Sziasztok!
Készül a labortápunk továbbfejlesztett verziója. Ezzel kapcsolatban lenne kérdésem, hogy van e közületek valakinek tapasztalata arról, hogy hol lehet beszerezni az átlagosnál sokkal jobb mérőellenállásokat? 1/20-as osztás kellene kb 150V feszültségtűrés és maximum 1-2 ppm/fok. Jó lenne olyan, ami nem 6-20.000 ft-ba kerül /db. Sajnos már az előző labortáp mV-os felbontásával is már erősen feszegettük a 25ppm-es ellenállások korlátait, most kb 10-100x nagyobb felbontásunk van, és kb ennyivel kisebb zajunk is, igy lenne értelme (ha nem is túl sok) ilyen pontossággal mérni, és jó lenne, ha nem menne el mV-okat a mérés pár fok emelkedés miatt.

Szia(sztok)!
Egy 14 éves hozzászólásra reagálok most.
Nemrég rátaláltam erre a Proli007 által közzétett kapcsolásra és kíváncsiságból megépítettem, egyelőre csak deszkamodellben. Kisebb módosítással, de működik. Ha érdekel valakit - akár az alkotóját- szívesen beszélgetek róla.

Még be is töltötted a rajzot, köszönöm!

Korábban voltak beszerzési problémák a BS250-nel és a tervezők ezt ajánlották és tesztelve is volt.

Esetleg nézegesd ezt és próbálj méregetni:
Falstad online szimulátor
Ez pedig leírás hogy hogyan működik: Bővebben: Link

Nem egy az egyben, de helyettesítheti: Bővebben: Link

Sziasztok! Egy 100mV-os feszültségreferenciát szeretnék ellenőrizni. Ha Hajdú-Bihar vármegyében tudna nekem valaki segíteni, akinek van hiteles legalább 6,5 digites multimétere. Köszönöm!

Akkor lehet hogy az a hiba oka. Ugyanis a BS250 az egy P csatornás MOSFET, míg a BC 556 egy bipoláris tranzisztor. És ezek egyáltalán nem helyettesítik egymást, egészen más a működési karakterisztikájuk. Cseréld le a megadott típusra, és remélhetőleg jó lesz.

Sziasztok!
Megépítettem a Proli/Alkotó féle 3A50V LPSU-t és sajnos nem működik tökéletesen.
DC-ON módban a feszültség szépen állítható és az áramkorlát is működik. Viszont az áramkorlát piros ledje halványan folyamatosan világít 1,7V-t mértem a leden. Mikor az áramkorlát bekapcsol akkor erősebb lesz a fénye ekkor esik a leden 2V. Igazából működik, csak zavaró hogy halványan folyamatosan világít a piros led. Olyan ledet rendeltem, ami az alkatrészlistában szerepelt.
A másik dolog hogy az E-FUSE egyáltalán nem megy. Amint átkapcsolom a zöld led kialszik, a folyamatosan világító piros led fénye erősebb lesz, de bárhogy állítom az áramkorlátot a kimenő feszültség 0 marad.
BS250 helyett BC556-ot használok a megadott ellenállások változtatásával.
A TL072 is elvileg TEXAS.

Szerintem most már semmi nem hiányzik belőle.

Teljesen jogos az észrevételed!

Akkor összefoglalhatjuk így a labortáp definícióját?
- Széles határok között állítható kimeneti feszültség (akár 0V-ról indulva) feszültséggenerátor módban.
- Áramgenerátoros üzemmód lehetősége, széles határok között állítható áramerősséggel.
- Kimeneti paraméterek mérése ill. kijelzése (feszültség, és áramerősség). A mérési/megjelenítési pontosság lehetőleg igazodjék a labortáp paramétereihez.
- Univerzális használhatóság. Tudom ez nehezen definiálható, de az a lényege, hogy sokféle készülék, tápellátása biztosítható vele.
- Egy átlagos tápegységnél jobb műszaki paraméterek, pl. nagyobb megbízhatóság, pontosabb feszültség és áram érték stb...

Ha bővíthető a feltételrendszer, akkor javaslom a kimeneti paraméterek kijelzését is elvárni, azaz legyen saját mérése az eszköznek (a mérési/megjelenítési pontosság lehetőleg igazodjék a labortáp paramétereihez, de akár egy kevésbé pontos mérés is jobb a semmilyennél).

