Félre értetek. Az inverter nagyon gyorsan átvált, kapcsoló üzemről, by passra, a baj akkor van, amikor kikapcsolom teljesen az invertert (hogy ne fogyasszon feleslegesen). Mikor az inverter kimenetén megszűnik a feszültség, elenged a mágneskapcsoló amí a ház villamos hálózatát teszi az inverterre. Ezután magától felhúz egy másik mágneskapcsoló, ami a villanyórát összeköti a házzal, vagyis megy minden fizetős árammal.
Bár az engem is érdekelne, hogy bypass üzemmódban mekkora a inverter vesztesége?! Mert ilyenkor elvileg kihídalja a trafót egy relével, de én akkor is hallom a nagyfrekis hangját. Töltés nélkül is. Csak bypass aktív...

Mi az inverter típusa? Nem kellene 1s az átváltáshoz... Néhány inverter doksiját láttam már, de leginkább 10 ms alatt átváltanak. A sajátomat mértem (Powland SPH-3K) hálózatról akkura illetve vissza terhelés nélkül, a csatolt képeken látszik az eredmény. Majd megnézem mit csinál terhelés alatt, most már van rajta nagyobb akku is, napelem is (csak a nap nem süt még eléggé...)

Nos, szép sorban: inverterem egy kínai POW Mr 3.5kw-os. Nekem a célom, hogy a rendszer így működjön, mert szerintem így minimalizálható a "feleslegesen elhasznált" energia:
Az inverter kimenete be van kapcsolva, a veszteség 60-80W! Ha kimenet ki van kapcsolva, csak aksit tölt a napelemből, az olyan 10-15W veszteség. Ezért gondoltam, hogy éjszaka mindent kikapcsolok egy arduinoval, és egy mágneskapcsoló áthúz a mvm hálózatra. Reggel, mikor élednek a napelemek, arduino előszőr az aksik töltését indítja, majd mikor már van energia a napelemekben rendesen, elindítja az inverter kimenetét, ami a lakást átváltja az inverterre. Napközben az inverter SUB üzemmódban tölti az aksit, mikor a napelem "kifogy", arduino átrakja invertert SBU módba, kihasználjuk az aksi tartalmát 50%-ig, majd arduino lekapcsolja ismét az invertert, és kezdődik előről az egész. Szerintem így lehet a legkevesebb energiát feleslegesen nem szétszórni. Tudom, van az inverternek bypass funkciója, de akkor is többet eszik úgy, mint egy mágneskapcsoló. Azt elfelejtettem mondani, hogy SBU mód kevés napelem termelésnél, nekem nem jó, mert folyamatosan napközben az aksit terheli, így az csak lemerülten tartaná. Nekem így télen azért jobb a SUB üzem, mert akkor csak tölti az aksit, MVM hálózatról pótol. Nyáron, mikor jobb lesz a hozam, és bírja a hálózatot, és az aksit egyszerre, akkor SBU üzem marad.

Sziasztok! Nem tudom, kérdésemnek ez-e a jó hely... Igaz kapcsolódik a napelemekhez. Szóval a kérdésem: Adott egy sziget üzemű napelem rendszer, egy hibrid inverterrel. A működése, ha van termelt energia (aksi, napelem, hálozat rásegítéssel), akkor az inverter betáplálja a házat. Este, mikor elfogy a szufla mindenhonnan, egy ATS visszavált a MVM hálózatra. Reggel, mikor ismét indul az "ingyen" energia visszavált az inverterre. A baj a váltásoknál van. A váltás ideje kb. 1s. Ez elég arra, hogy a modemem, a switchem, és egy Acces pointom,ja és egy nasom, eldobjon mindent, és kell vagy 15 perc mire mindenki visszatalál. Elöször arra gondoltam, hogy mindegyik dc ágába rakok egy-egy ats modult, egy pár 18650-es cellával. Utána egyembe jutott, hogy arra a 1s nem kelene ilyen, hanem csak egy pár nagyobb kapacitású elkó, hozzá valamilyen töltés szabályzó, ami bekapcsolásnál visszafogja a töltő áramot. Akár egy ellenállás is elég, de az mekkora legyen? Kinek milyen ötlete lenne? Köszönöm, hogy elolvastad.

dc step-up
Az egyik lehetőség hálózatra táplálás esetén az inverter 2. sztringére az akkumulátorok visszatáplálására.
Minden hatékonyság kérdése, minden más alternatíva is.

