Az inverter vezérlő IC rendelkezik egy védelem bemenettel, ami becsapható addig míg megállapítod milyen a kép, nem csíkos-e, megéri megjavítani mert még jó a kijelző stb. Ekkor nem kapcsolja le a csöveket semmi, de mivel nem üzemszerű az állapot, értelem szerint rövid ideig alkalmazható, mert károsodhatnak egyéb alkatrészek. Az, hogy kismillió vezérlő IC közül ebben melyik van, az rajzról és melyik lába a védelem továbbá mit szeret a védelem lábra kapni az IC, az adatlapjáról kiderül.
Csövet szerintem, ha kapsz is bele, nem lesz olcsó. Érdemes átalakítani LED világításra.

Mielőtt azt mondod, hogy ilyet biztos nem lehet venni:
Victron Blue Smart IP65 Charger

Még telefóniázni is tud bluetoothon , pár értéket át lehet állítani. Sőt ez tud fix kimeneti feszültséget tápegység üzemmódban. Egy jobb töltő ha nem is konfigurálható, van rajta általában 2 áramfokozat. Biztos hogy volt régebben nem smart, azaz bluetooth nélküli változata, de manapság az már nem menő. Nem a lidli és teszkó körfűrész mellett kell keresni...

Úgy 5 éve vettem a Bosch-t 13 körül (0,8/3,5A-es), most 25-30 ezer körül kapni. Ehhez képest már ez a hét fázisú adaptív töltő sem sokkal drágább. Kérdés, hogy tényleg szükséges-e, nekem jelenleg nem, mert csak 3-4 havonta egy éjszakára rárakom a kocsira a biztonság kedvéért, de ha most kellene töltő lehet hogy kedvet kapnék egy ilyenhez.
Ha meg van valamilyen mini UPS rendszered, DC rendszerhez lakókocsiban vagy különálló inverterrel pl. szivattyúhoz, akkor egy ilyen rajta lehet éjjel-nappal, nem feltétlenül kell kombinált inverter-töltő hozzá.

Az átlagembernek bőven elég az áram és feszültségkorlát, amivel nem tud balesetet okozni és így is beletölthető az akkuba a 98-100% kitartástól függően. Nemrég volt itt egy gyári töltő, amiben az áramkorlát egy ellenállás, a töltőfesz meg a trafó egyenirányított 17VDC-je. Ha még ez sem megy, akkor minek akarunk tökéletes töltési procedúrát? Ezeket a pontokat napelemes rendszer töltéséből vettem, ahol több százezres-milliós akkucsomag van napi használatban és üzemel évekig. Nyilván a töltöttséget lehetne folyamatosan számítani is, bár nem tudom mennyi értelme van ha papíron beletöltöttük a névleges energiát, de a töltőáram még mindig 50%-on van. Akkor álljon ki hibára az anomália miatt, vagy folytassa a töltést emberi hibát feltételezve (rossz kapacitás lett beállitva)? Különben is a savkoncentráció mérés nem átlag tevékenység, én úgy tudom, hogy autóakkunál elég desztvizet utántölteni és nem kell hozzá kénsav alapesetben, komolyabb akkuhoz (100-1000Ah) meg megvan a használónak a minimális szaktudása a kezeléshez és karbantartáshoz. Zselés és AGM akkukhoz meg hozzá sem kell nyúlni, ezekből van a legtöbb.

Valószínűleg nem mérnek és nem adható meg a legtöbb töltőn tényleges kapacitás, de mondjuk, hogy megkönnyíti a használatot, ha a töltő egy fix áramot tud és mi tudjuk az akkutöltés alapszabályát és sosem használjuk kisebb akkuhoz, nagyobba kárt nem tesz csak a töltési idő lesz hosszabb. Ebből következik, hogy egy adott áramú töltőt előre lehet programozni a töltőáram arányaira. A feszültségszintek meg adódnak az akku típusából. Sőt, egy tisztességes adatlap mindig megadja az adott akku maximális bulk töltőáramát, absorption, float és storage javasolt feszültségtartományát is, tehát még csak ezen sem kell gondolkodnunk. Ha van mód beállításra pl. programozható inverter-töltő esetén, akkor az adatlapról átmásolható.
Mivel konkrétumokra vagy kíváncsi megkerestem az alapbeállításokat a Victron Energy leírásából 12V savas akkuhoz:

Recovery: Mélykisütött, rendellenes feszültségre lemerült akku előtöltése a teljes áramú töltés megkezdése előtt. A névlegesnél alacsonyabb áramú erőltetett töltés impulzusokkal.

