Fórum témák

» Több friss téma
Fórum » Hangsugárzó építés, javítás - miértek, hogyanok
Lapozás: OK   672 / 681
(#) fery45 válasza deebo hozzászólására (») Márc 1, 2021 /
 
Kedves deebo!
Jó a zenei teljesítmény mérés, csak egy komoly hátránya, hogy például a gitár effektekkel szólaltatva el van torzítva! Az erősítő már torzított jelet kap, és így a hangszóró is! Ez minden elektromos hangszernél így van.
A másik, hogy nem sikerült megállapodni a szakembereknek, hogy melyik zene számmal, mennyi ideig mérjünk. Ennek vegyük a csúcs teljesítményt vagy minimummal az átlagát és így tovább.
Könnyű szinusszal mérni. Bárhol előállítható, és ebből az értékből a különböző zenei értékek meghatározhatók a beszéd hanggal együtt.
Szinusszal mérünk hangszínszabályzók és eqvalizerek átvitelét, jel-zaj viszonyt, áthallást, különböző torzításokat, túlvezérlést,...stb. Nem tudjuk mellőzni a szinusz jelet.
A többieknek: régi mozi erősítők: Kinap PV46 20W, Márkus 30W 30W, Puplik 25 25W, Rafilm 25W 25 W, TRT hordozható 20W (6AQ5 csövekkel) 10W, ugyanez 20W (EL6 csövekkel) 20W. FITE (6L6G csövekkel) 20W. Ezek mind fülsüketítően üvöltöttek a negyvenes és ötvenes években.
Vezetékes rádió erősítői: RAFILM 100, AUDO 601 és 602, mind száz wattosak voltak. Városunkban négy darab üzemelt 1800 előfizetővel. A legtávolabbi állami lakótelep másfél kiló méteres vezeték hálózaton.
Ez nem Gőr vagy Szombathely, hanem csak a kis Kőszeg. Ezt csináljátok a mostani százwattosokkal!
Üdv: H.F.
(#) deebo válasza fery45 hozzászólására (») Márc 1, 2021 / 3
 
A torzított gitár nem egyenlő a túlvezérelt jellel, szóval nem feltétlenül nagyobb az amplítúdója 0dB-ig vezérelve, akár még kevesebb is lehet, mégha jóval hangosabb is.

A képen balra színusz, jobbra torzított gitár (depresszió - ma éjjel).
(#) deebo válasza fery45 hozzászólására (») Márc 1, 2021 /
 
Idézet:
„Ezek mind fülsüketítően üvöltöttek a negyvenes és ötvenes években.”

Na látod, ezt elhiszem! Az előbbi gitár-sinus példa is mutatja, hogy mi az ami rohadt hangos tud lenni. A torzított gitár hangos tud lenni, akárcsak a korabeli technika, a gond csak az, hogy a felvétel és a lejátszott anyag köszönőviszonyban sem volt egymással, jó sok felhamónikus mellett nem nehéz hagosnak lenni. De amúgy hallottam már régi technikát, közel se volt az olyan hangos, csak más volt az ingerküszöb.
(#) fery45 válasza deebo hozzászólására (») Márc 2, 2021 /
 
Kedves deebo!
Az elektroakusztikai szakma azt állítja, hogy egy elektroakusztikai rendszer akkor torzít, ha a bevitt és kijött jel vagy jelcsoport eltér egymástól. Ilyen az akusztikus gitár és az elektromos gitárhang. A szinti, orgona pozícióban és templomi orgona. Szinti, zongora pozícióban és márkás zongora. A példákat bőven lehet folytatni.
Teljesen más, ha valakinek vagy sokaknak ez a torz hang tetszik, színpatikus. Lásd a popzenészek elektromos gitár hangszínezetét.
A mellékelt képen kis mértékben túlvezérelt, a másikon túlvezérlés nélküli zenei hangit láthatsz.
Csak az a súlyos helyzet, hogy kezdetektől félre beszéltek. Ugyan az a hangszóró az IEC 263-5 szabvány szerint például 20 wattos, az az IEC 265-5 szerint 200 wattos. Ez az erősítőkre is így vonatkozik. Sokan, és Ti is, ezt nem ismeritek fel. Magyarázkodtok ilyen-olyan felharmónikussal és egyébbel. Fiuk, ez nem az én hibám.
Ezek mellett más kérdés, hogy a halláskárosodásotok okán szubjektive milyen hangosnak tűnik egy hanganyag.
Be kell látnotok, hogy felharmónikusokkal nem lehet tízszeres teljesítményt elérni!
Üdv:H.F.
(#) deebo válasza fery45 hozzászólására (») Márc 2, 2021 / 1
 
