Van rá megoldás. Gond egy szál se. Az EV is előszeretettel alkalmazza. A magas váltód elé kötsz kb egy 8R2/15-20W ellenállástkb. Így olyan 10dB-el csökken a hangnyomása, viszont hogy 4k felett visszaengedd, a 8R2-re párhuzamosan köss egy 2,2u fóliakondit.

Csak poénból írtam, ezért is raktam offba, tudok hangváltót méretezni, bő 10 éve csinálom.

Én meg 24 éve.

Szerintem a vastag gumiperemes hangszóró egy hosszúlöketű kifejezetten subwooferekhez gyártott hangszóró lesz, az Xmax értéke (lengőcséve elmozdulása) is magasabb (igaz nem olyan sokkal) -szerény véleményem szerint

Én is erre gondolok, hogy az nagyobbat mozog, ennek ellenére csak 1,5mm különbség van Xmax-ban és azt gondolnám, hogy a nagyobb kimozgás feltétele, hogy maga az egész szerkezetnek nagyobb legyen a beépítési mélysége. Viszont ebben nem igazán van különbség.
Gondolom a minőségibb összeszerelés stb, dob az áron. De ez nem audiofil célokra kell nekem, csak hangoskodásra. Ha jól tudom, van egy Xmech nevezetű paraméter is. Ezen a videón ezt bőven eléri, de hatalmasat mozog (30 másodperc után.. nem normálisak :freaked.
(Gondolom a keskenyebb gumiperem jobban megnyúlik, a széles kevésbé, de úgy vélem, hogy amennyivel a drágább durvábban néz ki, annyival nem tud többet.

Igen , lehet az lesz ! Köszi!

Sziasztok!Videoton HB13-539 KÖZÉPHANGSZÓRÓ-t kellene peremeznem.Mert elporladt a perem álltó helyében.Viszont nem tudom milyen peremet kellene vennem.Tudnátok segíteni?Köszönöm előre is!

Szia! A JBL-eket sohasem szerettem igazán hangosításban vagy autóhifiben, ezért elfogult vélemény lesz. Az autómban zárt ládában egy Gladen RS 10 van egy 310W/14,4V/1% THD-jú erősítővel, tökéletesen teszi a dolgát. Meglepően kontrollált, mélyre megy, hangos a méretéhez, és ahhoz képest, hogy nem reflex. A cabin gain biztosan sokat hozzátesz, gondolom a szobába reflexet tervezel, a literek alapján is. Az SQX az RS-től egy magasabb kategória. Biztos vagyok benne, hogy jobb is (ha már a neve is a sound quality-ra utal), míg a JBL Stage 1010 olcsóbb, mint az RS10. Nem hiszem, hogy egy súlycsoport az SQX és a Stage. RS 8-at vennék a helyedben, de ez szubjektív.

Kedves zoka!
Évekkel ez előtt, ezen az oldalon is, óriási vita volt a hangszórók és erősítők teljesítménye. Én mindig is hangoztatom, hogy az adatokat műszeres mérés alapján kell kezelni. A gyári vagy kereskedelmi adatok sajnos valótlanok! A 8"-s hangszóró 20 cm kosárátmérőt jelent. Ebben a méretben 5 wattól 500 wattig bármekkora teljesítmény értékkel találkozhatsz. Érdekes, hogy a háború előtt és utána az ötvenes és hatvanas években gyártott hangszórókra csak 5 azaz öt wattot írtak, és nagyon hangosan szóltak. Egy ORION PD201 típusú hangszórót most elővettem és öt watt zenei hanggal 95-96 dB.t mértem egy méter távolságban.
Ezek a hangszórók már tíz watt hatására torz hangon szólnak, de 20 watt felett leég a tekercsük. Na ennyit a több száz wattról.
Leégett tekercsekből egy kis gyűjteményt mellékelek. Voltak akik komolyan vették a rá írt teljesítményt.Én meg javítóként javítottam.
Üdv:H.F.

Igaz, hogy a régi hangszórók érzékenyebbek voltak, de nem is mentek le olyan mélyre, mint a mai 90dB alatti nevezzük Hi-fi hangszórók.

Abból, hogy a régi hangszórók terhelhetősége 10-20W egyáltalán nem következik az, hogy a maiakat ne lehetne terhelni, akár többszáz W teljesítménnyel.

