Csak annyi van rajt, hogy 500W rms nem részletezi, hogy hány Ohmon.

Akkor gyanítom, hogy a 200W teljesen mindegy mire érkezik.

Oke, de nem, ez lenne igazából kérdésem. Mert írhattam volna 500 vagy 1000 Wattot is, ez csak elméleti. Hanem az, hogy a 2 tekercs össze van valahogy kötve a csévetesten is, mert lehetetlen ez a mérési eredmény. Nem a mérőműszerben kell keresni a hibát és nem is az számít hogy milyen az erősítő. Olyan, amilyet akarok, a lényeg, hogy 2 vagy 4 ohmon nincs-e olyan trükközés, hogy csak az egyik tekercs van terhelve és ott fele teljesítményt bír. Mert ebből a szempontból nem hiszek a ráírt teljesítményben. Tudnom kellene, hogy pontosan hogyan vannak a tekercsek összekötve, lehet hogy van egy 3. tekercs vagy csak félig van megtekerve és ott ketté van osztva stb..

Az egyik bekötőszál terminálról leforrasztod a kapcsolóba menő vezetékeket és 4 Ω állásban kimérheted van-e a kapcsolat a tekercsek között a csévetesten belül. Szinte biztos, hogy nem lesz.
Mint korábban említettem egyenáramú méréssel vizsgáld a tekercsek ellenállását, ha úgy érzed az nyugtat meg.
Technikai szempontból a 4 Ω azért kedvezőbb, mert ugyan azon teljesítmény mellett 30 %-kal kevesebb áram folyik, ennyivel csökken a veszteség a hangszórókábelen és a csatlakozókon.
2 Ω 200 W - 10 A, 4 Ω 200 W 7 A.

Köszönöm szépen, ez jó ötlet, ha lesz időm, így fogom megnézni. Úgy is az a terv, hogy a kapcsolót kiiktatom, és 2 oldalról fogom megforrasztani a terminálokat 4-es vezetékkel, mert gyárilag viccesen vékony, amit a kapcsolóhoz vezettek (képeken).

Nem aggódnék, hogy a kapcsoló és a bekötőszál közötti vezeték alul lenne méretezve, nem is ismerjük a fajlagos vezetőképességét. Inkább félteném a forrfület, le ne törje a 4-es kanóc. Az a préselt papírnak látszó lapocska, mint a harmat

Én sem értem, hogy azon miért spóroltak. Akkor már ide vagy oda pár ezer forint, megfizettem volna

Kedves deebó!
Légy szíves udvariasabban beszélni velem! Az első mondatodra értem!
A 20 cm-s hangszórón a 35 és 40 volt érték valótlan adat! Ez még szkópon mérve plusz pozitív csúcstól a negatív csúcsig mérve is sok! A vezetékes rádió 50 voltos hálózat volt! Itt transzformátorok illesztetek.
Az eltelt 40 év ilyen baromságot eredményezett a teljesítmények vonatkozásában, hogy egy ilyen egyszerű dolgon vitatkozunk.
Javaslom, hogy tanulmányozd a Műszaki Könyvkiadó Kft kiadásában megjelent Németországban megjelent és itt magyarra fordított Elektrotechnikai alapismeretek című könyvének I. kötetének 120. oldalán írt váltóáramú feszültségek és áramok leírásait. Én az ott írtak alapján mérek műszereimmel és ilyen adatokat közöltem. Itt részletesen leírták, a váltakozó áram számtani középértéket (RMS), effektív (hőegyenérték), alaktényező értékeket szinusz, háromszög, trapéz, és négyszög alakra.
Ez említett mű egyetemi szintű alaptankönyv. ISBN szám: 963 7746 12 9.
Veled nincs értelme szót váltani.

