Szia!
ilyenek --értelem szerűen az 50cm-t meghaladó jön szóba.

A talajcsavarról feltennél egy képet? Még nem ismerem.Amikor még nem volt kötelező a horganyzott földelő(70-es évek),6m hosszú 16-20mm átmérőjű földelőrudat nyomtunk le 2-3 vödör vízzel és még most is jó az értéke.6,40 OHM közötti az enyém is.

Olyan értelemben nem számít, hogy ha adott egy 10mm-es köracél, akkor mivel helyettesíthető hogy nagyságrendekkel nagyobb felületet adjon? Néhányszoros növekmény amire érdemes költeni. A lemezt elásni szerintem függőlegesen kellene. Vízszintesen a felső felülete már nem olyan hatékony az áram szétosztásában, az alja sem fog olyan jól érintkezni a talajjal a zárványok miatt. Finomszemcsés föld kellene alá vagy iszap.

2,5m Rd10 acél: ~0,079 m2
2,5m D16mm földelőrúd: ~0,13 m2
Talajcsavar: ~0,17-0,21 m2

Szóval egy talajcsavarnak legalább másfélszer nagyobb a felülete, mint egy földelőrúdnak, ráadásul a rúd az ütéstől oldalra kihajlik és ellöki magától a földet, leverés után közvetlenül nem érintkezik a felülete 100%-ban a talajjal.
A talajcsavar meg belehúzza magát, folyamatosan beleszorul a maga köré tömörített földbe a kúpos kialakítás miatt.
Gondolom emiatt mérhető vele általában jobb eredmény.

Szia!

Egy talajcsavar miért ad jobb földelési értéket , mint egy rúd földelő ?(csavar 70cm , a rud 2,5m )


A felületben nem hiszek , hisz sokszor tapasztaltam , hogy 2" cső (3m-es) és 2m2 lemezföldelő kb. ugyanazt az értéket adja.

Köszi.

Ilyen már most is érvényben van. De kicsit bonyolultabb a helyzet, több szabvány van ami földelőkre vonatkozik de nem minden esetben ugyanazokat kell alkalmazni.

Úgy tudom röviden úgy van, hogy ami az épület területe alatt közvetlenül a földben van az rozsdamentes acélból kell legyen (nem V2A, csakis V4A), mert később nem hozzáférhető és nem javítható, ezekre vonatkozik az MSZ 18014-es szabvány.
A teljesen a betonalapban lévők, a cölöp- és pilléralapba tett, a pillérekben vezetett levezető, a sávalapban lévő, meg az épületen belüli szerelőbetonba tett potenciálkiegyenlítő háló lehet horganyzott, mert azokat a beton bázikus hatása védi.

Ami meg az épület mellé kerül azokra az MSZ EN 60364-5-54-es szabvány vonatkozik, ami megenged talajba fektetve is horganyzott földelőt. Itt B-típusú keretföldelő vagy földelőrúd az lehet horganyzott, mert ennél lehetőség van az utólagos feltárásra és helyreállítható ha mérés után bizonyított az állapotromlása.


Tudtommal ilyen nincs konkrétan meghatározva és nem is nagyon lehet, mert a szabvány inkább a mechanikai szempontok és tartósság alapján minimális méreteket szab meg. Ahogy azt sem mondhatják, hogy vezetéköszekötésre csak wagó használható. Laposacél esetén a vastagság, ha nem tömör hanem csak egy cső, akkor is van a falvastagságra minimális követelmény, lásd a csatolt táblázatot. Külön megad keresztprofilra minimális keresztmetszetet és a lapvastagságra 3mm-ert.

Kevésbé fontos a földdel érintkező felület ha ellenállásérték is elő van irányozva, mint a 10ohm vagy 2. Az Rd10 acélnak sem valami nagy a körkörös felülete, mégis lehet belőle keretföldelőt csinálni. Addig bővíted, vagy ütsz le újabb földelőrudakat, amíg megfelelő értéket nem lehet mérni.


Rúdnál már a leütésnél sérül a horganyréteg az éles kövek miatt. A talajkémhatástól függően előbb-utóbb szétrohad, megeszi a rozsda a vasat. Ezért fontos a rendszeres ellenőrzés, valamint mint mindennél, a földelőrendszernél is eljön az idő a felújításra.
Ugyanakkor a rozsda porózussá teszi és igen jó földelési ellenállást hoz létre, vagyis amíg rohad de megvan a fémes kapcsolat a földelővezetővel, addig úgy mérhető, mintha minden újszerű lenne.

