Az inverter frekvenciája korántsem "nagyfreki". Az izzószálnak nincs akkora induktivitása,hogy befolyásoljon is valamit. Tedd a kondi és a kapcsolóáramkör közé.

Sziasztok!

Egy olyan problémám lenne , hogy van pár tábla napelemem amit használni szeretnék. Viszont néhány problémába ütköztem!
A napelem ami van nekem : üresjárati fesz 62V üzemi fesz 45V , rövidzár áram <1,1A munkaponti áram < 0,9A
A gondom az lenne , hogy pillanatnyilag 12V-os akkut szeretnék tölteni vele de a feszültsége a napelemnek nagyon magas! Tudom , hogy a feszt le szabályozni egyszerüen le lehet de amit én szeretnék az kicsit más.
Ha jól tudom a feszültség átalakításnál (transzormálásnál) Az áramerősség arányosan nől ha a feszültséget le transzformáljuk. És ugyan így visszafelé ,ha a feszültség nől az áramerősség csökken.
Én ezt szeretném kihasználni és a kb 45V 0,9A-t szeretném "le transzformálni" 13-14V ra és így elvileg az áramerősség majd 3A-re nől. Így lényegesen nagyobb töltőáramot kapok mind ha csak stabilizátorral csinálnám! És ezzel maximálisan ki tudnám használni a napelem által előállított áramot!
Készítettem egy kis ketyerét ami az egyenáramot váltóárammá alakítja át de a transzformátor amit készítettem hozzá nem az igazi. Kb 1A ből lessz 10V-on 1,5A-em.
A kérdésem az lenne , hogy hol lehet a hiba és hogyan tudnám rendesen megépíteni , hogy jól működjön a szerkentyű?
Ezen a linken megtudjátok nézni az inverter felépítését. Link
A trafót egy tápból kiszedett nagyfrekvenciás trafóból készítettem. A tekercsei: 2x primer tekercs 350menet 0,2mm rézhuzal, a szekunder tekercs 1x 130menet 0,7mm es rézhuzel készült.

Várom a véleményeteket és a megoldással kapcsolatos információitokat! Köszi!

UI: Ha esetleg kellene valakinek ilyen napelem , tudok pár tábllát szerezni! **

Nem értem, mi itt a gond? Bármelyik szélturbináról levehetek 5kW-ot is, csak fújjon a szél jó erősen (sebesen) és bírja ki a turbina, meg az oszlop, esetleg az inverter, vezetékek, csapágy)

Mivel sikerült elérned?Astabil multival?És ha tennél a tekercs elé egy ilyet ? Vagy FET helyett NPN meg PNP tranyópárral.Láttam sok inverter kapcsrajzot és ott legtöbbször ilyet használnak váltóáram előállitásához.

Köszönöm szépen a segitséget.
végülis adatlap nem volt kikötés

Ez a beültetés gyárilag ilyen [Lapmtronic 24v -os fénycső inverter]
Én mindig ha lehet tövig benyomom a beültetendő alkatrészt

Üdv Mackó

Nem mellesleg a kérdésedre nagyon egyszerű a válasz, amit egy icipici gondolkozással magad is megtalálhattál volna.

Segítek neked, bár nem érdemeled meg:

segédprogramok -> monostabil multivibrátor

Ott kiszámítod az értékeket, ami a 6 perchez kell. Ezután a kimenetre egy sima NPN tranzisztoros inverteres kapcsolást pakolsz, így amíg a monostabil kimenete magas, addig lesz az inverter utáni kimeneted alacsony és fordítva.
A megoldás hátránya, hogy már kezdéskor is az inverter utáni rész magas szinten lesz.

ÜDV!

Valaki tudna nekm egy olyan kapcsolási rajzot küldeni amivel egy neont meg lehet hajtani viszont egy nagyon egyszerü "inverter" kellene!

1 tranzisztoros ,IC nélküli , kis méretü , alacsony áramfelvételü! 12 vagy 48V-os.