A HVDC ennél sokkal komolyabb dolgot takar. A lényege, hogy nagyfeszültségen, ráadásul egyenfeszültségen történik nagy távolságon, hálózatok összekötése. Tulajdonképpen tirisztoros, inverter üzembe vezérelt egyeniránytókból áll, vagy inverterekől, meg egyenirányítókból. Lényege, hogy sokkal nagyobb feszültségen megy ( mondjuk 1 MV ) és a DC miatt nincs a kábelnek sugárzási vesztesége. Van néhány ilyen a világban.

De szerintem, ezt te is ismered.

inverter típusa??

Két sztringes hálózati inverter egyik sztringére napelem mezőt, másik sztringre DC 360V/xA kimenetű step-up konvertert (C4700D - Schaefer Euro sorozatú DC/DC konverter) kapcsolva folyamatos lehet az inverter működése?

Na megvana döntés. Ahogy a régi vicc szól B, BB, BBB Jön a kínai inverter.

A helyedben két lehetőség közül választanék, és nem várnék a magyar bürokráciára.
Első. Keresnék az eu-n belül olyan céget, ahol van lista ezekről az inverterekről is, mert onnantól hogy azt egy eu-s cég bevizsgálta és kimondta róla hogy forgalmazható, azt a magyar hatóságoknak is el kell(ene) fogadniuk. Kizártnak tartom, hogy ne lenne az eu-n belül ilyen, mivel biztosan sokan használhatnak ilyen invertert ami valahol itt is be lett vizsgálva.

Másik opció. Nem foglalkoznék az egésszel, hanem simán megrendelném kínából az invertert és felszerelném. Ugye, onnantól az invertered fogja ellátni a lakás energiaszükségletét, tehát olyan eset, hogy az inverter kimenetén nincs feszültség kizárólag két esetben állhat elő, az egyik ha lekapcsolod, a másik ha meghibásodik.
Vennék egy DC relét az inverter elé, ezekről itt olvashatsz: Omron, vagy itt: Littelfuse. Linkelek egy adatlapot is.
Na ez a relé szolgálná a védelmet. Vagy azt kellene egy elektronikával figyeltetni hogy elindul-e a DC nagyfesz vissza a hálózat felé és akkor kapcsolna le, de ennél is egyszerűbb lenne egy nyáktrafóval meg egy komparátorral (ahogy a szünetmentesekben is van) szimplán csak azt figyelni, hogy az inverter kimenetén megvan-e az AC 230V. Mert ha nincs, akkor az ugye meghibásodás, és akkor bont előtte a relé. Ezek kimondottan ilyen és hasonló célokra fejlesztett relék, speciális gázzal vannak töltve és mágneses ívoltó kamrájuk van, akár 1000V DC-t is képesek megszakítani. És akkor 1000% hogy soha nem juthat vissza delej a hálózat felé semmilyen esetben sem.
Egyébként pedig, az oszlopon a bácsinak előírás úgy dolgoznia, hogy előtte a drótokat összezárja majd földeli, mint a képen. Bár esetünkben ezzel nem sokra ment volna, mert a primert földelte le, miközben le volt bontva róla a trafó mert primer biztosítót cserélt rajta porcelánostól. Na de, a hibás inverter feszültsége az meg pont a trafó felől jött volna... Hozzáteszem, a DC-t nem viszi át a trafó, AC meg egy meghibásodott inverterből sosem jön.

