Amennyiben igy indulsz neki a napelemeknek akkor ne is vágj bele , sajnos megtérülést mint olyan felejtős !
Aztán folytatnám az állami pályazatos vackokkal ,na az meg a világ legnagyobb átvetése !
Egyéb iránt 3,5 milkából magadnak olyan rendszert raksz össze hogy az már jónak mondhatni !
Tavasszal két szigetüzemű rendszert is raktunl össze itt az ismerőseimnél , de egyik sem érte el a 2,5m
11kW inverter
24 db 435w panel
620 Ah akkuk /targonca 48volt /
S azátán a rengeteg cucc ami kell még , vezetékek elosztók , kismegszakitók ,tetőkampók , sinek meg még sorolhatnám.

Csak is ha magadnak szereled akkor lessz csak megtérülés , mert ha szerelteted valakivel na az ott min viszi a további 1milkát mint munkabért !

Tele vannak EU-s raktárral, szóval lesz még belőle több is — ezzel nem lesz gond. Nekem is minden onnan van évek óta, tökéletesen megy a LiFePO és az inverter is. Sőt, amit itthon veszel, az is sokszor onnan van, csak dupla áron, átcímkézve. Az akku garanciát meg itthon sem tudod könnyen intézni: mindent rád akarnak verni. A face csoportok tele vannak ilyen panaszokkal.

Lehet, csak Kínából ilyet nem veszel, legalábbis én nem láttam, amit meg veszel arról meg nem lehet tudni mi van benne, biztonságos-e vagy sem, nem rugdos-e vissza a hálózatra stb.
Pár hónap és jön a temu-vám minden keletről rendelt 150 euró alatti vásárlásra, szóval onnét sem lesz már minden olyan olcsó. Bár mondjuk egy inverter ára felette van, szóval arra alapból van vám. Meg még ott van a gari, Kínába nem hiszem hogy visszaküldöd ha pár hónap múlva netán megadja magát.

Egy egész jónak tűnő gyakorlati megoldás a napraforgóra, igaz még csak manuális.

Itt pedig az iGreen 6kW-os inverterei 3 fázisban, erről egy előző videó is van ahol látható, hogy ez az inverter garantáltan nem rúg vissza a hálózatra semennyire sem, sajnos a 11kW-os testvéréről már ez nem mondható el. A másik gond, hogy itthon ez az inverter kb. duplaannyiba kerül mint egy Kínából rendelt bármilyen.

Biztos. Folyó, hegyek, tározók nem mindenkinél vannak otthon a kertben, a mi kertünkben legalábbis nincs. Viszont nemrég olvastam egy cikket, hogy kb. másfél-két év múlva már a lion ára alatt lehet 30%-kal a sós (nátrium-ion vagy sodium-ion) akkuk ára. Remélem így lesz, és kihagyhatom a vasfoszfátot mert az nekem nem szimpi, és tudok majd váltani a jelenlegi Kona cellákról a sósra. Bár azt is írták, hogy még a régi használt (autókból bontott) lion cellák is bent lesznek egy jó ideig a háztartásokban, már ha jó áron meg lehet venni még olyat amiben még van pár év üzemidő egy sziget üzemű inverter alatt.

Épp ma kerestem sós akkupakkot, de az eu-n belül még sehol sem látok, nem olcsón de aranyárban se.

Úgy tűnik forrasztási hiba volt valahol. A folyamat során létrejött ez a skicc, hátha valakinek segít majd. Vagy félreviszi, garancia nincs :d Viszont szeretném ha ez a gép sokáig tartana, mit tudok tenni ez érdekében? Láttam szétégett proci halott inverter képeket párat, első lépésként a bevonatot vissza kéne állítani amit lekapargattam. Színtelen lakk megteszi? Esetleg tvs dióda a tápágakra, pici venti külön tápról?

Ha meg tudod magyarázni, hogyan tud ezen keresztül az inverter visszatáplálni, elhiszek neked ezentúl mindent.

A képen egy hegesztő inverter panel látható. Milyen értékű lehetett a C30 as kondentátor. A 24V os ventillátor csatlakozik a pontra.

