Létezik egy TDA IC, ami 14,4 V-ról 60W-ot tud leadni. Ezt eléggé szemérmesen tette közzé a gyártó, ugyanis egy fia belső rajzot nem adtak hozzá, így reménytelen volt kideríteni, hogy mit is csinál az a 4700u kondi, ami a tápot emeli.

Utána olvastam a H-class működésnek is, természetesen semmi érdemlegest nem találtam.

Egy egész hétvégi gondolkozás után értettem meg, mit is csinál, és bzony azt kell mondjam lehetséges bármiféle inverter és emelt feszültségű táplálás nélkül mondjuk 250w-ot elérni 4ohm-on.

HCT a számláló, a dekóder és az inverter pedig HC. De a számláló működésébe nem szólhat bele a másik két IC, mert 'visszacsatolás' csak T8 és T9 által van azok meg nem sok vizet zavarnak.

Üdv.!

Van nekem egy áramköröm melynek rajzából itt van egy részlet:
Bővebben: KÉP
A dolog lényege az IC3-as 74HC192 TTL számláló IC. T20, T21 inverter, T8 és T9 pedig azért van hogy 1-től 6-ig tudjon csak számolni a számláló. IC5 csak egy BCD->decimális átalakító, U$6A pedig egy hatos inverter.
A két NE555 az S1 és S2-es nyomógombok pergésmentesítését szolgálja. D16, D17 és D15, D18 VAGY kapuk azért, hogy a nyomógombokkal is tudjam manuálisan léptetni a számlálót, de emellett a rajz bal felső sarka felől érkező impulzusok is léptetni tudják. S2 gondolom evidens, T6 és T7 azért van hogy ha a nyomógombok aktívak akkor leföldeljék azt a két bejövő vezetéket.

Na és a probléma amire egyszerűen nem tudok rájönni:
Hiába van a két NE555, mégis olyan mintha prellegnének a nyomógombok. De a két NE555 teszi a dolgát rendesen, a kimenetükön már természetesen nincs prellegés. Valamiért mégiscsak néha többet lépked fel és le a számláló. Egyszerűen nem értem hogy miért.
Volt már dolgom számláló IC-kkel úgyhogy tudom hogy kényesek a táp szűrésére, a levegőben hagyott lábakra és hasonlókra, de itt nem segített a szűrés. Ráadásul ezek TTL IC-k, azok elvileg nem annyira kényesek.

Szóval, van valami ötletetek hogy mitől számlál többet a 74HC192 mint amennyit kellene?

Üdv.: Attila

Vagy túlmelegszik az inverter, vagy melegedés hatására előjön egy kontakt hiba. Az átvezetőszálat cserélni szoktam és átforrasztom az invertert.

Nem azért, mert mániákusan szeretem a MOSFET-eket, de talán egy próbát megérne, hogy a BC182-k helyére kipróbálsz pl. BS170-eket. A környezet (soros ellenállás a G-n, felhúzó a D-n) tulajdonképpen maradhat is, azt meg sem kell változtatni.

(A telítésbe vezérelt bipoláris tranzisztor elég "lomhán" kapcsol ki, nehogy valami ennyire apró részlet legyen az ok! Egyébként Saját szemmel is láttam már borzasztó jelalakot egy ilyen "inverter" kollektorán emiatt a jelenség miatt, és pont ennek elkerülése végett szeretem jobban ilyen helyekre a MOSFET-eket.

A lomhaság még a MAX232-nél is fennállhat, bár annak elvileg totem-pole jellegű kimenetei vannak, de az adatlapról én emlékszem mindenféle jelváltozási sebességekre és maximális bitrate-ekre.)

Szikraköz, kb. 10mm-re beállítva. Ha kicsi a kerítés ami rajta van, és nem terheli eléggé, akkor csökkentheted a feszültséget is az inverter variálásával. Ha minden igaz, az autótrafón belül is van szikraköz, és ott üt át belül, de nem árt ha kívül is van.

