Értem. Ezen kívül miket kell szem előtt tartani az inverter vásárlásnál?

ZTECH 12V-os Pb.akkuhoz 230V-os invertert keresek

ZTECH 12V-os Pb. akkuhoz (6-DZM-12) inverter keresek,amely 230V-os váltakozó feszültséget ad. Áramszünet esetén használnám laptophoz,okos telefonhoz. Létezik-e esetleg gyári készülék,hol keressem? Köszönöm.

Erre a célra van kifejezetten bojler inverter (water heater inverter) vagy néha direkt inverterként is emlegetik. Pl. Volt Polska Green Boost 3000W.
A DC nem csak kapcsolási ívek, hanem szivárgó áram korrózió szempontjából sem ideális direktben.

Garázs sziget

A garázsomban szeretnék építeni egy napelemes rendszert, ami a nyári hónapokban el tudja látni a garázsban található eszközöket és a medencéhez tartozó berendezéseket.
Első körben ezt néztem ki. Ehhez választanék napelemeket és akkumulátor szettet.
Ebben az árban jó választás ez az inverter?
Milyen napelemeket érdemes venni?
Milyen akkumulátorokat nézzek?
Válaszokat előre köszönöm.

Üdv!

Kipróbáltam a PC táp trafóval és 2V feszültséget tudtam elérni.
Az inverter trafóval 110V-t de azt is 3sec alatt érte el. Tehát nem túl nagy teljesítményű.
kapcs.táp. ferrit vasmagokból van, csak a szétszedésükkel van problémám. Találtam egy sortrafó magot amiről itt egy kép. A kerek rész átmérője 14.5mm. A kérdésem az lenne hogy ezzel is meglehet csinálni az invertert? Mondjuk 5+5 menet a primer, és 60menet lenne a szekunder.
A primer 2.0-2.5mm2 sodort huzal, a szekunder meg 0.5mm.

Ez működő képes lehet?

Szia ezek az inverter tekercsek vannak hozzá ha érdekel átalakítás miatt maradtak ki.

Csak nyugodtan. Valószínűleg nincs két ugyanolyan, okozhat meglepetést a drága inverter is beüzemeléskor. Most jártunk úgy, hogy a motorvédő kismegszakítóval nem lehetett elindítani a motort, mint kiderült annak a gyorskioldója 7-8x áramnál kezdődik. Csak hagyományos motorvédővel mert, mert azé 14x körüli. Kompresszor indításhoz még nagyobb nyomaték kell.

Esetleg Peltier termoelemes hűtőtáska vagy minihűtő van még.

Nem láttam még abszorpciós hűtőt, hát nem olcsó. Az első találat 110W és 1,9kWh/nap fogyasztású. Ez nem jelent sok jót.

Egy ilyen rendszer sokkal jobban függ a használati szokásoktól, az meg folyamatosan változik, a korlátait könnyű kinőni. Napelemből nem árt a több, mert ha például nappal, feltöltött akkuknál mennek a szivattyúk, akkor közvetlenül tudja fedezni a fogyasztást és az akku sem amortizálódik olyan mértékben. Ha viszont a megbízhatóság és az számít, hogy ugyanúgy működjön minden ha két napig borús az idő és esik, akkor meg az akkut kell sokszorosára növelni.

Az abszorpciós hűtőről mindig a Moszkító-part c. film jut eszembe (Harrison Ford)

Miért vennél 1kW-os invertert, ha nem használod ki? Egy esetben lehet szükséges, ha kompresszoros vagy motorikus fogyasztót hajt. Ezeknek 6-10-szeres indítási árama van. Egy jó minőségű inverter pár másodpercig tud 2-2,5x teljesítményt, ezzel együtt is például egy 150W-os nagy hűtőhöz legalább 800-1000VA-es tiszta szinuszos invertert vennék.

