Ez egy Isolar SPH 3K, PWM-es hibrid inverterenek nevezett szünetmentes táp lényegében (2400W / 3000VA).
Az invertere 2400W, 24V-os akkuról 100A áramot fel tud venni, és abból 230V 13A-t tud csinálni.
A hálózati oldalon 230V-ról max. 17,7A vehet fel, és az akkutöltő kimenetre ebből 27V 20 vagy 30A-t csinál, beállítástól függően.
A szolár oldalról max. 50A-t tud fogadni, maximum 80V-os üresjárási napelem feszültséggel, de 24V-os névleges feszültségű akkut tud tölteni, PWM módban. Most 4 párhuzamosan kötött napelem panel van rátéve, max. 32V és max 10A körüliek.
Ezekkel a bemenetekkel gazdálkodik a beállítások és a rendelkezésre álló energiák függvényében. Az akkut mindig tölti valamiről, ha a feszültsége kisebb a maximumnál, még akkor is, ha az inverter "főkapcsolója" ki van kapcsolva, és nincs a kimeneten feszültség.
Ha átkapcsol hálózatra, akkor a bejövő hálózati feszültség megy ki közvetlenül a kimenetre, ekkor nem megy az inverter. De ekkor is 2,4kW-ot tud állandóan a kimeneten, ha nagyobb a terhelés, néhány másodperc után kikapcsol.

Ezt valahogy nem értem! Akkor hogy 2,4kW az inverter? Az oké hogy maximum 50A de mekkora max feszültséget tud, és mennyit kap most?

Ezt gondolom inkább nekem akartad írni, nem Atis57-nek...
A sziget üzemű rendszerem inkább "félsziget", mert beállítható, hogy ha a napelem és az akku kevés, akkor átvált bypassra. Jelenleg 2 fagyasztó és egy hűtő van rákötve, induláskor felvesznek kb. 1,5 kW-ot, de ezt a hibrid inverter bírja, 2,4 kW-os. Nem is tiltott le, mikor egyszerre indultak el. Napelem jelenleg kb. 1,3 kW van rajta, de nem is lehetne sokkal több, mert napelem oldalon 50A lehet maximum az áram, esetleg még egy táblát elbír.
Az akku kapacitásra 100 vagy 200 Ah-t ajánl az inverter gyártó. Ez egy kis rendszer, az általad írt 48V/500Ah nem 1,3 kW-os napelemekhez és nem 2,4 kW-os inverterhez kellhet. Nyilván minél nagyobb az akku, annál jobban kihasználható a napelem. De ez egy olcsó PWM-es inverter, sokkal több akku aránytalanul drágítaná az egészet (és növelné a gyorsan elromló részarányt).

Egy sziget üzemű rendszert nem lehet csak úgy összetákolni, hogy fogom a napelemeket, az invertert meg az akkupakkot és összekötöm őket. Működni nyilván fog, na de pont az lesz amit írtál, hogy nem lesz elég a puffer kapacitása. Vagy éppen a másik véglet, hogy a fogyasztás lesz sok amit nem bír a rendszer. Az egészet gondosan meg kell tervezni, és sajnos nem elég a napi fogyasztás alapján, hanem bele kell kalkulálni az olyan apróságokat is, hogy mi van ha van 3 hűtő is a lakásban, és azokból mondjuk kettő pont akkor indul el, amikor épp megy a mosógép is meg a mikró is. Mert könnyen előállhat az az eset, hogy ilyenkor az inverter túláramra lekapcsol.
Meg amit már írtam régebben is, az akkuba elég annyi töltésnek lenni ami fedezi az éjszakai fogyasztást, amit drasztikusan le lehet csökkenteni úgy, hogy megmondjuk a bojlernak egy időzítővel hogy csak napközben kapcsolhat be, amikor van termelés. Már ha van...
Amit írtál, hogy 24V/100Ah akkukapacitás az semmi. Olyan 48V/500Ah-król szoktak beszélni.

Nálunk a hálózat gyenge, ezért egy feszültségmérőt, és egy kontrollert tettem rá. Ha a hálózati feszültség felmegy az inverter lekapcsolási határára akkor kapcsolja be a bojlert. Az időzítő órás változatot is próbáltam, de mivel a bojler kapacitása véges, ( 1-2 óra ), így nem annyira jó. Így ha a sütő amúgy is megy, vagy épp egy felhő tévedt az égre, a bojler szünetel.
Kontroller csak azért kellett, kisebb anomáliák esetén még egy hősugárzó is hadrendbe van állítva, mint plussz fogyasztó, mondván 1kW veszteség még mindig kevesebb, mintha a 4-5 kW inverter úgy ahogy van leáll.