BULK: Adott akkura adatlapban meghatározott maximális töltőáram az abszorpciós feszültség eléréséig. De mink is ismerjük a 0,1C ökölszabályt.

ABSZORPCIÓS: Akkor kezdődik ha a BULK elérte (közel) az abszorpciós feszültséget. 14,4V-os konstans feszültségű fázis. Legalább 30 perc időtartam töltött akkunál és max 8 óra teljesen lemerültnél. Pontosabban az akku kezdeti feszültségétől függ az ajánlott maximális hossz:
<11,9V: max 6h
11,9V-12,2V: max 4h
12,2-12,6V: max 2h
>12,6V: max 1h

Rekondíció/kiegyenlítő (nem kötelező): Abszorpciós végén, 16,2V emelt feszültség, töltőáram korlátozása 0,08C-re, időtartama az emelt feszültség elérése, de hamarabb is befejezhetjük. Akkor szükséges, ha az akku hetekig nem volt használatban és megindulhatott a szulfátosodás. Ez részben ezzel az eljárással visszafordítható.

FLOAT: A töltő átvált 13,8V konstans feszültségre. A maximális hosszúságú abszorpciós után kezdődik vagy ha az abszorpciós áramérték lecsökkent C/50-C/100 körülire.

STORAGE: A töltő átvált 13,2V tartós tárolási feszültségre a gázképződés és a pozitív lemez korróziója ellen. Ha nincs aktív használatban az akku, akkor 24 óra után javasolt storage feszültségre váltani. Elvileg a float és a storage feszültség sem károsítja hosszútávon az akkut, maradhatna mindkettőben, valamint gyakorlatilag mindkettőben feltöltöttnek tekinthető az akku.

REFRESH: Heti egy alkalommal 1 óra időtartamú abszorpciós fázis, vagy a küszöbáram eléréséig. Nyilván ha kemény használatban van, kétnaponta lemerül, akkor ez felesleges, mert úgyis kap töltést.

Ha a nagy áramú fázis tovább tart 10 óránál és nem éri el az abszorpciós feszültséget, akkor valószínűsíthető az akkuhiba.

A hőmérsékleti kompenzáció a teljes 12V-os akkunál -16,2mV/C, 25C alaphőmérséklethez. Kivéve 6 fok alatt és 50 fok felett, ott állandó marad.

Nem tudom milyen nevezetes értékekre lenne szükséged még az "ideális" töltéshez. Lehetőség van egyedi feszültségek és időtartamok beprogramozására, a fenti értékek finomhangolására pl. 14,4V abszorpciós feszültség helyett 14,34V beállítására.

De a fentiekből látható, hogy a tökéletes töltéshez nem kell egy akku kapacitását pontosan megmérnünk. Az csak ahhoz kellene, hogy ha változtatható a BULK töltőáram, akkor a lehető leggyorsabban feltöltsük a megengedhető maximális áram beállításával, de tulajdonképpen ezt is le tudjuk olvasni a ráírt névleges kapacitásból. Ha meg már nem mai és csökkent a kapacitása ill. nem megállapítható, akkor vagy visszaveszünk a töltőáramból, vagy elfogadjuk hogy ebben már a névleges vagy a pár százalékos eltérése sem fog sokkal több kárt okozni.

A fentiek egy átlag savas akkura igazak, páncéllemezesre, li-ionra, lifepora megint más értékeke vonatkoznak.