Nem tudsz elkeseríteni, nem is gondoltam, hogy az adapter tartalmazza a tirisztoros kört. Az adapter csak a potikat tartalmazza, a többi a dinamóban, vagy másik Fronius áramforrásban van. Ők úgy szokták csinálni,hogy egy adapter több géptípussal kompatibilis,tehát ebben csak a kezelőszervek vannak,valami csatlakozóra kivezetve.
Azt az illesztő áramkört,ami ezt az adaptert alkalmassá teszi a maci géppel való együttműködésre, neked kell megépíteni.
Ennek az áramkörnek tartalmaznia kell az inverter áramának be-ki kapcsolását végző egységet, jobb esetben a fel-lefutás idejét és áramát szabályzó egységet a munkaáram szabályzóval együtt,valamint a gáz elő-utánfolyást szabályzó részt.
Az inverter áramának be-kikapcsolása nem azonos az inverter hálózati áramának be-ki kapcsolásával! Ezt az áramszabályzó körben kell megoldani az UC 3845 megfelelő lábain(lábán) egy tiltó jellel.Miután ez az adapter az áramot a maci gépről kapja,ami áramgenerátoros jellegű,így a karakterisztikáért nem az adapter ,hanem az inverter felel. A siker csak a kitartásodon és az elektronika terén szerzett ismereteiden múlik.

szia mpisti !
Arra gondoltam hogy egy AWI hegesztő berendezést veszek házi használatra. És a neten fellelhető infókat megtekintve arra az elhatározásra jutottam hogy szívesebben csinálnám mint venném . Sikerült vennem egy FROWIG ST2 Awi egységet . Ami egy FRONIUS WTU 205 -el volt egybe épitve , ez egy dinamó. De már láttam ugyan ezt az AWI egységet FRONIUS WTU 305 el is egybe épitve .
a 205 ös az 200 AMPERT tud
a 305 ös az 300 AMPERT tud
Tehát azt a 130 Ampert vagy még többet is kiszolgálna az AWI egység gond nélkül.
DE sajnos nincs meghajtó áramköröm hozzá . Ami tudna szabályzott egyen betápot bíztositani az AWI egység számára .Így gondoltam az erdgab féle inverter-re mint meghajtóra. Az awi egységben van nagy frekis gyújtás is szikraközös kivitelű . Erre vonatkozóan is lenne kérdésem hogy a gyújtás által keltett nagyfesz nem teszi tönkre az inverter egyen irányítóját ?

erdgab !
Nem gondolom hogy a 20-25 amperos automata jó lenne .Mivel sok helyen csak 16 Amper-os automata van a háztartásokban, így a 20-25 Amper-os soha nem jelentene védelmet az inverter számára .
A legkisebbet kellene belerakni ami még elviszi . Szívem szerint 10 Amperos -t tennék bele ha elég . Azért hiányolom a biztit mivel egy jó kis szerkezet és rá van bízva a villanyóránál lévő akármilyen nagyságú automatára.
De lehet hogy nem is kell bele csak én gondoltam rá, meg az Oroszok.
Az UC3845 ic 3as lábán is terhelésfüggően változik a bemenő fesz ami az áramváltón T T keresztül csatolódik be Aminek a 9,1 Voltos zener határolja a maximumát. Azt gondoltam hogy itt lehet beállítani a kivehető max áramot .

Most nem azért, de miért nem veszel egy invertert? Vagy egy halott akkuval rendelkező UPS-t? Fillérekbe kerül.

Pl: Bővebben: Link

vagy
Bővebben: Link

esetleg

Bővebben: Link

vagy talán

Bővebben: Link

A 24V-os inverter meg sem moccan 12V-ról ugye? Csakmert az ilyen kapcsoló üzemű dolgok vígan elvannak már 110V-ról is.