Amúgy nem először tűnt fel, hogy a régi dolgok alapján ítéled meg a mai berendezéseket, de ez olyan, mintha egy trabant alapján azt állítanád, hogy 90km/h az autók maximális sebessége, és kis koccanástól kiesnének még az ülések is belőlük, pedig ez már nagyon nem igaz..

Abban biztos vagyok, hogy megy a hazudozás a teljesítményekkel kapcsolatban, de azért a 20W kissé kevésnek tűnik. Nekem valós 200W színusz jel leadására alkalmas erősítőm van, 5Hz-től indul. A 30cm-es autós JBL hangszórómat órákon keresztül járattam vele, közel clip-ig, és bírta. És nincs égett szaga, és már 12 éve megvan és használom. Az biztos nem 20W-ot kap. Még volt úgy, hogy 10Hz-es szinusz jellel is hajtottam fél órát, max kimozgásig, az legalább volt 50W ahogy emlékszem, mert mértem.

Szia! Nyilván tetszik a Gladen, csak azért sajnos vannak anyagi korlátai is a dolognak, illetve nekem meg mindig is JBL hangszóróim voltak, de az elgondolkodtató, hogy a Gladen már 5-10 éve nyomul ugyanazokkal a szériákkal, JBL meg kb. fél évente dobálja ki az új típusokat, amik legtöbbször csak a porvédő sapkában különböznek. Szerintem ezek a JBL-ek már nem azok, mint régen, és a bluetooth hangszórók kerültek a középpontban, ahol az átlag halandóknak bármilyen teljesítményt elbír a készülék oldalán az adatlap.

Kedves deebo!
A mai popzenékben és néhány más fajta zenékben jelentős mélyhang igény jelentkezett. Ezért készülnek mélyhangú hangszórók. 50-60 évvel korábban ilyen igény nem volt, és ezért nem is gyártottak ilyeneket. A mai zene hallgatásánál a közép és magas hangok iránt viszont szerényebb igény mutatkozik. Vizsgáld a két- és háromutas hangszórók egyes hangsávban működő hangszóróinak MÉRT teljesítmény adatait!
Írod "...egyáltalán nem következik az, hogy a maiakat ne lehetne terhelni, akár több száz watt teljesítménnyel." A mai hangszórók is csak 5, 10, 20 watt teljesítményű, csak a tízszeresét, más cégek a százsorosát írják rá, és ilyen értékűként értékesítik. A vásárló HI-Fi-sek meg azt hiszik, hogy ilyen teljesítményű berendezésük van. Csak akkor lepődnek meg, amikor valóban száz wattos erősítőre kapcsolják hangszóróikat és leég a tekercsük. Ezért van rengeteg hangszóró tekercselő. Arról nem beszélsz, hogy a tízszeres és százszoros villamos teljesítménytől a kónusz mekkora amplitúdóval rezeg, és mekkora hangerő keletkezik. Ha CD-t, FM rádiót, digitális műholdvevő hangját hallgatom ilyen nagy hangpulzusok nincsenek. Semmilyen műszerrel nem sikerül kimutatni. A legnagyobb pulzusok csúcsfeszültség értékei egy maximális értéket semmilyen esetben sem lépik túl. Nem is léphetik, mert a tápfeszültség értékénél nincs nagyobb hangimpulzus.
Kedves deebó! Nem jó a trabantos butaságod! Fejezd be! Nem értesz hozzá! Ebben a világban az átverések sorozatát éljük át. Amikor még az USA elnököt is kizárják a nyilatkozatról. A korona vírus oltásról elképesztő dolgokat mondanak. Nem folytatom, mert nem ide tartozik.
Ezek után a moderátor ismételten kizárhat és törölhet engem. Úgy látszik, hogy csak ehhez ért.
Üdv:H.F.

Kedves zoka!
Nekem is vannak ilyen erősítőim. Több tízezer wattosak. Nagyon masszívan működnek. Rendszeresen hangosítottam nagy tömegű és területű rendezvényeket. A te 200 wattos szisztémád alapján ezek is nagy teljesítményűek. Egy-egy rendezvényen 8-12 órát üzemelnek. Én nem clip-pelek, mert műszerrel mérek és ellenőrzöm a túlvezérlés határát.
Kíváncsi lennék a véleményedre, hogy a vezetékes rádió működésénél vajon milyen erősítők (teljesítményűek) üzemeltek a nap 24 órájában és az év 365 napján át, a következő évben is.
Kiváncsi lennék, hogy a mozi gépek erősítőiről mit tudsz, hogy robbanást, ágyúdörejt, villámlást produkáltak több száz fős nézőtérre. (Mozi gépész is voltam.)
Tisztelettel:H.F.