SAMSUNG P2470HD TM-08190

Üdv!
Adott egy SAMSUNG P2470HD monitor TV. Rám hagyták, vagyis nincs veszteni valóm.
Az a hibajelenség, hogy bekapcsol, bekapcsolási hang van, a kezelő ledek világítanak működnek. A bemenetet felismeri, meg is jelenik, de 2sec után kikapcsol a a kijelző. A Noti érzékeli továbbra is mint kijelző.
Szétszedve semmilyen elváltozás nem látszik egyik panelen sem. Az okos panelre menő feszültségek megvannak és jók. Szerintem nem elektrolit kondi baja van.
Az erősáram lap típusa: IP-58155A Amire én gondolok, az a TM-08190 transzformátor hibája, vagy ledek.
Szakiktól kérdezném, ez a hiba lehet a 08190 hibája miatt? Ki kell szednem a pontos jóság megállapításhoz?
Ha ki kell (vagy nem) akkor mit kellene mérnem?
ez a rajz megfelelő? Bővebben: Link
Mindenféle műszerem van (akár ESR), bármit ki és be tudok forrasztani (SMD is), szinte mindent meg tudok mérni.
De hogy mit és hol az sajnos nincs még meg.
Azt is elfogadom, hogy ne nyúlj hozzá ha nem érted a dolgokat és tudom megcsip az áram ha csesztetem.
Nem szeretném kidobni, 1500ft kb egy ilyen trafó. A kijelzőt a LED-ek miatt már nem szedném szét.
Köszönöm az útba igazítást, Attila

A védőföld az inverteremre rá van kötve, a nulla is, a fázis ráköthető lenne, de december óta nincs rákötve, és nem is lesz. A bypass üzemmód nem tud így működni. Ha a bypass szükségét érzem (pl a napokban az akku 50% környékére merült), akkor kézzel kapcsolom át a fogyasztókat a hálózatra.


Na ezt nem csinálja így...
Ebben az állapotban az inverter kimenetei nincsenek kötve se nullához, se az inverter házához (ami védőföldre van kötve), hanem lebegnek. Az előbb megmértem, a védőföldhöz képest az egy pont 14V-ot a másik 32V voltot mutat éppen. Egymáshoz képest ott van a szép 230V (most éppen mennek róla a fogyasztók).
Az érintésvédelemmel nem lenne baj bypass esetén, a kérdés akku üzem esetén merül fel, mert akkor az előbb leírt állapot van. Azt nem próbáltam ki, hogy mi lenne, ha az egyik kimenetet összekötném a védőfölddel (és vele együtt a hálózat nullájával, mert ugyanakkor az akku negatívja meg galvanikus kapcsolatban látszik az inverter házával is. Nem szeretném tönkre tenni az invertert sem. Nincs kapcsolásom az inverterről, végig bogarászni meg nincs kedvem, ezért fogok utána trafót kötni, annak az egyik kimenetét már nyugodtan köthetem a védőföldre, a hálózat nullájára (megfelelő ponton). Így ugyanolyan hálózat lesz, mint a szolgáltatói hálózat, csak akku betáplálással.
Tegnap (Régi motoros javaslata után) a RumlisGarage csatornán néztem egy videót, ami a szigetüzemű inverterek érintésvédelmi kérdéseit boncolgatja. Kb. 7 perc után kezd ezzel foglalkozni, előtte rövid ismertetés van a TN-S, TN-C-S hálózatokról. A videó végén, úgy 24 perc környékén az is szóba kerül, hogy sok inverter kimenetét nem szabad összekötni a védőfölddel, és arról is beszél, hogy miért.

Elég érdekes invertered van. Ha rá van kötve a bemenetére a hálózat is (rá van ha jól tudom), akkor annak az inverternek kutya kötelessége ugyanúgy viselkedni mint a hálózatnak, máshogy nem is lehet, hiszen, amikor bypass-ba vált, akkor csak egy az egyben átengedi azt magán.
Tehát, amikor az inverter adja a kimenő feszt, annak akkor is úgy kell kinézni, hogy L, N, GND azaz fázis, nulla, védőföld, meg akkor is, amikor a reléje bypass-ba kapcsol, és átengedi magán a hálózatot.
Eleve elő van írva, hogy mind az inverternek, mind a napelem tartó konzoljának be kell lennie kötve az EPH-ba, ha az nincs, meg földelés sincs, akkor kell csinálni neki. De ez az inverter leírásában is benne van. Nálam éppen így működik, ha rámérek az inverter L (fázis) kimenete és a védővezetője közé, ott ugyanúgy ott van a 230V, tehát ugyanúgy alkalmazható rá bármiféle hagyományos érintésvédelmi megoldás.