Idézet:
„Az elektroakusztikai szakma azt állítja, hogy egy elektroakusztikai rendszer akkor torzít, ha a bevitt és kijött jel vagy jelcsoport eltér egymástól. Ilyen az akusztikus gitár és az elektromos gitárhang. A szinti, orgona pozícióban és templomi orgona. Szinti, zongora pozícióban és márkás zongora. A példákat bőven lehet folytatni.”


Ez teljesen értelmetlen szöveg. Ha bemenő és a kimenő nems timmel, akkor torzít az erősítő, de mi köze ennek a hangszerekhez, aminek a hangja a bemenetére kerül? Értelmezhetetlen ez a szöveg.

Idézet:
„A mellékelt képen kis mértékben túlvezérelt, a másikon túlvezérlés nélküli zenei hangit láthatsz.
Csak az a súlyos helyzet, hogy kezdetektől félre beszéltek. Ugyan az a hangszóró az IEC 263-5 szabvány szerint például 20 wattos, az az IEC 265-5 szerint 200 wattos. Ez az erősítőkre is így vonatkozik. Sokan, és Ti is, ezt nem ismeritek fel. Magyarázkodtok ilyen-olyan felharmónikussal és egyébbel. Fiuk, ez nem az én hibám.”


Te nem vagy tisztában a torzítás fogalmával, ugyanis nem kell túlvezérlés ahhoz, hogy valami nagyon torzítson, hogy a jelben nem létező felharmónikusok keletkezzenek.

Idézet:
„Ezek mellett más kérdés, hogy a halláskárosodásotok okán szubjektive milyen hangosnak tűnik egy hanganyag.”


33 éves vagyok, ellenben veled, aki gyanítom, hogy jóval idősebb, itt nem nekem van halláskárosodásom.

Idézet:
„Be kell látnotok, hogy felharmónikusokkal nem lehet tízszeres teljesítményt elérni!”


Itt senki sem beszélt nagyobb teljesítményről, épp ellenkezőleg, hangosságról volt szó ugyanakkora RMS teljesítmény mellett, márpedig egy ugyanolyan amlítúdójú jel sokkal hangosabb, ha sok felharmónikust tartalmaz, mint egy szimpla színusz jel és ez tény.

Tipikusan az vagy, aki megtanulta, de meg nem értette a tanultakat, ráadásul az emberek mondandóját sem tudod helyesen értlemezni és így nem megy, rendszeresen összekvered a különböző gondolatokat és nem tudod kontextusba helyezni.
(#) fery45 hozzászólása Márc 3, 2021 /
 