Egyébként kapható 250/375/500/800/1200VA-es. Ha mégis leterheled az 1000W-ost 12V-on az már közel 100A. Esetleg védekezhetsz ellene egy sokkal kisebb biztosítással például a kimeneten max 2A-es kismegszakítóval vagy a DC körben 16-20A körülivel.
Ha nagyobb teljesítményt használsz inverterről, mint közvetlenül 12V-ról, akkor érdemes lehet 24V-os rendszert építeni és a kis dolgokat DCDC konverterrel ellátni.

Persze pár száz wattig bőven elég a 12V-os rendszer is, itt inkább az a kérdés, hogy a napi energiaigényt megtermeld és bele is tudd tölteni. Ezért írtam példát, nem kell sok hozzá hogy mégis több száz wattnyi napelemet igényeljen a kiszámítható működés. Ráadásul a termelt energia csak márciustól szeptemberig igaz, októberben ennek 70%-a, novemberben már csak 35%. Igaz a nyáron meg jelentősen több.

Szia!
ilyen esetben kell egy dc-dc konverter 24-12 V ra.

De PWM tipusu töltés vezérlőben is van ilyen, ami egyből tudja ezt.(bár húzós árban )
Akku;
Legcélszerűbb a 7-10S tipusu Li akkuk közötti lenne .
+DC-Dc konverter 12V 75-100Ah savas akkuval.
Az inverter ? célszerűbb lenne 24-36V -s

De ehelyett ;
Egy Solár Power Station , minden készen van -akkuval , csak a napelemet kell hozzá csatlakoztatni . 12V (néha 24V is ) 230V is + USB ből x db csazlakozás van rajta.
+Ezenfelül tölthető 12-30V Dc vagy 230V ról is .

Az akku maga bekorlátozza hogy mekkora teljesítményű napelemet van értelme felszerelni. PWM-nél és MPPT-nél is ami rá van írva, az a maximális töltőáram. Jó lenne maximum 0,1C töltőáramnál maradni (0,1x110AH=11A), de egyes jobbfajta GEL és AGM akkuk megengedik a 0,2-0,25C töltést (0,2x110Ah=22A). De maradjunk a 11, max 15A-nál, az 14V-on 154-210W.
> Ha párhuzamosítasz még egy akkut, akkor kétszer akkora árammal tölthetsz, de nagyobb áramú töltésvezérlő kell.
> Ha viszont növeled a rendszerfeszt 24V-ra, akkor a töltőáram maximuma marad ennyi, de a kétszeres feszültség miatt kétszeres napelemes teljesítményt alkalmazhatsz. A legtöbb töltésvezérlő egyszerre tudja a 12/24V-os módot.

Az akku védelme miatt ilyen akkuhoz ennyi napelemet tennék fel.
Amennyiben visszakorlátozható a töltésvezérlőn a töltőáram, akkor van értelme még nagyobb teljesítményt feltenni. A csúcsot nem fogja kihasználni, de ha borús idő van és csak 5%-on megy, akkor az az 5% egy 200W-os napelem termeléséhez képest négyszer több 800W napelemnél és később módosíthatod a rendszert.

Gondolom a legolcsóbb PWM töltésvezérlőket találtad meg. A szigetüzemű napelemek úgy vannak összeállítva, hogy kimondottan 12V-os vagy 24V-os rendszerfeszültségre valók és a maximális feszültségük előbbi esetben 18-20V körüli. Ez gond nélkül használható PWM töltésvezérlővel is 10-től 200W-ig. Ami 400W körüli panelt néztél annál viszont nincs a szigetüzemű rendszerre hangolva a kimeneti feszültség ami kb. 35-45V körül lesz.
PWM töltésvezérlőnél pedig be vagy korlátozva, hogy ha 12V-os akkura teszed, akkor a max bemenő napelem fesz 28V, 24V-os akkunál pedig 55V, vagyis egy nem szigetüzemű modult a legtöbb esetben nem tudsz PWM töltésvezérlővel (ki milyet gyárt...) 12V rendszerhez használni, vagy MPPT-t kell használnod vagy növelned kell a rendszerfeszt.