Ne haragudj, de, ha a könyvedbe is azokat az ökörségeket írtad, amiket ide is, akkor tudom sajnálni az olvasókat. A mai mélysugárzók tényleg nagyon jól terhelhetők akár többszáz W-al is. A közép és magassugárzók csak a gagyi gyártmányoknál vannak 300W-ra címkézve, de az kit érdekel.

A hangszórótekercselők, a torzításnál is hangosabbra vezérelt erősítős bulihuligánokból élnek, akik azt hiszik, hogy a 100W erősítő mellé a 300W terhelhetőségű ( a hangszórók teljesítményét legfeljebb dB-ben lehet megadni, W-ban inkább terhelhetőséget adnak meg) hangszórók jók lesznek.

Régen azért nem készültek mélyre lemenni képes hangszórók, mert nem tudtak ilyet készíteni, ennek semmmi köze a zenéhez, mellesleg a basszusgitár és pláne a lábdob is bőven tartalmaz 40Hz környéki frekvenciákat is.

Egyszerre nagy érzékenységű, de alacsony frekvencia visszaadására képes hangszóró nemigazán létezik, ezekből egyet lehet választani.

Képzeld értek hozzá, mellesleg megjegyzeném, hogy én vagyok itt az egyetlen, aki mért eredményeket is mutatott.

De Uraim, ne vájkáljunk egymás szakértelmében, én hálás vagyok a segítségetekért és ez az oldal erről kell, hogy szóljon, inkább csak sorakoztassuk fel az érveinket pro és kontra végül úgyis kiderül, hogy legtöbbször mindenkinek van igazság az elméleteiben.
Még jobb ha van mérési eredmény, helyes számítás, a műszerek sosem hazudnak...
Fura dolog ez a teljesítmény kérdés én zenészként azt tapasztalom, hogy egy 10W-os csöves gitárerősítő szétdobja az egész házat Ic-s ben 30W sem tud ilyet produkálni, elég összetett kérdés ez nem lehet feketén-fehéren leegyszerűsítve vitatkozni róla...
Több vélemény-több információt és tudást ad át nekünk "amatőröknek" ezért köszönöm mindenki hozzászólását.

Nincs ebben semmi fura, a magas harmónikus torzítás miatti felharmónikusoktól hallod hangosnak a csövest.

Van ám egy olyan paraméter, hogy damping faktor.
Míg egy csöves erősítő a hangsugárzót illesztetten hajtja meg, addíg egy félvezetős a maga pár mΩ -os belső ellenállásával nem. Ez a kis ellenállás igencsak "megfogja" a hangszóró lengőtekercsét, nem hagyja szabadon mozogni. Ez hatásfokban is jelentkezik, ugyanúgy mit egy zárt doboz.

A Videoton RA6363S akkor álcázott csöves erősítő? A 100W-os mélynyomót csak úgy lengette még alacsony hangerőn is.

Nem, csak kiemelt mély mellett elég érdekes alacsony frekveciás lengéseket produkál.

Van egy Verve Records cd-m amin Louis Armstrong és Ella Fitzgerald duettezik,és elképesztő mély hangok is vannak a lemezen. A felvétel időpontja 1956.
Más.
Napi 8-10 hangszórót javítunk. A 30 centi alattiakat 50W-os erősítővel egybeépített hanggenerátorral teszteljük. A nagyobbakhoz viszont építettem külön tesztforrást. egy 500W-os 12V-os trafó tekercseit választottam szét, sorbakötöttem, és 12V-onként fokozatkapcsolóval 60V-ig tudom az 50Hz-et rákötni a hangszórókra. Számold ki mekkora teljesítményt jelent pl.36V szabad levegőn,tehát doboz nélkül egy 4.Ohmos hangszórón...