Itt van mégegy,, ez is egy másik típus, egy 11kW-os off grid inverter és ez is visszanyom a hálózatba ha elhiszed ha nem...
Itt is odatekertem a videót a lényeghez.

Ha nincs hát nincs.

Azért én mutatok neked hirtelen kettőt, azért csak kettőt mert a többit nincs kedvem megkeresni, majd megkeresi akit érdekel. Teljesen más típusok, mind off grid, és bizony, visszarúg a hálózatra!

Egyik

Másik

Segítettem is, nem kell sem keresgeélni, sem órákig bámulni, oda tekertem a videókat a lényeghez.
És nagyjából az összes 4kW-nál nagyobb off grid inverter amit manapság gyártanak az mind ilyen. Dugd nyugodtan a homokba a fejedet, végülis, az is egy megoldás a tények ellen, a struccnál is működik.

Azok a videók a látványosabbak, ahol a falon lévő sárga inverter adja a másiknak a hálózatot, mert azon jól látszik, hogy azonnal leáll hibával amikor a másik visszadolgozik az ő kimenetére, azaz a hálózat felé.

Maga az inverter szépen átváltott hálózati táplálására ahogy kell. Ez látszik a diagrammon is. Viszont valami miatt mégis a képen látható módon leesett a feszültség. Mikor megvettem az eszközt a gyári 0% kapacitásra állítottam be az inverter hogy merítése az aksit. Ezek után lett az aksi szép lassan feltöltve 3.6v/cella értékre. Majd 48 órán át csak 2A töltöttem az aksit. Majd felvittem 10A a töltést amit végig tartottam. Aksi megy 230v van a hálózaton anélkül több.

Ezt nem igazán értem, az akkun lévő BMS nem kapcsolt le akkor, amikor elérte a megengedett minimum feszültséget?

Az inverter nyugalmi fogyasztása nálam is 20-30 W, ami tényleg nem kevés. Ilyenkor jó lenne lekapcsolni, és a róla működő fogyasztókat egy mégneskapcsolóval dierktben a hálózatról működtetni.

Nálam ólomakkuval eljátszotta ugyanezt, ráadásul nyáron egy borúsabb napon. Csak hát az ólomakkun nincs BMS, de a lítiumon elvileg minden esetben lennie kellene, lifepo4-en is ugyanúgy.
Ráadásul nálam emiatt tönkrement 20-25 kg. fagyasztott gyümölcs, a ragacsos leve meg elöntötte a nyaraló konyháját... Akkor döntöttem el, hogy elég volt a szigetüzemből, engedélyeztetem és csakis szinkronban a hálozattal szórakozok. A szigetüzemű inverter + akku megmaradt, kapott pár további napelemet, de csak olyan fogyasztó megy róla, aminek elég nappal a táp.

Visszakerestem, mi volt az az eszköz, ami "majdnem tönkre vágta az aksit". Kiderült, hogy az általam is használt 10A-es balanszerre vezetnek a hozzászólásaid.
Ha tényleg arra gondoltál, akkor nagyon erős túlzás az akku túlmerítésért azt hibáztatni, mert nyugalmi állapotban 0,2W-os fogyasztást írnak róla. Ezzel egy 1kWh-ra lemerült akku kb. 6 hónap alatt merülne le...
Egy inverter nyugalmi fogyasztása (mikor semmi nincs a kimenetére kötve) nagyságrendekkel nagyobb. Az enyém például kb. 25W-ot vesz fel. Már tavaly télen is kiderült, hogy tudnak olyan borús napok lenni, hogy 1200W-nyi napelem nem tudja megtermelni az inverter saját fogyasztását sem.
Nekem pár dolog közvetlenül az akkuról megy 24-26V-ról, ezért most egy külön töltővel 4-5A-rel állandóan töltöm az akkut. Nem kellene ekkora árammal, mert a 24V-os fogyasztás ennél kisebb, így lassan feltöltődik az akku, most éppen 92%-on van.