Kicsit sem alaptalan de erről is volt már szó. Ugyanis, pont hogy nem az üzemszerű működésről van szó, hanem arról, amikor előáll egy olyan eset, hogy az inverter nyomtatott áramköréből egy nagy szénkupac lesz, amire a napelemek ugyanúgy rá vannak kapcsolva. Ki, vagy mi garantálja, hogy a több száz V DC ilyenkor nem megy át rajta a bejövő hálózat felé? Csak egy olyan cég garantálhatja, aki az adott invertert az ilyen esetekre (is) bevizsgálta, szándékosan tönkretett belőle néhányat különféle módokon, majd erről egy jegyzőkönyvet állított ki. Na ilyet keres a kolléga csak nem talál.

Szerintem alaptalan a félelmed, ha megnézed a blokk vázlatát egy ilyen inverternek, csak akkor tudna visszatáplálni a hálózatra, ha a bypass relé behúz, vagy összesül, közben áramszünet van, így az inverter kimenete kikerülhet a bemenetre, ami akkora terhelést jelentene az inverternek, hogy azonnal letilt, de ha a védelmi áramkör is meghibásodik, akkor elpukkan benne valami.

A visszatápláló inverterek mind kötelesek lekapcsolni, ha elmegy az áram. A kitáplálásra is képes hibrid inverter kifelé letilt, befelé táplál. Ennek a gyártója garanciát vállal erre a működési formára.
A szigetüzemű inverter nem képes a hálózatra kifelé feszültséget adni.
Egyrészt az inverternek van beépített védelme, de ha többfelé szétosztod, ugyanúgy kell biztosítani az eszközöket, mintha külső hálózatról táplálnád.
Ha nem hiszel senkinek, bármit ír, akkor hogyan hiszed el azt, amit a papírra pecsételnek?

Amit írtál abból az következik hogy te a helyszínen vagy fent az oszlopon vagy ellenőrként. Lenne is egy kérdésem hozzád. Olyankor mi van hogy elvileg nem kellene kifelé áramnak menni de mégis van. A tulajdonos mire számolhat azon kívül hogy a műszaki hibát orvosolnia kell.

Atis akkor miért kapcsolnak le az inverterek java ha elmegy a hálózat? Mindig erre hivatkoztak hogy a szerelőt ne verje agyon a villany. Jó tudom van belső munkálatok is de azért na az inverter után is ildomos beszerelni a megfelelő védelmet(biztosítékok) .

Fogalomzavarban vagy. Az adatlapján ott van, hogy szigetüzemű inverter. Az pedig nem képes hálózatra kitáplálni.

Hááát, igen.
Napeleme válogatja, de szinte mindegyik üresjárásban nagyobb 40V-nál egy kicsivel, én nem kockáztattam a sorba kötéssel. Most a 4 darab napelem párhuzamosan van közösítve diódákkal (mert a táblákon semmilyen dióda nincs). A diódák miatt egy tábla árnyékolása nem tudja lehúzni a többit.
Az SPH-3K nem annyira illeszkedik a napelem tábláimhoz az áram miatt sem. Max. 50A-t tud napelem oldalról fogadni. A táblák kicsivel 10A fölött tudnak (315-325W-osak), ezért lényegében 4 darab mehet rá. Nem tudom mit csinálna 50A-nél pár amperral nagyobb napelem árammal, de inkább nem próbálom ki.
Az SPH-3K egy PWM-es olcsó inverter, ennyit tud. Nagyobb feszültség- és áramtartományú, MPPT-s inverterrel jobban lehetne sakkozni, de azok meg drágábbak.

Igen olvastam és tudom hogy easun inverter. pmw szabályzása. Aksi nélkül nem üzemel hálózatra rásegitsées jelleggel. Nem veszi át a hálózatról a terhelést.
Na amit én nézek isolar sml ii 5,5kw 48v
Nem tölt vissza, mppt a panelja. aksi nélkül is üzemel csupán napelemmel. Ha van hálózat és napelem is akkor rásegít aksi nélkül is. Majdnem minden igényemet kielégít.