Kedves Dióda!
A Wermóna hangszóró csak 25 wattos, amire 50 VA-t írtak. Ekkor kezdődött az a jelenség, hogy irreális értéket közölnek erősítőre és hangszóróra. A hetvenes évek elején már vitatkoztunk a teljesítmény értékeken. Most már tízszeres és százszoros értékekkel találkozunk.
Az erősítő oldalon hatalmas vitát váltott ki a hálózatból felvett teljesítmény és kimenő teljesítmény aránya. Egyik hozzászóló azt állította, hogy a 25-30 wattot felvevő erősítő 100 watt kimenő teljesítményű. Az energia megmaradás törvénye eszébe se jutott.
Neked is ajánlom az említett szakkönyvet a második kötetét a 6. oldaltól. Az erősítők működését írják le.
A TÖBBI HOZZÁSZÓLÓNAK ajánlom a hangfrekvenciás váltakozó áram tulajdonságainak megtanulását. Ekkor talán nem okoskodnátok és nem kioktatnátok hozzáértő szakembert.
Az itteni kioktatások azt mutatják, hogy jelentős ismeret hiány van!
Az első kép hangszóró teljesítmény adatát hogyan értelmezitek?
A második kép 600 wattos hangszórót mutat, (ezt a harmadik kép mutatja), alatta a 6 darab 100 wattos erősítő, mely a konektorból 1600-1800 wattot vesz fel. Ezt a hangszórót egy 50 wattos erősítő égette le. A BEAG csak szemléltető!
Ezek után az általatok említett 200 W és 250W vajon hogyan értendő?
Üdv:H.F.

A legjobban akkor jársz, ha úrrá leszel a kíváncsiságodon és így ebben a formájában használod a hangszórót

Vermona nem, de a hangszóró gyártója, a RFT ráírhatta: Pl. a L3401 30cm átmérőjű hangszórójára, hogy "12,5VA"... Nekem is van ilyen és a mostani százwattosakat "kenterbe" veri.

Reméltem, ezen már rég túlvagyunk.
Miért ne lenne lehetséges? Az erősítő teljesítményfelvétele a hálózatból átlag effektív teljesítmény, a hangfrekvenciás kimeneten pedig pillanatnyi csúcsteljesítmény. (körte VS alma, de mindkettő gyümölcs)
Miért ne lehetne egy pillanatra (mondjuk 1 ms időtartamra) a pufferből ekkora teljesítményt kivenni? Semmi akadályát nem látom. (az 1 ms -ba ne akadjon bele senki, csak példának mondtam egy igen rövid időt) Ez a lengőtekercset nem fogja leégetni, (legfeljebb kilöki a helyéről, ha olyan a hangszóró felépítése, láttunk már ilyesmit) a 800 W PEAK feliratú hangszóróónak valószínűleg meg se kottyan.
Az pedig ha egy maroknyi hangszóróra száz wattokat írnak, az egy normális műszaki ember számára azt jelenti, hogy a teljesítményt jelölő mértékegységet elfelejtették indexelni.
De fejezzük már be ezt az értelmetlen teljesítményesdit. Létezik olyan műszer az átviteltechnikában, (mert láss csodát, ott is fontos az átvitt információ teljesítménye) hogy Psphometer. Nem ártana tanulmányoznod.

Köszönöm de az ilyen könyveken már régen átrágtam magam de sajnos azokban is vannak eléggé szép elírások (mint valljuk be sok hasonló könyvben).
Amire te gondolsz vermona is létezett meg attól nagyobbak és jóval kissebb példányok is léteztek nem csak egyféle volt.
Hajdan megtanították velünk hogy a clip-eléstől torzító erősítőtől gyilkosabb nem létezik a hangszóróra nézve. Ha olvastad is értelmezve amit írtam akkor leírtam hogy a teljesítményhajhászás teljesen értelmetlen badarság mert soha sem az számított a hangerő szempontjából. Amugy pedig a vermona mint olyan vagy mondhatjuk rft-nek is még a valósághoz legközelebb álló dolgokat írt rá a készülékeire. Itt gondolok erősítőre akár hangsugárzóra.
Persze neki is voltak betegségei mint mindennek de ez más tészta.
Viszont utánna valamikor már magam sem tudom volt egy bumm és utánna szálltak el ezekkel a wattokkal de érthetetlen szanaszét módon mint marketingfogás szerintem.
Amióta meg bejött ez a hűde 5.1, meg akárhánytudja pont egy bűbánat , azóta viszont már eléggé csönd lett a milliówattos csodák terén.
De még mindíg megy sajnos a nagyítás legfőképp az alja gagyi szektorban feltűnően.
A mutatott hangszóróra csak egy saját véleményt tudok mondani .Hulladék mint minőségileg mind pedig kivitelezésileg. A dld hangszóróval sajnos már találkoztam ami egy autós mélyládába beépítve egy erős kátyú utánn elhallgatott mivel a pólusvas ragasztása elengedett így összezárta a tekercset és lefogta mindezt téve 5napos korában (pfffffffff).
Momentán én azért megcirógatnám a kobakját annak aki azt kitervezte meg aki legyártotta is úgy hogy tudta a felhasználási feltételeit.
Amugy pedig ha annyira odavagy a szakirodalomért akkor viszont ajánlanék egy pici olvasmányozást azügyben hogy miféle méretekkel rendelkező mágneskör mekkora teljesítményértéket tud kordában tartani.Márcsak azért kérdezem mert ha az 600Watt akkor ami itt dörög nekem és a képen is ő van ami szintén 600Wattra van írva persze a felénél meghal és összeviszonyítom a két mágneskört már kilóg a lóláb.