De más a szabvány és más a gyakorlat is. Villámvédelmi levezetőnél minimum 2,5m-es rúd a követelmény, a DEHN/németek gyakorlati ajánlása meg 9m-es.

Nem kell spórolni vele. A fagyhatár minimum 0,5-0,7m. Azért is előnyös a toldható, mert 5m függőleges és 2db 2,5m-es nem egyenértékű. Minél közelebb vannak egymáshoz a rudak, annál kevésbé érvényesül az ellenállás replusz. Két földelőrúd között legalább egy hosszúságával megegyező távolságot kell elhagyni.

Mezei földelésekre, az épület kontúrján kívüliekre:
MSZ EN 60364-5-54

Villámvédelmi földelőkre:
MSZ EN 62305-3

Alapozásföldelők (az épület kontúrja alattiakra vonatkozik!):
MSZ 18014

Min. kb. 80 cm mélyén kellene leültetni.

Köszönöm!
Egyébként erről mi a véleményed?

Hivatalosan az a hossz vehető figyelembe, ami a fagyhatár alá ment.
Tehát ha 2,5m-es földelőrúd lett előírva, ahhoz illik legalább 3m-es toldhatóval készülni ha egy kis gödörből ütöd le.
A boltban kapható 1,5m-es a ráhegesztett "ostorral" a vicc kategória.

Komolyan kérdezem.
Az kinek mit jelent, hogy a fagyvédelemre ügyelni.?

Igen, így más.
Kicsit maradi, de én még a mai napig emlékszem, minden szondára, amit levertünk.
Meg a fagyvédelemre kinti szonda esetén, arra mindig ügyelni.

Szia!

Felénk minden ilyen munkánál készül a földelés is --köracél . laposvas mellé-- csak az Rf max. 10 OHM --nem biztos , hogy teljesül.

Szia!

Azota ezt is fejlesztették? (a kézi erő.... )

https://www.youtube.com/watch?v=xaFPHJ9IkNY

Beton.

Mi nekünk úgy tanították, hogy kalapács, víz, kézi erő. Igaz erre nem olyan a talaj, mint a korábbi képeken.

Nálunk nem kő van, de helyenként olyan az agyag, hogy évekig áztathatnám a 30 cm-hez.

Nálunk is 30-40cm, ameddig lemegy Csatoltam képeket - a szennyvízcsövet vezettük. Kétkezes bontókalapáccsal 15 méteren keresztül.

Szia!
Nálunk ezzel a módszerrel 30--50cm-e földelést tudsz "lenyomni " Szeretem a vizszintes földelőket 1-2 ruddal.

De Szerencs környékén már működne , homokos talajnál meg a slag csövet is le lehet nyomni pár métert(ha folyik a viz )

Ez így igaz!

Kis gödör, bele víz, aztán a nyárs kézzel belebök, kiemel bele bök .... kb 10-15 perc minden eszköz nélkül egy 3-4 méteres nyárs. Jó kötött fekete föld. Kalapáccsal csak szétverni lehet a csövet felénk.

Szia!

Na igen ezt szerelték le !

Az az 5-10 kg-s kalapács már a régmúlt. Helyette 1 vödör viz és a HILTI (v. bármelyik másik )tipusú vésőkalapácsal rezegtetve lenyomni . kb 10X gyorsabb is!

Szia!

Ezt elég sok kereskedő sugalja +a Facebook .

A többit meg meglátjuk......

Ui; azért máshol (itt az EUban )3...5 db földelőrud is szokásos egy földelésnek.1,5...3m es oldal távolsággal. Tehát lenne előzmény.

Földelő szonda

Hali!
Hallott e már valaki arról, hogy a horganyzott földelő szondát ki akarják vezetni a használatból. Helyette, csak rozsdamentes kór anyagból készült földelést lehet alkalmazni, az is ha lehet kereszt szelvényű legyen, ( + ) a nagyobb érintkező felület végett. A magyarázat/érv az, hogy a horganyzott anyag évek múltával el szulfátosodik a nedve talajban, és funkcióját veszti. ???