De most abból indultam ki, hogy mit lehet az akku köré építeni. Igazából azzal kell kezdeni, hogy összeírod a fogyasztókat és meghatározol egy napi energiamennyiséget:
LED világítás, 20W/12V, napi 7 óra = napi 140Wh
Szivattyúk, 50W/12V, napi 1 óra = 50Wh
230VAC inverter üresjárat, 10W/12V, napi 24óra = 168Wh
Mivel ezek közvetlenül vannak ellátva, ezért energiaátalakítási hatásfok nincs.

TV, 25W/230V, napi 3 óra = napi 75Wh
Minihűtő, 75W/230VAC, 24h/0,1 szorzó = 180Wh
Ezekhez inverter kell, aminél simán lehet számolni 0,75-ös vagy rosszabb hatásfokkal, vagyis ez legalább 255/0,75=340Wh lesz az akkuból.

Vegyük a legrosszabb esetet, hogy a fogyasztást nem fedezi egyből napelem termelés, azt el kell tárolni és "éjjel" kivenni az akkuból. A kémiai folyamatban energia veszik el, ez egy jobb ólomakkunál kb. 80%. Eddig a napi felhasznált energia 530Wh (az inverter üresjárásit nem számoltam bele, mert azt kézi kapcsolóra teszed). Az akkuba beletöltött energia így: 530Wh/0,8=663Wh/nap.

Az MPPT töltésvezérlő hatásfoka 0,9, vagyis ennyivel többre kell méretezni a napelemet: 663Wh/0,9=737Wh/nap.

Az egészre még legalább egy 1,2-1,5-ös biztonsági szorzó: 737Whx1,5=1105Wh.

A napelem 100W-ként kb. napi 300Wh-át termel, amiből lejönnek a fenti jókora rendszerveszteségek, töltésvezérlő hatásfoka, akku hatékonysága, standby fogyasztás (pl. inverter), inverter átalakítási hatásfoka. Vagyis 1105Wh/300Wh=3,68x100Wp= minimum 370Wp napelemes teljesítmény szükséges a fentiekhez. Ehhez előirányozhatsz egy 410W körüli modult.

Ebből kétféle módon kell ellenőrizni az akkut:
1. Amiről már írtam a töltőáramhoz illesztés, ez kb. 31A, ami 0,1C-nél 310Ah/12V.

2. Áthidalási idő és kisütési mélység.
Az akkuból napi 530Wh-át használsz el. Legyen az áthidalási idő 1 nap (teljes napsütés nélkül). Az ólmos élettartama nagyban függ attól, hogy a teljes kapacitásából te mennyi veszel ki maximum egy kisütési ciklus alatt. 50%-nál többel semmiképpen sem érdemes számolni, de jelentősen hosszabb élettartamú lesz, ha ez csak 30-40%. 50% esetén a névleges kapacitás 2x530Wh lesz, ami 1060Wh. Egy darab 12V-os akkunál ez: 1060Wh/12V=88Ah, vagyis a választott 110Ah-ás akku még meg is felelne egy napos áthidaláshoz a fenti fogyasztókkal, de az első pont miatt a töltőáram meghaladja a megengedett értéket, ezért ajánlott nagyobb kapacitás beépítése, a rendszerfesz növelése, vagy ólmos helyett lítium használata, több szempontból is:
- A lítiumos töltési hatékonysága magasabb (95% körül), vagyis kevesebb napi megtermelt energia, ezzel kisebb napelem szükséges a rendszerhez.
- Nagyobb kisütési mélység engedhető meg pl. 70-80%, vagyis ugyanehhez az áthidaláshoz és fogyasztáshoz kisebb kapacitású akku elegendő.
- Lényegesen nagyobb a ciklusállóssága, ezzel az élettartama
- Nagyobb áramokat bír, tehát kisebb kapacitás elegendő ugyanakkora töltőáramhoz.

Ezek az előnyök megérhetnek 4x árat...

Röviden: talán. Konkrétumok nélkül mit lehetne rá mondani?