Eleve nem kezelhető ilyen esetben földfüggetlenként az inverter, mert amint bypass-ba vált már nem földfüggetlen, illetve akkor sem, ha valamelyik fogyasztó fém része valami oknál fogva pl. hiba miatt a földre kerül. Szóval egyáltalán nem értem ezt a trafós dolgot amiről beszélsz.

Tudsz írni pontos típust? Egy 2-3kW-os trafós inverter elég súlyos lenne, leszakítaná a falat (Így meg a trafó lesz súlyos...).

Akkor már nem lett volna értelmesebb a kínai inverter helyett egy trafós invertert használni?
Pl Victron... Persze úgy lett volna "némi" felára, de ha ilyen paranoiás vagy...

Az inverter után a trafód folyamatos fogyasztód lesz ha a trafó uán ne fog semmi fogyasztani akkor is.Ez napelemeseknél hatalmas pazarlás.És most nehogy azt mond hogy a nap ingyen van,mert nem igaz.

Félreértetted, nem előtte, hanem utána lesz a trafó.
Azért gondoltam így, mert nem vagyok teljesen nyugodt a kínai inverterem biztonságosságában. Ahogy írtam, az inverter kimenete galvanikus kapcsolatban van az akku bemenettel (ez a dobozon belül van valahogy összekötve). Az inverter kapcsolási rajzát nem ismerem, nem tudom, hogy egy esetleges hiba milyen veszélyt jelentene, ezért inkább biztosra megyek.
Az érintésvédelmet, meg az áramvédő kapcsolót csinálom ugyanúgy, mintha hálózat lenne. Csak itt nem az áramszolgáltató transzformátorából jön az energia, hanem a nálam lévő trafóból, amibe az energiát egy inverter tolja be. A végén az érintésvédelem, túláram védelem ugyanolyan, vagy jobb lesz, mint a hálózatból kapott energia esetén.

Amit nyer a réven elmegy a vámon.
kendre:Kifejtenéd bővebben hogy mi értelme egy inverter elött egy transzformátornak?Olyan hülyegyereknek magyarázzuk képp.Azon kívűl hogy rendesen eszi az áramot mint Atis írta.
Meg hogy úgy csináljuk meg mintha a hálózat lenne,de ez nem hálózat hanem sziget!!Ilyen dolgogat hogy ÁVK meg trafóután földelés inverter akku nullával összekötve?Hátha tanulok valamit húsz év sziget után.

Szia!
" A 30 mA-es ÁVK-nak meg pont ugyanúgy kell működnie"
Ha a trafó 230v-s szekundere, egy pontban földelt,mint a TN_C_S esetében.

A kismegszakitó ritkán fog működni, de az inverter védelme igen. sajna nincs 0.5A --3A -s
kismegszakitó a boltokban.

Egy ilyen 2kW-s trafó azért 16 óra alatt szépen fogyaszt üresjárásban is, és 1/3 ad terhelésig.
pár db 300-800W -s toroid trafóval tapasztaltam a napi 0,7--1,1kWh "önfogyasztást".

De szépen torzitja a szinusz jelalakot is.

30 mA-es lesz. Ez egy 2kW-os transzformátor, kb. 9A névleges terhelhetőséggel. Az, hogy a transzformátor előtt mi van, már szinte mindegy. Egyébként egy trafó utáni zárlat esetén valószínűleg az inverter elektronikus védelme rögtön leold (hacsak nem romlott el), hamarabb, mint a trafó utáni kismegszakító. A 30 mA-es ÁVK-nak meg pont ugyanúgy kell működnie, mintha hálózat lenne előtte.