Idézhetnéd ezt a részt, mert nem emlékszem hogy valaha bárki ilyet állított volna. Amit állítottunk, csak valahogy nem akartad észrevenni az többek között az volt, hogy ha egy adott amplitúdóig kivezérlünk szinuszjellel egy erősítőt, megmérjük az erősítőbe befolyó áramot, majd megtesszük ugyanezt egy zenei jellel, akkor azt látjuk a műszeren, hogy az erősítőbe befolyó effektív áram kb. a 40-45%-ára esik vissza. Ebből könnyen kiszámolható, hogy mennyivel kisebb teljesítmény kerül a hangszóróra ugyanakkora kivezérlés mellett! ha a szinusz helyett zenei jellel vezéreljük az erősítőt (2018 áprilisában tettem fel egy mérést erről a paraméteres topikba).
Most akkor mekkora teljesítmény van a hangszórón ha zenei jellel van hajtva, és mekkora teljesítményű erősítő fog kelleni ehhez? Na ezért találták ki a crest faktort, és ezért nincs semmi értelme egy hangszóróra szinuszos teljesítményt megadni, mivel a büdös életben nem fogja senki szinuszjellel használni, hanem zenei jellel fogja meghajtani, annak minden paraméterével együtt.
Ha a butaság amiket itt évek óta szajkózol igaz lenne, akkor mindenki 20W-os erősítőket venne a hangszóróihoz, és nem értené, hogy miért szól halkan a hangszórója, miközben az erősítője már klippelésig van hajtva. Hát azért szól halkan, mert a hangszóró ilyenkor a 20W-os erősítőből még 10W effektív teljesítményt sem kap!

Nekem is van két ilyen 30 centis wermonám (RFT) és valóban 12,5 wattól így szólnak. De van ugyanilyen mérteű 50 éves magyar tölcséres AUDIO-m.
A mellékelt képen a kis külföldi csodabogár 30 wattos, és pirinyó hangja van a törcséres 12,5 wattoshoz viszonyítva.
Üdv:H.F.

Az isten szerelmére!

Te vitatkozol mindenen és ismételgeted a butaságaidat. Nem, nem valótlan adat a 35V RMS, az 150W 8ohm-on egy +-63V tápfeszről járó végfokozatról!

Ki a franc vagy te, hogy lehazugozz? Az inkompetenciád már kezd unalmas lenni, az, hogy mennyire erőlteted a butaságaidat már egyenesen szánalmas kategória.

Ki a frászt érdekel, hogy a vermona hangszórók mit bírtak, nem róluk beszélünk, eltelt azóta 40 év legalább!

Jímélj meg attól is, hogy nekem magyarázod az RMS jelentését! Attól, hogy egy könyv ISBN számát írod ide, még nem tudsz semmit, nem értesz semmit és brutálisan inkompetens vagy, szóval hagyj engem békén az ostobaságoddal.