Én is kimaxolnám a napelemet, tekintve hogy helyed később sem lesz több. A töltőáramot egyszerűbb visszakorlátozni ha tudja a töltő.
Milyen akkut használnál? Az ólmost nagyon maximum 0,2C-vel lehet tölteni. Két napelem leadhat közel 820W-ot, ami 14V-os töltőfeszültségen 58A. Ehhez illene 290Ah kapacitás. A fekvő helyzet miatt ritkan fognak STC teljesítménnyel menni, ha az áram is korlátozva van akkor mondjuk 2/3 teljesítményen 520W/39A/195Ah.
A LiFePo akku kibírja a 2C töltést is, de 0,5C ajánlott az kb 78Ah. Mondjuk 2db 50Ah 24V-os rendszerben. A folyamatos terhelés elvinné az áram egy részét, de ezzel alapesetben nem számolnék. Ez a napelem teljesítmény teljes kihasználása és az akku biztonságos töltése.

Aztán meghatározhatod az akkukapacitást abból is, hogy mennyi legyen a minimális autonóm/ áthidalási üzem. Fogyasztók listája teljesítménnyel, napi működési idők, feszátalakító hatasfoka ha lesz és a tervezett autonóm működés napokban. Ha ez többre jön ki, kint a fentiek, akkor egyszerű dolgod lesz.

Rendszerfesz mi legyen? 12V vagy kisebb áramokkal és nagyobb feszültséggel dolgoznál? 12V-os fogyasztókhoz meg használsz DCDC konvertert? 230Vac inverter lesz, ha igen mekkora csúcsteljesítményre?

A nagyteljesítményű modulokat nem éppen szigetüzemhez tervezték, persze megfelelő töltésvezérlővel alkalmazható. Én korszerűbb MPPT- t néznék.
Talán egy MPPT 100/30-al elketyeg 24V- os rendszerben és soros napelemmel vagy egy 100/50 12V-hoz.

Szia! Egy kis összefoglaló az inverter IC-k védelmének kiiktatásához: Bővebben: Link.

Az inverter vezérlő IC rendelkezik egy védelem bemenettel, ami becsapható addig míg megállapítod milyen a kép, nem csíkos-e, megéri megjavítani mert még jó a kijelző stb. Ekkor nem kapcsolja le a csöveket semmi, de mivel nem üzemszerű az állapot, értelem szerint rövid ideig alkalmazható, mert károsodhatnak egyéb alkatrészek. Az, hogy kismillió vezérlő IC közül ebben melyik van, az rajzról és melyik lába a védelem továbbá mit szeret a védelem lábra kapni az IC, az adatlapjáról kiderül.
Csövet szerintem, ha kapsz is bele, nem lesz olcsó. Érdemes átalakítani LED világításra.

Mielőtt azt mondod, hogy ilyet biztos nem lehet venni:
Victron Blue Smart IP65 Charger

Még telefóniázni is tud bluetoothon , pár értéket át lehet állítani. Sőt ez tud fix kimeneti feszültséget tápegység üzemmódban. Egy jobb töltő ha nem is konfigurálható, van rajta általában 2 áramfokozat. Biztos hogy volt régebben nem smart, azaz bluetooth nélküli változata, de manapság az már nem menő. Nem a lidli és teszkó körfűrész mellett kell keresni...

Úgy 5 éve vettem a Bosch-t 13 körül (0,8/3,5A-es), most 25-30 ezer körül kapni. Ehhez képest már ez a hét fázisú adaptív töltő sem sokkal drágább. Kérdés, hogy tényleg szükséges-e, nekem jelenleg nem, mert csak 3-4 havonta egy éjszakára rárakom a kocsira a biztonság kedvéért, de ha most kellene töltő lehet hogy kedvet kapnék egy ilyenhez.
Ha meg van valamilyen mini UPS rendszered, DC rendszerhez lakókocsiban vagy különálló inverterrel pl. szivattyúhoz, akkor egy ilyen rajta lehet éjjel-nappal, nem feltétlenül kell kombinált inverter-töltő hozzá.