Kedves deebo!
Sajnos igaza van Zoltan.ms társunknak,a múlt heti hozzászólásában, amikor az egymás szakmai tudásába vájkálunk. Kedves deebó, próbálj ettől szabadulni!
A torzítás az eredetitől való eltérés! Például, ha egy mikrofon jelét bevezetem egy erősítőbe, majd hangszórón hallgatom, és ez más hangszínezetű, hangzású akkor a jelenség TORZÍTÁS. Az erősítőknél ezt az eltérést műszeresen mérik, százalékban kifejezik! Lásd MÉRÉSTECHNIKA! Sajnálom, ez nem az én mániám, vagy egyéb felfogásom, stb. Mielőtt válaszolsz, nézz utána a szaksajtóban.
Javaslom: Egykori Műegyetemi tanár, Dr. Tarnóczy Tamás: Zenei akusztika című művét.
Általában a torz hang kellemetlen hangélményt nyújt, de van kivétel is, lásd az elektromos hangszerek hangzását! Azt senki se vizsgálta, legalább is keresve se találtam írást róla, hogy az elektromos gitár húrjai hangját az elektromos hangszedő milyen torzítással veszi fel, majd a gitárba épített hangszínszabályzók hogyan torzítják el. Ezt követően a láb pedállal működő effekt milyen torzítást végez. Ezek után ez az elváltoztatott hang az erősítőbe jutva, még kis hangerőn is torz.
Teljesen más a túlvezérlés. A könyvemben több oldalon át foglalkozom vele, teljesítmény szintek, tértöltési szintek, torzítások vonatkozásában! Olvasd el! Nem egyszerű clippelési jelenség!
Csak 33 éves vagy. Gratulálok. A fiaim 50 és 43 évesek! Az idősebbik az elektroműszerész, 22 éve dolgozik a szakmában. Jelenleg hatodik éve Ausztriában. Egy osztrák szervizes cég országos szerviz hálózatában járja Ausztria vidékeit helyszíni szervizeléssel. Ez egy fejlett ipari ország! Az én esetemben számolj rá több mint két évtizedet. Így volt időm a magyar szaksajtót és szakkönyv állományt átolvasni!
Az öregkori halláskárosodás sajnos 25-30 éves korban kezdődik. Azért használok mérő mikrofont szkóppal és csővoltmérővel. Nem hallom, de látom! Olyan dolgokat is látok, amit senki se hall!
Aki meg nem vigyáz a fülére még korábban is károsodik.
Sajnálom, hogy személyes dolgokról kell írnom, mikor ezen oldalnak nem ez a feladata.
A többi olvasók megértését kérem. Tisztelettel H.F.
(#) veroka válasza fery45 hozzászólására (») Márc 3, 2021 /
 
Kedves Fery45,

nos, az hogy a fiad mennyit, hol és hogyan dolgozik, az baromira nem számít abban, hogy te miket mérsz vagy írsz. Ez teljesen irreleváns a jelen téma szempontjából.
Most te kevered a szándékosan torzított jelet illetve az erősítőben torzuló jelalakot. Amit deebo írt, az igaz. Nem számít, mennyire torzítja a gitár húrjának hangját az erősítő előtt rákevert bármi, nekünk az számít, hogy az erősítő mennyire torzít, egy már eredendően és szándékosan torz jelet - feltéve hogy az eredeti jel sincs túlvezérelve. A clipping, amit te annyira hangsúlyozol csak egyfajta torzítás a sokból, az erősítő túlvezérlése okozza. Mellesleg ha nem hallod, akkor akár egy helytelenül beállított oszcilloszkópon is tűnhet túlvezéreltnek, azaz clippeltnek a legjobb szinusz is, bár azért nehéz elképzelni, hogy az ember ne váltson önkéntelenül is méréshatárt egy ilyen esetben.
Hogy kinek mi a kellemetlen hang, azt pedig mindenki el fogja tudni dönteni saját maga.
(#) nandika76 hozzászólása Márc 3, 2021 /
 
Sziasztok!
A Clip az nem a kivezérelhetőség maximumát jelenti? Amikor már nincs tovább mert a tápfesznek vége és a szinusz teteje levágódik? Mert szerintem itt csak az erősítő torzít, ami kemény négyszög jelet jelent és egyen fesszell terheli a hangszórót, ami nem éppen a kedvence, hacsak nem kerítésdrótból van tekercselve.
(#) zoka hozzászólása Márc 3, 2021 /
 
Sziasztok! Tényleg sikerült egy jó kis vitát elindítanom. Az bizonyos, hogy a hangszóró gyártók trükköznek az adatokkal. Én részemről az erősítő szinuszos teljesítményét nézem (de ha 10% THD van megadva, akkor célszerű mondjuk 0,9-el beszorozni) és a hangszóró RMS teljesítményét figyelem. Ha 2 teljesítmény adat van a hangszórónál megadva, akkor egyértelműen a kisebbiket nézem. Nyilván a nagyon kínai hangszórókra írt kamu szövegekkel nem foglalkozom.