Pár rajzot találtam a neten de azok közül a leg több egyenes ferritre volt tekercselve a trafója , nekem mindenképp kis méretü kellene így megpróbáltam egy kissebb magasfrekvenciás trafót átekercselni és ezt használni fel. De sajnos nekem egyik sem működött!

Amikor hallottam a trafó zúgását a kimeneten nem jelent meg egy csepp fesz sem! vagy hasonló gondok voltak.
Egy energiatakarékos égő testébe szeretném beletenni ezért is kellene a kis méret és a megfelelő teljesítmény a jó fényerő végett!
Fontos lenne , hogy a trafó elkészítéséhez minden adatot adjatok meg! És ne azt a nevettséges "kis sárga" trafót ajánjátok! én szeretném tekerni a trafót!

Köszi!

Még egyszer nagyon szépen köszönöm az "eligazítást"--már kezd működni a dolog.Jöhet a műnyomó papír beszerzés de sajnos a papír boltos csak tág szemekkel kérdez vissza "mi az ?"--ha tudok szerezni akkor ezek után már indíthatnám gyakorlatilag az inverter szerelést.(Pausz papír nem jó?)

A szélgenerátor már 95%-ban kész van, a lapátokat ragasztom és már állítom is. Kész van a beton talpazat is a billenthető talpal, feszítők, csörlő az állításhoz, árbóc stb...
A relék átváltása elég gyors, nem lehet észrevenni sem a TV-n, sem a számítógépen (hiszen a szünetmentes tápegységben is ilyen van). Ennek oka, hogy ezeknél a készülékeknél a tápegységben a pufferkondenzátor képes terhelés alatt is 100-200ms-ig megtartani a töltést, ami alatt simán átvált egy relé.
A töltésvezérlő teljes anyagköltsége dobozolással műszerekkel kb 10 ezer Ft. Az elektronika ebből még ezer sincs. Amugy az egész projekt (szélgenerátor, inverter, akkuk) kb 240 ezernél tart, és fél éve csinálom.

Hali.
Valahol láttam olyan kapcsolási rajzot, hogy a 12V- ból egy inverter (kapcsolóüzemű) csinált 310V-ot, és ez a 310V pedig pwm üzemmódú kapcsolófetekkel 50Hz színusz csinált.mivel a hatásfok 0.9 körüli, így a két eszköz kb 80-85%-os szerintem elfogadható.

Lehetne például egy 555-ös timerrel és egy teljesítmény tranyóval, vagy esetleg FET-el, de ha megszaggatod, akkor azt hiszem még nem lehet transzformálni, kell lennie ellentétes polaritásnak is. Ezt például egy TL494-es ellenüteművel meg lehet valósítani, de megoldható logikai kapukkal is, ITT egy CMOS IC vel és teljesítmény tranyóval megvalósított egyszerű kapcsolás. Ez elég egyszerű az alapokhoz szerintem.
Üdv.

hellómindenkinek vanegy tornádójelegű elektromos bringám ha valaki tudna segíteni a kérdésemben jólene.Szóval 48voltrólműködik 4db 12 voltos aksivan összekötve de csak 35-40kmet megy ez kicsit kevés rátöltés nélkűl.Van egy gondolatom ha beépítenék egy külön aksit 12v akkor egy áramátalakítóval tudnék 220voltot előálítani és bedugnám a töltőjét már induláskor akkor körkörösen menne.Csak nemtudom milyen watszámú inverter kelene 400-600watos havalaki tud tanácsot adni nagyon jólenne

Itt is a gyújtás miatt van rá szükség! A jó gyújtáshoz két dolog kell, magas üresjárás, és jó gyújtóimpulzus. A magas fesznek viszont el kell tűnnie begyújtás után, tehát eső jelleggörbe. Én is így gondoltam, csak nem részleteztem. És a 6db graetz-et is jónak tartom. A réz meg az áram: 1/3 (2x1/6) idő alatt 3x-os túlterhelés az 18A. Az ugyan annyi hőveszteség, mint most 6A terheléssel. Csak a nagyobb amper kevesebb feszen jön ki = túlterhelés. Tehát ez így jónak tűnik. Ha nem esik le 100V-ra, a légréssel próbáld lejjebb venni. Apropó, műterhelés: minden "fűtés" jó, a sok helyen a padláson porosodó különböző fűtő "ketyerék". Soknak több fokozata is van, állíthatók ment közben. Érdemes elkérni kölcsön ilyeneket, semmi baja nem lesz, a mai áram áraknál meg senki sem akar már fűteni velük. Az az igazi, ami nem ventis, annak mindegy a fesz is, és a graetz után is akaszthatod a pufferelt tényleges tápra, és az már igazi mérés a kimeneten.