Az átlagembernek bőven elég az áram és feszültségkorlát, amivel nem tud balesetet okozni és így is beletölthető az akkuba a 98-100% kitartástól függően. Nemrég volt itt egy gyári töltő, amiben az áramkorlát egy ellenállás, a töltőfesz meg a trafó egyenirányított 17VDC-je. Ha még ez sem megy, akkor minek akarunk tökéletes töltési procedúrát? Ezeket a pontokat napelemes rendszer töltéséből vettem, ahol több százezres-milliós akkucsomag van napi használatban és üzemel évekig. Nyilván a töltöttséget lehetne folyamatosan számítani is, bár nem tudom mennyi értelme van ha papíron beletöltöttük a névleges energiát, de a töltőáram még mindig 50%-on van. Akkor álljon ki hibára az anomália miatt, vagy folytassa a töltést emberi hibát feltételezve (rossz kapacitás lett beállitva)? Különben is a savkoncentráció mérés nem átlag tevékenység, én úgy tudom, hogy autóakkunál elég desztvizet utántölteni és nem kell hozzá kénsav alapesetben, komolyabb akkuhoz (100-1000Ah) meg megvan a használónak a minimális szaktudása a kezeléshez és karbantartáshoz. Zselés és AGM akkukhoz meg hozzá sem kell nyúlni, ezekből van a legtöbb.

Valószínűleg nem mérnek és nem adható meg a legtöbb töltőn tényleges kapacitás, de mondjuk, hogy megkönnyíti a használatot, ha a töltő egy fix áramot tud és mi tudjuk az akkutöltés alapszabályát és sosem használjuk kisebb akkuhoz, nagyobba kárt nem tesz csak a töltési idő lesz hosszabb. Ebből következik, hogy egy adott áramú töltőt előre lehet programozni a töltőáram arányaira. A feszültségszintek meg adódnak az akku típusából. Sőt, egy tisztességes adatlap mindig megadja az adott akku maximális bulk töltőáramát, absorption, float és storage javasolt feszültségtartományát is, tehát még csak ezen sem kell gondolkodnunk. Ha van mód beállításra pl. programozható inverter-töltő esetén, akkor az adatlapról átmásolható.
Mivel konkrétumokra vagy kíváncsi megkerestem az alapbeállításokat a Victron Energy leírásából 12V savas akkuhoz:

Recovery: Mélykisütött, rendellenes feszültségre lemerült akku előtöltése a teljes áramú töltés megkezdése előtt. A névlegesnél alacsonyabb áramú erőltetett töltés impulzusokkal.

BULK: Adott akkura adatlapban meghatározott maximális töltőáram az abszorpciós feszültség eléréséig. De mink is ismerjük a 0,1C ökölszabályt.

ABSZORPCIÓS: Akkor kezdődik ha a BULK elérte (közel) az abszorpciós feszültséget. 14,4V-os konstans feszültségű fázis. Legalább 30 perc időtartam töltött akkunál és max 8 óra teljesen lemerültnél. Pontosabban az akku kezdeti feszültségétől függ az ajánlott maximális hossz:
<11,9V: max 6h
11,9V-12,2V: max 4h
12,2-12,6V: max 2h
>12,6V: max 1h

Rekondíció/kiegyenlítő (nem kötelező): Abszorpciós végén, 16,2V emelt feszültség, töltőáram korlátozása 0,08C-re, időtartama az emelt feszültség elérése, de hamarabb is befejezhetjük. Akkor szükséges, ha az akku hetekig nem volt használatban és megindulhatott a szulfátosodás. Ez részben ezzel az eljárással visszafordítható.

FLOAT: A töltő átvált 13,8V konstans feszültségre. A maximális hosszúságú abszorpciós után kezdődik vagy ha az abszorpciós áramérték lecsökkent C/50-C/100 körülire.

STORAGE: A töltő átvált 13,2V tartós tárolási feszültségre a gázképződés és a pozitív lemez korróziója ellen. Ha nincs aktív használatban az akku, akkor 24 óra után javasolt storage feszültségre váltani. Elvileg a float és a storage feszültség sem károsítja hosszútávon az akkut, maradhatna mindkettőben, valamint gyakorlatilag mindkettőben feltöltöttnek tekinthető az akku.