De engem az ilyen elméleti számítások nem igazán hoznak lázba. Az lényeg, hogy a gyakorlatban mit hallok és egy idő után már a hangszóró felépítéséből is lehet következtetni a képességeire.
Eleve egy 13 centis mély-közép hangszóróra nem célszerű 30/50W-nál többet adni
(És itt valóban van szerepe zenei teljesítményről beszélni, de az is a szinuszból kalkulálható, nyilván szinuszban felét/harmadát, ha tudja tartósan).
A 16cm 50/70W. Ezek 1"-os tekercsek.
A 1,5"-os tekercs például 20 centis átlag SUB hangszóró kb. 100/150W.
A 30cm-es átlag 200/250W 2"-os tekercsel. Én ennél nagyobb teljesítményt nem adnék akkor sem, ha "izmos" a hangszóró. Aztán, ha 2,5" vagy 3" a tekercs, nyilván mehet rá 300/400W is akár.
Őszintén, ha egy hangszóró 200 helyett 250W-ot bír....mi a jelentősége? Mindössze +1dB
De azért egy 30cm-es subwoofer ami 10kg 3" tekerccsel nehogy már 20W-ot bírjon mert még el is hiszem
A hozzászólás módosítva: Márc 3, 2021
(#) zoka hozzászólása Márc 3, 2021 /
 
Viszont van itt egy dolog, ami elgondolkodtató
Találtam ezt a hangszórót.
Rendelkezik egy impedancia átkapcsolóval. Dupla tekercses, és a kapcsolóval kiválasztható, hogy 2 vagy 4 ohm legyen. Nekem itt nem jön ki a matek:
Ha 2 Ohm egy tekercs, akkor 2+2=4 vagy 2 II 2=1 (tehát 4 vagy 1 Ohm lehetne a két tekercs együtt)
Ha 4 Ohm egy tekercs, akkor 4+4=8 vagy 4 II 4=2 (tehát 8 vagy 2 Ohm lehetne a két tekercs együtt)
Mondok egy durvát.. szerintem az egyik kapcsoló állásban csak egyetlen tekercs van meghajtva.
Kíváncsi lennék a véleményetekre. (és vajon 4 vagy 2 ohm egy tekercs)
Csatolom a TS paramétereket is.
Köszi!

2-4-ohm.png
    
(#) veroka válasza zoka hozzászólására (») Márc 4, 2021 /
 
Én nem játszanék ilyen hangszóróval. Ami mindenre jó, az semmire se jó igazán.
Valószínűleg tényleg csak az egyik tekercset hajtják meg ilyenkor, ami ugyebár teljesen megváltoztat minden TS paramétert, hiszen a mágneskör nem változik. Azt sem értem, minek kell kapcsolgatni egy hangszóró impedanciáját
(#) deebo válasza veroka hozzászólására (») Márc 4, 2021 /
 
Autóba való hangszóró ez, gyakran free air. Ha kevés a feszültség, 2ohm-ra kapcsolod és mégjobban dönget.
(#) zoka válasza veroka hozzászólására (») Márc 4, 2021 /
 
És mi van akkor, ha egy 2 és egy 4 ohm tekerccsel is meg van tekerve, és azok közül választ? Elméletileg lehet ilyet?
Érdekes hogy alapvetően a Qms változik, pedig a QES-nek kellen nem? Van ilyen hangszóróm a bekötéséről majd teszek fel képet. Elég érdekes megoldás..
A hozzászólás módosítva: Márc 4, 2021
(#) Szazbolha válasza zoka hozzászólására (») Márc 4, 2021 /
 
Szerintem 2 Ohm esetlén csak az egyik tekercs van meghajtva. Találkoztam már hasonlóval csak kapcsoló nélkül. Az adatlapján pont így, duplán tüntették fel az értékeket a bekötés szerint. (soros nem szerepelt benne.)
(#) zoka válasza Szazbolha hozzászólására (») Márc 4, 2021 /
 
Viszont 4 ohm esetén is lehet, hogy csak az egyik tekercs van meghajtva, és akkor a 2 ohm-hoz kell a 2 tekercs. Hát korrektebb lett volna kivezetni 2 terminálra a tekercseket. De ki fogom mérni aztán meglátom. Elég ostoba megoldás ez a kapcsoló. Mert nem életszerű, illetve mutatok képet róla, milyen vékonyan vitték a vezetéket a bevezető szálakhoz.
(#) fery45 válasza veroka hozzászólására (») Márc 4, 2021 / 1
 
Kedves veroka!
Részben igazad van. A clippig, azaz túlvezérlés jelenségét sok helyen már leírták a szakirodalomban. Tanulmányozd! Én rendezvény hangosító voltam és sokszor hoztak valamilyen kazettán zenei hangfelvételt bejátszani, gyalázatosan torz volt, és az én erősítőimet szólták le! Mindenféle torzításról beszéltek. A skópról nem kell kioktatni.
Üdv . H.F.
(#) fery45 válasza zoka hozzászólására (») Márc 4, 2021 /
 