A Solaredge inverterében nincs MPPT, de PWR sem!! A két string bemenet semmi, össze van párhuzamosítva belül. Gyakorlatilag a DC fesz pár LC szűrőn a pufferkondikat tölti. Ebben az esetben minden okosságot a optimalizáló csinál meg, ami a DC vezetékere ültettet adatokkal kommunikál az inverterrel!

Nem tudom mennyire dolgozna jó össze egy MPPT-s optimalizáló, egy PWM inverterrel!!
Én valahogy megkerülném a PWM-et, de ez azért nem olyan egyszerű dolog! Jó lenne ha az inverter és az optimalizáló tudna egymásról.

1/5 -ös arány:
Ami adatokat találsz, azok szinte biztosan hálózatra termelő inverterek által szolgáltatott adatok. Ezek nem ugyanazok, mint egy sziget üzemű rendszer adatai! Elméletileg azonosak, ha a sziget üzemű rendszered akkumulátora és terhelése mindig fel tudja venni a lehetséges termelt napenergiát. A hálózatra termelő napelemeknél sokkal jobb a helyzet, mert a legtöbb esetben a hálózat minden termelt energiát fel tud venni. (Kivéve persze, ha gyenge a hálózat, sokan vannak napelemesek rajta, egyebek...)
Ha viszont nincs "végtelen kapacitású" akkud, akkor simán előfordulhat, hogy a terhelésed éppen nem elég sok, az akkud meg már tele lett, és a napelemed bár tudna még termelni, de nincs hova...
Én most pont ezt méregetem, hogy a napelemeim gyanúsan keveset termelnek az ugyanazon tetőn lévő napkollektoromhoz képest. Még nem találtam ki, hogyan is tudnám ezt rendesen mérni, meg főleg azon gondolkodom, hogyan tudnám maximálisan kihasználni a napelemeket.
Első lépésként a terheléseket (hűtő, fagyasztók) is be akarom vonni az energiatárolásba, ahhoz csak egy időzítő óra kell. Második lépésként az akku kapacitás növelése jönne szóba, csak annak ára van... Most a kb. 1,3 kW-os maximális kapacitású napelemekhez 24V 100 Ah akku van. Ebben elméletileg 2,4 kWh energia lenne tárolható. Csak az a baj, hogy ha a napelem elkezdi tölteni 10A-rel az akkut (mert a hűtők csak 70-80W-ot vesznek fel éppen), akkor gyorsan felszalad a feszültsége 27-28V-ra, és az inverter nem tud bele több áramot küldeni. Éz ez csak a téli termelés, nyáron még rosszabb lesz a helyzet, mert a napelemek tudnának 40A-rel is termelni!
A mérés kérdéséhez:
Én egy ilyen modullal fogom mérni a napelem termelését, Ennek csak az a baja, hogy nem tud "oda-vissza" mérni, tehát az akku energiájának kijelzésére sajnos nem alkalmas. Ja, és napi adatokhoz, naponta kézzel kell nullázni, vagy írogatni naponta...

Köszi!

És ez a inverter kompresszor meghajtó hiba, ez mi lehet, hol kell keresni vagy mibe a hibát?

ÜDV!
Ebben nem találod?
inverter védelmi hibára tippelek.

Sziasztok!
Egy 1979-es Sony erositot javitok, aminek a tapjaban ket kondenzator elfarad(kinyilt, C604/C606), magaval rantott par dolgot. Ennek egy korai kapcsolouzemu tapegysege van (a Sony Pulse Locked Power Supply-nak hivja), ami baromi erzekeny az alkatreszekre. Sajnos(vagy szerencsere csak) 3 tranzisztor megadta magat, ennek a helyettesiteseben kernek segitseget.

