induktivitása a papír nyák vezetősávjának kisebb (36 cm hosszú, 8 mm széles fóliasávot mérve), kb. kétharmada az üvegszálasénak - de lehet, hogy vastagabb a rézfólia a papír nyákon (nem mértem meg a fólia vastagságot).

Ebben teljesen igazad van. Mérés nélkül csak vaktában lehet tapogatózni. Más kérdés, hogy néha (gyakran) nem az jön ki, hogy a jobbnak mért erősítő szól jobban (szubjektíven). Azzal vagyunk gondban mindannyian, hogy nem mindig lehet eldönteni mit is kellene mérni ahhoz, hogy a mérés szoros összefüggésbe legyen a hanggal. De a mérési eredmények megmaradnak, a hang meg elszáll. Valami ésszerű következtetést le tud vonni az ember egy idő után, hogy mi az ami számít és mi az ami nem annyira fontos paraméter.
Fel tudnék néhányat sorolni, de most nem.

Köszönöm, erre az egészre én csak reagáltam, amúgy 90 százalékban semlegesen kérdezgetek, ill. hozok konkrét adatokat, ha ez egyeseknek nem is tűnik fel szerelemféltésből vagy miért. A részleteken rágódom kikapcsolódásként, mert érdekel.