Kedves zoka!
Nem tudom, hogy milyen hangszórókat vizsgáltál. A 13 cm kosárátmérőjű hangszórók 80%-a 12-16 mm átmérőjű tekecsel készülnek, és ezek csak 3 W effektív, és ennek 95% értékben RMS wattszámú. 10-12 wattól effektív teljesítménytől leég a tekercsük. Igaz, hogy a hangszóró gyártók sokszor a tízszeresét írják rá.
A 20 cm -s hangszórók tekercse hasonlóan 80 % -ban 25 mm (1") tekercsek. Ezek csak 5 wattos, de itt is tízszerest írnak több hangszóróra. 30-40 effektív wattól ég a tekercsük.
A 38mm és 52mm-s tekercsek legtöbbje a 30 cm kosárátmérőjű hangszórók tekercsei. Ezekre a tíz-százsoros értéket írják, de 50 watt effektív teljesítménytől ég a tekercsük.
A 60 -tól 125 -ig lévő tekercsek a 40-50 cm kosárátmérőjű hangszórók tekercsei. Rengeteg leégett tekerccsel találkoztam.
Sajnos az általam közölt adatoktól jelentős százalékban komoly eltérések is vannak. Szinte leírhatatlan a rengeteg variáció.
Most van közel száz éve, hogy CHester W. Riche és Edward W. Kellog felfedezték a dinamikus hangszórót. Ők azonnal az effektív teljesítményt adták. Ez a 80-s évekig tartott, és az óta mindenféle cégek, országok sokféle okosságok alapján ilyen-olyan módon adnak teljesítmény értéket. Ettől égnek le a hangszórók. Mellékelek képeket.
Az első hangszóróra 120 wattot írt a gyártó, és egy APT 100 típus BEAG 100 wattos erősítőtől leégett a csipogóval együtt!A többi leégett tekercsek is hasonló teljesítményű erősítőktől égtek.
Az ilyen hozzászólásaim váltanak ki ellenszenvet sokakban. Mindenféle okoskodásuk van a hozzászólóknak, de sok alkalommal sértő megjegyzéseket tesznek rám. Hát tessék, megtehetitek. A szakmai tudásotokat mutatja.
Üdv:H.F.
(#) fery45 válasza zoka hozzászólására (») Márc 4, 2021 /
 
Kedves zoka!
Az elöbbi hozzászóláshoz még annyit teszek hozzá, hogy a képen újra tekercselt hangszóró van, a leégett tekercs mellette látható.
A 30 cm és 1,5" tekercsnél a 300-300 wattot remélem, hogy nem effektív teljesítményben,érted! Érdekes, hogy a BEAG 100-s erősítők teljesítményét effektívben értik. Ezeknél nem beszélnek 1200 wattról.
A két tekercses hangszórókról írok: Ezek a sztereó erősítökhöz készülnek a jobb és bal csatorna számára. Vigyázni kell a bekötésre. Az egyik tekercs fordított bekötéskor szinte zárlatos terhelést okoz az erősítőn. Egy tekercsel csak 4 ohmos, két tekercs sorba kötve 8 ohmos (kétszeres), kettő párhuzamosan kötve szintén 4 ohmos. Ez látszólag a tekercsek kapcsolásánál ellentmondás, valótlan, de így igaz. Ugyan is a két tekercs azonos polaritással úgy viselkedik mintha kétszeres huzal keresztmetszetű egy darab tekercs lenne.
Tisztelettel:H.F.

sas123.jpg
    
(#) deebo válasza fery45 hozzászólására (») Márc 4, 2021 /
 
Értem én, hogy a százéves hangszórók leégnek, de fogd már fel, hogy amióta aktív voltál a témában, eltelt 40 év basszus.

Egy 20cm-es gagyi MNC hangszóróra ráengedtem annó 35V RMS-t és semmi baja sem lett!
25CM-es SAL kevlárhangszórót nem tudtam kinyírni 40V-al! És ezek a legalja, legolcsóbb szarok.