Siemens nem forgat

Helo.
Siemens mosó/szárító dobja nem pörög fel, csak megmozdul kicsit. Olyan mintha nem tudná észlelni a pozíciót. Nem zárlatos az IPM, ennek ellenére lehet hibás? Vagy inkább a körítés? Van egy TSH24 opamp meg LM339 komparátor, gyanítom közük lehet a dologhoz. MU600A az inverter típusa.

Te se figyeltél. Ha a hálózat felől egy diódahíddal kezdődik a kapcsolat, nincs olyan inverter, ami azon keresztül vissza tudna rúgni. Nem hibridről volt szó, hanem tiszta sziget üzemről.

Dehogynem... Pont ebből lehet baj. Oldalakon keresztül beszéltünk erről de ezek szerint nem figyeltél. Ajánlom a jutubon Mikrosilver videóinak nézegetését. Ott fogsz látni teszt közben nem egy olyan off grid invertert ami bizony visszarúg a hálózatra, mivel nem olvassa az inverter ezt a topikot, így nem tudja, hogy ő erre nem képes.
A H betűsökből (ami a hibridre utal) meg szinte mind produkálhat ilyen anomáliát. Nem kell ezt elhinni, nézd meg a videókat, ott látni fogod amint visszarúg. Na ezért nem mernék én ilyeneket megvenni. Meg ugye, az újabbak már mind tudnak olyat, hogy kipótolják a hálózatból a kimenetet ha nincs elég bejövő PV, akku meg egyáltalán nincs. Ami ugye valajol logikus is, mert akku nélkül máshogy nem működhetne, mert ha percenként jönne egy felhő akkor percenként lekacsolnának a fogyasztók, meg leállna az inverter.
Na vajon, hogy tud rásegíteni a PV-nek a hálózatból a kimenetre, ha nincsenek összekötve? Hát úgy, hogy össze vannak kötve...

Már megint itt tartunk. Egy korrekt nem visszatápláló inverter, úgymond UPS -ként működik, épp úgy nem kell hozzá engedély, mint a PC szünetmentes tápjához. Természetesen tudnia kell még a hálózatra "visszarúgás" mentességet is.

Ami nekem nem tiszta, hogy nálunk még mindig nullával egyesített földelés van, ahol saját földelést kialakítani tilos. Na most akkor mit hogyan kell földelni?

A Victron rendszert úgy, hogy az inverter "AC IN", vagy "GRID IN" bemenetén megvan a hálózati kapcsolata, nem tudod hivatalos úton engedélyeztetni, ugyanis nincs Victron inverter az engedélyezett inverterek között.

Az egyetlen megoldás, amit a szolgáltatók úgy-ahogy megtűrnek, az az, hogy a közcélú hálózattal kizárólag csak egy izolált, galvanikusan elválasztott akkutöltő van kapcsolatban, melynek a töltő kimenete a DC buszra csatlakozik. Viszont az erre a célra megfelelő, biztonságos és alkalmas töltők igencsak drágák...

Hegesztő inverter keresése

Keresném azt a fórumtársat /akinek a nick nevére nem emlékszem már / akitől régen vásárolta egy inverter belsőt. Talán ha jól emlékezem talán Vatnuk Csabának hívták .Vele szeretném a kapcsolatot felvenni egy új panel ügyében. A mostani panel gyengült-gyengült és furcsa hangok kíséretében / hasonló mint amikor a tirisztor fütyül / egyszer levágta a műhely 16A-os kismegszakítóját. Kb. 5 perc után újra elindult és tudtam vele vagy öt centit hegeszteni aztán jött a háznak a C32A-ja. ezután se kép se hang de még csak a venti sem megy. Segítségeteket előre is köszönöm!

Nem idézem vissza a teljes hozzászólásomat amibe bemásoltam az MVM Émász Áramhálózati Kft. nagy nehezen megtalált szabályait, lentebb elolvashatod a nem visszatápláló rendszerekre vonatkozó teljes részt.

Victron
Egyébként a kérdéseid jók, pontosan ezekre keresem a válaszokat, mert eddig még minden kivitelező az engedélyekkel, három fázissal és egyéb okosságokkal kezdte az ajánlatát.