Na ilyesmire gondoltam. Ne legyen alaptartozék a 2m-es földelőrúd meg egy 5 kilós kalapács.
Egy jól megtervezett kempingben le lehet fektetni a 10-es köracélt és kiállásokat készíteni a csatlakozódobozoknál hogy csak rá kelljen csavarozni a lakókocsiból a vezetéket.

De szerintem ez nincs kötelezően előírva.

Régi cégem épületében bontották az XX éves klímákat. A száraz levegő automatikus párásítását közvetlen fűtésű gőzfejlesztőkkel oldották meg. A 3 fázist rozsdamentes pálcákra tűzött lyukacsos lemezekre vezették. A fogyó víz utánpótlása felülről történt a műanyag elpárologtatókba. Nem érintkezett feszültség alatt lévő résszel, csak több műanyag "szakaszoló" után.
Ennek megvolt a hivatalos engedélye is.

Pedig megnéznék egy 60 MW-os cekászt

Az ionkazán nevű csodát szerencsére "betiltották" Magyarországon.
Vége az ionkazánok aranykorának!

A leválasztás nélküli fázisfeszültség direkt bele van vezetve a vízbe, ami szennyezéstől függően vezetőképes kapcsolatban van a fémes tartállyal és csövekkel... amik jobb esetben földeltek, ezért csak az áramvédő fog megszólalni. Rosszabb esetben a vízcsöveken és csapon keresztül a testben záródik a vízmelegítő áramköre.

Fun fact: Nagyban működik! Nem egy helyen van beépítve az iparban 10-50MW-os elektromos kazán, ami középfeszültséggel üzemel. Úgy tudom ezekben semmiféle fűtőszál nincs, hanem a tartály tetején lévő három rozsdamentes KÖF elektróda áll a tartály vizében, a fűtési teljesítményt pedig a külső szivattyúval a vízszint révén szabályozzák.

Most terjed el a földgázról való leválás miatt, cserébe csak be kell ruházni pár plusz atomerőműbe hogy legyen villany. PARAT

Úgy írta a kérdező, hogy betett egy C16-ot a 0,75mm2-es áramkör leágazásába a lakásban. Ez viszont túl nagy, maximum a zárlatvédelmet biztosítja. Kivételes esetben lehet a túlterhelésvédelem a leágazó áramkörben máshol is, de mindenképpen egyszerűbb és az a legmegbízhatóbb ha a lakásban, a leágazásnál lévő védelem egyben mindennek megfelel.
Gondolom nem bonyolította túl és nem csatlakozótábla, hanem csakis egy dugalj került a pincében a falra.

Csatlakozótábla esetén mindig úgy választom meg a védelmet, hogy a betápkábelt is teljeskörűen védje. Ha van benne 3x16A-es 3F dugalj és 3db 1x16A-es 1F dugalj, akkor a max névleges árama 32A lehet, de az előszerelt kombinációknál egy minőségi gyártó megadja a tervezett egyidejűséget is pl. Mennekes, ez sokszor nem 1-es, az áramvédő árama miatt nem mindegy.

Az áramvédők a legtöbbször a csatlakozótáblában vannak, így a kábel kapacitív árama nem terheli feleslegesen már a leágazásnál. Az áramvédő után ahogy írod általában minden dugaljnak saját kismegszakítója van.
Hogy ne kelljen a munkásoknak az elosztóban turkálni, ezért a betáp mondjuk 10mm2 és kap egy 35-40A gG olvadóbiztosítót, ami teljes mértékben szelektív a C16-sokkal.
De ha 3x32A-es dugalj lenne benne még az ahhoz tett C32-vel is kb 85%-ban szelektív egy 40A gG. De ezek a csatlakozótáblák már inkább 16mm2-es betápot kapnak és 50-63A-es biztosítást.

Anno a honvédségnél parafadugóba vágott zsilettpengével is forraltunk így vizet. Persze hogy életveszélyes. Ne legen bedugva amikor vizet töltesz bele.

Nekünk is van egy, fogalmam sincs honnét, de még soha nem volt használva.

Szia!
Ehhez;
"Magyarországon vagyunk. Nem értem, miért kell mindig más ...."
Irtam a magyar helyzetről a véleményemet...
Szóval hagyjuk --Te ugy nézed ---Én meg igy .

Közel-Keletről és Ázsiáról írtál.