Ezek a "stabkockák" teljesen jók fix feszültségre, és nem túl nagy áramokra. Amikor állítgatni is szeretnénk a feszültséget, és esetleg az áramlimitet is akkor már nem igazán optimálisak - labortápnak meg végképp nem nevezném.
Korábban (pár éve) megpróbáltam definiálni itt, hogy mit is nevezünk lapbortápnak, idézem:Ami a fentieknek nem felel meg, csak valami hasonló, azt nevezhetjük simán tápegységnek, vagy szabályozható tápegységnek Persze mindenki úgy nevezi ahogy akarja, meg azt ír rá amit csak akar, de nekem kb. ez tűnik logikusnak.

Hello! Szerintem innen van: link

Ez most melyik METEX (VOLTCRAFT) kapcsolási rajza? Ahonnan a kapcsolást leszedted nem írták, hogy melyiket rajzolták vissza?

Majdnem minden labortápjukhoz a 723-ast használják.
Csak tudnám, hogy mi kerül egy 0-30V és 10A lineáris labortápon több mint 550 euróba..

Amikor nem az a cél hogy "halál" precíz legyen a táp , az lm317, 78xx 79xx vagy LM2576T-ADJ is tökéletesen elég .
Az áteresztős zajmentesen a kapcsolgatós gazdaságosan teszi a dolgát. Áramkorlátnak meg kell egy "alkalomhoz" illő bizti oszt csókolom. Ha pedig mikro vagy nV pontossággal akarjuk a nagyanyám telepes rádióját 9V-ról betápolni a javításhoz , akkor meg zsebbe kell nyúlni jó mélyen . Józan paraszti ésszel fel kell mérni mire van ténylegesen szükség és azt a lehető legegyszerűbb megoldással kivitelezni .

A "nem fog gyorsan megtörténni" nem a sebességre vonatkozott, hanem a karakterisztika sarkosságára.
Ha kitekintünk az ipari termelés felé, én azt látom, csak olyan készülékeknél volt elegendő 1 tranzisztor, ahol nem volt áramgenerátoros üzemállapot. Máshol az áram-hibajelet is legalább egy 741-es - DC-n nyílt hurokkal - fogadta, más készülékekben az LM324-re volt ez bízva. Még ekkora erősítés esetén is 10mV-10mA "lekerekítése volt az átmenetnek. A mászás másik kérdés, azért adtak meg mindennek régen legalább fél óra beállást.

Na ez az egy nincs. Mert mint említettem, a BHG-ban készültek a módosítások. Én a kész, félig beültetett paneleket és a dobozt vettem meg anno, illetve bartereztem. Trafót tekertem hozzá és a kijelzőt, segédtápokat csináltam meg még 1989-ben 19 évesen. Bevallom őszintén, mivel azóta is jól működik ( csak poti és kapcsolócsere volt), nem is nagyon bíbelődtem a visszarajzolásával, csak használom. Valaha lehet, hogy volt hozzá valamilyen rajzom, de azóta vagy 7-8-szor költöztem. Az áramkorlát nagyon is jól teszi a dolgát, ledeket úgy szoktam tesztelni, hogy beállítom a nyitófeszültséget és az áramkorlát emelésével csak a szükséges áramot folyatja át a leden. Ha teljesen letekerem az áramkorlátot, akkor is pirosan világít, de akkor is, ha zárlatba megy a kimenet. Mivel a kijelzőt is tudom áram mérésre kapcsolni a V/A kapcsolóval, így látom is az átfolyó áram maximálisra állított értékét.

Nyilván, hogy én sem épitenék ma egy 723-l tápot, ( nekem már régen használatlanul porosodnak), de amikor a 723-s megjelent, akkor nem volt jobb és egyszerübb, és a mai napig működik. A stabilitással sem volt különosebb gondom, egy Moog kopiát épitettem abban is 723-s volt a tápegységben ). Semmivel sem volt rosszabb a stabilitása mint a gyárinak).
Emlékszem akkor a Tesla még hordos fémtokban gyártotta és vagy 3x olyan drágán, mint a magyar DIL tokos 723-st. Persze akinek lehetösége volt Bécsböl meg olcsobban hozhatta.

Utoljára kb. 30 éve építettem 723-as IC-vel tápot, de már abban is FET volt az áteresztő-szabályozó (IRF540: mert azt lehetett kapni a Gömb utcában - ami a "Lomex elődje" volt).. Ez egy low-drop stabilizátor volt 13,5V/2A-re. Amire akkor kellett, arra jó volt.
Manapság szerintem egy dual (vagy 4-es) opamp-ból, TL431 refereciával, és néhány tranzisztorral sokkal jobb tápot lehet csinálni.
A 723-as gyenge pontjaira már akkoriban rájöttek. Voltak olyan megoldások amiben a 723-as csak a referenciát adta, a benne levő tranzisztorok pedig fűtötték a tokot, ha jól emlékszem az áramkorlát tranzisztora pedig hőérzékelőként funkcionált. A köré épített áramkör feladata az volt, hogy stabil hőmérsékleten tartsa a belső a félvezetőlapkát. Profibbak még be is burkolták hungarocell lapocskákkal a tokot. Így már akár valamivel jobb is lehetett, mint egy filléres TL431. (Később persze kidobták az egészet, és bekerült helyette egy normális feszültség referencia.)