Én csak a Victron inverter/charger rendszereit ismerem, mint a Multiplus vagy Quattro. A hátránya, hogy ezek elsősorban DC csatolt rendszerek és nincs PV töltő az inverterbe építve, de Froniussal megoldható volt az AC csatolt off-grid rendszer is.

Le tudnád írni, ha én ebből most akarnék otthon összeépíteni mondjuk egy 5kVA-es rendszert napelemmel aminek folyamatosan megvan a hálózati kapcsolata a bemenetén, akkor mi ennek a hivatalos módja a tervezésen kívül?

Kinek kell és mit bejelenteni?
Számít a rendszer mérete, teljesítménye vagy az teljesen mindegy?
Kell ilyen készüléknél kötelezően valami külső hálózatfigyelő és leválasztó eszközt alkalmazni mint pl. a Changetec BISI 4.0 az áramszolgáltató megnyugtatására?
Megakadályozhatja az áramszolgáltató vagy csak bejelentési kötelesség van a megépítés előtt?

Érdemes körülnézni a Victron rendszer és az SMA off grid megoldásai között, de például a Deye-nek és sok más gyártónak is van kifejezetten off grid megoldása.

Erre a problémára a kettős konverziós inverterek vagy kettős konverziós rendszerek megoldást jelentenek. Sőt! Egyes hibrid invertereknél működhet az is, hogy a "grid" oldalát egyáltalán nem kötjük be és külső izolált akkutöltőt alkalmazunk (ilyenkor tehát csak a dedikált töltő bemenete van a közcélú hálózatra csatlakoztatva, a kimenete pedig az akkura).

Egy kettős konverziós online szünetmentes és egy kettős konverziós napelemes inverter felépítése nagyon hasonló. A line-interactive szünetmentesek pedig az átkapcsolós rendszerekhez hasonlítanak. Mellesleg a szünetmentesek pont azért kerültek be a szálba, mert üzemükből adódóan a kimenetük szigetüzemnek felel(het) meg.

Megint nem figyelsz. Pont itt van a tévedés, és a szürke zóna! Manapság nem nagyon tudsz off grid invertert venni, nézz körül a piacon. Vagy olyan van, hogy hibrid (jelentsen is ez annál éppen bármit), vagy olyan van, hogy rá sincs írva mi az, ránézésre off grid, mert csak annyi van ráírva hogy inverter/charger, ugyanúgy mint az enyémre, közben pedig bizonyos esetekben csinál olyat, hogy fogja magát, és visszalökdös impulzusokat a hálózatba! Az off grid inverter! Nézd meg a youtube-on a Mikrosilver videóit, erről (is) szólnak, hogy az off grid-ként árult inverterek zöme nem biztonságos, épp emiatt.
Hiába van külön be és kimenete, bizonyos esetekben ez belül képes egymásra hatni, azaz, kikerülhet a kimenő feszültsége a hálózatra. Az összes hibridnél meg ez alap, azokat alapból sem merném itthon használni. Mert annak is van ugyanúgy külön be és kimenete, csak hogy adott üzzemódban ezeket össze tudja belül kapcsolni, és képes on grid módban is üzemelni. Sőt, mutogatott a videóban egyszer egy olyat, hogy hiába tiltotta le az inverter menüjében az on grid módot, az bizony néha rátermelgetett a hálózatra.
Szerinted, melyik szolgáltató vagy szerelő meri ezt bevállalni, és beépíteni neked sziget üzemű rendszerként? Mármint, úgy, hogy ugye a bemenetén csak ott figyelne a hálózat is. Te vajon be mernéd vállani?
A szünetmenteseket nem kell idekeverni, azok csak látszólag működnek úgy, mint egy off grid inverter. Sőt, igazából teljesen máshogy működnek. És igen, a PC-dhez kapható kis szünetmentesek mind be lettek vizsgálva valahol. A kínai, ilyen olyan hibrid inverterek pedig nem.