Q613 - 2SC2023 R TO220
Q602 - 2SC1810 TO202
Q603 - 2SA911 TO5

A regulator reszbol egyedul a Q601 (2SC2023R) es a Q604(2SC1810) maradt eppen, de gondolom a Q601/Q613 es Q603/Q604-et ugyis parban kell cserelnem.
Helyettesito tranzisztort keresnek, ami elerheto akar itthon is. A 2SA911-en kivul a tobbi tranzisztor tokozasa jo lenne ha hasonlo/azonos lenne, mert hutobordara szerelt.
A 2SC2023-nal ki van emelve kulon, hogy a regulatornal R-es az inverter fokozatnal O-s jelolesut kell hasznalni, ha ez szamit.
A tobbi resze nagyjabol rendben van a panelnek, minden elko uj, meg azt a par diodat es ellenallast fogom megmerni, de elso blikkre masnak nincs baja.

Szerintem ( alföld / Szeged környéke) a teljesítmény arányban nem sokat számít a poli ill. monokristály
A két felső monokristály 310W az alsó kettő polikristály 275W . Mindkettő azonos gyártó. Valamiért áprilisban változik a termelési arány, de a többségében szinte párhuzamosan futnak. Sajna nem sikerült egymás mellé tetetnem poli, és mono kristályosat, így eltérő tájolásúak, de azonos sztring, azonos inverter....

Nem vásárolnék 260eFt-ért valamit. Sima 1kW-os inverter 40eFt.

Nem vagyok benne biztos, de mintha az inverter ezt alapból is tudná. Nézd meg az emberke videóját a témában, van neki több is, maga építette sziget üzemű rendszer. Van egy másik hasonló fickó is, ott még több az infó, meg a rendszer is nagyobb de neki nem jut eszembe a neve. De a gugliba írva pl. az "Isolar SML II" kifejezést is nagyon sok infót és videót lehet találni. Valami hasonlót vennék én is ha vennék, onnan már csak napelem meg akku kérdése az egész. Illetve a kínai sok néven gyártja ezt az invertert, ugyanez vagy nagyon hasonló belsővel. Itthon is kapható.
(Túl)Terhelés teszt.

Sziasztok.
Létezik olyan szerkezet, amit az MPPT töltö és az inverter közé lehet kapcsolni (szigetüzemű rendszerhez), és számolja a betáplált és a kivett áramot (kapacitást), így minden egyes pillanatban megállapítható, hogy az akksi milyen töltöttségi szinten van (nem az akksi feszültségéböl akarok tippelni...)? Ehhez persze kell, hogy a szerkezet tudja az akksi kapacitását, de azt egyszerűen meg tudja mérni, ha az akksit teljesen lemerítjük, majd feltöltjük (plusz beállítunk egy veszteségi faktort százalékosan a töltés miatt). Igazából egy Arduino-val meg lehetne ezt simán oldani, de kíváncsi vagyok, létezik-e ilyen szerkezet.

Másik kérdésem, Doky586 írta: "szigetüzemű inverter" - ez egy speciális fajta inverter, amit kifejezetten szigetüzemhez ajánlanak, vagy a sima amazonos 2kW-os inverter is ugyanazt tudja, mint a "szigetüzemű" 2kW-os?

Tervezek egy kisebb szigetüzemű rendszert tesztként összerakni, ami a műhelyem el tudja energiával látni (home office idejére elsö körben, heti 1-2x 9 órára, 200W/1200W terheléssel (fűtés nélkül vagy vele)), pici, 50-100W-os napelemekkel, meg használt autóakksival, a darabszám még kalkulálás alatt áll. Télen úgy számolok, hogy egy napelem a nyári termelt energiának az ötödét tudja megtermelni. Tehát a 100W-os napelem nyáron mondjuk 800Wh-t termel meg (9óra alatt), akkor ez télen csak 160Wh lesz, ami óránkénti átlagos 20-30W (6 órával számolva). Erre lennék kíváncsi, hogy a valóságban hogyan is alakul. Ki mit mond erre az 1/5-ös arányra?

Köszönöm elöre is

Sziasztok!

Remélem jó csoportba írok.
Szeretnék egy problémámra megoldást találni.

Kamion söfőrként dolgozom. Vettem egy Lenovo Legion 5 pro laptopot, aminek a töltését szeretném megoldani 12-24V-ról.

A hálózati gyári töltőjén a kimeneti adatok: 230W, 20V, 11.5 A.

Első sorban szivargyújtós csatlakozással szeretném megoldani. Bár szerintem 11.5A-t nem igen bír egy normál szivargyújtó.

Ezeket a termékeket néztem:
Bővebben: Link

Bővebben: Link

6-8A körül vannak a linkelt töltők.

Másik lehetőség az inverter, de nem tudom, hogy azok közül melyik lenne megfelelő?


Köszönöm a segítséget!
üdv.