Collector:Na jó, de hány ampernál is ? Mert ez a lényeg. Tényleg, már régóta a számon van a kérdés, nem adsz nekünk egy gyári inverter rajzot ? Például visszarajzolod + lefényképezed, amikor egy kis időd van. Nagyon megköszönnénk szerintem !

Természetesen megoldható, de megfeleő kapacitású akku pakk kell hozzá és megfelelő inverter. Csak valószínűleg nem éri meg. Hiszen annyi akku elég drága mulatság és időnként cserélni is kell. Egyszerűbb az "éjszakai" helyesebben vezérelt hálózatra átkapcsolni a fogyasztókat.

Sziasztok!

Csak elméletben érdekelne a következő dolog, hogy működhetne-e:

Vannak, akik szélgenerátorral, napelemekkel töltenek akkumulátorokat, majd inverter segítségeével 230V-ot állítanak elő... Itt az akkumulátor töltésért nem kell fizetni.
Ugyanez lehetséges lenne-e annyi külömbséggel, hogy nem szélgenerátorról vagy napelemről, hanem az "éjszakai" áramról töltenénk az akkumulátort, ami kb 10Ft és lényegesen olcsóbb mint a rendes. Az kb most 35Ft körül van?

Amúgy az autómata mosógépet rá lehet kötni az éjszakai áramra, beprogramozni, majd mikor bekapcsolják,. elkezd kimosni a gép... így is lehet valamicskét spórolni. Még nem próbáltam ki, de egyszer kíváncsiságból kipróbálom.

Idézet:
„DC/DC átalakító”

Ezeket nem konvertereknek szokták mondani? Az inverter, ha jól tudom, az növeli a feszültséget.

Üdv!
Van egy napelemem, aminek a paraméterei a következők:
Névleges teljesítmény 40W.
Üresjárási feszültség 62V, Rövidzárási áram 1.1A.
Munkaponti feszültség 45V, Munkaponti áram 0,9A.
Ezt 12 V-os akku töltésére szeretném használni (hajón). Azt javallották mások itt a portálon, hogy DC/DC konverter kell hozzá.

Az eddigi válaszok alapján jöttem át erre a topicra.
Ezeket kaptam eddig válaszként GONDOMRA:

"Én 36V-nyi akkut töltenék vele, felhasználáskor pedig párhuzamosan közném őket 12V-ra. Vagy maradhatna sorosan a napelemen, és mindig arról vennéd le a 12V-ot, amelyiken magasabb a fesz (hogy egyformán használódjanak)."
"ez is jó megoldás, de akkor neked kell figyelni a töltés folyamatát, és a rendelkezésre álló kb 1 A nem valami sok, sokáig tart a töltés. (addígra lemegy a nap)..."


"Szeretném felhívni a figyelmeteket arra, hogy a napelemek általában áramgenerátoros jellegűek. Úgy látom ez okozza a legtöbb gubancot, a felhasználásánál. A 12 V -os akksik (akár zselés, akár ólom) töltését a 20 V körüli üresjárási feszültségű napelem cellákkal lehet tölteni egyszerűen, söntszabályzóval. Ha az üresjárati feszültsége 45 V körüli akkor a módszer egy kellően okos DC/DC átalakító készítése. (kész kapcsolásról nem tudok)"