Bocsánat ha vitát szítottam, nem ez volt a szándékom. Sőt! Kifejezetten az volt a szándékom, hogy tisztába tegyük mi a jogszabályi előírás, és mik azok a logikus védelmi rendszerek, illetve lehúzásra kihegyezett nem törvény szerinti kivitelezői kötekedések, amelyek csak a megrendelő lehúzására irányulnak!

Nem!!!! A HMKE egyáltalán nem sziget üzemű inverter!!! Itt van a legnagyobb jogi, jogalkotói és kivitelezői anomália!! Egy nem visszatápláló rendszer, legyen az totál sziget üzemű, vagy szükség vételezésű, nem HKME!!! Fogyasztó!!! Amire legfeljebb a fogyasztói előírások, jogszabályok vonatkoznak! Ettől kezdve minden HKME kritérium irrelevans! Csakhogy minden kivitelező ráröffent az államilag támogatott HKME rendszerre, megterveztetett egy -két rendszer mérnökkel, utána néhány betanított villanyszerelővel, pályázat íróval berendezkedett a potyapénz lehúzására. Fingjuk nincs hogy hogyan kell kialakítani egy nem visszatáplálós, energiatárolós rendszert, nem is érdekli őket, mert nem az a biznisz. Én azt csodálom, hogy egyáltalán vannak még olyan egyéni kivitelezők, aki ezt korrekten megcsinálják. Eddig tízből tíz kivitelező hajtott el, hogy ő ilyet ( nem visszatápláló akkumulátoros de hálózatból is vételező) nem csinál! Lökik a kábító dumáikat a jogszabályokról, amik nem vonatkoznak arra a rendszerre amit én akarok, és egyszerűen elhajtanak. Azért, mert nekik nem éri meg! Kíváncsi leszek hogy pár év múlva mit fognak szólni azok a bepalizottak, akik a állami támogatásos rendszerek nyereségi lehetőségére lecsaptak, amikor kizárják őket a visszatáplálásból, sőt, rendszerhasználati díjat követelnek rajtuk. Nem villanyszámlát fognak fizetni, hanem karbantartási díjat, új invertert, új aksit.

Te írtál a tűzvédelemről, ott van leírva hogy mik a követelmények, a beépítendő eszközöket meg a tervezőnek kell kiválasztania.

De kell hogy legyen? HMKE egyáltalán a teljesen szigetüzemű inverter?

Persze hogy nincs a listában szigetüzem, mert abban csak hálózatra tápláló és olyan hibrid inverterek vannak, amik hálózatra is táplálhatnak. Vagyis olyan inverterek amik a hálózathoz csatlakozó kapcsain energiát tudnak kiadni magukból.

A szigetüzemben működő inverterek pedig nem ilyenek. Azok a hálózati kapcsaikon csak fogadják az energiát és továbbítják, egy teljesen különálló kimenetük biztosítja a szigetüzemű fogyasztók ellátását, amiből nem juthat vissza energia a hálózatba.

Hol van az leírva, hogy minden olyan elektromos eszköznek, ami saját energiaforrással rendelkezik azt csatlakoztatás előtt a szolgáltatónak be kellene vizsgálni hogy nem táplál-e vissza a hálózatra?
Ennyi erővel az összes telefontöltőt és a szünetmenteseket is meg kell vizsgálni, hogy nem táplál-e vissza a hálózatba ha az kiesik... ezt meg is teszik, csak nem az áramszolgáltató által, hanem a vonatkozó termékszabványok szerinti vizsgálatokkal. Ezen kívül a szolgáltatónak nincs sok köze hozzá.