Nyilván mindenféle trükköt kitaláltak, például zenei teljesítmény vagy régebben volt egy olyan, hogy PMPO, amikor a "készülék méreteit és a színét" is belevették a szorzatba, és úgy jöttek ki a bődületesen nagy Watt értékek, például 2x4W-os hordozható magnón PMPO 300 Watt
Sajnos az emberek 99%-a pedig el is hiszi amit lát és meg van győződve arról, hogy ami 100W-os az kétszer akkorát szól, mint az 50W-os, nekik a decibel a "literbel" tízed része....
Értem amit írsz, de nem túl szerencsés a megfogalmazás, mert akkor ezek szerint a hangosításban sincs 20W-nál nagyobb terhelhetőségű hangszóró. Szerencsére azért jobb a helyzet. Egy hangszóró terhelhetősége azért attól is függ, hogy zárt vagy reflex ládában van-e. Például ha valaki házilag tákol autós mélynyomót, és a kis dobozt ellátja egy kályhacsővel, majd csodálkozik, hogy leégett a tekercs, mert szegény hangszóró szinte free-air módon lötyögött.
Már nincsenek meg a mérési eredményeim, de a 30 centis JBL subwoofer hangszórómat teszteltem tiszta szinusz jellel, és nem csak feszültséget, de az áramot is mértem. És nem égett le 20W-nál. Legalább 100W-ot ráadtam, és nem 2 percig. Nyilván frekvenciafüggő a dolog. Ha 1Hz-től 100Hz-ig keresünk egy olyan watt értéket, amin biztosan nem ég le a tekercs, akkor sem, ha órákig "megy" 100% kitöltésű szinusz jellel, és nincs dobozban a hangszóró, akkor esetleg elhiszem, hogy 20W-nál is lehetnek gondok. De ez nem életszerű.
Én úgy szoktam kalkulálni, hogy a hangszórók megadott rms terhelhetőségét elosztom kettővel. A zenei teljesítménnyel és hasonló kitalációkkal nem foglalkozom.
A mozi hangosításról nem sokat tudok, bár abban biztos vagyok, hogy nagy érzékenységű 18"-os PA mélyhangszórókat pakolnak hűtőláda méretű dobozokba. A mozivászon mögött van hely bőven. Otthoni házimozinál 80 és 90dB közötti érzékenységű hangszórókat alkalmaznak, mert azok sokkal kisebb ládában mennek le mélyre. Cserében nem elégszenek meg 10-20 Wattocskával.
A házimozi rendszer, amit tesztelgettem 20nm-es nappaliba, 2 x 200W valós teljesítményű (nem bolti) erősítőt használt 4db autós 30 centis mélyhangszóróval és 120dB feletti robbanásokat produkált a szoba sarkában. A moziban ülve nem igazán volt ilyenben részem

Pedig a zenei terhelhetőség nem is akkor butaság, sőt az életszerű felhasználáshoz az áll a legközelebb. Nyílvánvaló, hogy egy hangszóró terhelhetősége a tekercs hőtűrőképességéből ered, most hagyjuk azt, amikor egy hangszóró már lecsattan a vasmag aljára és szétverődik a lengőcséve.

A zenének van egy olyan hasznos tulajdonsága, hogy nem folyamatosan terheli a hangszórót, hanem impulzusszerűen, ezért van az, hogy a 100W RMS terhelhetőségű hangszóró 200W-os csúcsokat is elvisel, akár egész éjszakákon át mindenféle károsodás nélkül ezt jómagam is kipróbáltam nem egyszer, amikor annó diszkóztam egy cimborával, pedig olcsó hangszórókat használtunk.
Viszont ahhoz, hogy tényleg elviselje a hangszóró a nagy terhelést nagyon fontos, hogy valóban impulzusszerű legyen rajta a jel és ehhez az kell, hogy ne torzítson az erősítő, vagyis ne klipeljen.

És itt szokott lenni a legtöbb probléma, ezért fordult elő, hogy mi 8ohm 150W RMS erősíítőkkel éveken keresztül nem tettük tönkre az olcsó gagyi hangszóróinkat, míg a helyi bulihuligánok böhöm nagy tölcséres reflex PA üvöltőket égettek ronygyosra egy 30W-os videoton erősítővel, amin a kivezérlésjelző összes szegmense fix lámpaként funkcionált.

És az erősítő tulaja még büszke is volt az erősítőjére és szídta a "gagyi" reflexet, amiért szénnéégett.

Gondolom a Videoton is rezsóként működött már.....

Ez elég szakmaiatlan kijelentés, ugyanis nem csak hogy nem kitaláció, hanem az egyetlen értelmes, szabványban is rögzített adata egy hangszóró terhelhetőségének.

A lapos verzió, aminek a hátulján kívül elég nagy hűtőbordák vannak, elég jó bírja az ilyesmit, csak az emitterellenállások szoktak lyukat égetni a nyákra.