REFRESH: Heti egy alkalommal 1 óra időtartamú abszorpciós fázis, vagy a küszöbáram eléréséig. Nyilván ha kemény használatban van, kétnaponta lemerül, akkor ez felesleges, mert úgyis kap töltést.

Ha a nagy áramú fázis tovább tart 10 óránál és nem éri el az abszorpciós feszültséget, akkor valószínűsíthető az akkuhiba.

A hőmérsékleti kompenzáció a teljes 12V-os akkunál -16,2mV/C, 25C alaphőmérséklethez. Kivéve 6 fok alatt és 50 fok felett, ott állandó marad.

Nem tudom milyen nevezetes értékekre lenne szükséged még az "ideális" töltéshez. Lehetőség van egyedi feszültségek és időtartamok beprogramozására, a fenti értékek finomhangolására pl. 14,4V abszorpciós feszültség helyett 14,34V beállítására.

De a fentiekből látható, hogy a tökéletes töltéshez nem kell egy akku kapacitását pontosan megmérnünk. Az csak ahhoz kellene, hogy ha változtatható a BULK töltőáram, akkor a lehető leggyorsabban feltöltsük a megengedhető maximális áram beállításával, de tulajdonképpen ezt is le tudjuk olvasni a ráírt névleges kapacitásból. Ha meg már nem mai és csökkent a kapacitása ill. nem megállapítható, akkor vagy visszaveszünk a töltőáramból, vagy elfogadjuk hogy ebben már a névleges vagy a pár százalékos eltérése sem fog sokkal több kárt okozni.

A fentiek egy átlag savas akkura igazak, páncéllemezesre, li-ionra, lifepora megint más értékeke vonatkoznak.

SAMSUNG P2470HD TM-08190

Üdv!
Adott egy SAMSUNG P2470HD monitor TV. Rám hagyták, vagyis nincs veszteni valóm.
Az a hibajelenség, hogy bekapcsol, bekapcsolási hang van, a kezelő ledek világítanak működnek. A bemenetet felismeri, meg is jelenik, de 2sec után kikapcsol a a kijelző. A Noti érzékeli továbbra is mint kijelző.
Szétszedve semmilyen elváltozás nem látszik egyik panelen sem. Az okos panelre menő feszültségek megvannak és jók. Szerintem nem elektrolit kondi baja van.
Az erősáram lap típusa: IP-58155A Amire én gondolok, az a TM-08190 transzformátor hibája, vagy ledek.
Szakiktól kérdezném, ez a hiba lehet a 08190 hibája miatt? Ki kell szednem a pontos jóság megállapításhoz?
Ha ki kell (vagy nem) akkor mit kellene mérnem?
ez a rajz megfelelő? Bővebben: Link
Mindenféle műszerem van (akár ESR), bármit ki és be tudok forrasztani (SMD is), szinte mindent meg tudok mérni.
De hogy mit és hol az sajnos nincs még meg.
Azt is elfogadom, hogy ne nyúlj hozzá ha nem érted a dolgokat és tudom megcsip az áram ha csesztetem.
Nem szeretném kidobni, 1500ft kb egy ilyen trafó. A kijelzőt a LED-ek miatt már nem szedném szét.
Köszönöm az útba igazítást, Attila

A védőföld az inverteremre rá van kötve, a nulla is, a fázis ráköthető lenne, de december óta nincs rákötve, és nem is lesz. A bypass üzemmód nem tud így működni. Ha a bypass szükségét érzem (pl a napokban az akku 50% környékére merült), akkor kézzel kapcsolom át a fogyasztókat a hálózatra.