És most ezeket minek írtad le nekem? Nem ez a kérdés, egyébként is, nem betáplálós hanem sziget üzemről folyna a diskurzus. Nagyon sokszor le lett írva a másik topikban is, ezek szerint nem figyelsz. Olvass abban a topikban vissza, egyik fórumtárs épp ezzel szenvedett, miszerint nincs egyetlen olyan sziget üzemű inverter sem, aminek lenne hazai bevizsgálása, legalábbis a szolgáltató nem tudott ilyet mutatni. Ha meg nincs akkor ugye nem használható.
Mondjuk ezt sem nagyon értem, hogy mi az, hogy nincs, amikor én az enyémet nem timbuktuból rendeltem hanem egy pesti cégtől, ő meg nem árulhatná hivatalosan ha itthon nem vizsgálta be senki. Na ezek azok a bizonyos szürke zónák ami miatt a kivitelezők nem foglalkoznak vele.
Na ez megint mi? Miért kellene egy sziget üzemnek lekapcsolnia? Pláne automatikusan? Mire kapcsoljon le? Amikor többnyire éppen a szünetmentes táplálást valósítja meg. Arra ha egy érzékelő jelzi neki hogy lángol a tető? Vagy ha víz éri valahol, mert mondjuk a tűzoltó oltja? Ha megfeszülök se értem, hogy mire kéne egy sziget üzemű hálózatnak lekapcsolnia.

Haha, jó vicc. A rendelet felülírhatja a szabványokat illetve alkalmazásukat. A rendelet pedig az 54/2014 (XII. 5.) BM - OTSZ, Országos Tűzvédelmi Szabályzat. Minden ami ebben van azt kötelező betartani. Ha új építésről van szó akkor például nem kapja meg a használatbavételi engedélyt az épület amíg fennállnak a hiányosságok.
A TvMI-k azaz Tűzvédelmi Műszaki Irányelvek pedig az OTSZ magyarázó melléklete, ami elsősorban a tűzoltóság és katasztrófavédelem elvárásai alapján lett kidolgozva a különböző szakágakkal egyeztetve.

Azért írtam külön a követelményeket a hálózatba tápláló rendszerre, mert azok legalább 10 éve eszerint valósulnak meg. Mi például a Santon DFS automatikus működésű DC kapcsolóját építettük be raklapszám a DC lekapcsolásra vonatkozó pont miatt...


Ez mire példa? Te egy termékről beszélsz, ahol a gyártó felel érte és igazolta hogy mindenben megfelel a vonatkozó szabványoknak. Menj és nézd meg a kenyérpirítót vagy a mikrót hogy még egy CE jel is rajta van, ami igazolja hogy nem az észak koreai vagy ugandai szabványoknak felel meg, hanem az európai unióban érvényeseknek. Ezért nem fog kigyulladni és agyoncsapni, feltéve ha a kezelő elég intelligens hogy a használati utasítást is betartsa.

Amúgy meg a fenti részletek csakis a lekapcsolásokra és a tűzbiztonságra vonatkoznak, néhány kötelező egyszerű követelmény. Azon kívül bármit amit be fogsz szerelni a villamos hálózatodba vagy a napelemes rendszerbe arról mindenről papír kell. Az összes vezetékről, az inverterről, a komplett akkuról, a kismegszakítókról, a napelemekről, de még a védőcsövekről és sorkapcsokról is az un. teljesítménynyilatkozat.

Sok inverter alapból tudta ezt a fokozatkapcsolást. Régen volt vissz-watt védelem ami nem fokozatmentesen szabályozott vissza, hanem elkezdte fokozatokkal visszavenni a termelést.

Már jópár éve mondtam, hogy elkerülhetetlen lesz valami hasonló megoldás amikor a szolgáltató avatkozhat be akár a felhasználó kárára a csúcsteljesítmény korlátozására. Én azt mondtam volna hogy a beavatkozás mértéke lesz limitálva 20-30%-ra, de ezek szerint előkészítik a terepet a 0-100%-ra és onnantól a termeléskiesés maximalizálása és a kárpótlás mind csak papírforma lesz.
Gondolom ha az inverter csak a belső hálózatra dolgozik, akkor nem lesz visszaszabályozás.

A szolgáltatót leginkább az olyan hibrid inverterek izgatják, aminek egy kimenete van ezért a hálózat felé is tud akkuból táplálni. De erről már írtam valahol, a Fronius Gen24 is ilyen. Erre van külső fizikai eszköz, amire egy rossz szava nem lehet a szolgáltatónak.
Ezen kívül mi tiltaná a PC-k mellé kapható UPS-t, vagy a kazánom mellé telepített kis stand-by szünetmentest és akkut, vagy mondjuk egy 20kVA-es nagyobb példányt?