Elterelő hadművelet, ha vesztésre állnak a dolgok.
A csatolt képeden nem hangszórók, hanem hangsugárzók vannak, igencsak eltérő kivitelben. Ez a magyarázata az igencsak eltérő hangosság értéknek.
A 30 W -os pici egy kisméretű hangszóró zárt dobozban, igencsak gyenguszka hatásfokkal. A tölcséres egy nyomókamrás tölcséres hangsugárzó, a tölcsér révén illesztve a légtérhez, nagyságrenddel jobb hatásfokkal. Ráadásul az átvitt frekvencia sáv is beszéd átvitelre hangolva, ami azt is jelenti, hogy a teljesítményt a hallás legérzékenyebb sávjában sugározza. Ettől is hangosabbnak hallik.

El ne áruld neki, hogy ma már vannak 98-100dB/1W @1m érzékenységű PA hangdobozok akár 300-400W terhelhetőséggel, mert akkor teljes megőrülés lesz.

Az első képen szereplő JBL subwoofer hangszóró (az eredeti GT4-12, nem a hasonmásai) , az egyik legjobb ár-érték aránnyal rendelkezett, a maga 20 ezer forintjával. Teljesítménye 250W rms, átmérője 30cm. Nincs rajt túl nagy mágnes, a gumiborítás tuningol rajt optikailag egy kicsit (kb, 3-4 mm vastag). Tekercs 2,0".

Az említett hangszórót nyúzom, már lassan 14 éve, egy 60 literes reflex dobozban kb 27Hz alsó freki átvitellel (mostanában házimozihoz). A korábbi erősítőm, amiről írtam is a TDA7293 topicban, párhuzamos-hídkapcsolás, 4 IC-vel, műterheléses mérésem van róla, megkerestem:
"Párhuzamos kapcsolás (2db TDA7293 IC)
4 Ohm Uki= 24,59V Pki= 151W
8 Ohm Uki= 26,86V Pki= 90W
Párhuzamos-Híd kapcsolás (4db TDA7293 IC)
8 Ohm Uki= 47,60V Pki= 283W"
Ezek clip LED bevillanásának határán mért értékek, nagyobb trafóval közel 400W lenne 8 Ohmon...

Szóval, a fenti (szolidabb kinézetű) JBL hangszórós hangfalnak betömtem a reflexnyílását, és 15Hz-es tiszta színusz jellel 110W teljesítményt mértem a hangszórón! 15Hz... sokan el sem tudják képzelni, ez már lökködi a membránt rendesen.
Nem ez a lényeg. A fenti hangszóró reflex üzemmódban bulikhoz mindig a clip LED-ig lett tekerve, órákon át. Látható mit tud az erősítő.
A mostani hangszórómat (második kép) 25W kb meg sem mozdítja. Le sem tudnád fogni a membránt, akkora erő van benn. Nem finomkodik szétveri a kocsit. És igen, próbáltam ilyen klasszikus régi csodákat (2-3 utas nem írok márkát, de ismert népszerű típusok) Azzal a jellel, amit ez a subwoofer megkapott, hát már a negyedénél szét akartak esni. Azok valóban 20-30 Wattosak, de eljárt felettük az idő. Autóban miért nem használnak olyat? Mert nem sok levegőt mozgat meg, csak üvölteni tudnak, de mélyet nem adnak. Javaslom nézz videókat egyesek olyan rendszereket építettek a kocsikba, hogy a tápkábel köteg vastagabb, mint a karod. Nem hiszem hogy 10W szaladgál rajt. Elárulom, több ezer... Úgyhogy, ha azt állítod, a hangszóróm 250W helyett 25-öt tud, azon csak nevetni tudok
És írhatsz bármit, engem nem győzöl meg a mért eredményeimmel szemben.

Szia!


Ilyen megoldást szerintem még nem láttatok. Írtam JBL-nek, válaszoltak.
A hangszóró 3db 6 Ohm-os tekercset használ.

A csatolt képeken látható a kapcsolási rajz. 2 Ohm állásban mindhárom tekercs párhuzamosan van kapcsolva, a terhelés egyenlően oszlik el.
4 Ohm-ot úgy tud elérni, hogy sorba köt 2db 6 Ohm-os tekercset (12 Ohm) és ezekkel párhuzamosan van még egy 6 Ohm-os tekercs. Az eredő ellenállás 4 Ohm ebben az esetben.