Egyelőre még nincs nálam a szett csak fejben próbálom összerakni illetve az anyagi kerethez igazítani az elképzeléseimet, ezért is vagyok kíváncsi mások meglátásaira. Van napelemes ismerősöm, de ő ragaszkodik a saját elképzeléséhez ami alsó hangon is milliós nagyságrend és az életben nem fog megtérülni. Mivel a villanyszámlánk sem túl magas, de a klíma és télen a hősugárzó sokat odatol neki, így ezért is próbálok valami kompromisszumos megoldást találni.

Ezzel a szettel szemezek. Az inverter pontos tíupást nem tudom, legalábbis a leírásban nem szerepel.

inverter Ha tényleg ezt adja hozzá, akkor ez lenne az az inverter. De semmi tipusszámot nem találok.

Az inverter különben lekapcsol egy bizonyos akkufeszültség alatt, és van valami hiszterézise a visszakapcsolásra? Ha igen, akkor a kimenő feszültségével egy mágneskapcsolót lehetne működtetni, ami elengedéskor a hálózatra kapcsolná a fogyasztókat.
Ha írtál volna inverter típust, jobban tudnánk segíteni...

Igazából a kivitelezés, tervezés nem lesz gond, hanem maga az eszköz ami az átkapcsolást elvégzi, olyat keresek amiről már van tapasztalat, vagy arra vagyok kiváncsi, ki hogyan oldotta meg a szigetüzem hálózat közötti váltást. A szetthet adják az érintésvédelmet és a szondát is. Csak az inverter nincs semilyen kapcsolatban a hálózattal. Kimondottan olyan helyre ajánlott, ahol nincs áram. De többen írják kommentbe, hogy klímát stb. használják róla.

A relével gondolom erre gondolsz. Erről olvastam hideget meleget, hogy hamar tönkremegy a sűrű átváltástól.

Maga a kivitelezés stb nem okoz gondot, inkább az eszközön van a hangsúly. Sajnos az inverter nem támogatja ezt a módot, mert nem a drágábbik fajta.

Sajnos nincs rajta automatikus váltó mód, olcsóbb 2kW tisztaszinuszos inverter lenne a csomagban. Ezért tettem fel a kérdésemet.

Van ma már egy különleges relé amiben van egy teljesitménykapcsolo meg egy 230 voltos tápegység. Ez ugyan arra lett kifeljesztve, hogy ha nincs hálozat automatikusan az inverterre meg az akkura kapcsoljon. De neked is jo lehet, ha a táp bemenetet a szigetüxemü inverterröl hajtod meg, és amikor az már nem tud villanyt termelni, akkor leesik az átkapcsolo relé és átkapcsolja a belsö hálozatot a külsöre.
Ha az inverter ujraindul, akkor meg visszakapcsol az inverterre illetve az akkura.
De azért nézd meg hogy müködik az invertered mert lehetnek olyan opciok is, hogy melyik kimenetnek milyen a prioritása, pl elöbb az akkukat kell tölteni vagy forditva.
A másik dolog, hogy ennek az átkapcsolonak az ora meg az FI között kell lennie, hogy hiba esetén ténylegesen áramtalanitsa a hálozatot függetlenül a külsö hálozattol meg az invertertöl.
Ha az inverter müködéséhez kell külsö hálozat is ( sok ilyen van) akkor abban a speci kapcsoloban van egy extra relé kimenet alacsony feszültségre, ami az inverterrel közli, hogy milyen üzem van.

Az inverter tudja ezt, van hálózati bemenete is ahova rákötöd a hálózatot, és ha nincs semmi más mert a nap sem süt meg az akku is lemerült akkor egy relé átkapcsolja a kimenetet a hálózatra.

Elvileg igen, de a gyakorlatban sosem próbáltam. Illetve azt sem tudjuk, hogy az inverter mit szól ekkora meddő terheléshez. Lehet, hogy szó nélkül viszi, de az is lehet, hogy esetleg nem igazán szereti...
A meddő kompenzálással nem erőlködnék, az esetleg további problémákat vetne fel.