Persze a korabeli videoton hangszórók papírcsévén szellőzés nélkül szénnéégtek, de az már nagyon régen volt, értsd már meg, hogy már nem így gyártják a hangszórókat.
(#) Dióda válasza fery45 hozzászólására (») Márc 4, 2021 / 2
 
Elfigyelem már egy pár napja itt eme diskurzust és szörnyűlködöm.
Wattok ide wattok oda sosem ez volt a lényeg csak sajnos a matketing média borzalom ezt kapta föl.
Hangsugárzó/hangszóró és hangszóró között oltári külömbségek vannak.
Annó volt a vermona nevű cég aki a 30centiméteres (szándékosan írom ki így) hangszórójára 50VA-ert írt és üvöltött a hangszóró úgy hogy a falunapon a sergőnél két láda belőle leszólta a nagyszínpad komplett kiépítését.Na nem azt mondom hogy hangosabb volt mint a 2000Watt kipakolt cucc hanem hogy a színpad előtt állva előadás közben zavaró volt az 50méterre dübörgő két vermona. Igenám de azok a vermona hangszórók 9x decibel érzékenységűek voltak.Ami valljuk be egy 10Wattos erősítővel hajtva is hangos. Minőségről ebben az esetben ne beszéljünk.
A mai csudabogár hangszórók között egy csoda számba megy ha eléri akár a 90-et is egy-két példány. Persze ezek a hangszórók már feladatra hangoltak és a kiépítésük is úgy van hogy adott feladatra ( értsd pólusvas vastagság mágneskör méret , légrés méret , és még rengeteg minden amitől sokminden képességük függőek). Ha azt nézzük hogy egy alap 30centiméteres hangszóróban létezik olyan aminél egy tenyeremben elfér a mágnese és létezik olyan is amin akkora a mágnes hogy épp belefér a hangszóróbeépítéshez kialakított hatalmas furatba akkor egyértelmű hogy hatalmas a külömbség közöttük. Egyértelmű hogy a terhelhetőségük és az érzékenységük is külömbözni fog .
" Csak egy szösszenet. Multkor cimbi jött hozzám látogatóba és a hóna alatt egy dobozka. Azt mondja hoztam neked ajándékot játszani. Na mondom mi lehet ugyan. Kérlekszépen pioxxxx autóhangszóró pár kemény 10centis méretben. Mondom jó de ezzel mit csináljak? (nincs autóm)
Azt mondja nekem próbáld ki és nyúzasd vagy gyújtsd föl vagy akármi a tied nekem ilyen borzalom nem kell semmire. Nos poénból bekötöttem ala quad405 végfokomra és tekertem neki a hangerőt. A hangszóróra 130Watt terhelhetőség volt írva és a quad csutkára tekerve és urgrálta a kezemben a kis hangszóró de vagy fél órán keresztül gyilkoltam és bírta. Viszont a hangszóró semmivel sem volt hangosabb mint ami 10W-os papírhangszóró amit egy műanyag hifi-nek csúfolt akármi dobozából mentettem ki."
Így a watt és decibel hajhászás mint olyan kezdi értelmét veszíteni.

A jóval előbbi torzításos dologhoz annyit tudnék hozzátenni hogy én is láttam ám csodát nem is keveset. Alap hogy egy hangszert ha közvetlenül hangosítunk akkor teljesen más hangot hallunk mint ha ugyanazt felvételről tesszük. Az természetes hogy a hangsugárzónak a torzított jel a halála de ez csak akkor ha a torzítás rajta keletkezik vagy az őt meghajtó fokozatban(erősítő).
Ami a hagsugárzóra a legveszélyesebb az pedig ha rajta keletkezik itt lehet túlhajtás vagy az erősítő csúcson járatásából történő jelvágás. Ez a jelvágás nem ugyanaz mint amit az adott műsorban akár effektpedállal gitáron végeznek. A gyári gitárerősítőket ha valaki megnézi jobban belülről akár kapcsolási szinten is azok úgy vannak kialakítva hogy gitárral soha se lehessen túlvezérelni úgy hogy már maga az erősítő vágjon. A külömbség a torzított műsorjel és az erősítő vágása között hatalmas. Míg az előbbi torzítózott jel a műsor tartományában van sokminden mással (dob/ ének meg akármi) addig az erősítő álltali vágás nem természetes működésből fakadó dolog. Ha egy erősítő úgynevezett clip-en azaz a maximumján túl van akkor az erősítő kezdi el vágni a műsor hangját ami alacsony frekvenciákon annyit jelent hogy a szinuszból négyszög lessz (vagy valami ahhoz hasonló) és mivel annak a válltakozása lassú amit esetleg már maga a hangszóró nem is tud lekövetni így rajta szinte az a jel mint egyenáram fog jelentkezni és szépen fokozatosan leég. Ettől ugye gyorsabb az ha túlhajtjuk a hangsugárzót és nagyobb teljesítményt teszünk rá mint amit a mágneskör és tekercs illetve a mechanikai kiépítése elbír. Ergo ami a műsorban szerepel akár torzított gitárjel vagy akármi lehet és az mind az erősítő mind a hangsugárzó működési tartományán belül zajlik az nem okoz problémát soha.( Ezalól kivételt képez ha hanyag vagy épp hibásan kivitelezett alkatrész megy tönkre ami esetlegesen alulméretezett vagy épp elöregedett.
(#) zoka válasza fery45 hozzászólására (») Márc 4, 2021 /
 