Pont erről írtam nemrég. A golyóbisnak az egyik oldalát mindig süti a nap, a baj csak az, hogy az óceánok fenekén kéne átvinni a villanyt az egyik földrészről a másikra ahhoz, hogy ez a dolog úgy működjön ahogy kell.
Az várható volt, hogy visszatáplálni a jelenlegi módon már nem sokáig lehet, mert az elektronok csak abba az irányba akarnak menni ahol hiány van belőlük, ahol már többlet van oda nem mennek. Hacsak nem alakítják át úgy az egész közüzemi hálózatot olyanná, aminek a feszültsége "akármekkora" lehet, és nem készítenek hozzá olyan fogyasztókat amiknek az megfelel.
A sziget üzemű rendszerrel meg a drága akku (meg annak a rövid élettartama) a baj. Számolgattam itt a monitor előtt, és kb. ugyanarra jutottam mint azok akik már otthon kísérleteznek ezzel. Úgy 22 év alatt térül meg, de ehhez az kell, hogy se az inverter ne haljon be addig, se a napelem táblákból ne essen ki egy sem mert azt már 20 év után nem lehet majd ugyanolyannal pótolni, és az akkupakkból is legyen elég 3 garnitúra. Van rá esély, de nem sok.
Mindazonáltal, ha most építenék a nulláról valami kéglit magamnak, akkor biztos megcsinálnám. Na nem feltétlenül azért mert olcsóbbra jönne ki, hanem független lenne és biztonságos. Értem ezalatt, hogy nem lenne olyan hogy áramszünet mert épp oszlopot cserélnek a szomszéd utcában, meg olyan sem, hogy a jövő hónaptól kétszerannyi havidíjat kell érte fizetni. Függetlenedés. Akkor is megérné, ha az ember csak ennyit nyerne rajta semmi mást.
De ahogy látom már elindult felfele a napelemek ára is, meg a munkaakkuké is. Nem lenne baj, ha lenne olyan cég akitől közvetlenül meg lehetne venni, nem még 3 kereskedőn keresztül, meg áfával, tréfával és egyebekkel, mert ezek nélkül még megfizethető lenne.

Nem tudom megcáfolni amit írsz! A tévé 2007-es tehát több mint 15 éves. A kép hibával régóta küzdöttek(unokanővéremék) állítólag 5-6 óra alatt helyre állt a kép. Hát én soha sem járattam addig. Tehát sokat mehetett, még egyáltalán nézhető lett. ( hogy ez esetleg LCD hiba is lehet,passz) Az CCFL csövek inverter panelján is púpos voltak a kondenzátorok. Vagy bátor leszek és megveszem a panelt 4700+posta. Másképp soha nem jutok előre,és itt nem csak erről a tévéről van szó hanem a tapasztalat szerzésről. Mert azt hogy dobd ki a legegyszerűbb mondani. Sajnos úgy néz ki itt a fórumon sem találkozott senki ilyennel.(vagy ő is drágán vette a tapasztalatot)

Sziasztok,
Egy kis segítséget szeretnék kérni. Építettem egy koffer erősítőt ebbe raktam egy 36V-os 5A- es táp invertert
egy TDA 7498E 160W X2 –es erősítőt raktam bele. Ehhez szeretnék egy puffer kondit rakni az inverter után. Mekkora lenne az ideális neki??
A kimenő feszültséget 36,6 V-ra tudtam belőni.

Hálózaton van szünet sűrűn sűrűn(4-5 órán keresztül is), és akkor az inverter lekapcsol. Egyszerű Fronius 6kW-os. Na most ezeket az időközöket akarom áthidalni(havi 3-4 alakalom is). A kínai inverteremnek tudnia kellene csak selejtes darabot kaptam, a pénzt a paypal vissza adta, az inverter meg itt maradt félig hibásan, valószínűleg processzor bajos mert energetikailag rendben van.
Olyan sok pénz nem akarok akkumulátorba tenni hogy ezt át hidaljam, főleg úgy hogy 6kW panelem már van és általában napközben vannak a kimaradások. Jelenleg 30Ah 48V(14s litium) akkum van. Azt kellene töltögetni menet közben, amit az inverternek lett volna a feladata ha nem futok rá egy hibásra.

A cikk az törlésre került, mert nem találom...