Sziasztok! Megint kellene egy kapcsolási rajz!
Egy 12-220V-os inverter rajza kellene, lehetőleg kapcsolóüzemű, de lehet 50Hz-es is. Egy töltőhöz kell 220V, (nem tudom, hogy annak szinusz kell, vagy jó más is). Azt nem akarom, hogy egy külön autós töltőt építenék a laptophoz, nehogy valami baja legyen, úgyhogy mindenképp 220V kell.
Van 20db IRFPF50 FET-em, 900V, és (25°C-on) 6,7A-t tud, (100°C-on) 4,7A-t tud.
Jóval keresnék egy kapcsolóüzemű, vagy akár egy 50Hz-es invertert (12V->220V). A töltő 230V-on eszik kb. 1,7A-t.
Köszi a válaszokat előre is!

Tehát, ha jól értem a problémát, akkor a feladat egy gagyi aggregátor és szintén egy védelem nélküli hegesztő inverter közé egy szabályozó áramkör készítése, ami megvédi a hegesztő készüléket a túlzott feszültségkilengésektől.

A lekapcsolgatás nem megoldás hiszen az aggregátorok egy részének normál üzeme a feszültségingadozás terhelésváltozás esetén (ívfogás, ív megszakadása) és a kikapcsolás a hegesztést hiúsítaná meg.

Ha kezelni akarjuk a kilengés mindkét irányát, mindenképp valamiféle szabályozásra van szükség, viszont lehet, hogy csak arra az egy-két másodpercre amikor extrém módon lecsökken vagy megnő a feszültség, egyébként a graetz+puffer működne...

A túllendülés illetve a terhelés bekapcsolásakor fellépő feszültséglengés -ahogy pimi9 is írta- erősen típusfűggő
de elsősorban fajtafüggő.
A szinkron generátoros(egyenárammal gerjesztett forgórészű) áramfejlesztők viszonylag jól kezelik a hirtelen terhelésváltozást, itt inkább a frekvencia változása a fő probléma, a feszültség változását a gerjesztésszabályzó elektronika jól kezeli, a lengési periódus hossza 50-150ms közé esik, a túllendülés mértéke sem több mint 15-25% . Ennél a fajtánál a szabályozás beállása csillapodó lengés.
A komolyabb dilemmát a sokkal puritánabb elrendezésű aszinkron generátoros áramfejlesztők okozzák, ennél ugyanis a generátor egy rövidrezárt forgórészű aszinkron motor, amelynek -háromfázisú kivitel esetén- a gerjesztését delta kapcsolású kondenzátor végzi, de a"generátor" tekercse csillagkapcsolású. Egyfázisú kivitel esetén a "segédfázis" tekercs látja el a gerjesztőtekercs feladatát, ezzel van párhuzamosan a gerjesztőkondi.
Ezeknél a túllendülés a terhelés levételekor illetve a feszültség csökkenés mértéke a terhelés belépésekor szinte egyedi. Ez attól függ, hogy az adott frekvencián hogy rezonál a tekercs a gerjesztőkondival. Ezért szélsőséges értéket is felvehet a kapcsain a feszültség. A tapasztalat szerint átlagban 30-35% körül van a túllendülés, de a bekapcsoláskor fellépő feszültségesés akár 40% is lehet. A feszültségcsökkenés időtartama függ a terhelés típusától erősen induktív terhelésnél(induló motor) akár le is törhet a feszültség, de ohmos vagy enyhén induktív(pl inverter) terhelés esetén kb. 1-2 tized másodperc alatt felveszi eredeti értékét. A túllendülés időtartama a terhelésszabályozás kialakításától függ elsősorban, de erről már korábban írtam.

A PFC csak úgy megoldás ha a kimenő feszültséget a maximális bejövő fölé választod.
Így mind a 230V-os hálózatról, vagy az akár 500V(?)-os agregátorról is kb. 600V DC-t állítana elő a PFC.
(De ehez brutális kivitelezés szükséges 3kW-ra)


Ezt már három oldallal ezelött leírtam

Az a bökkenő, hogy olyat kéne csinálni, ami lehetővé tenné hogy egy sima inverter is működhessen agregátorról.
Azt kéne csak megakadályozni, hogy hegesztés után, amikor a terhelés hirtelen lecsökken, akkor ne kerülhessen túlfesz. az inverterre.