Mindkét videoton erősítőnek vannak kívül hűtőbordái, már aminek a kivezérlésjelzője VFD csöves - volt deprez műszeres is. És mindkét erősítő névlegesen 50 wattos, valójában inkább 40. A torzítást többnyire a csutkára tekert hangszínszabályozás szokta okozni, de ez a hangszórók szempontjából mindegy

30W RMS gyárilag, 230V-ra emelkedéssel tuningolódtak 37W-ra. Mértem annó.

Én is Ezért írtam, hogy inkább 40 az az 50

Kedves zoka!
Ha jól emlékszem a múlt hét keddjétől nem kaptál kielégítő választ kérdésedre, de elindítottál egy jó vitát.
Szerintem a hangszóróidra írt adatokat nyugodtan figyelmen kívül hagyhatod. Én mindig hangoztatom, hogy hangszórók és erősítők teljesítményének megállapítása csak műszeres mérés alapján határozható meg. Az alapszabály szerint az erősítőnél nagyobb teljesítményű a hangszóró, akkor biztosan nincs tekercségés, túlterheléstől származó alkatrész nyúlás, rugalmassági anyag kifáradás, egyéb káros jelenségek.
Vannak akik ezt nem fogadják el! Úgy látszik, hogy ezek nem értenek a műszeres mérésekhez. Az általuk közölt számszerű adatok ezt bizonyítják. De vitatkoznak.
Hiába közlöd a hangszóróid geometriai adatait, azzal semmire se megyünk. Tapasztalatom alapján ezeket a tekercsméreteket 12-20 watt között használják.
Én több évtized óta keresem a bel- és külföldi szakirodalomban, hogy hogyan méretezik a tekercsek átmérőjét, menetszámát, mágnes légrését, impedanciát, huzal átmérőjét (keresztmetszet), a tekercsbe vezethető villamos teljesítményt, a hozzá használható optimális kónusz átmérőt, keletkező hangerőt, lesugározható frekvencia sávot. NEM találtam ilyet!
A 25 mm (1") átmérőjű tekercsekhez, melyekbe 5 W szinusz, 6 W zeneit vezettek, 9,5 cm-től 30 cm-ig találtam hangszóró átmérőt. A legtöbb 20 cm kosárátmérőjű. Ezekre 5 W-tól 500 W-ig vannak teljesítmény adatok írva! 40 wattól égnek, de már 10 watt felett torzítanak a túlterheléstől.
Más tekercs méreteknél is ilyen szórású adatokkal találkozunk!
Nézzük a legfontosabb szabványokat.
A japánok a maguk szabványa alapján JIS (Japanise Indrusztrial Standard) adják az adatokat.
A britek a BS (Britis Standard Institutíon).
Egyesült Államok az ASA (Ameriken Stardard Associatíon).
Németország a DIN (Deutsche Industriel Normen).
Több más ország az IEC Internacional Elektrotechnical Comisssion) ilyen-olyan számú előírása alapján.
Mi magyarok az SI (Sisteme Internationai d Unites) mértékrendszer szerint.
Azt valamennyien beláthatjuk, hogy a külföldi államok ipara a saját előírása szerint közöl helyes vagy helytelen adatokat. Például az IEC 263-5 -ös előírás szerinti erősítő vagy hangszóró 5 wattos, de az IEC 265-5-ös szerint 50 watt! Akkor még nem írtunk az AES 2-1984 Standard előírásról!
Ez nem a teljesség, csak egy csokornyi! Ezek után legyél szakértő!
Érdekes a vitatkozók soha nem említik a különböző előírásokat.
Sipos Gyula okl. vill. mérnök a Hi-Fi erősítők építése című könyvének 234 oldalán írja:"A legnagyobb vezető cégek képtelenek voltak megállapodni egymással (esetenként még saját magukkal sem), hogy milyen mérési elv alapján specifikálják a terhelhetőséget. Gyakorlatilag nem lehet tudni, hogy különböző cégek készítményei voltaképpen mit tudnak, milyen terhelést viselnek el."
Különböző szakkönyvek és cikkekből ilyen tartalmú idézeteket szedtem össze, és másfél oldalnyi jött össze. Nem született sajtóper. Nekem a könyvem 5 éve jelent meg, és bizonyítható adatokat közöltem, a mai napig nem született per, vagy betiltás. Készül a második, bővített kiadás kézirata.
Ennyit röviden.
Üdv: H.F.