Egy apró de fontos nincs meg. CE jelölés ami engem véd hogy sosem megy ki a hálózatra áram ha meghibásodik mert tesztelve volt. CE jelölés ráragasztva nem érdekel leinformálható kell!

A bal oldalon a körben a hullám, az a hálózat. Nem én rajzoltam, ez van a kijelzőn. Amikor valami nincs, akkor az nem látszik. Az előbbi képen a kijelzőn látható összes szimbólum látszik egyszerre.
Például a jelenlegi állapot az, hogy napelem nem ad feszültséget (nem látszik a szimbóluma), hálózat van (az tartja a látott feszültségen az akkut), az inverter pedig nincs bekapcsolva.
Mostanában napi 0,5-1 kWh sugárzott energiám lenne (a napkollektorom méri), az abból kinyerhető 0,1-0,2 kilowattórányi energia miatt nincs értelme zúgatni a ventillátorait. A rendszeren most csak a napkollektor 24V-os keringető szivattyúja van (ha hajlandó éppen termelni), pár router, meg 24V-os (szükség)világítások. Ha majd több napsütés lesz, vissza lesznek téve a hűtők erre a rendszerre.

Nem is a szolgáltató a bajom. A CE jelzés na az legyen meg hogy forgalomba hozható európán belül és megfelel a helyi rendeleteknek is. Na ebbe szokott belekötni a biztosító. Sőt ha ne agy isten kimegy a feszko az órán kívülre és meghal egy villanyszerelő nehogy már engem vigyenek el a börtönbe mert olyan eszközt raktam fel a hálózatra ami nem volt bevizsgáltatva és engedélyezve magyaroszágon belül. Az off gird hibrid inverter meg igencsak kapcsolatban van a hálózattal.

Összerakok egy kiszámolót és várom a véleményeket. Nem érzem ördögtől valónak, a hálózatból történő vételezést ha arra szükség van (téli időszak). Havi szaldó esetén az akkukat tök fölöslegesnek érzem, napi szaldó esetén esetleg nem ....Viszont a veszteségekről senki nem beszélt...rendben mindegyik inverter 9x% hatásfokú, de azért rendszer szinten összejön több is, ami különböző rendszerek (hibrid, visszatáplálós, off grid) esetén különböző. Vagy rosszul gondolom?

Úgy látszik hiába magyarázom, nem érted, hogyan működik ez a fajta hibrid inverter.
A csatolt képen a saját (SPH-3K) inverterem blokkvázlata. Csak a nyilak irányába tud menni energia. Bypass esetén relék kapcsolják a fogyasztókat a hálózatra, ilyenkor az inverter kimenete nem tud a fogyasztókra kapcsolódni, és persze a hálózatra sem.
A hibrid inverternek sokkal több üzemmódja van, mint egy szünetmentesnek. Nem alapállapot egyik sem, úgy mint egy szünetmentesnek, hanem bármelyik beállítható.
Több prioritást lehet megadni a töltésre és a fogyasztók táplálására is. Van olyan is, hogy elsősorban napelemről mennek a fogyasztók, de ha az kevés, akkor hozzátáplál az akkuból is, amíg annak feszültsége nem csökken egy bizonyos feszültség alá. De ha nagyobb a terhelés, mint amit a napelem meg az akku elbír, akkor vált bypassra.
De van olyan üzemmód is, amelyik esetén a hálózatnak van prioritása, és csak akkor kapcsol napelemre és (vagy) akkura, ha nincs hálózat (mint egy pc-s szünetmentes). És még lehetne folytatni, és paraméterezni az akkuk fajtáit, feszültséghatárokat stb.

Csak gondold meg, hogyan müködik a napelem. Annak a kimenete rendszerint relé stb nélkül van a hálozathoz kötve, egy másik kemenete meg az akkut tölti. Azaz amennyiben a napelemböl jön elég energia valahogyan hozzáadja a hálozatbol jövöhöz, és csökkenti a hálozatbol vett energiát. Persze ez primitiv esetben több konfliktust is okozhat a külsö hálozatban, ezért kell ilyen üzemhez engedély.