Tehát így oldható meg a váltás 2 vagy 4 Ohm között egyetlen kapcsolóval, a kutya ott van elásva, hogy 3 tekercses a hangszóró.

A megoldás hátránya a mérési szimuláción látható 4 Ohmon. Ugyanis ekkor az egyik tekercs annyi áramot kap, mint a másik kettő együtt.
De fontos azt is megnézni, hogy a bemenő feszültség 10V esetén a dupla terhelést kapó tekercs nem kap több áramot, mint a 2 Ohm-os konfigurációban.
Ha Wattokra lefordítom, akkor 300W teljesítmény esetén, 2 Ohm-on 100+100+100W jut a tekercsekre. 4 Ohm-on 150+75+75. Vagyis véleményem szerint az egyik tekercs jobban fog melegedni, így célszerű lesz 2 Ohm-on hajtani, mert úgy teljesen egyenletes a terhelés. (Az erősítő bírja, D osztályú TAS5630) Ráadásul 2 ilyen hangszóró van, tehát tudok 4 Ohm-ot létrehozni.

Csak halkan jegyzem meg, hogy szerintem ez egy ostoba megoldás. Jobban örülnék, ha 2 tekercs lenne, tisztességes terminálokkal, aztán úgy kötöm be, ahogy akarom. Ez a "már nem tudnak mit kitalálni a mérnökök" kategória

Sziasztok! Itt is felvetném a problémámat. Vásároltam 2db DA175-8 hangszórót Bővebben: Link. Cél: 17cm-s mélynyomó építése zárt dobozban kellemesen szól, de 20W felett eléri az Xmax-ot. (ami nem tragédia, de job lett volna ha 30-40W ig bírja)
Egy fórumon azt olvastam , hogy BandPass ládában jobb lenne Bővebben: Link, de UniBox-al modellezve nagyon szük sávot kapok 54-96Hz. Sajnos ettől feljebb kéne váltsam.

A másik lehetőség a Passziv Radiator lenne.
Érdemes valamely hangszóróból ilyet készíteni vagy vegyek gyári PAR-t?
Ha jól értelmezem a meghajtott hangszóró SD*Xmax értékénél 2x nagyobbat kéne keressek.
De ilyet 17cm-sben nem találok.

Ez a hangszóró inkább középsugárzó, mint mély-közép.
Mélynyomónak nem felel meg.
Mélynyomónak inkább egy SAL SBX3040-es, az legalább nyom némi mélyhangot.
Nézz a neten 12"-es hangszóróhoz szubbasszus-dobozt, van több is, jók.

Üdv!

Köszi a választ. lehet rosszul fogalmaztam. Egy 3 utas hangfalba szeretném elhelyezni a DA175-8-at, ahol a 200 HZ alatti tartományt kéne lesugároznia Ezért neveztem mélynyomónak. Méret korlátok miatt max. 17cm-s hangszóróval kéne megoldjam ezt a feladatot.
Ez az egyik 17 cm-s hangszóró, ami zárt dobozban a legmélyebbre megy, azaz F3 50Hz alatti lehet. Nincsenek extrém elvárásaim, szobai körülmények között lenne használva. Normál zene hallgatásra, nem kell hangosan szólnia, nem kell rezgetnie az ablakot. Középtartománnyal vannak problémák, oda inkább 10-13 cm-s közepet választanék.

Amúgy van 10" és 12"-os mély ládám is. Nem ez a cél.

Ha jól látom a specifikációt a 4.5mm-t lineáris kitérésnek adják meg majd zárójelben írják, hogy xmax. A kettő azért nem ugyanaz, szerintem lehet azt jobban is döngetni, legfeljebb a torzítása nő meg, de hallani nem fogod.

Mellesleg ez a hangszóró nem zárt dobozba való, azért nagy a kitérés. 40L reflex dobozban elég keményen huppogna 30Hz-ig és terhelni is lehetne. Ha más hangszórót keresel, de azt sem úgy használod, ahogy kell, akkor az sem fog rendesen működni!