"A csatolt fájl diagramjából kiderül, (csak példának csatoltam, mert a szóban forgó típus nem is mert, de a jelleggörbéi hasonlóak lehetnek) hogy ha egy "üres" akkumlátort ráakasztasz, akkor a rövidzárási áramával tölti amíg el nem éri a szolár cella üresjárási feszültségét. A linkelt dokuból látszik, hogy ez a feszültség nem sokkal több, mint a feltöltött akku végfeszültsége, amit egy viszonylag egyszerű töltőelektronika kezelni tud. 14.4 V nál lekapcsolja a napelemet, és kb 13 V nál visszakapcsolja. Ha az üresjárati feszültség 45 V, akkor kell egy inverter, ami elöállítja a 12 V akkumlátor részére a töltőáramot max 14.4 V ig. Így az akkumlátort kb 45 W-al lehet tölteni (kb 4 A rel) ami persze függ az inverter hatásfokától." - az említett fájlt (pdf) csatoltam.

Nos, én laikus vagyok, s az érdekel, hoigyan tudok olyan szerkentyűhöz jutni, amelyet használhatok az említett célra. Építeni kell? Lehet venni valahol? Másból átalakítani? Kérlek, segítsen, aki tud...

A DC/DC átalakító nem trafó!(transzformátor) Bár ez is transzformál elektromos mennyiségek között, de a transzformátor szót általában a váltóáram/feszültség, AC átalakításával kapcsolatban használjuk. Ezt inkább inverternek szokás hívni.
A csatolt fájl diagramjából kiderül, (csak példának csatoltam, mert a szóban forgó típus nem is mert, de a jelleggörbéi hasonlóak lehetnek) hogy ha egy "üres" akkumlátort ráakasztasz, akkor a rövidzárási áramával tölti amíg el nem éri a szolár cella üresjárási feszültségét. A linkelt dokuból látszik, hogy ez a feszültség nem sokkal több, mint a feltöltött akku végfeszültsége, amit egy viszonylag egyszerű töltőelektronika kezelni tud. 14.4 V nál lekapcsolja a napelemet, és kb 13 V nál visszakapcsolja. Ha az üresjárati feszültség 45 V, akkor kell egy inverter, ami elöállítja a 12 V akkumlátor részére a töltőáramot max 14.4 V ig. Így az akkumlátort kb 45 W-al lehet tölteni (kb 4 A rel) ami persze függ az inverter hatásfokától.

Szerintem a visszatáplálás vagy sziget üzemmód eldöntése nem ilyen egyszerű.Mindegyiknek van elönye és hátránya is.Hatásfokot nézve a visszatáplálásos sokkal jobb,mert egy akksi sosem lesz mégcsak 90% sem,az olcsó inverterek szintén elég nagy veszteséggel dolgoznak.Már itt megközelítően 20% előnye van a visszatápláásnak és nem kell akksik szintjével állapotával törödni.
A visszatáplálos inverter ára tényleg magasabb,hála a magyar kereskedőknek.Nekem egy 1,1 kW van itthon 300 ezer lett volna rendelésre.Ebay en keresztül alku nélkül 156 ezer volt.Az akksis rendszer hátránya még ha megteltek az akksik a többit nem tudod "raktározni."Nem egyszerű a az inverter méretezése sem ha nagyot teszel be és pl mikrot is el tudod inditani róla akkor ismét elmegy a hatásfok a francba,ha kicsit teszelbe annak ellenére hogy teli az akksi nagyobb fogyásztásnál át fog váltani hálozatra.Szemben a visszatáplásosnál pillanatnyilag használsz pl 1 kW ot de 800W ot termelsz meg akkor csak 200 veszel a hálozatbol.
Én annak ellenére hogy tároló akkumlátorhoz nagyon kedvező áron juthatnék hozzá visszatáplálásra csináltam a rendszert,mert a szinuszos inverter + mppt-és töltésszabályzok nem lettek volna olcsobbak,mint a visszatáplálos inverter.JHátránya viszont,hogy áramszünetben nem lenne áramom,de erre van két teherautó akksi egy négyszögjeles 1 kw inverterem,csak kézzel kell átkapcsolnom.