Elnézést, hogy csak így beleszólok!

A PFC lényege az lenne, hogy ne legyenek a csúcsnál nagy áramok, hanem gyakorlatilag folyamatos legyen a hálózat igénybevétele, ebből az következik, hogy ha a csúcsfesz közelében a "párhuzamosan kötött graetz" tölt az csak kimenő teljesítmény töredékével fogja tehermentesíteni a PFC-t.
Továbbá így a túlfeszültségre sem ad megoldást.

A túlfeszültségre történő lekapcsolás sem az igazi, mert gyakorlatilag lehetetlenné teszi az aggregátoros üzemet.
Legegyszerűbb szerintem az lenne, ha a heggesző inverter lenne a túlfeszültség elviselésére felkészítve: az alkatrészek megfelelő feszültségtűrése és a maximális kitöltési tényező visszaszabályozása a feszültség növekedésekor (ami megakadályozza a trafó telítését, és a túl nagy áramokat).

Az alacsony feszültség igazából a vezérlés miatt kritikus, de ez könyebben kezelhető megfelelő méretezéssel, és ha a vezérlés tápfeszültsége mégis cselkezd csökkeni, akkor kell csak automatikusan kikapcsolni.

Üdv. P István

Igen, a lapos karakterisztikájú - azaz feszültséggenerátoros üzemmódra gondoltam. Ezek valóban Co2 gépek áramforrásai. Ebből következik hogy nem minden áramforrás áramgenerátoros jellegű, létezik átkapcsolható illetve kizárólag feszültséggenerátoros üzemű is. Stabil jól kivitelezett szabályzóelektronikával. Amely amellett hogy az ív feszültségét közel stabil értéken tartja még lehetővé teszi azt is hogy az ív tulajdonságait változtatni lehessen.
Igen,igazad van az összecsúszás kifejezés nem helyes.
E fórumon keresztül hosszasan fejtegethetném hogy mire gondoltam, de nem biztos hogy jól ki tudnám fejezni magam. Amit az áramfejlesztőkkel kapcsolatban leírtam, az személyes tapasztalat. Gyakran kell foglalkoznom velük a munkámból adódóan, ezért viszonylag jól ismerem a "lelkivilágukat".
Nem állítottam hogy csak processzorral lenne kivitelezhető a védelem, sőt egy korábbi hsz.-ben említettem egy régi Siemens IC típust, a TCA785-öt. Ez egy ablakkomparátor. A vezérlőkörhöz illesztve ellátná a védelem feladatát. De mivel már nem kapható, más analóg áramkörökből biztosan felépíthető. Azért írtam hogy a külön áramkört az inverter saját dobozában kellene elhelyezni, mert nem lenne szerencsés a meghajtó IC tiltó bemenetét a dobozon kívülre vinni.
Sőt, egyik bemenetét sem.
A vezérelt egyenirányítót is célszerűen a dobozban helyezném el, mert szerintem a hálózati üzem esetén sem rontaná a készülék tulajdonságait.

Nem, ez mindig igaz.
Hegesztő ívet nem lehet feszültség generátorral hajtani, mert nem lehetne beállítani a stabil munkapontot. (Nem lehet ésszerűen kivitelezni hozzá a szabájzást)
Amire te gondolsz az pl. Co2 lehet, de ott az összeérésnél kialakuló vékony átmeneten végzi az áram a munkát, és az olvasztja meg mind a hegesztőhuzalt, mind a munkadarabot.


Ezt értem, és ezt nem is vittattam, csupán azt hogy időben mikor keletkezik.


Nem azt jelenti, sőt, ott nem is lehet összecsúszásról beszélni.


Én nem is az egész inverter méretezéséről írtam, hanem a holtidőről, amit pl. teljes hidas invertereknél ált. egy alkatrész értéke határoz meg. Ezt elég nehéz észrevenni.


És ebből az következik hogy csak processzorral lehet megvalósítani?