Megint csak az inverteres hegesztőfelé gondolkodok mivel van pár 400A-es leselejtezte gép amit talán lehetne buherálni (100A-100% ív idővel nevetve tudnak, migatronic, cebora)

Az on grid rendszerednél sem kéne lennie áramszünetnek, hacsak nem olyankor van amikor épp nem süt a nap. A kínai inverter vásárlása előtt meg nézelődni kellett volna, mert vannak olyanok amik minden igényt kielégítenek, úgy működnek ahogy leírtam, már ha teszel akkupakkot is mellé.
Jellemzően 80A-es maximum töltőáramot tudnak. Annyi szerintem nem kell, 30-40A elég, azt tartósan tudná a volt cikkemben lévő UKT táp is, egyszerű mint a faék, állítható a feszültsége és az árama is ami töltéshez nem utolsó szempont, főleg lion cellák esetén.
De lehet hogy egyszerűbb lenne ha lenne pluszban 2-3 táblád ami közvetlenül csak akkut töltene.

Van már meglevő ON-grides rendszerem üzemben. Azonban a relatív sűrű áram kimaradás miatt szeretném a ház egyes részeit UPS-ra kötni. Ehhez vásároltam már egy Kínai 5kW-os inverter/töltő minden egyben dolgot azonban pont olyan szerencsém hogy a PV-része nem működik. Csak UPS-ként hajlandó. Egyenlőre nem szívesen adnék ki megint egy zsák pénzt egy vagy jó vagy nem eszközre. Úgyhogy úgy gondoltam úgy fogom meg foltozni hogy az akkumulátort külön fogom tölteni solárról ha szükséges. 6kW panelem van 2 sterlingben . Jelenleg 320 volt az üres járati feszültség. Nem nagyon akarok sokat foglalkozni igazából vele. Mert ha szigorúan veszem elég nekem 1kW-is úgyhogy a hatásfok sem lényeges, csak hogy az akku ne merüljön amíg van nap.


Egy olyan ötletem van hogy 4drb számítógép tápot neveznék ki töltőnek.

Fix terhelés??? Na olyan nincs!!!

Telefon töltő, álló fűtés, szabályozott világítás, kemping zuhany szivattyú, 230V-os inverter laptophoz, villanyborotvához, ...

Szóval marad a jel simítása!!! Megmondom őszintén arra számítottam hogy valaki kapásból tudja mondani hogy pl 1k-s ellenállás, utána 470nF kondi kisimítja annyira a PWM jel miatt hullámokat hogy a mérés 10 bites felbontását már alig befolyásolja. De mindegy, marad a kísérletezés.

Ha már van PIC-em akkor rábízom a számolgatást, mérje az áramot számolja az időt, aztán a végén mondja meg nekem hány amperórát szedtem ki az akkuból, én meg majd megsaccolom hogy mennyi maradhatott még benn! Léteznek ilyen gyári kütyük 60-80 ezer forintért, de annyit nem adok érte!

Ja, nem én csináltam. Így vettem az ingatlant, már egy pár éve. Minden hivatalos. És azóta is gondolkodom, hogy hogy kellene ezt megvalósítani. Az eszköz, amiről beszélsz az inverter és a hálózat közé, az egy ilyen lakatfogó szerű áramváltó. Ami a kimenő áramot méri. Aztán azzal a jellel már bármit lehetne szabályozni. Na, az a bármi hiányzik, amit szabályozzak vele.

Egyáltalán beszéltél a szolgáltatoval? Mert az ugy simán szabálytalan, hogy megy vissza az áram a hálozatba, ha süt a nap. Annak van néhány elemi feltétele, ( pl. hogy a hálozatban van villany,)
Én épp a minap kerültem velük konfliktusba, mert még a Fronius által javasolt ( a gépkönyvben publikált) kapcsolást sem ismerik el, és az általuk kizárolag ajánlott dobozt kellene megvenni ( kb 10x drágábban, mint az abba beépitett cuccok ára).
Neked meg elég nehéz igy tanácsokat adni, ha az invertereidröl alig tudunk valamit. Elsösorban az inverter meg a hálozat közé kellene valamilyen intelligens méröeszköz, ami legalább azt tudná mutatni, hogy egyáltalán mikor küldesz/küldhetsz áramot kifele. Ez az eszköz adna jelet, arra, hogy van áramfelesleged, azaz több belsö fogyasztot (bojler) kapcsolhatsz be.