Kedves fery45!
Az erősítő által leadott teljesítmény ami a hangszóróra jut, szinus jel esetén könnyen mérhető.
Kell mérni a hangszóró sarkain a feszültséget, illetve (mivel nem állandó az ellenállás, hanem frekvenciafüggő) ezért az áramot is vizsgálni kell.
Na most, én végeztem hangszóró méréses tesztet 10-100 Hz közötti szinusz jelekkel.
A 2" tekerccsel rendelkező JBL autó subwoofer hangszóró, amin 250W rms van gyárilag, lazán kapott 100-150W terhelést színuszban (nem zenei!), még 20Hz-en is megküldtem vagy 70W-al. Órákig szórakoztam vele. Az említett hangszórót 14 éve nyúzom! Javítani sosem kellett. Én reálisnak tartom a 250Wrms-t, hogy kibír akkora erősítőt, zenével hallgatva. Mondhatsz bármit, az Ohm törvénye nem hazudik. Ami 100W az 100W mert megmértem. És elhiszem. Ha ráállsz a mérlegre, gondolom nem kételkedsz abban, amit mértél, vagy a hőmérőnek elhiszed, hogy 25°C van, így a voltmérőnek is lehet hinni, és az ampermérőnek is. A képen amit csatoltál 1000 éves hangszórót látok. Néhány égett tekercset is látok, aminek nem tudom az előéletét.
Még anno régi Tesla hangszórón láttam 3W feliratot, meg is küldtem 20W-al és bírta.
Ezek az irreálisan kicsi Watt értékek talán DC feszültségre vonatkoznak!
(#) zoka válasza zoka hozzászólására (») Márc 4, 2021 /
 
Sziasztok!

Végre elvégeztem néhány tesztet. És tanácstalanul állok, ez hogy lehetséges. A csatolt képen látható a mérési eredmény, azért +/-0,2 Ohm-ot biztosan csal a műszer, de alapvetően nem értem. Az említett hangszóró tehát rendelkezik egy impedancia átkapcsolóval, sajnos rátették, ez a kiindulás.

A képeken jól látható, hogy a lengőcséve irányában 2 oldalról mennek a bevezető szálak, mintha A és B tekercsre érkeznének. (Azt inkább nem kommentálom, milyen vékony vezetéket használtak a kapcsolóig.)

Szóval: az alap probléma vagy inkább anomália abból adódik, hogy egy 2 tekercses hangszóró esetén hogyan lehet egy kapcsolóval 2/4 ohm között választani? Mivel szimplán soros vagy párhuzamos kapcsolás esetén ez lehetetlen. Arra tippeltem nem csak én, hogy egyszerűen csak 1 tekercset használ 2 Ohm, esetén. Viszont a tekercsek össze vannak kötve egymással a kapcsolás szerint.

A képen, amin a kapcsolási rajz látható, úgy tűnik, ez a kapcsoló mindössze annyit csinál, hogy a 2 tekercset sorba vagy párhuzamosan kapcsolja. Tételezzük fel, hogy 2 ohm-os tekercseket használ, akkor 2+2=4 de a 2 párhuzamosítva nem lehetne 2 Ohm, 1-nek kellene lenni, pedig 2!