Miért is?
Miért ne lehetne készíteni egy vezérelt egyenirányítót az inverteren kívülre, ami kiszabájozza az agregátor feszültség változásait?

Amit leírtál, az a kapcsolási rajz szerinti normál működés.
Nézzük:
IC1a - inverter, bemenete tápra húzva, tehát a kimenete - levegőben lógó R1 esetében - nulla, D4 sötét. Ha R1-et testre érinted,, a kimenet állapotot vált és a D4 zöld világít (LOG 0-nál).
Mivel IC1b szintén inverter - és bemenete az IC1a kimenetére csatlakozik - a működése hasonló az előbb leírtakkal. Tehát a D5 MINDIG világít, ha az R1 levegőben van. (ennél az egyszerű megoldásnál a LOG 1 és a nyitott bemenet (R1 a levegőben) nem különböztethető meg!)
R11-nek a tápon a helye, mivel az IC1c (8) bemenetére két dióda katód csatlakozik, tehát innen csak "lefelé" lehet húzni. Amikor a bemeneten (R1) állapotváltás van, a két 150pF-en - le -és felfutó él esetén egy-egy tüske érkezik. R7 helye valóban a testen van, mert IC1d kimenetét nullában kell tartani, hogy IC1c NAND kapu bemenete is nullán legyen (alapban). Ezért a (8) bementre érkező negatív tüskék a kimenetén invertálva megjelennek és IC2d inverteren keresztül villantják D7-et. A rövid impulzusok láthatóvá tételét C3 biztosítja. (IC1c és d monostabil flip-flopot alkot)
IC2a és b egy RS-tárolót alkot, tehát az első beérkezett impulzus után D6 aktív marad a "memória nullázó" pont érintéséig vagy testre történő zárásáig.

Ennél rövidebben nem tudtam leírni, remélem érthető voltam. (rajz javítva)

Ha profi varratra van szükség akkor rá illetve kifutó lemezen kezdjük illetve fejezzük be a hegesztést amin pedig nem lényeges a varrat minősége. szerintem egy ilyen áramkör nem lenne túl nagy smd-ben akár kisebb is lehet mint egy gyufásdoboz. Bár ez is csak akkor megoltás ha csak ez az egy inverter dolgozik az aggregátorról. Viszont ha már beröffentenek egy 2300W os flexet vagy egy 2800W os bontó kalapácsot akkor vége a dalnak.
Ja az avi inverter védelme pusztult meg mert valószínűleg elmaradt az áramlefuttatás gratuláltam az illetőnek

"A hegesztő ív táplálásához áramgenerátoros karakterisztikájú áramforrást kell használni." Ez igaz,de csak AWI és MMA üzemmódra ,ráadásul a két üzemmód feszültségesési karakterisztikája sem azonos.
"Nem vitatom a feszültség növekedést, ezt sem értem honnan vetted."
Olvassál vissza előző hozzászólásaim valamelyikében leírtam hogy hogy is keletkezik ez a feszültségnövekedés(fordulatszám megfutás)
A két kapcsolóelemes konverterek esetében az összecsúszás azt jelenti hogy a az egy két tized másodpercig tartó túlfeszültség telítésbe viszi a ferritet,
emiatt a meghibásodás.
Tapasztalatom szerint az invertereket nem méretezik extrém helyzetre,de ez természetesen egyedi kivitelnél megoldható. Erre vonatkozik a"pénz kérdése" kifejezés, tehát nem tértem el a témától.
A szabályozott egyenirányítás megvalósított gyári megoldás , de általában processzor vezérléssel találkoztam eddig olyan invertereknél amely alkalmas áramfejlesztős üzemre. "Beiktatni egy áramkört....
igen, de az inverter lényege hogy kompakt és könnyű tehát az előnye mindjárt csorbulna - egyébként volt már szó külön készülékről JZoli "tollából".A külön áramkör csak az inverter saját dobozában elhelyezve lehet megoldás.

Lehet hülye ötlet de mi lenne ha valami szabályzó áramkörrel* ívgyújtáskor "le ejtené" az áramot majd fokozatosan pár másodperc alatt elérné a beállított értéket így nem rángatná az aggregátort tulfeszvédelemre meg marad a varisztor.