Egy másik relé meg leesik, ha megszünik a külsö hálozat, és a belsö hálozat egy részét vagy az egészet átkapcsolja az akkubol jövö energiára ( ahhoz nem ritkán egy másik inverter kell, vagy ez a fö inverterben van).
A szünetmentes táp meg csak akkor kapcsolodik a belsö hálozathoz, amikor a külsö megszünik és galvanikusan leválasztodik, azaz egyszerre a két energiaforrás nincs galvanikus kapcsolatban ( ha leszá,itjuk az akkutöltöt). Azaz az akkutöltést megoldhatod a napelemböl, de egyszerre nem használhatod a napelemet a lakás ( belsö hálozat) támogatására.

A hálózatra csatlakozás szempontjából pont ugyanaz.
Bármelyik pc invertert ki lehet egészíteni egy napelemes akkutöltővel, ami ugyanúgy töltené az akkuját, mint a hálózat. Na ugyanezt meg lehet kapni 1-3-5 kW-os változatban készen, ezt (is) nevezik hibrid inverternek. Ez sem tud energiát adni a hálózatba, mint ahogy egy akkutöltőre kapcsolt akku sem hoz létre a töltő hálózati csatlakozóján 230V-ot. Az ilyen fajta hibrid inverter egy akkutöltő áramkörrel kapcsolódik a hálózatra, illetve bypass üzemben a fogyasztókat kapcsolja egy relén keresztül a hálózatra, pont mint egy szünetmentes.

Még mindig nem értem, mire akarsz kilyukadni. 9,5 éve raktam fel a saját 3 kW-os rendszeremet. 8 év alatt megtérült. Időközben volt egy elég hosszú időszak, amikor sokkal olcsóbban lehetett napelemet és invertert kapni, mint amiért én vettem, vagy amennyibe most kerül. Rövid idő alatt összesen 5 rendszert raktam fel. Tervezés, engedélyeztetés kb. 1 hónap alatt lefutott. Készrejelentés után átlagban 1 héttel óracsere és mehet. Közben híre-hamva nem volt a támogatásnak. Tulajdonképpen már mind megtérült, pedig volt, amit közben 1-ről 3 fázisra, 3-ról 6 kW-ra bővítettünk.
Bármiféle támogatás az érintett termékek jelentős drágulását hozza, miközben sokminden elfajul. Ne arra hisztériára alapozz, ami most van. Majd ha normalizálódik a rendszer, akkor lehet újra elfogadható tempóban és áron szerelni.

Évente számlázom a szolgáltatónak a többlettermelésemet. Akinek nem jelentős a többlet, nem is foglalkozik vele. Egyik utcabelinek a havi 30 000.-Ft-os számlájából ~20-at váltott ki a 6 kW-os rendszer. Még most is belefér a rezsicsökkentett keretbe.
A visszatáplálós inverterek ,kivéve a hibrideket, mind csak akkor képesek termelni, ha van hálózat. Ennek fejében nem kell akku és sokkal olcsóbb.
Minket már nem érdekel a szaldó változása.
Ha jó invertert választott valaki, bővíteni könnyen lehet újabb terv, engedély nélkül. Túlnapelemezésnek hívják. Az inverter műszaki paramétereit nem szabad átlépni, közben vannak olyan inverterek, amire a gyártó megenged 200% napelemet. Költség csupán a napelem és szerelvényei. Ennek előnye ráadásul, hogy bár az inverter által leadott teljesítmény nem nő, de a termelés egyenletesebb és hosszabb idejű lesz.