Szia!
Szellemes megoldás ez a három tekercses játék, de amint írod, nem teljesen kerek. Vagyis nem egyenlően oszlik el a terhelés a tekercseken.
Szerintem se, de más szemszögből nézem.
Az, hogy nem egyformán melegednek a tekercsek, attól nem kell félni, az a kisebb probléma, ugyanis ezek elég nagy felületen érintkeznek egymással, viszonylag jó termikus csatolásban vannak, így vélhetően csak minimális a hőmérséklet eltérés köztük. Gyanítom, akkor is, ha csak egyetlen tekercs lenne terhelve.
Viszont hogy is alakul egy hangszóró impedanciája? Van először az egyenáramú ellenállás. Ez magából a feltekert drót ellenállásából adódik. Erre jön még az induktivitás, ami a tekercsként működő lengő sajátossága. Van ezenkívül egy olyan valami, aminek nem tudom a nevét, de a tekercs és a mágneses tér egymáshoz képesti mozgása vált ki. Hasonlóan mint egy villanymotor esetében. Erre talán kapunk valami szakszerűbb meghatározást, de a lényeg, hogy a rezonancia környékén ez okozza az impedancia néha 5-10 szeres megnövekedését.
Ha csak az egyenáramú ellenállást nézzük, akkor azt kapcsolhatjuk keresztbe-kasul, akár ellenfázisban is, teljesen mindegy. Az ellenálláson ugyanis csak hővé alakul a betáplált villamos energia, nem hallható zenévé.
Az induktív összetevő ilyen alacsony frekvencián nem sokat zavar, ezért most nem lényeges.
Ami viszont nem mindegy, az a harmadik összetevő. Talán elektromotoros erőnek hívják, de nem biztos.
Mivel csak a mágneses kölcsönhatásból származik a membrán mozgása, a lényegi részt ebben kell keresni.
Ha feltételezzük hogy mind a három tekercs egyforma, akkor 2 Ohm-os állásban a három tekercs párhuzamos kapcsolásának köszönhetően ez megegyezik egyetlen háromszoros keresztmetszetű huzallal tekert egy tekercses hangszórónak. Ezt eddig is így gondoltuk. Ebben az esetben a tekercsekben folyó áramok megegyeznek. A hangszóró lengőrendszere ilyenkor csak mechanikailag csillapított, esetleg ha alu csévetesten van a tekercs, akkor az abban ébredő örvényáram miatt is. Megemlítem, hogy egy alu cséve hiába nem alkot zárt menetet, akkor is folyik rajta örvényáram, mert a mágneses tér nem egyenletes.
Ha viszont átkapcsoljuk 4 Ohmra, akkor amint észrevetted, a soros tekercseken fele áram folyik. Ráadásul mivel mind a három tekercs ugyanolyan mágneses térben mozog, azonos menetszám esetén köztük kiegyenlítő áramok fognak folyni. Gyakorlatilag ha a membrán mozgását alakítjuk vissza feszültséggé, akkor a sorosan kapcsolt első két tekercs végein kétszer akkora feszültség keletkezik, mint az egyetlen harmadik tekercsen, és ezeket kapcsoljuk párhuzamosan. Ebben az esetben a lengőrendszer csillapítása nagyobb mint a 2 Ohmos állásban.
Ha olyan tekercseket használunk amelyek nem egyformák, vagyis a soros/párhuzamos tekercsek csak fele menetszámúak ellenben vékonyabb huzalból tekertek hogy az egyenáramú ellenállás is pontos legyen, akkor 4 Ohmos állásban minimális a csillapítás, 2 Ohmosban nagyobb.
Szerintem van egy középút, ahol mind 4, mind 2 Ohm esetén hasonló a csillapítás, vagyis a tekercsek közt folyik ugyan valamennyi kiegyenlítő áram, de az éppen egyenlő fékezőerőt mutat. Valahogy úgy tudom elképzelni, hogy a soros/párhuzamos tekercsek a fix tekercs menetszámának a 70%-a, a huzalkeresztmetszetei pedig szintén 70%-a a fix tekercsnek. De ez sem biztos. Az is nagy kihívás, hogy a három különböző tekercsnek fedésben kell lennie, így felmerülhet a profil huzal alkalmazása.
Nem lehetett egyszerű összehozni, mert nem csorbulhat sem az érzékenység, sem a T-S paramétersor sem. De mint látszik nem lehetetlen, bár néhány érték azért sérült az átkapcsolhatóság oltárán.
Talán azért is nem nagyon volt eddig még ilyen.