Volt egy bizonyos "sárga" avi inverter beállítható áram fel és lefutással. Többször használták aggregátorról és kutya baja sem volt addig amíg egy lelkes kezdő ki nem próbálta.

Hegesztő inverterek terén mással nem is lehet.
A hegesztő ív táplálásához áramgenerátoros karakterisztikájú áramforrást kell használni.


Dehogynem veszem figyelembe, nemtudom honnét vetted ezt.


Nem vitatom a feszültség növekedést, ezt sem értem honnan vetted. Én csupán amiatt száltam ~vitába~, hogy tisztázzuk pontosan mi az ami miatt pontosan fellép a feszültség növekedés ami a meghibásodást okozza, azért hogy ki lehessen találni a megoldást.


Ez függ attól is, hogy milyen kapcsolási elrendezésről van szó.
Két kapcsolóelemes nyitóüzemű konverterek esetén a kapcsolóelemek vezérlése azonos fázisú, ezzel az "összecsúszás" maximális.
Teljes-hidas, Félhidas felépítésű invertereknél pedig pont ez ellen állítanak be annyi holtidőt (késleltetést az egyik kapcsolóelem ki, ill. a másik bekapcsolása között), hogy extrém esetekben se forduljon elő egymásranyitás.

Az ész sem elhanyagolható.

Javaslom, hogy ne tereljük el a témát az eredeti kérdéstől.

Sikerült letisztázni azt hogy nem túfeszültség tüskéktől, hanem az agregátor szabájozásának késleltetéséből adódóan akár huzamosabb túlfeszültség fellépése ellen kell valamit kitalálni.

- Úgy méretezni az áramkört hogy széles skálán változó bemenő feszültség mellett is tökéletesen működjön.
(Ez kihúzva, mivel az inverter már el van készítve, de megfontolandó lehet egy következőnél)
- Beiktatni egy áramkört az agregátor és az inverter közé, ami megvalósítja a védelmet...

Erre kéne találni egy megfelelő megoldást.
Amit te említettél, hogy a puffereket egy vezérelt egyenirányító tölti az jó ötlet, ezzel kapcsolatban az lenne a legcélszerűbb, ha ezt egy külső dobozba megépítve, külön lehetne csatlakoztatni az inverterre, amikor agregátorról kellene üzemeltetni.

Utána nézek, hogyan lehet egyszerűen és jól megvalósítani.

Először is bocsi, hogy csak így beleszólok az eszmefuttatásaitokba, de a hálózati feszültségszabályzóval (stabilizálóval) szerintem meg lehetne ezt az agregátor-inverter gondot oldani. A cégünknél régebben transzformátoros hálózati feszültségstabilizátorokat használtunk kényes, drága készülékekhez, azok 150-300V-os bemenő fesz mellett is elég jól tartotzták a kimenőfeszt, és ÖT kilowattosak voltak. igaz nagy volt a méretük, de stabilan működtek. Ezek transzformátormag telítetség elvén működtek, ha jól emlékszem. Nem olcsó megoldás, de melyik lenne olcsó, és hatásos?

Szia Tubi56!
Köszönöm a kiegészítést.
Az inverter védelmi elemei valóban bonyolítják a vezérlőáramkört, de megéri foglalkozni a gondolattal. Egy ablakkomparátor megoldja a feszültségcsökkenés és túlfeszültség problémáját, de a gyorsasága nagyon fontos. Kár hogy már nem lehet beszerezni a Siemens által hajdanán gyártott TCA 965-ös IC-t, ez egymaga ellátta volna a feladatot. Az aggregát beszerzéssel kapcsolatban valóban igazad van. Az olcsó áramfejlesztők valóban alkalmatlanok ilyen feladatra, de a nagyobb baj az, hogy még a drága márkás áramfejlesztők sem tudják az inverter számára szükséges minőségű áramot biztosítani, ha a teljesítménye nem éri el azt a szintet amiről korábban írtam. Hát igen a méret- érdekes kérdés, pl.a Fronius inverterek belseje már inkább egy PC videokártyára hasonlít, annyira zsúfolt és még a főtrafó is planár kivitel.