Netto 5.11ft amiért átveszik(szolgáltató függő) jelenleg az áramot. x kw felet még szja is levonásra kerül. Persze ez lehet azóta változott valamelyik éjszaka. Ha azt hozzávesszük hogy havi elszámolás lesz és éve szinten legalább 4-6 hónapban rászorulok villamos hálózatra tényleg feleslegesnek látom azt hogy visszatáplálós rendszerem legyen. Esetleg csak úgy ha biztos nyerek a pályázaton és rövid időn belül meg is kapom a pénzt rá. Nem úgy mint az idei pályázati pénz sem érkezett meg sőt még rengeteg tavalyi is bent van.
Jelenleg a nem visszatáplálós elég sok előny élvez.
Szettben lehet venni a konzolt hozzá.
Kevesebb napelem kell mert feleslegesen úgy sem termelünk. Azaz olcsóbb.
Nem kell engedélyeztetni ha off gird invertert tetetsz fel csak be kell jelenteni. kevesebb papírmunka.
A hálózatra kötést és elektromos szerelést E.szaki kell hogy végezze.
Ha jófajta invetert választ az ember akár aksi és hálózat nélkül is vígan nézi a vasárnapi misét délben a tévében és eszi az elektromos sütőben készült sült húst.
A munka javát akár saját maga is meg tudja csinálni. Bár ehez tetőre kell menni. Bár egy öreg cserép átforgatás keretében fel is lehet szerelni a tartó konzolokat a helyére.
Amíg a visszatáplálós ott már kicsit elereszti az ember a gyeplőt. Többnyire nem lehet bővíteni utólag. Havonta ugyanúgy vár a számla. Sok inveter nem üzemel hálózati áram nélkül. Drága és nehéz ügyintézés. Cserébe nem kell szenvedni a szereléssel, de a tetőt meg kell csináltatni ha régi. Fajlagosan drágább. Éves szaldó megszűnés. Drága aksi csomag sokszor inverter cserével.


Extra fogyasztó kiépítések: Na ez mindenhol kellhet. pl hűtő/klíma
vegyes tüzelésű kazán mellé elektromos rásegítésű puffertartály. időzítők szabályzók hogy egyes fogyasztók mikor kapcsoljanak be. stb.

Szerintem az akkus tárolásra csak rábeszélik az embereket. A tesóméknál is meg akarták magyarázni az milyen jó. Illetve talán a támogatott pályázatoknál előírás a hibrid inverter. Erre azért számításokat kellene végezni, havi szaldó esetén némi akkus támogatással hogyan alakulna a számla. Valamennyit biztosan jelent, mert a fogyasztás jellemzően akkor jelentkezik, amikor nem süt a nap. Az akkuk szerintem is a a szolgáltatónak a leghasznosabbak, ha véletlenül még a távvezérelhetőséget is előírják. Így a hálózati csúcsokat tüntetné el, a felhasználók költségén.....

Ha jól értem a hibrid inverter akku része különbözik a visszatáplálóstól, nomeg a szoftver.
Egy szünetmentes táp töltés módja szintén használ hálózati és inverteres energiát, nem 100%-ban csökken a kitáplálás vesztesége.

Az inverter DC bemenete nagyfeszültségű. 200-700 V-os is akár. Ha az inverter transzformátor nélküli, akkor a DC kapcsokon is ott les a fázis. Sokkal olcsóbb akkutöltésre feltenni egy táblát, akár használtat is. 30-40 V, ami könnyen illeszthető akkumulátorhoz. Akár házilag is. De vannak a napelem teljesítményét gazdaságosan kihasználó MPPT töltők is, nem túl drágán.

Fűtés gázalapú, pont jól belefér melegvízzel együtt a plafonba, a vegyestüzelést az ÁFA megölte, van klíma, ami nem teljeskörű megoldás, áramszünetre, egyébre a szigetelés a végső megoldás.
Van kisteljesítményű szünetmentes a gáz/vegyes kazánhoz.
Egy DC töltő csak külön csatlakoztatható a napelemekhez, vagy párhuzamosan az inverter DC bemenetével?

Az inverter csere után az új invertert engedélyeztetni kellene, + csak 2,5 kW-os lehet, amúgy a régi kinek kellene, még bukóval is...
Egyenlőre a nagyobb helyben fogyasztás a cél.