A kutya ott van elásva, hogy a 2 tekercs valószínűleg a csévetesten is összeköttetésben áll egymással. A + szálakról, ahogy bevilágítottam, láttam, hogy dupla huzal indul ki. A matek lecke tehát adott. A kapcsolási rajzot egészítsük ki "ellenállásokkal" úgy, hogy a képen mért ellenállásokat adja eredményül. Tudnátok ebben segíteni?

(Egyébként közel 10kg, 63mm-es a csévetest. Free air megküldtem 150W-al gond nélkül.)
A hozzászólás módosítva: Márc 4, 2021
(#) tothbela válasza Dióda hozzászólására (») Márc 4, 2021 /
 
Szia!
Ha már gitár erősítő, akkor ott valóban van túlhajtott végfok. Bizonyos esetben a végfokot hajtják túl, hogy egy jellegzetes hangszín megjelenjen. Egy 100W-os fejre ilyenkor két darab 412-es láda, azaz összesen 8 darab 1,5"-es lengőjű hangszóró kerül. Persze ezek a hangszórók nem 500W-osak, hanem modelltől függően 25-80. A meghibásodásuk is inkább abból áll, hogy kireped a perem, vagy megrágj az egér.
(#) reloop válasza zoka hozzászólására (») Márc 4, 2021 /
 
Szia! Hány ohm-ot mutat a multimétered összezárt mérőcsúcsokkal? Azt figyelembe vetted a mérésnél? Ha impulzusokkal mér ellenállást a DMM akkor a tekercs induktivitás viszi el az eredményeket. Használj egyenfeszültségű tápot és előtétellenállást kb. 100 mA-re méretezve! Az előtétellenálláson eső feszültségből számolj áramot, az áramból és a tekercsen eső feszültségből pedig ellenállást. Remélem az reális értéket fog adni.
Az elvi működéssel nincs gond. Ha n menetszámúak a tekercsek akkor párhuzamosan kapcsolva is n menetszám marad, igaz dupla keresztmetszettel. Soros kapcsolásnál 2*n a menetszám.
(#) deebo válasza zoka hozzászólására (») Márc 4, 2021 /
 
Amúgy mi a kérdés? Használd és kész, mit kell ezen elemezgetni?
(#) zoka válasza reloop hozzászólására (») Márc 4, 2021 /
 
Szia! Összeérintettem, 0,2-0,1 aztán pár másodperc múlva 0,0-t mutatott.
Alapvetően azért érdekel csak ez az átkapcsolós dolog, nehogy az egyik kapcsolóállásban csak fele teljesítményt tudjon a hangszóró. (Tegyük fel elméletileg, hogy az erősítő kapcsolóállástól függetlenül ugyanannyit pumpál bele)
(#) zoka válasza deebo hozzászólására (») Márc 4, 2021 /
 
Csak annyi, hogy változik e a max terhelhetőség, mondjuk az által, hogy az egyik kapcsolóállásban esetleg csak a fele "tekercset" használja.
(#) reloop válasza zoka hozzászólására (») Márc 4, 2021 /
 
Az erősítő alapvetően feszültséget "pumpál" a hangszóróba. A feszültség-négyzet és a hangszóró-impedancia hányadosából lesz a teljesítmény. Ha az erősítőre nem köthető 4 Ω-nál kisebb terhelés akkor ne próbálkozz a 2 Ω-os állással!
(#) zoka válasza reloop hozzászólására (») Márc 4, 2021 /
 
Éppen ezért írtam, hogy tegyük fel elméletileg...
Van 2 féle erősítő. Az egyik 200 Watt 2 ohmon, a másik 200W 4 ohm-on...
Azt az erősítőt használnám, amelyiket jobban bírja a hangszóró...
(#) deebo válasza zoka hozzászólására (») Márc 4, 2021 /
 
Mi van ráírva a hangszóróra? Ha nincs külön megadva terhelhetőség 2 illetve 4ohm-ra akkor teljesen mindegy a hangszóró szempontjából.
Következő: »»   672 / 681
Bejelentkezés

Belépés

Hirdetés
Lapoda.hu     XDT.hu     HEStore.hu
Az oldalon sütiket használunk a helyes működéshez. Bővebb információt az adatvédelmi szabályzatban olvashatsz. Megértettem