Sziasztok
Úgy gondolom hogy ha nagyobb puffer kondenzátor volna beépítve . Akkor a " lehúzás "idejére abból tudna táplálkozni az áramkör. Így némi időt nyerne az inverter és nem billentené fel a dinamó stabil állapotát .Ez nem kinyilatkoztatás csak
A kapcsolást nem befolyásolná, a nagyobb értékű puffer használata.De ha kisebb akkor minden lehúzásnál borulna a rendszer . Lehet hogy ez az oka hogy az egyik bírja a dinamós üzemet a másik meg nem . Attól függően hogy a gyártó milyen puffert tesz bele . A kisebb értékű az olcsóbb Így sok gyártót csak az vezérli hogy még éppen működjön a szerkezet.
Ezek csak elmélkedés volt .Sajnos egy próba itt újabb IGBT-be kerülhet. Hogy mekkora értékű kondenzátor segítene, azt nem tudom. Ha valakinek volna lehetősége megnézni egy olyan szerkezetet ami bírja a DINAMÓS üzemet az lehet hogy választ adna a kérdésre.

Szia pimi9!
"Szerintem ez az eset nem áll fenn, ezek a gépek áram-módú vezérlőkre alapulnak, és ezeknek a működési elve miatt van a primer áramnak egy abszolút maximuma (attól függően hogy mi a beállítás) és e fölé semmikép sem tud emelkedni."
Nem is az a probléma hogy az áram értéke kezd el az égbe szökni, hanem az hogy egy fázis esetén a fesz. csúcsértéke 320V környékén van, ehhez van méretezve az inverter minden fontosabb paramétere(ez így korrekt). De a hirtelen terhelésváltozásnak köszönhetően,- ahogy korábban írtam,megszalad az áramfejlesztő feszültsége és ez a túlfeszültség okoz gondot a kapcsolási és legerjesztési idők módosulása miatt, magyarán a 320V csúcsérték könnyedén eléri az 500V-ot is, vagy még több is lehet ha a hajtómotornak kicsi a mechanikai tehetetlensége, vagy primitívebb terhelésszabályozással rendelkező áramfejlesztőt használunk. Ennek a jelentős túlfeszültségnek köszönhetően,-amely akár tized másodpercekig fennáll- a vasmag telítésbe megy és már vége is a kapcsoló eszközöknek. Ezt kivédeni, nem egyszerű feladat , komolyabb invertereknél találkoztam szabályozott hálózati egyenirányítóval, ott a szűrőkondenzátorok töltőfeszültsége van szabályozva, így akadályozzák meg a belső kapcsolókörben a túlfeszültség kialakulását. Nemrég egy iparos hozott javításra két invertert, mindkettőt ugyanazon áramfejlesztőről akarták használni. Miután az egyiket kinyírták, a másikkal próbálkoztak, de az sem kerülhette el a sorsát. Az áramfejlesztő 5,5kW-os volt.
A meghibásodásukat azok a feszültséglengések okozták, amelyeket az ívfogás pillanata okoz. Az ívfogás pillanatában a feszültség leesik a hirtelen terhelésnövekedés miatt, az áramfejlesztő rászabályoz, az inverter viszont instabil állapotban van a feszültségesésnek köszönhetően. Erre az instabil állapotra érkezik a hirtelen feszültségugrás, meg közben az ív is megszakad a csökkent tápfeszültség miatt. Na ez már komoly feladat a szabályzó áramkörnek, amivel nem tud megbirkózni a fent vázolt okok miatt.

Aha, szóval nem túlfeszültség tüskéktől kell védeni az áramkört, hanem tartósabb feszültség növekedéstől.