Nem az inverter ilyen intelligens. Az csak egy olyan egyszerű inverter, mint a többi. A lényeg az Ohmpilot. Fronius: Melegvíz napelemmel

Nekem is sikerült megmérnem vele rögtön a betáp lekapcsolása után a ccfl inverter szekunder ágát. A kondenzátorok okoztak némi meglepetést. De a lényeg nekem az AY-AT típusú van. És ezen van védelem is (SRV05-4), és ez az alkatrész áldozta fel magát, megvédendő a többi alkatrészt meg a teszter hülye használóját. De védelem nem megszakadt, hanem minden ága át ment vezetőbe a föld felé. Ezért nem tudott elindulni még az új AVR sem, miután cserélve lett minden működik tovább. De védelem nélkül is megy a teszter

AY-AT tester

Sziasztok.Megvolt az inditás és egy kevés teszt.Egyenlöre teszi a dolgát.Ami egy kicsit fura hogy a VFB trimmer nemsokat szol bele a kimenetbe,majdnem inkább ugynézem a kijelzön megjelenitett értékre van hatással...(változik a kimeneti fesz,ha tekerem de nemsokat,bár lehet hogy ennek igy is kell lennie...trafo most 220/8volt igy van meg a 220volt a kimeneten)A következö dolog ami érdekel,mert nemigazán tudom leszürni ,hogy ide minek kell detektálni a nullátmenetet?Mivel tud "többet" igy az inverter,mintha nemlenne detektálva?A kicsit jobban hozzáértök segithetnének a kérdés megválaszolásában...
Mégegy dolog.Miként tudom hozzávetölegesen kiszámolni,megsaccolni hogy mekkora teljesitményre mennyi fet kell nekem?Nemakarok 10kw-okat maximum a 3kw.Igen tudom oda trafo is kell,de az adott,csak nemtudom mekkorára kellene méretezni a teljesitményrésszt...IRF3205-el épitettem meg a kapcsolást,jelenleg 4 darab üzemel.Ez akkor összesen jelenleg eltudna kapcsolni 110Ampert,amit a fet maximálisan bir,de számolhatunk mondjuk 80A-al az egy középut?És akor a 3kw-hoz 12volton kellene nagyjábol 250A.Ami aztjelenti hogy kellene nekem 4*4darab irf3205?Személyszerint inkább gondolkodok több kis fetben párhuzamban mint egy két bivajerösben,mert igy jobban eltudna oszlani a teljesitmén és a leadott hö,(de javitsatok ki ha nemjo a hozzáállásom..)

Sziasztok!
Ahogy nézem, ez erősen hasonlít az EG8010 leírás egyik mintakapcsolására (6-6 ábra):
https://www.lz2gl.com/data/power-inverter-3kw/eg8010_datasheet_en.pdf
Ezen viszont az Ifb láb simán le van földelve. Fog ez így (jól működni áram-visszacsatolás nélkül?

Én is éppen egy ilyen invertert készülök gyártani, a PCB már úton van JLC-től. Viszont nem tudom, milyen legyen a trafó. 10s6p Li (alternatívaként 6s2p) akkupackról akarom járatni. Van már egy lemezes trafóm, kb 150 Wattos, 32V szekunderrel és 200/220/240V primerrel. Ezt tervezem használni, de felmerült bennem, hogy egy 30V/230V 160W toroid nem lenne-e jobb választás.
Szerintetetek mi szól az egyik / másik mellett / ellen?
Kösz, üdv!

Ha napelemes rendszerhez kell akkor az inverternek alapból tudnia kell ezt, ráadásul intelligens vezérlés kell az energia elosztásához, amit nem fogsz tudni házilag egyszerűen megoldani. És ha az 5kW-os rendszeredhez való lion akkupakkod van az tetemes összeg, ahhoz képest a 150-250 ezer forintos intelligens hibrid inverter költsége elenyésző.
Ugye, a nem hálózatra táplálós rendszer az úgy van kitalálva, hogy amíg süt a nap addig a napelemek áramát használja, miközben tölti az akkupakkot is, ha nem süt akkor az akkupakk áramát, ha meg már egyik sincs akkor kapcsol át a közüzemi hálózatra, ami ha jól van megtervezve a rendszer akkor nem nagyon történik meg, csak olyan esetekben amikor napokon át nincs napsütés.

A nagyfesz oldali kondi, rendben. De a "puffer" a kisfesz oldali lenne, nálam.

Az inverter ic-hez menő kondit cserélik ki ebben a videoban. Lehet még találsz ebben más okosságot is...