Na ezt nem csinálja így...
Ebben az állapotban az inverter kimenetei nincsenek kötve se nullához, se az inverter házához (ami védőföldre van kötve), hanem lebegnek. Az előbb megmértem, a védőföldhöz képest az egy pont 14V-ot a másik 32V voltot mutat éppen. Egymáshoz képest ott van a szép 230V (most éppen mennek róla a fogyasztók).
Az érintésvédelemmel nem lenne baj bypass esetén, a kérdés akku üzem esetén merül fel, mert akkor az előbb leírt állapot van. Azt nem próbáltam ki, hogy mi lenne, ha az egyik kimenetet összekötném a védőfölddel (és vele együtt a hálózat nullájával, mert ugyanakkor az akku negatívja meg galvanikus kapcsolatban látszik az inverter házával is. Nem szeretném tönkre tenni az invertert sem. Nincs kapcsolásom az inverterről, végig bogarászni meg nincs kedvem, ezért fogok utána trafót kötni, annak az egyik kimenetét már nyugodtan köthetem a védőföldre, a hálózat nullájára (megfelelő ponton). Így ugyanolyan hálózat lesz, mint a szolgáltatói hálózat, csak akku betáplálással.
Tegnap (Régi motoros javaslata után) a RumlisGarage csatornán néztem egy videót, ami a szigetüzemű inverterek érintésvédelmi kérdéseit boncolgatja. Kb. 7 perc után kezd ezzel foglalkozni, előtte rövid ismertetés van a TN-S, TN-C-S hálózatokról. A videó végén, úgy 24 perc környékén az is szóba kerül, hogy sok inverter kimenetét nem szabad összekötni a védőfölddel, és arról is beszél, hogy miért.

Elég érdekes invertered van. Ha rá van kötve a bemenetére a hálózat is (rá van ha jól tudom), akkor annak az inverternek kutya kötelessége ugyanúgy viselkedni mint a hálózatnak, máshogy nem is lehet, hiszen, amikor bypass-ba vált, akkor csak egy az egyben átengedi azt magán.
Tehát, amikor az inverter adja a kimenő feszt, annak akkor is úgy kell kinézni, hogy L, N, GND azaz fázis, nulla, védőföld, meg akkor is, amikor a reléje bypass-ba kapcsol, és átengedi magán a hálózatot.
Eleve elő van írva, hogy mind az inverternek, mind a napelem tartó konzoljának be kell lennie kötve az EPH-ba, ha az nincs, meg földelés sincs, akkor kell csinálni neki. De ez az inverter leírásában is benne van. Nálam éppen így működik, ha rámérek az inverter L (fázis) kimenete és a védővezetője közé, ott ugyanúgy ott van a 230V, tehát ugyanúgy alkalmazható rá bármiféle hagyományos érintésvédelmi megoldás.

Eleve nem kezelhető ilyen esetben földfüggetlenként az inverter, mert amint bypass-ba vált már nem földfüggetlen, illetve akkor sem, ha valamelyik fogyasztó fém része valami oknál fogva pl. hiba miatt a földre kerül. Szóval egyáltalán nem értem ezt a trafós dolgot amiről beszélsz.

Tudsz írni pontos típust? Egy 2-3kW-os trafós inverter elég súlyos lenne, leszakítaná a falat (Így meg a trafó lesz súlyos...).

Akkor már nem lett volna értelmesebb a kínai inverter helyett egy trafós invertert használni?
Pl Victron... Persze úgy lett volna "némi" felára, de ha ilyen paranoiás vagy...

Az inverter után a trafód folyamatos fogyasztód lesz ha a trafó uán ne fog semmi fogyasztani akkor is.Ez napelemeseknél hatalmas pazarlás.És most nehogy azt mond hogy a nap ingyen van,mert nem igaz.

Félreértetted, nem előtte, hanem utána lesz a trafó.
Azért gondoltam így, mert nem vagyok teljesen nyugodt a kínai inverterem biztonságosságában. Ahogy írtam, az inverter kimenete galvanikus kapcsolatban van az akku bemenettel (ez a dobozon belül van valahogy összekötve). Az inverter kapcsolási rajzát nem ismerem, nem tudom, hogy egy esetleges hiba milyen veszélyt jelentene, ezért inkább biztosra megyek.
Az érintésvédelmet, meg az áramvédő kapcsolót csinálom ugyanúgy, mintha hálózat lenne. Csak itt nem az áramszolgáltató transzformátorából jön az energia, hanem a nálam lévő trafóból, amibe az energiát egy inverter tolja be. A végén az érintésvédelem, túláram védelem ugyanolyan, vagy jobb lesz, mint a hálózatból kapott energia esetén.