Szerintem ez az eset nem áll fenn, ezek a gépek áram-módú vezérlőkre alapulnak, és ezeknek a működési elve miatt van a primér áramnak egy abszolút maximuma (attól függően hogy mi a beállítás) és e fölé semmikép sem tud emelkedni.
Amitől félni kell, az például az ív szakadása. Ilyenkor hirtelen csökken le az aggregátor terhelése, és amiatt túltöltődhetnek a pufferek.

Ez esetben csupán a puffer kondenzátorok és a kapcsolóelemek feszültség tűrését kéne megnövelni, és a trafó méretezését kéne némiképp megváltoztatni.
Így az ívszakadáskor fellépő buszfeszültség növekedést mind a pufferek, mind a kapcsolóeszközök eltűrnék.

Szia Gábor!
Az általad említett gond szinte minden olyan inverternek a problémája, amely nem rendelkezik hálózati feszültség figyeléssel. Ezek pedig az egyszerűbb inverterek,mint például azok amelyek eme fórum tárgyát is képezik.Ez természetesen nem azt jelenti,hogy nem ismerném el a munkátokat- sőt csak elismerésemet fejezhetem ki nektek az általatok épített gépekért. Ezelőtt 15-20 évvel nálatok ezerszer jobban felszerelt gyártók sem csináltak jobb gépeket mint ti. A lényeg: egy komoly, hegesztéstechnológiával foglalkozó cég néhány évvel ezelőtt közzétett tanulmánya szerint az inverteres hegesztő áramforrásokat olyan teljesítményű áramfejlesztőről szabad járatni,amelynek a névleges teljesítménye legalább kétszerese a hegesztőinverter maximális teljesítményfelvételének. Ennek oka egyszerű: az áramfejlesztő aggregátok kb. 90%-a ún. aszinkron generátorral szerelt áramforrás, ahol a generátor által leadott áram minőségéért csak a generátort hajtó motor paraméterei a felelősek, mivel a generátor gerjesztése fixen bekötött kondenzátorok által történik. A feszültség nagysága,frekvenciája mind a hajtómotor fordulatszámától függő tényezők. A klasszikus inverter viszont pont a hálózat felől érkező feszültség változásra a legérzékenyebb, mivel a kapcsolótranzisztorokra jutó jel impulzusszélességét csak a primer körben folyó áram nagysága korlátozza a terhelés függvényében. Az ívfogás pillanatában az inverter hirtelen nagy terhelést jelent az aggregátornak, amit az -a röpsúlyos vagy ventillációs fordulatszám szabályozásnak köszönhetően-plusz gázadással próbál korrigálni. Az aggregátor felpörög, de közben már az inverter árama normalizálódna a terhelőáram figyelésének köszönhetően ,de a túlpörgött motor sokkal nagyobb feszültséget küld az inverterre, mint ami alapesetben volt az aggregátor feszültsége. Jó esetben csak VDR halál, rosszabb esetben komplett végfokcsere a túlfeszültség következménye. A minimum kétszeres terhelhetőségű aggregát lökésszerű terhelését a generátor rendelkezésre álló plusz mágneses teljesítménye fedezi javarészt, a motor csak kismértékben válaszol a terhelésváltozásra. Ezért a feszültségváltozás egy kétszer akkora teljesítményű aggregátornál csak 5-8% értéket ér el. Ennyi pluszt viszont minden inverter könnyedén tolerál.

Tisztelt Uraim!
Mindenki segítségét kérném!
Kellene nekem egy olyan áramkör,melynek segítségével a hegesztő inverter gépeimet használhatnám biztonságosan,a gépeim tönkremenetele nélkül,megfelelő teherbírású áramfejlesztő agregátorról. A 230V AC oldali védelemre gondolok,főképp a túlfeszültség tüskékre melyek tönkre tehetik a heg. gépet.Nem lenne gond,ha ez az áramkör nem fér bele a már megépített gépek dobozába,akkor megépíteném mintegy "adapter" formában.A témával kapcsolatban minden építő jellegű hozzászólásnak,ötletnek,gondolatnak,nagyon örülnék és tisztelettel megköszönném a segítséget!