Azért kíváncsi lennék hogy a a sok ember akik a visszatáplálást emlegetik (nem csak ezen a fórumon) vajon tisztában vannak e azzal hogy ez milyen sokba kerül a megfelelő inverter és egyéb rendszerfeltételek teljesítése és ha mindez megvan akkor hány fillérrel szúrják ki a szemét??? Mert ha valaki azt hiszi hogy ebből egy biztos megélhetést lehet összehozni, akkor az erre szánt pénzét jobb ha másba fekteti be!

Értelek!

Nyárra a melegvizet megoldom, így kevesebbet kell, hogy menjen a bojler vagy az átfolyós kazán. Esetleg még a mosógépet is rá lehetne kötni az "éjszakai áramra" Beraknia ruhát, beprgramozni és amikor áramot kap, akkor elindul a mosás. Esetleg ha ott is sikerülne megoldani a melegvíz ellátását, ha csak pár fokkal melegebb is, már az is jó, mert a 60%-a a mosógépneka fűtőszálon keresztül megy el, hogy felmelegítse a vizet.
Így már jóformán valóban lehetne koncentrálni a világításra és az egyéb kisebb fogyasztókra.

De akor 2db 230-as hálózat lesz a lakásban? Egyik az elmű-s a másik meg a saját szélturbinásunk?
Lehetne egyben is, de az elmű csak akkor engedi a visszatáplálást ha az ilyen teljes szinuszos inverter van, ami 2-300E Ft és a kiépítés is még elég sok pénz. Tehát ez nagyon sokba lenne, ha vissza is szeretnénk táplálni.

Azon agyaltam, hogy...

A szélgenerátor 12 24 vagy 48V-ot termel... mi ezt 12V-os akkumulátorokban tároljuk, majd egy drága inverterrel feltranszformáljuk 230V-ra. De elég sok fogyasztóban a belső trafó meg a 230V váltót letranszformálja 12-24V egyenáramra. Tehát úgy is meglehetne oldani pár dolgot, hogy átalakítnai, hogy 12 vagy 24V-ról működjönekl így nem kellene feleslegesen inverter - feltranszformálás.

Az alábbiak működhetnének 12V-ról, feltranszformálsá nélkül:
DVD lejátszó
12V-os Ledes lámpák
Asztali lámpák
mindenféle akkumulátoros töltők (pl telefon, AAA aksik stb)
Modem
PC hangszóró

Most ennyi jutott eszembe, de várom a lista folytatását, hogy milen fogyasztókban van olyan trafó ami a 230V/50Hz-et 12V egyenre átalakítja, mert akor azokat lehetne használni közvetlen az akkumulátorokról.

Üdv!
Helyettesítője nincs, de elkészítheted sok IC ből
1 db meghajtó op amp
16 db komparátor IC egymás felett
16 db 2X exor kapu
16 db LED meghajtó IC (nyitott kollektoros inverter)
és kész.
Csak egy kicsit nagy lesz

74HC14 -el probalkoztam nem olyan regen. Az adatlap vegen megtalalod a "kapcsolast". (Semmi tobb az egesz mint egy visszacsatolt smith triggeres inverter)
Visszacsatolo ellenallas 2.2k + 100k heli poti sorban. Kondi erteke 22pf. ~450Khz es ~10MHz kozotti tartomanyban ad negyszogjelet. Erdemes az oszcinak hasznalt inverterrol tovabb vinni a jelet egy masikba. A tobbi kaput parhuzamositani, es a masodik inverterrol a jelet rakotni. Igy nagyobb aramot kepes leadni a kimeneten. Kevesbe torzul a jelalak terhelesnel (...) . A jelalak ilyen lesz Bővebben: Link