Ajánlom az aktuális TvMI-k olvasgatását, ez szinte mindent konkrétan leír:
Villamos TvMI

Hálózatra tápláló rendszer problémái:
- A napelemes feszültség áthaladhat a teljes házon - Ez veszélyes!
- A hálózatra tápláló inverter meghibásodás esetén visszatáplálhat a hálózatra - Ez veszélyes!


Alapesetben egy ház tűzvédelmi főkapcsolója a szolgáltatói kismegszakító vagy jobb esetben egy beépített kézi főkapcsoló.
A hálózatra tápláló rendszerekbe nem kell semmi plusz, mert a DC oldali lekapcsolás az vagy feszültségcsökkenési kioldóval szerelt eszköz vagy motoros működtetésű késleltetett visszakapcsolással, de még az inverterbe épített kézi DC kapcsoló is megfelelő lehet (ha a napelem és inverter közötti távolság maximum 5m, 6.2.2.2.). Ezáltal amikor lenyomják a kismegszakítót, akkor minden esetben automatikusan megtörténik a napelemek lekapcsolása is.

Az AC oldali lekapcsolást maga az inverter biztosítja. A lekapcsolásnak meg kell történnie ha elmegy a hálózati oldal, ezt pedig az inverterekbe épített kettő soros fizikai kapcsolóeszköz biztosítja (relék).

A szigetüzemnél a fentieken felül az alábbi problémák jönnek elő:
- A szigetüzem másodlagos AC feszültségű hálózatot biztosít akár a teljes épületben - Ez veszélyes!
- A szigetüzemnél előfordulhat az energiatárolóra csatlakozó napelem - Ez veszélyes!
- A szigetüzemű rendszer energiatárolójának feszültsége lehet kisfeszültségű tartományban és a vezetékrendszer átmehet az egész házon - Ez veszélyes!

Mivel itt egy a hálózattól független belső AC hálózat lesz jelen, ezért arra nincs hatással a szolgáltatói hálózat lekapcsolása:

Tehát:
- Ha a szigetüzemű nem csak a mellette álló kazánt látja el, hanem az épületben kiterjedt kisfeszültségű hálózatot biztosít, akkor az inverterhez legközelebb gondoskodni kell egy célszerűen automatikus működésű lekapcsolóeszközről.
- Ha van DC csatolt napelem, aminek kiterjedt vezetékhálózata van az épületen belül a töltésvezérlőig illetve akkumulátorig, akkor a napelemekhez lehető legközelebb egy célszerűen automatikus lekapcsolóeszközt kell beépíteni.
- Ha az akkumulátor vezetékhálózata kiterjedt az épületben, akkor lehetőleg az akkuhoz legközelebb be kell építeni egy célszerűen automatikus lekapcsolóeszközt.

És hogy mi fogja a szigetüzemhez tartozó lekapcsolásokat működtetni? Hát nem a szolgáltatói hálózat, mert ez egy saját kiemelt hálózat pont annak pótlására. Vagyis ahol van az épület tűzeseti főkapcsolója, oda mellé kell építeni egy másik kézi főkapcsolót ami a kiemelt hálózatot, a fenti szigetüzemhez tartozó lekapcsolásokat külön működteti.

Nem foglalkozom háztartási szigetüzemekkel, de ha a fentiek kialakításra kerülnek és teljesül a TvMI többi pontja, valamint a napelemes szabvány és a többi kisfeszültségű létesítési szabvány amiről meg a mezei villanyszerelő gondoskodik, akkor nem tudom milyen problémája lehetne még a szolgáltatónak...

Bár már nagyon tele a bakancsom, azért még túrtam egy kicsit és ezt találtam az MVM Émász hálózati kft. oldalán.
Egyébként bárhol keresgéltem, mindenhol még törvényileg is vagy össze van mosva a vissza nem tápláló rendszer a HMKE-vel, vagy nagyon gyéren van megemlítve.

Nem mellesleg, most tűnt fel hogy újabban wifit, RS485, és négy kontaktusos teljesítményszabályzót követelnek a HMKE inverterekhez. Vajon minek?