Itt a fórumban is előfordultak egész használható táp rajzok. Ha lineáris szabályzós tápot akarnék építeni, akkor sem jutna eszembe 723-as IC-t tervezni bele... Kommersz cuccokba (értsd: nem precíziós laborműszerbe) teljesen jó egy TL431 referenciának, a szabályzáshoz meg szinte bármilyen normálisabb (értsd: nem elavult, jó paraméterekkel rendelkező, de nem drága) opamp.

Soha semmi gondom nem volt a 723-s tápokkal. ( igaz egyik sem volt “labor” tápnak épitve, meg használva). Nekem nagyon tetszett benne a teljesen megbizhato átmenet az áramgeneratoros üzembe meg vissza. A stabilitása is tökéletesen megfelelt a mindennapos mühelyi munkához. (2-30 V/3-10A-s tartományban).
A nagy áramoknál inkább a trafo volt a korlát, mint az elektronika.
Éppen ez a beszélgetés inditott el a fejemben egy gondolatot, hogy az egyik (vagy 40 éves) 723-s tápot ujra elöveszem, mert amiket most használok ugyan sokkal komfortosabbak, többet tudnak, de a kezelésük nem olyan egyszerü, mint a régieké.

Nagy baj lenne, ha az az 1 tranzisztor nem lenne képes egy néhány százszoros bétával gyorsan kapcsolni mondjuk 30mA áramot, mert többet nem nagyon kell neki. A 723-nak nem ez a gyengéje mert az áramkorláttal semmi baj nincs, leszámítva hogy az is hőmérséklet függő. A 723-nak a gyengéje a referenciája ami a tokban van és azzal együtt melegszik. Amíg be nem áll elég sokat mászik a referencia feszültsége, többet mint egy mezei stab IC-é.

Ez is egy érdekes kapcsolás.

A 723-asnak éppen ez a "gyengéje", az áramhatárolásnak mindössze 1 tranzisztor van benne, ami elég ahhoz, hogy szépen "megfogja" a kimeneti áramot, de ez nem fog hirtelen megtörténni, mert az áramhatárolásnak kicsi az erősítése. Más tápegységekben a feszültségszabályzással egyenértékű - nagy nyílt hurkú erősítésre beállított - műveleti erősítőt alkalmaznak az áramkorlátozásnál is, így értelemszerűen a beállított áramreferencia feletti feszültségesésnél (a figyelő-ellenálláson) azonnal belép az áramhatárolás.
A 723-as tápegység-IC, áramhatárolással.
A neten fellelhető olyan kapcsolás, ahol pl. egy 741-essel kiegészítve az áramgenerátoros üzem is a kívánatosnak megfelelően alakul.

Ha esetleg lenne róla elvi rajzod, azt betehetnéd a népek okulására.

Nem értem az "áramkorlát" funkciódat.
Szerintem annak nem akkor kell jeleznie, amikor zárlat van a kimeneten (ezt írod), hanem amikor a kimeneti áram eléri a beállított értéket.
Szintén nem tudom értelmezni az "ahogy nő az áram, egyre erősödő fénnyel jelez" sajátosságot sem. Ha elérte a beállított árammaximumot a kimeneti áram (itt kezd a jelző LED világítani), akkor az már nem nőhet tovább, hiszen éppen ez az áramkorlát lényege.
Pontosítanád hogyan működik nálad az áramkorlát?

Az enyémen pedig van és 723-al megy. Még a BHG-ban rakták össze a módosításokat, ott készült a doboz is. Van rajta távolság kompenzáló bemenet is. Ha 4 vezetékkel kötöd be, akkor akár 20m-es kábel végén is tartja a kimenő feszültséget. Az áramkorlát pedig piros leddel jelez, ha zárlatba megy a kimenet, illetve ahogy nő az áram, egyre erősödő fénnyel jelez. Külön állítható 50k helipottal a feszültség és külön 1k-val az áramkorlát.

Keresd ki az eredeti adatlapot.

Erősen kétlem, hogy a 723-hoz tudsz olyan kapcsolást mutatni amiben ugyanígy állítható a feszültség mellett az áramkorlát értéke is, és ennél egyszerűbb lenne, de lássuk...

Nem a bonyolultsaggal van a gond, mert a régi ajánlott kapcsolás ettöl egyszerübb.