Gyakorlatilag fordított bekötésnél záróüzemü helyett nyitóüzemüként üzemelne az inverter. Ebben az esetben, mivel csak a szekunder oldali diódán lévő snubber terhel az igbtnek felfutás alatt, a túlságosan gyorsan emelkedő áramfelfutás tovább nő az igbt kikapcsolási ideje alatt, ami jóval magasabb kikapcsoláskori áramot eredményez az igbt-n (a meredekebb felfutásu áram miatt ; az igbt kikapcsolása jóval lassúbb a fet-nél, ez az idő alatt tovább nő az áram rajta (a fetnél is); nem mindegy, hogy mindeközben milyen kapcsolása van az igbt-nek (vagy fetnek), hogy a lehető legrövidebb idő alatt zárjon). Ez hozzájárul a sokkal erősebb melegedéshez. Ha fordítva van bekötve a trafó, nyitóüzemüként is megy át rajta energia. Ilyenkor a szekunderen a mágneses tér lebomlásából származó energia jön ki (mint a gyújtótrafóból pld, csak itt nincs kondi, mert nem nyitóüzemüre készült). Ha a szekunder oldali alkatrészek bírják (dióda fesz záróirányban, gyorsaság, kondi átütési feszültség), még energia is jön ki belóle, persze kevesebb, mint aminek kéne.

Najó biztos sz@r de amit én tákolnék azmeg biztos füstölne Amúgymeg az inverter nemhiszem hogy ipari használatra van kitalálva arra jobb az 50hz-es kétméteres ökölnyi diódákkal. Persze barkácsolni szépdolog de ha csak a félvezető 40ezer és sűrűn füstöl szerintem sok

Van egy érzésem, hogy még mindig nem mondtál el minden infót ami fontos lehet, ami természetesen nem a te hibád! (próbálj a kérdésekre jobban koncentrálni!)

A rajz alapján két kivezetésed van(nem egy), és a logikai igazságtáblázatod szerint is két vonalon változik a szint.
Ezért nem elég egy sima inverter, hanem ahogy már jól megállapítottad, egy (- NOR -) logikai kapura van szügséged.
Feltéve, ha elég egy kimenet, mert ha jól megnézed, a táblázatodon egy kimenet van csak, a rajzodon viszont kettő. Ha valóságban is kettő kimenet kell, akkor nem kell logika, csak inverter. Ezt gondold végig!

Szücsien által felvetett galvanikus leválasztás is nagyon fontos kérdés lehet, ezt is tisztázni kéne!
Az említett "tirisztor" le van választva elektromosan a két vezérlő vonalról? Nehogy visszakerüljön a fázis a szinkronizáló bemenetére a logikán keresztül!

A szinkronizáló egységnek logikai szintű bemenetei vannak? Szintén két bemenete van, ahogy a rajzon van, vagy az egyik rajzolt vezeték a közös testpont lenne?

Üdv!
Kicsit kutakodtam.
Ha telepes csövekből készítenénk erősítőt, akkor 4 db DL 91 (1S4T) PPP üzemben ki lehetne csikarni akár 1.2 W-ot is. (a többi sem sokkal jobb, DL 94, 96)
Jó lehet az a megoldás hogy 750 W Honda, vagy egy 300 W os 12/230 V inverter, de olyan ami 11,6 V-nál megáll, mert különben nem mentek haza, bár ha lejtőnek lefelé állsz meg akkor még lehet esély.

Sziasztok!

Mostanában kapcsolódtam be ebbe témába, úgyhogy még a full 75 oldalnyi megelőző értekezéseket és az orosz szakirodalmat nem tudtam teljesen átnézni.

Itthoni melókhoz gondolkozom egy közepes (max100...130A) inverter építésén a jó öreg Hetra helyett.

Arra lennék kíváncsi, hogy a vasmagokat miből termelitek ki, vagy honnan szerzitek be? Mennyire kritikus a főtrafó anyaga?
No meg azért a pwr félvezetők se nőnek minden kiszórt pc-tápban.
Sokan írtátok, hogy 0HUF cash-outtal bírjátok megépíteni a cuccokat. Hűtőborda, graetz, elkó, telj. ellenállások, relé, doboz, kábelek stb vannak itthon, a táp-IC, RC elemk filléres dolog. De az IGBT-k és a Schottky-k elég húzósak, vasat meg ekkora teljesítményre még sehol nem találtam. Hol lehet bontható
nyersanyaghoz jutni?

köszi előre is...

(bocs, ha ezek már min lerágott csontok 30...40 közötti oldalakon

A strobe kimenet negált ugye?Mert akkor oda is kell egy inverter.