Amit nyer a réven elmegy a vámon.
kendre:Kifejtenéd bővebben hogy mi értelme egy inverter elött egy transzformátornak?Olyan hülyegyereknek magyarázzuk képp.Azon kívűl hogy rendesen eszi az áramot mint Atis írta.
Meg hogy úgy csináljuk meg mintha a hálózat lenne,de ez nem hálózat hanem sziget!!Ilyen dolgogat hogy ÁVK meg trafóután földelés inverter akku nullával összekötve?Hátha tanulok valamit húsz év sziget után.

Szia!
" A 30 mA-es ÁVK-nak meg pont ugyanúgy kell működnie"
Ha a trafó 230v-s szekundere, egy pontban földelt,mint a TN_C_S esetében.

A kismegszakitó ritkán fog működni, de az inverter védelme igen. sajna nincs 0.5A --3A -s
kismegszakitó a boltokban.

Egy ilyen 2kW-s trafó azért 16 óra alatt szépen fogyaszt üresjárásban is, és 1/3 ad terhelésig.
pár db 300-800W -s toroid trafóval tapasztaltam a napi 0,7--1,1kWh "önfogyasztást".

De szépen torzitja a szinusz jelalakot is.

30 mA-es lesz. Ez egy 2kW-os transzformátor, kb. 9A névleges terhelhetőséggel. Az, hogy a transzformátor előtt mi van, már szinte mindegy. Egyébként egy trafó utáni zárlat esetén valószínűleg az inverter elektronikus védelme rögtön leold (hacsak nem romlott el), hamarabb, mint a trafó utáni kismegszakító. A 30 mA-es ÁVK-nak meg pont ugyanúgy kell működnie, mintha hálózat lenne előtte.

Egyelőre még nincs nálam a szett csak fejben próbálom összerakni illetve az anyagi kerethez igazítani az elképzeléseimet, ezért is vagyok kíváncsi mások meglátásaira. Van napelemes ismerősöm, de ő ragaszkodik a saját elképzeléséhez ami alsó hangon is milliós nagyságrend és az életben nem fog megtérülni. Mivel a villanyszámlánk sem túl magas, de a klíma és télen a hősugárzó sokat odatol neki, így ezért is próbálok valami kompromisszumos megoldást találni.

Ezzel a szettel szemezek. Az inverter pontos tíupást nem tudom, legalábbis a leírásban nem szerepel.

inverter Ha tényleg ezt adja hozzá, akkor ez lenne az az inverter. De semmi tipusszámot nem találok.

Az inverter különben lekapcsol egy bizonyos akkufeszültség alatt, és van valami hiszterézise a visszakapcsolásra? Ha igen, akkor a kimenő feszültségével egy mágneskapcsolót lehetne működtetni, ami elengedéskor a hálózatra kapcsolná a fogyasztókat.
Ha írtál volna inverter típust, jobban tudnánk segíteni...

Igazából a kivitelezés, tervezés nem lesz gond, hanem maga az eszköz ami az átkapcsolást elvégzi, olyat keresek amiről már van tapasztalat, vagy arra vagyok kiváncsi, ki hogyan oldotta meg a szigetüzem hálózat közötti váltást. A szetthet adják az érintésvédelmet és a szondát is. Csak az inverter nincs semilyen kapcsolatban a hálózattal. Kimondottan olyan helyre ajánlott, ahol nincs áram. De többen írják kommentbe, hogy klímát stb. használják róla.

A relével gondolom erre gondolsz. Erről olvastam hideget meleget, hogy hamar tönkremegy a sűrű átváltástól.

Maga a kivitelezés stb nem okoz gondot, inkább az eszközön van a hangsúly. Sajnos az inverter nem támogatja ezt a módot, mert nem a drágábbik fajta.