Szia! Nem értem, miért nem zárt dobozba való a DA175-8?
Egyébként épp azért nem szeretek BassReflexet építeni, mert zavar az a huppogás, meg a mosott mélyek.
Uniboxot használok, és azt mutatja, hogy 34L(ajánlott) és 40L BR házban nagyobb a ktérés, mint zártban. Egyébként igazad van, ha van is torzítás zártban, azt nem hallottaam ki.

A passzív radiátorral mi a helyzet? Nem érdemes barkácsolni?

A passzív radiátor akkor működik jól, ha pontosan van kiszámolva, méretezve, barkácsolni nem érdemes. Ja jól van méretezve a BR, az nem lesz mosott, bármit is értesz ez alatt. Zárt dobozban az F3 éppen csak 50Hz alatt van az nagyon gyenge, de a hangszóró képes lemenni 30Hz környékére is reflex ládában, még tolerálható csoportkésés mellett.

Köszi a választ. Lehet megint nem pontosan írtam, vagy nem érthetően. BassReflex hangfalakkal kapcsolatban van negatív élményem. Mind a saját építésűekkel, mind a drágán vásárolt gyáriakkal.
A passzív radiátorral még nem építettem hangsugárzót nincs is tapasztalatom.
Természetesen elfogadom a véleményed és lemondok a barkácsolásról és inkább veszek egy "gyárit".
Van tipp milyet vegyek?

Külön hsz-be teszem, mert ez egy külön kérdés. A 3 utas mostanában építendő hangfalamhoz a hangszórókészlet egy része meg van már. Mély-közép DA175-8 (ez lehet duplán is, mert elég érzéketlen) magas hangszóró DX25TG59-4, de a középre nincs ötletem.
Az lenne az elképzelés, hogy 200-5000 Hz közötti tartományban kéne szólnia. 10-13cm-s átmérő (de lehet nagyobb is ha létezik ilyen) Könnyen beszerezhető legyen, elsődlegesen belföldön, de legalább EU. És az ára a másik kettőhöz hasonlítson 10-20eFt.

Szia!
Köszönöm, hogy ilyen részletesen elgondolkodtál ezen a megoldáson, végre nem csak olyan választ kaptam, hogy 2 Ohm-on nagyobb áram folyik, használjam 4-en, meg hogy az erősítőt így kevésbé terheli. Ezt amúgy is tudtam.

Bár nem tudom, hogy például a csillapítás, az mikor jó, ha kisebb vagy nagyobb, meg ezeket a fizikai törvényszerűségeket sem ismerem, de nagyjából értem amiket írtál.
Nyilván akkor tudnánk, pontosan hogy van megtekerve, milyen huzallal, egyformák-e a tekercsek stb. ha szétbelezném. Sajnos ez egy 60 ezres hangszóró, ezt a kísérletet nem engedhetem meg magamnak.

Viszont azt gondolom, hogy a mellékelt TS paraméterekből sok mindenre lehet következtetni. Ez ide kattintva látható.
A Qts egyforma Qes közel hasonló. VAS, FS, CMS,MMS közel egyforma, Le (induktivitás is!).
Amiben nagyobb eltérés van, az mindössze 2 adat:
Qms jóval alacsonyabb 4 Ohm-on
BL jóval magasabb 4 Ohm-on.
"Bl - A hangtekercs-rés mágneses térerősségének és a mágneses mezőben lévő vezeték hosszának szorzata tesla-méterben (T · m)" ennyit találtam, de ez nekem kínai.. nem tudom, például mikor jó Qms, ha kisebb vagy nagyobb, vagy a többi adattól is függ

Valószínűleg mindkét állásban egyforma teljesítményt bír, mivel az erősítő szempontjából mindegy, mert bírja, így nem tudom hogy 2 vagy 4 Ohm-on lenne-e célszerű használni. De az is elképzelhető, hogy nem egyforma a 3 tekercs és próbáltak egy jó kompromisszumot kötni.