Azért jó pár helyen megfordultam ritkán láttam 3 fázist 1 normál családi házban. Lehet az újépítésű igen de többségben csak 1 fázisok vannak. Aztán mit ér el a 3 fázissal? Ha nem tud aszinkront az inverter(ezt se nagyon hírdetik) akkor megint ott van ahol a part szakad nem termel semmit. Amúgy sem érdemes feltermelni a hálózatba mert 5ft az semmi(majdnem csúnyát írtam). Az a plusz költség és idegeskedés sosem fog megtérülni amiért 3 fázis van és a szolgáltatónak tölti fel. Jöbb kiépíteni egy hibrid rendszert és ha kell arról tölteni az aksit mikor minden más szakad.

Igen így raktam mind két+ágba.Akkor az inverter a gyengébb vagy is az árnyékolt sorra akar beállni?És ezzel a teljes napot kapót meg lerontja?Akkor lehet visszaállok a négyes sztringekre.Érdekes hogy a 2x4 déli és az1x4 délnyugati nem volt dódázva mégis rendesen működött.Meg kell néznem hogy így elbirja e a bemenet.

Szia!
Igy raktad be? (a blocking diódáról van szó )
a másik lehetőség az inverter MPPT je rossz munkapontba áll be ( a 100V 2A = a 200V 0,5A )
Ezen nehéz segiteni...

Már max. 2,5 kW-ot lehet 1 fázisra tenni.

Szigetüzemben nyilván nincs limit, de nincs is nagyon értelme a 3 fázisnak, betáplálós esetben is megnehezíti az egészet. Aszimmetrikus inverternek lenne értelme, de az meg drága. A simának az a baja, hogyha 1 kW-ot elosztasz 3 fázisra, akkor 1/3 kW lesz fázisonként. Ha abból 1 kW teljesítménnyel fogyasztasz, és a fogyasztóink 1 fázisúak, akkor viszont 36 Ft-ért veszed vissza a másik két fázison betáplált energiát. Agyrém...

Nálam 1*32 A van, és 2 kW inverter, így nem áll elő a 3F probléma.

Háztartásban nem igazán vannak 3F fogyasztók, legfeljebb a sütő, de azt meg át lehet kötni 1F-ra is, mert Ohm-os fogyasztó, és a fázis-csillagpont közé van minden kötve. Persze az 1F-nak bírnia kell a sütő+főzőlapok teljesítményét.
Nálam ugyan vannak 3 fázisú villanymotoros gépek is, de mivel alapból 1 fázis volt, ezért kaptak 1 fázisból 3-at csináló frekiváltót. Teljesen jól működött szigetüzemről is, mikor egy próbára rákötöttem.

Ezt a problémát kellene megoldani nem inverter cserével.Öt perce megint leesett a fesz 100V ra.Lehúztam a dny it vissza és megint 200V van.

Szia!
A napelem csoportokat mindig diódával kellene leválasztani. Pont az ilyen hiba elkerülésére.


Sok inverter van ami nem valódi 2-3 bemenetű , csak diódával leválasztott.

Ebben speciel sok igazság van.

Most pénteken a hőerőműben megkérdeztem, hogy mi a fenének van az a rettenetesen sok pakura tároló, meg hozzá külön pakura lefejtő iparvágány amiről nem beszéltél? Ugye ha kifogy a szén, akkor ezzel pótoljátok, mint Kelenföldön, ha éppen elzárják a gázcsapot, hogy ne dideregjen Budapest negyede?
A lófenét.
- Beszéltem róla, csak kontakthibás volt a mikrofon.
- Ha otthon a lignitet meggyújtod, az maximum füstöl (nem ég), ellentétben a bográcsolni való fával.
- Ezzel gyújtunk be, több mint fél nap mire sikerül.

Ez igaz a hatalmas távolságok, domborzat, időjárás vagy bármi más miatt dönthettek igy. Ők úgy vannak berendezkedve. De ők nem a többség. Hogy lehetne pl Magyarországon áram nélkül megélni ha arra van minden eszköz tervezve? Oké értem a napelemes rendszer oké. Az a szűk 20% jó esetben a 30% tudna termelni mert hálózat nélkül leáll az inverter. Annyira nem nyerő ott sem a helyzet. Atis57 elkpépzelés jó volt de sajnos a többségnél szigetüzemben nem működő invertert kapott a kivitelező által. .